{"id":13683,"date":"2008-12-16T07:06:17","date_gmt":"2008-12-16T06:06:17","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13683"},"modified":"2021-12-30T20:41:34","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:34","slug":"technorealista-ponyvaregeny","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/technorealista-ponyvaregeny\/","title":{"rendered":"Technorealista ponyvareg\u00e9ny"},"content":{"rendered":"

Cseke Szil\u00e1rd festm\u00e9nyei<\/strong><\/p>\n

Sz\u00f6veg: Hornyik S\u00e1ndor <\/strong><\/p>\n

\"cseke1\"<\/p>\n

Az ekphrasis \u2013 de legal\u00e1bbis Clement Greenberg \u2013 \u00f3ta k\u00eds\u00e9rti a liter\u00e1tusokat a k\u00e9pek hatalma \u00e9s tot\u00e1lis dek\u00f3dol\u00e1suk kivitelezhetetlens\u00e9ge. Tal\u00e1n a k\u00e9preg\u00e9ny sem v\u00e9letlen\u00fcl \u0151rzi n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t a hangosfilm kor\u00e1ban. S\u0151t bizonyos tekintetben a bels\u0151 recyclingon t\u00fal a k\u00e9preg\u00e9nyek sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k a legjobb mun\u00edci\u00f3t a filmipar sz\u00e1m\u00e1ra. A filmes k\u00e9preg\u00e9ny-adapt\u00e1ci\u00f3k nemcsak a k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9kony k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9s \u00f6kol\u00f3giai haszn\u00e1ra ir\u00e1ny\u00edthatj\u00e1k r\u00e1 a figyelmet, de a vizualit\u00e1s auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1ra is. Egy\u00fattal a k\u00e9preg\u00e9nyek \u00e9s a storyboardok k\u00edn\u00e1lj\u00e1k a legjobb p\u00e9ld\u00e1kat ahhoz a reprezent\u00e1ci\u00f3s kontinuumhoz, amit W. J. T. Mitchell k\u00e9p\/sz\u00f6vegnek (image\/text) 1 nevez, s amelybe a mozi, a TV, a napilapok \u00e9s az internet \u00e9pp\u00fagy beletartozik, mint Mark Rothko vagy Nicolas Poussin fest\u00e9szete. A reprezent\u00e1ci\u00f3s kontinuum t\u00e9telez\u00e9se, s ezen bel\u00fcl a k\u00e9pi \u00e9s a sz\u00f6veges reprezent\u00e1ci\u00f3k ideol\u00f3gia-f\u00fcgg\u0151 dialektik\u00e1j\u00e1nak kidombor\u00edt\u00e1sa azonban tov\u00e1bbra sem oldja fel a logos \u00e9s a visio p\u00e1rbesz\u00e9d\u00e9nek paradoxon\u00e1t. Ezzel egy\u00fctt is \u00e9rdemes elgondolkozni korunk k\u00e9ptermel\u00e9se \u00e9s k\u00e9pelm\u00e9letei kapcs\u00e1n azon, hogy mennyire nem k\u00e9pes elszakadni a k\u00e9pi fordulat (sem retorikailag, sem ideol\u00f3giailag) az \u0151t megel\u0151z\u0151 nyelvi fordulatt\u00f3l. Ahogy Barbara Stafford megjegyzi, m\u00e9g az amerikai egyetemek formabont\u00f3 vizu\u00e1lis kult\u00fara kurzusai is az \u00e9rtelmez\u00e9s \u00e9s az olvashat\u00f3s\u00e1g vez\u00e9relvei ment\u00e9n szervez\u0151dnek ahelyett, hogy a k\u00e9pek nyelven inneni \u00e9s t\u00fali logik\u00e1j\u00e1t vizsg\u00e1ln\u00e1k. Stafford szerint a k\u00e9pelm\u00e9let \u00fajragondol\u00e1s\u00e1hoz a digit\u00e1lis technol\u00f3gia forradalm\u00e1n kereszt\u00fcl vezet az \u00fat, amely (ism\u00e9t) el\u0151t\u00e9rbe \u00e1ll\u00edtotta a k\u00e9pis\u00e9g optikai \u00e9s ment\u00e1lis mechanizmusainak \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9t.2 A k\u00e9pek felkent \u00e9rtelmez\u0151i azonban meglehet\u0151sen \u00f3dzkodnak a kiborgok, a kl\u00f3nok \u00e9s a korl\u00e1tok n\u00e9lk\u00fcli manipul\u00e1ci\u00f3 vil\u00e1g\u00e1t\u00f3l, \u00edgy nem meglep\u0151, ha a vizsg\u00e1lati alanyok \u2013 sikeresebben alkalmazkodva a megv\u00e1ltozott vizu\u00e1lis k\u00f6rnyezethez \u2013 j\u00f3val hamarabb elsaj\u00e1t\u00edtott\u00e1k a rendelkez\u00e9s\u00fckre \u00e1ll\u00f3 technikai eszk\u00f6zt\u00e1rat.
\n Cseke Szil\u00e1rd \u00d6r\u00f6kz\u00f6ld vagy lombhullat\u00f3 c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak anyaga el\u00e9g j\u00f3 k\u00e9pet ad arr\u00f3l, hogy hol tart ma technikailag a fest\u00e9szet. A t\u00e9ma l\u00e1tsz\u00f3lagos naturalizmusa (\u00e9rtsd: technol\u00f3gia-mentess\u00e9ge), term\u00e9szetess\u00e9ge egy fokkal m\u00e9g \u00f6sszetettebb k\u00e9rd\u00e9s, amire m\u00e9g visszat\u00e9rek. Cseke erd\u0151-k\u00e9pei egy val\u00f3ban \u00f6sszetett folyamat eredm\u00e9nyei, ami a k\u00e9perny\u0151n gyakorlatilag \u00e9rz\u00e9kelhetetlen, \u00edgy nem csoda, ha a Benjamin-f\u00e9le aura-fogalom tov\u00e1bbra is k\u00eds\u00e9rti a cyber-kult\u00fara apostolait. A festm\u00e9nyek els\u0151 blikkre manipul\u00e1lt digit\u00e1lis fot\u00f3k hat\u00e1s\u00e1t keltik, ami nem meglep\u0151, hiszen e cikk illusztr\u00e1ci\u00f3jak\u00e9nt eg\u00e9szen pontosan azok is. H\u00e1romdimenzi\u00f3s festm\u00e9nyk\u00e9nt azonban a n\u00e9z\u0151 azonnal szembes\u00fcl a m\u0171vek technikai \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9vel: olaj, zom\u00e1nc, v\u00e1szon, akril, lakk, fat\u00e1bla, ecset, spakni, csiszol\u00f3g\u00e9p \u00e9s m\u00e9g ki tudja, mi. A kiindul\u00f3pont egy\u00e1ltal\u00e1n nem meglep\u0151 m\u00f3don egy fot\u00f3 (ez lehet saj\u00e1t k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u0171 vagy digitaliz\u00e1lt, illetve eleve digit\u00e1lis, tal\u00e1lt f\u00e9nyk\u00e9p). Ez lesz a k\u00e9p modellje. A fot\u00f3 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel absztrah\u00e1lt fekete-feh\u00e9r verzi\u00f3ja fogja megadni az \u00e9ggel \u00e1tsz\u0151tt lombkorona alapstrukt\u00far\u00e1j\u00e1t. El\u0151sz\u00f6r ugyanis a fest\u0151 egy informel \u201ealapot\u201d visz fel a v\u00e1szonra \u2013 ez lesz a k\u00e9sz k\u00e9pen a s\u00e1rg\u00e1s-z\u00f6ldes, vagy \u00e9ppen v\u00f6r\u00f6ses lombs\u00e1tor. Erre vet\u00edti r\u00e1 a fa\u00e1gak \u00e9s az \u00e9g digit\u00e1lis sziluettj\u00e9t, majd a k\u00f6rbe rajzolt sziluettekkel dolgozik tov\u00e1bb. Ha fat\u00e1bla a hordoz\u00f3, akkor az \u00e9gbolt foltjait csiszol\u00f3g\u00e9ppel csiszolja vissza a fa anyag\u00e1ra, az \u00e1gakat pedig s\u00f6t\u00e9t sz\u00edn\u0171 fest\u00e9k csorgat\u00e1s\u00e1val t\u00f6lti ki. Ha viszont v\u00e1szon a hordoz\u00f3, akkor az informel alapra rajzolt erd\u0151-sziluett \u00e9g-foltjait feh\u00e9r vagy k\u00e9k zom\u00e1ncfest\u00e9k fedi le, a fa\u00e1gakat pedig olajfest\u00e9kkel \u2013 hol realist\u00e1n, hol egy kicsit pointillist\u00e1n \u2013 festi k\u00e9szre. A v\u00e9geredm\u00e9nyben az az izgalmas, hogy egyszerre fest\u0151i \u00e9s hipermodern. A t\u00e9ma sablonoss\u00e1ga abszol\u00fat m\u00e1sodlagoss\u00e1 v\u00e1lik, a technikai \u00f6sszetetts\u00e9g azonban kiv\u00e1l\u00f3an m\u0171k\u00f6dik. A \u201evad befogad\u00f3\u201d a k\u00e9pek faktur\u00e1lis bonyolults\u00e1g\u00e1t \u00e9s optikai mechanizmus\u00e1t (oda-vissza s\u00e9t\u00e1lok, sz\u00e9tesik \u2013 \u00f6ssze\u00e1ll a k\u00e9p, de mindezt a fejemben teszi meg) \u00e9lvezheti, a tanultabb szem viszont Georges Seurat-t\u00f3l \u00e9s Ferenczy K\u00e1rolyt\u00f3l Max Ernsten \u00e9s Jackson Pollockon \u00e1t Csernus Tiborig a fest\u0151m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1mtalan technikai trouvaille-\u00e1ra ismerhet r\u00e1.
\nMuladi Brigitta a m\u0171vekr\u0151l adott felk\u00e9sz\u00fclt elemz\u00e9s\u00e9ben egy kis halv\u00e1nyz\u00f6ld \u00f6kol\u00f3giai h\u00e1tsz\u00e9llel a kl\u00f3noz\u00e1shoz hasonl\u00edtotta a m\u0171v\u00e9sz erd\u0151alkot\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. 3 Ehhez a gondolathoz k\u00e9t tov\u00e1bbi verzi\u00f3t illeszten\u00e9k: az egyik a m\u00e1r nem csup\u00e1n zenei all\u00fazi\u00f3kat kelt\u0151 remix kifejez\u00e9s, a m\u00e1sik pedig a kiborg. A kl\u00f3noz\u00e1s l\u00e9nyegileg egy organikus folyamat, amiben \u00e9pp az a pl\u00e1ne, hogy nem lehet megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni az eredetit a \u201em\u00e1solatt\u00f3l\u201d. A kl\u00f3noz\u00e1s \u00f6nmag\u00e1ba z\u00e1rul, kifel\u00e9 nem mutat semmit. A kl\u00f3n alkot\u00f3ja gyakorlatilag nincs jelen a m\u0171ben, tev\u00e9kenys\u00e9ge nem azonos\u00edthat\u00f3 differencia form\u00e1j\u00e1ban. Nincs nyom, nincs avantg\u00e1rd k\u00e9zjegy. A kiborg ezzel szemben j\u00f3l azonos\u00edthat\u00f3 (ez ugyan szabad szemmel nem felt\u00e9tlen\u00fcl l\u00e1tszik, de tudom\u00e1nyos eszk\u00f6z\u00f6kkel igen) szerves \u00e9s a szervetlen alkot\u00f3r\u00e9szek \u00f6sszess\u00e9ge. Enyhe cs\u00fasztat\u00e1ssal teh\u00e1t lehet amellett \u00e9rvelni, hogy Cseke kiborg-erd\u0151ket k\u00e9sz\u00edt. (A kiborgok ugyan a fikci\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben humanoidok, de per definitionem \u2013 kibernetikus organizmus \u2013 ak\u00e1r am\u0151b\u00e1k is lehetn\u00e9nek.) M\u00e1r csak a differencia kedv\u00e9\u00e9rt is. A differencia ugyanis fontos, \u00e9s nemcsak a dekonstrukt\u0151r\u00f6k sz\u00e1m\u00e1ra. A n\u00e9z\u0151 ezt maga is megtapasztalhatja, de t\u00e1maszkodhat R\u00e9v\u00e9sz Emese kit\u0171n\u0151 sz\u00f6veg\u00e9re is, aki megfelel\u0151en hangs\u00falyozza Cseke k\u00e9peinek r\u00e9tegeit, illetve ezek \u201et\u00e1j\/k\u00e9p\u201d dialektik\u00e1j\u00e1t. 4 Arr\u00f3l van ugyanis sz\u00f3 \u2013 \u00e9s ez on-screen csak anim\u00e1ci\u00f3val j\u00f6nne \u00e1t \u2013, hogy a festm\u00e9ny eg\u00e9sze t\u00e1volr\u00f3l digitaliz\u00e1lt fot\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t kelti, k\u00f6zelr\u0151l azonban felt\u00e1rul az \u201ealap\u201d \u00f6sszetetts\u00e9ge, a z\u00f6ld foltok nem pixelekre esnek sz\u00e9t, hanem finom ecsetvon\u00e1sokk\u00e1 szervez\u0151dnek. Ez a differencia \u00f6sszef\u00fcgg l\u00e1t\u00f3mechanizmusunk m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel is, s \u00edgy a kacsa\/ny\u00fal j\u00e1t\u00e9k mint\u00e1j\u00e1ra keresni kezdi az ember, hogy hol lesz a t\u00e1jb\u00f3l k\u00e9p. Nemcsak az akt\u00edv befogad\u00f3i magatart\u00e1s, illetve a k\u00e9pek r\u00e9tegzetts\u00e9ge, de a mesters\u00e9ges erd\u0151k (legyen ak\u00e1r kl\u00f3nozott, ak\u00e1r kiborg) \u00f6kofilozofikus ir\u00f3ni\u00e1ja sem adhat azonban v\u00e1laszt arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy hol is van itt a ponyvareg\u00e9ny?
\n L\u00e1tsz\u00f3lag sehol … illetve a m\u00faltban, Cseke \u00c9lm\u00e9nycentrum\u00e1nak realizmus\u00e1ban. Sz\u00e1momra k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedves az a k\u00e9p, amely egy \u00e1gyon fekv\u0151 n\u0151t \u00e1br\u00e1zol a k\u00f6vetkez\u0151 felirattal: \u201en\u00e9ha m\u00e9g a v\u00e1rakoz\u00e1s is olyan j\u00f3, mint az, amire v\u00e1rakozom.\u201d A k\u00e9pt\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a vizu\u00e1lis eml\u00e9kezet sz\u00e1mtalan \u00e1gyon hever\u0151 n\u0151je k\u00f6z\u00fcl nekem \u00e9ppen Uma Thurman ugrott be a Ponyvareg\u00e9ny plak\u00e1tj\u00e1r\u00f3l, majd R\u00e9v\u00e9sz Emese cikk\u00e9ben is olvastam az \u00c9lm\u00e9nycentrum kapcs\u00e1n Quentin Tarantin\u00f3r\u00f3l, plusz m\u00e1r kor\u00e1bban is gyanakodtam, hogy a kilencvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9nek fest\u0151i boom-ja egybeesik a Pulp Fiction \u00e9s Tarantino kultusz\u00e1val. Emes\u00e9t\u0151l elt\u00e9r\u0151en azonban \u00e9n nem (illetve nem csak) a \u201ebarokkosan felfokozott l\u00e1tv\u00e1ny \u00e9s akci\u00f3\u201d miatt asszoci\u00e1ln\u00e9k Tarantin\u00f3ra, \u00e9s nem Luc Bessont tenn\u00e9m Tarantino mell\u00e9 5, hanem Robert Rodriguezt (Desperado) \u00e9s Guy Ritchie-t (A ravasz, az agy \u00e9s k\u00e9t f\u00fcst\u00f6lg\u0151 puskacs\u0151). Tarantin\u00f3n\u00e1l a l\u00e1tv\u00e1ny val\u00f3ban eminens, de nem annyira barokkosan felfokozott, mint ink\u00e1bb \u2013 hol designos, hol brut\u00e1lis \u2013 high tech naturalizmus. Ami a Ponyvareg\u00e9nyben hihetetlen\u00fcl \u00e1t\u00fct\u0151, az az, hogy Tarantino valami eg\u00e9szen szemtelen\u00fcl \u00e9s nagyon kreat\u00edvan \u00fajrakeveri nemcsak a filmt\u00f6rt\u00e9netet (Marlene Dietricht\u0151l a francia film noire-on \u00e1t a hong-kongi akci\u00f3filmekig), hanem korunk vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1t is: profi boksz, divat, szado-mazo, maffia, b\u00e9rgyilkosok, drog-dealerek, retro \u00e9ttermek, gyors\u00e9tkezd\u00e9k, divatmagazinok, konyhafiloz\u00f3fia \u00e9s junk culture ezerrel. A filmnek nemcsak a t\u00f6rt\u00e9nete kell\u0151k\u00e9ppen csavaros, nemcsak a dial\u00f3gusai \u00fct\u0151sek, de k\u00e9pileg is nagyon szuggeszt\u00edv. S\u0151t \u00e9ppen a technik\u00e1ja, a k\u00e9pis\u00e9ge, a vizualit\u00e1sa az, ami kiemeli(?!) a sz\u00f3rakoztat\u00f3ipar vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l \u00e9s megteremti egy ironikus olvasat(?!) lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.
\n Tarantino apote\u00f3zis\u00e1t term\u00e9szetesen nem lehet egy az egyben \u00e1tford\u00edtani az \u00c9lm\u00e9nycentrum elemz\u00e9s\u00e9be. Az ir\u00f3nia, az id\u00e9z\u0151jel, a mont\u00e1zs, a kreat\u00edv remix, az alkot\u00f3 \u00fajrakever\u00e9s azonban j\u00f3 kiindul\u00f3pont lehet. Cseke festm\u00e9nyeinek alapanyag\u00e1t ugyanis tal\u00e1lt k\u00e9pek \u00e9s sz\u00f6vegek adj\u00e1k. A k\u00e9pek \u00e9ppen a divat- \u00e9s a rekl\u00e1mfot\u00f3 vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l j\u00f6nnek (az \u00e1gyon fekv\u0151 csaj egy Jackpot-katal\u00f3gusb\u00f3l), a sz\u00f6vegeket pedig j\u00f3r\u00e9szt olyan k\u00e9preg\u00e9nyek filozofikus \u201ebesz\u00f3l\u00e1sai\u201d inspir\u00e1lt\u00e1k, mint a Garfield, vagy a Huba \u00e9s K\u00e1zm\u00e9r. R\u00e1ad\u00e1sul az \u00c9lm\u00e9nycentrum technikailag is \u2013 az \u00d6r\u00f6kz\u00f6ld vagy lombhullat\u00f3hoz hasonl\u00f3an \u2013 duplafenek\u0171. Az alap ez\u00fattal is informel, ami a \u201em\u0171soros\u201d fels\u0151 r\u00e9tegbe kapart feliratokon kereszt\u00fcl v\u00e1lik l\u00e1that\u00f3v\u00e1. A fest\u0151i \u00e9rt\u00e9keket kiemel\u0151, paszt\u00f3zus fels\u0151 r\u00e9teg pedig lehet\u0151s\u00e9get teremt a sablonos t\u00e9ma kreat\u00edv (v\u00e1szon helyett selyem a hordoz\u00f3!) el\u0151ad\u00e1s\u00e1ra is. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben Cseke, Tarantin\u00f3hoz hasonl\u00f3an, a vizu\u00e1lis effekteket el\u0151t\u00e9rbe \u00e1ll\u00edtva remixeli a rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll\u00f3 technikai \u00e9s tematikai appar\u00e1tust, hogy egy olyan pontot ragadjon meg a reprezent\u00e1ci\u00f3s kontinuumban, ami j\u00f3 es\u00e9llyel p\u00e1ly\u00e1zik a n\u00e9z\u0151k \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9re. Innen m\u00e1r csak egy apr\u00f3 konceptu\u00e1lis ugr\u00e1s (a sz\u00f6vegek k\u00e9pc\u00edmm\u00e9 minimaliz\u00e1l\u00e1sa, a t\u00e9ma tov\u00e1bb egyszer\u0171s\u00edt\u00e9se) az erd\u0151-k\u00e9pek technikai reg\u00e9nyess\u00e9ge, amely egy nem v\u00e1rt avantg\u00e1rd (hadd ne mondjam: greenbergi) gesztussal ism\u00e9t a technik\u00e1ra helyezi a hangs\u00falyt, maga a vizu\u00e1lis technol\u00f3gia, a m\u0171alkot\u00e1s kivitelez\u00e9se v\u00e1lik reg\u00e9nyess\u00e9, egyfajta technorealista ponyvareg\u00e9nny\u00e9.<\/p>\n

Jegyzetek<\/p>\n

1 W. J. T. Mitchell: Picture Theory. Essays on Verbal and Visual Representations. Chicago: Chicago UP, 1994.
\n2 Barbara Stafford: Visual Pragmatism for a Virtual World. In: Good Looking. Essays on the Virtue of Images. Cambridge: MIT Press, 1996. 3-17. A sz\u00f6veg magyar verzi\u00f3j\u00e1t l\u00e1sd jelen sz\u00e1munkban.
\n3 Muladi Brigitta: Antropomorf nyug\u00e1gyak \u00e9s kl\u00f3nozott erd\u0151k. Cseke Szil\u00e1rd m\u0171veir\u0151l. \u00daj M\u0171v\u00e9szet, 2005\/10. 16-17.
\n4 R\u00e9v\u00e9sz Emese: K\u00fcl\u00f6n\u00f6s hely. Cseke Szil\u00e1rd festm\u00e9nyeir\u0151l. Artmagazin, 2005\/4. 78-81.
\n5 i. m. 80.<\/p>\n\n\n\n\t\t\n\t\t\t\t