{"id":13686,"date":"2008-12-16T06:11:27","date_gmt":"2008-12-16T05:11:27","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13686"},"modified":"2021-12-30T20:41:34","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:34","slug":"vizualis-pragmatizmus-egy-virtualis-vilag-szamara","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/vizualis-pragmatizmus-egy-virtualis-vilag-szamara\/","title":{"rendered":"Vizu\u00e1lis pragmatizmus egy virtu\u00e1lis vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra"},"content":{"rendered":"

Egy konstruktivista manifesztum 1<\/strong><\/p>\n

Sz\u00f6veg: Barbara Stafford <\/strong><\/p>\n

Az \u00fajabb akad\u00e9miai retorika tel\u00edt\u0151d\u00f6tt az elutas\u00edt\u00e1s, a rev\u00edzi\u00f3 \u00e9s a forradalom kifejez\u00e9seivel; de manifesztumokkal (legyen sz\u00f3 m\u00e9g ak\u00e1r bizonyos tanok visszavon\u00e1s\u00e1r\u00f3l is) ritk\u00e1n tal\u00e1lkozhatunk. Viszonylag k\u00f6nny\u0171 arr\u00f3l \u00edrni, hogy mi a rossz a r\u00e9gi optikai form\u00e1tumokban \u00e9s az \u00faj k\u00e9palkot\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1kban. J\u00f3val nehezebb viszont a vizu\u00e1lis intelligencia t\u00f6rt\u00e9neti eml\u00e9kei [display] \u00e9s a szem\u00fcnkben t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 digitaliz\u00e1lt inform\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt gondolat\u00e9breszt\u0151 p\u00e1rhuzamokat fel\u00e1ll\u00edtani. A digitaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt a vizu\u00e1lis nevel\u00e9s poszt-gutenbergi, konstrukt\u00edv modellj\u00e9nek kidolgoz\u00e1sa. De Nicholas Negropont\u00e9val ellent\u00e9tben nem vagyok meggy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy a hipermedi\u00e1lis j\u00f6v\u0151 a m\u00falt elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9t vonn\u00e1 maga ut\u00e1n. 2 A probl\u00e9ma val\u00f3j\u00e1ban sokkal ink\u00e1bb darwini, mint kataklizmaszer\u0171. A biol\u00f3gia fajokhoz hasonl\u00f3an a jelenlegi oktat\u00e1si rendszer is sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en fejl\u0151dik, vagy egyszer\u0171en kipusztul, mivel a k\u00f6rnyezet radik\u00e1lisan megv\u00e1ltozott az er\u0151teljes vizualiz\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gi\u00e1k k\u00f6vetkezt\u00e9ben. A r\u00f6gz\u00edtett, monokr\u00f3m grafikus fel\u00fcletek fokozatos kicser\u00e9l\u0151d\u00e9se interakt\u00edv, t\u00f6bb dimenzi\u00f3sra viharos folyamat. A mesters\u00e9ges birodalm\u00e1ban az alkalmazkod\u00e1s hi\u00e1nya \u00e9pp\u00fagy kihal\u00e1shoz vezet, mint a term\u00e9szetben. A kreat\u00edv adapt\u00e1ci\u00f3 az inform\u00e1ci\u00f3s szupersztr\u00e1d\u00e1hoz, vagy ak\u00e1r a reflex\u00edv kommunik\u00e1ci\u00f3 fenntart\u00e1sa azt jelenti, hogy el kell vetn\u00fcnk azokat a cs\u00f6kev\u00e9nyes el\u0151\u00edt\u00e9leteket, amelyek automatikusan \u00f6sszekapcsolj\u00e1k a nyomtatott sz\u00f3t az elm\u00e9ly\u00fclts\u00e9ggel, a k\u00e9peket pedig az elh\u00fcly\u00fcl\u00e9ssel. 3
\nAmi\u00f3ta a 15. sz\u00e1zadi Mainzban felfedezt\u00e9k a k\u00f6nyvnyomtat\u00e1st, a k\u00f6nyv elb\u0171v\u00f6l\u0151 egzisztenci\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A darwini rugalmass\u00e1gnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 hossz\u00fa \u00e9lettartam optimist\u00e1v\u00e1 tesz a k\u00f6nyv j\u00f6v\u0151beli mut\u00e1ci\u00f3ival kapcsolatban is. A hagyom\u00e1nyos k\u00f6nyv nem annyira megfoghat\u00f3 t\u00e1rgy form\u00e1j\u00e1ban, mint ink\u00e1bb a virtu\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e9r interkonnekt\u00edv k\u00f6zegek\u00e9nt \u00faj \u00e9letre kelhet. Egy k\u00f6nyv sorai teljesen m\u00e1sk\u00e9pp l\u00e9pnek kapcsolatba a felhaszn\u00e1l\u00f3kkal, ha hibrid weblapokon jelennek meg \u00e9s zavarbaejt\u0151 mobilit\u00e1sra tesznek szert az elektronikus \u00fajraszerkeszt\u00e9s, jav\u00edt\u00e1s \u00e9s helyreigaz\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben. A digit\u00e1lis k\u00e9palkot\u00e1s forradalma alapvet\u0151en \u00fajra konfigur\u00e1lja a v\u00e1rostervez\u00e9st\u0151l a fotogr\u00e1fi\u00e1ig az ide\u00e1k megismer\u00e9s\u00e9t \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t. 4 M\u00e9gis, annak elj\u00f6vetele ellen\u00e9re, amit \u00e9n a \u201ekomputerizmus kor\u00e1nak\u201d neveztem 5 \u2013 ami gyorsan felv\u00e1ltja a modernizmust, s\u0151t m\u00e9g a posztmodernizmust is \u2013 az olvas\u00e1s fontoss\u00e1g\u00e1t a l\u00e1t\u00e1s f\u00f6l\u00e9 helyez\u0151 torz hierarchia anakronisztikusan tov\u00e1bb \u00e9l. Mindek\u00f6zben a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek kik\u00e9nyszer\u00edtik annak elismer\u00e9s\u00e9t, hogy az \u201ealacsonyabb rend\u0171\u201d, t\u00fcn\u00e9keny k\u00e9pekhez viszony\u00edtva a sz\u00f6vegek nem \u201emagasabb rend\u0171\u201d, tart\u00f3s, civiliz\u00e1ci\u00f3s eml\u00e9km\u0171vek. Ezek a csod\u00e1latos g\u00e9pek v\u00e9g\u00fcl megszabad\u00edtanak benn\u00fcnket att\u00f3l a megalapozatlan felt\u00e9telez\u00e9st\u0151l, hogy az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s [sensory messages] \u00f6sszef\u00e9rhetetlen a reflexi\u00f3val.
\nKomoly gondjaim vannak a rosszall\u00f3 retorik\u00e1val, amely a k\u00f6nyvm\u0171velts\u00e9get olyan mor\u00e1lisan fels\u0151bbrend\u0171 platformnak tekinti, ahonnan a romlott \u201el\u00e1tv\u00e1nyt\u00e1rsadalom\u201d el\u00edt\u00e9lhet\u0151. Korunk k\u00e9prombol\u00e1sa, a korai modern v\u00e1ltozatokhoz hasonl\u00f3an, az autentikus vagy \u00e1rtatlan, ismeretelm\u00e9leti orient\u00e1ci\u00f3j\u00fa eredet purit\u00e1n m\u00edtosz\u00e1n nyugszik. Az \u00e1ll\u00edt\u00f3lag folt n\u00e9lk\u00fcli \u00e9s t\u00f6bbnyire k\u00e9p n\u00e9lk\u00fcli nyomtatv\u00e1ny-\u00f6kol\u00f3gia Rousseau-i fantazmag\u00f3ri\u00e1j\u00e1hoz ragaszkodva, nem csak a m\u00falt ennek ellentmond\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kait vessz\u00fck semmibe, de a sz\u00ednes, sokr\u00e9t\u0171 \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e9kony ikonok (legyenek ak\u00e1r a k\u00e9perny\u0151n, ak\u00e1r azon k\u00edv\u00fcl) val\u00f3di \u00e9rt\u00e9keit is.
\nJelen k\u00f6tet 6 essz\u00e9inek perspekt\u00edv\u00e1ja egyszerre pragmatikus \u00e9s teoretikus. Az affirm\u00e1ci\u00f3 gyakorlati aktusaik\u00e9nt vit\u00e1ba sz\u00e1llnak azzal a k\u00e9rlelhetetlen negat\u00edv dialektik\u00e1val, amely Plat\u00f3n mor\u00e1lis \u00edt\u00e9let\u00e9t\u0151l Adorno k\u00e9nyszer\u00edt\u0151-erej\u0171 eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1n \u00e1t Foucault h\u00e1bor\u00fas retorik\u00e1j\u00e1ig \u00edvel. 7 R\u00f6viden, esettanulm\u00e1nyok k\u00f6vetkeznek a lencs\u00e9k vil\u00e1g\u00e1t\u00f3l a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek kor\u00e1ig, amelyek alternat\u00edv k\u00e9pet k\u00edn\u00e1lnak a l\u00e1t\u00e1s \u00f6r\u00f6m\u00e9r\u0151l, sz\u00e9ps\u00e9geir\u0151l, vigasztal\u00f3 erej\u00e9r\u0151l, \u00e9s mindenekel\u0151tt annak intelligenci\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Az essz\u00e9k amellett \u00e9rvelnek, hogy a k\u00e9palkot\u00e1s \u2013 a magas m\u0171v\u00e9szett\u0151l a popul\u00e1ris ill\u00fazi\u00f3ig \u2013 a gondolatok megform\u00e1l\u00e1s\u00e1nak \u00e9s \u00e1tad\u00e1s\u00e1nak leggazdagabb \u00e9s legsz\u00f3rakoztat\u00f3bb m\u00e9diuma. \u00c1ltal\u00e1nosabban fogalmazva, prizmaszer\u0171en \u00f6sszefonja a n\u00e9z\u0151ket \u00e9s a l\u00e1t\u00e1st a kultur\u00e1lis jelent\u00e9seket produk\u00e1l\u00f3 \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si h\u00e1l\u00f3ban.
\nDe nem el\u00e9g szeml\u00e9ltetni a pre- vagy posztmodern t\u00e9rbeli m\u00e9diumok alkalmaz\u00e1s\u00e1nak, felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak \u00e9s el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak intellektu\u00e1lis, spiritu\u00e1lis \u00e9s fizikai sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9geit. Le kell k\u00fczdeni azt a szofizm\u00e1t, amely szerint a k\u00e9pek csup\u00e1n rombol\u00f3 hat\u00e1st k\u00e9pesek kifejteni int\u00e9zm\u00e9nyeinken bel\u00fcl. Az elektronikus j\u00f6v\u0151 ismeretelm\u00e9leti bizonytalans\u00e1ga \u00e9s oktat\u00e1si forradalma ir\u00e1nt elk\u00f6telezetten megpr\u00f3b\u00e1lom bizony\u00edtani pozit\u00edv intervenci\u00f3ra val\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00fcket. Tov\u00e1bb\u00e1 arra keresem a v\u00e1laszt, hogy a k\u00e9ptudom\u00e1ny gyakorlata hogyan tudja meg\u0151rizni helyt\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t akkor, amikor a hagyom\u00e1nyos vizu\u00e1lis diszcipl\u00edn\u00e1k \u2013 a t\u00f6bbiekhez hasonl\u00f3an \u2013 kifel\u00e9 m\u00e1sznak eredeti sz\u00e1nd\u00e9kaik mocsar\u00e1b\u00f3l. A forradalmi lehet\u0151s\u00e9gek \u00e9s a k\u00f6zelg\u0151 Armageddon kett\u0151ss\u00e9g\u00e9nek \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an ezek az essz\u00e9k, a diszciplin\u00e1ris hat\u00e1rokat \u00e1th\u00e1gva, arra \u00f6szt\u00f6nzik a tapasztalt \u00e9s ifj\u00fa k\u00e9pkutat\u00f3kat [imagists], hogy sz\u00e1lljanak szembe a k\u00e9pek k\u00e9p\u00e9nek \u00fajraalkot\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos c\u00e9lkit\u0171z\u00e9ssel. A grafikus kifejez\u00e9sm\u00f3d felszabad\u00edt\u00e1sa a konzumeriz\u00e1ci\u00f3, a korrupci\u00f3, a csal\u00e1s \u00e9s az etikai elmarasztal\u00e1s elnagyolt, domin\u00e1ns diskurzusa al\u00f3l olyan kih\u00edv\u00e1s, amely a m\u0171v\u00e9szetek, a humani\u00f3r\u00e1k \u00e9s a tudom\u00e1nyok ter\u00fclet\u00e9n egyar\u00e1nt \u00e9rv\u00e9nyes.
\nA vizu\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3 (a tudom\u00e1nyos illusztr\u00e1ci\u00f3t\u00f3l az online interaktivit\u00e1sig) praktikus tudom\u00e1ny\u00e1nak manifesztumaik\u00e9nt az essz\u00e9knek van egy m\u00e1sik k\u00e9zenfekv\u0151 kontextusa is. Az \u00edr\u00e1sok szembefordulnak korunk \u201enyelvi fordulat\u00e1val\u201d. A nyugati kult\u00far\u00e1ban az isteni hatalommal felruh\u00e1zott nyelv fetisiz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa garant\u00e1lja az \u00edr\u00e1s azonos\u00edt\u00e1s\u00e1t az intellektussal. Ferdinand de Saussure, a strukturalizmus huszadik sz\u00e1zad eleji alap\u00edt\u00f3ja, a jel\u00f6l\u0151\/jel\u00f6lt oppoz\u00edci\u00f3 fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val csak meger\u0151s\u00edtette a jelent\u00e9s \u00e9s a megnevez\u00e9s biblikus \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1t. 8 Ezek a verb\u00e1lis kett\u0151ss\u00e9gek a nyelv produktum\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltoztatt\u00e1k a noumen\u00e1lis \u00e9s a fenomen\u00e1lis tapasztalatot. Ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an nemcsak id\u0151beli, de t\u00e9rbeli tapasztalatainkat is egy l\u00e1thatatlan rendszer szab\u00e1lyozza, az \u00e9criture vel\u00fcnk sz\u00fcletett t\u00f6rv\u00e9nykez\u00e9s\u00e9nek ellen\u0151rz\u0151 mechanizmusa.
\nHa arra k\u00e9nyszer\u00edtj\u00fck az emberi megismer\u00e9st, hogy egyszerre legyen a szinonim\u00e1ja a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes k\u00f3doknak \u00e9s a hom\u00e1lyos sz\u00f6vegeknek, illetve megfejt\u00e9s\u00fck k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek, akkor \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fcnket a felsz\u00ednes ingerek \u00e9s a hib\u00e1s \u00e9szlel\u00e9s szintj\u00e9re s\u00fcllyesztj\u00fck. Az a legink\u00e1bb k\u00e1ros, hogy Saussure s\u00e9m\u00e1ja ki\u00fcr\u00edtette az elme test\u00e9t, elt\u00f6r\u00f6lte a gondolkod\u00e1s \u00e9s a fiziol\u00f3giai funkci\u00f3k k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9srendszer\u00e9t. \u00cdgy nem meglep\u0151, ha napjainkra egy materi\u00e1lisan a nyelvre alapozott oktat\u00e1si rendszer vagy al\u00e1vetett helyzetbe k\u00e9nyszer\u00edtve marginaliz\u00e1lja a k\u00e9pek tudom\u00e1ny\u00e1t, vagy pedig kolonializ\u00e1lva kisaj\u00e1t\u00edtja azt. 9 A legt\u00f6bb amerikai egyetemen a k\u00e9pi m\u0171velts\u00e9g [graphicacy] az \u00edr\u00e1sbeli al\u00e1 rendel\u0151dik. M\u00e9g az \u00fan. \u201evizu\u00e1lis kult\u00fara\u201d programokat is az olvas\u00e1s vez\u00e9r-metafor\u00e1ja k\u00f6r\u00e9 szervezik. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a k\u00e9pis\u00e9get [iconicity] egy j\u00f3val \u00e1ltal\u00e1nosabb szemantika als\u00f3bb r\u00e9szek\u00e9nt kezelik.
\nEgy univerz\u00e1lis nyelvi tudattalan megalapoz\u00e1sa \u00e1llt a k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban Noam Chomsky B. F. Skinnerrel az \u00f6tvenes \u00e9vekben folytatott, felkapott vit\u00e1j\u00e1nak. 10 A behaviorizmus gyakorta mal\u00edci\u00e1val emlegetett atyja megpr\u00f3b\u00e1lta kit\u00f6r\u00f6lni a tudatot a pszichol\u00f3gia anyag\u00e1b\u00f3l. Skinner sokat kritiz\u00e1lt munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak nagy r\u00e9sz\u00e9t annak vizsg\u00e1lat\u00e1val t\u00f6lt\u00f6tte, hogy a patk\u00e1nyok hogyan nyomj\u00e1k le az emel\u0151ket \u00e9s a galambok hogyan csipegetnek a t\u00e1ny\u00e9rb\u00f3l, azt keresve ezekben a meger\u0151s\u00edtett m\u0171veletekben, hogy az organizmusok mit mi\u00e9rt tesznek.11 Chomsky, \u00e9ppen ellenkez\u0151en a ment\u00e1lis gondolatokat, ahhoz a \u201ekomput\u00e1cionalista\u201d diskurzushoz kapcsolta, amelyben egy neurol\u00f3giai automata hozza l\u00e9tre a propozicion\u00e1lis szimb\u00f3lumok l\u00e1ncolat\u00e1t. A hasonl\u00f3an ellentmond\u00e1sos nyelv\u00e9szeti elm\u00e9let inspir\u00e1lta a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes programoz\u00e1skor haszn\u00e1lt algoritmusok bosszant\u00f3 \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1t az emberi gondolkod\u00e1ssal.12 Ami ebb\u0151l \u00e9s az innen indul\u00f3 racionalista kognit\u00edv tudom\u00e1nynak az elme grammatik\u00e1j\u00e1t elemz\u0151 kutat\u00e1saib\u00f3l kimaradt, az a percepci\u00f3 \u00e9s a gondolkod\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszek\u00f6t\u0151 l\u00e1ncszem Ez az \u00e9letbe v\u00e1g\u00f3 mulaszt\u00e1s, ami most \u00e9ppen Lakoff \u00e9s Johnson metafora- \u00e9s ment\u00e1lis k\u00e9p kutat\u00e1saiban 13 t\u00e1rgyiasul, azt hiszem, jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rult a posztstrukturalizmus \u201enyelvi fordulat\u00e1hoz\u201d \u00e9s az ott m\u0171k\u00f6d\u0151 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sek sz\u00e9tforg\u00e1csol\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1hoz. Mik\u00f6zben a kriticizmus intellektu\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9ge felt\u00e9telezi a generat\u00edv nyelv fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g\u00e9t, addig az alapvet\u0151 fizikai objektum sz\u00e9tsz\u00f3rt \u00e9s gy\u00f6kereit\u0151l elszak\u00edtott propoz\u00edci\u00f3k sokas\u00e1g\u00e1ra esik sz\u00e9t. 14
\nA meg\u00e9rt\u00e9s egyfajta aszk\u00e9tikus, s\u0151t anti-eszt\u00e9tikus inform\u00e1ci\u00f3-\u00e1tvitelk\u00e9nt val\u00f3 modellez\u00e9se tette lehet\u0151v\u00e9 befoly\u00e1sos akad\u00e9miai k\u00f6r\u00f6knek \u2013 mint a szemiotikai \u00e9s dekonstrukt\u00edv irodalomelm\u00e9let vagy az \u00e9rtelmez\u0151 antropol\u00f3gia \u2013, hogy kutat\u00e1saik anyag\u00e1t testetlen jelekk\u00e9nt vagy megfejt\u00e9st ig\u00e9nyl\u0151 titkos\u00edtott \u00fczenetekk\u00e9nt fogj\u00e1k fel. \u00cdgy Clifford Geertz \u201es\u0171r\u0171 le\u00edr\u00e1sa\u201d, az etnogr\u00e1fi\u00e1r\u00f3l alkotott narrat\u00edv k\u00e9pe \u2013 amely nagy hat\u00e1st gyakorolt a jelenlegi \u00faj historizmusra is \u2013 \u00fagy viszonyul a t\u00e1rgyakhoz, a viselked\u00e9shez \u00e9s a kult\u00far\u00e1hoz, mint egy \u00e1lland\u00f3 dek\u00f3dol\u00e1st ig\u00e9nyl\u0151 k\u00f6nyv nyomtatott sz\u00f6veg\u00e9hez. 15 Hab\u00e1r \u0151 maga is folyamatosan kritiz\u00e1lja a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok konok kvantitat\u00edv elv\u00e1r\u00e1sait, Geertz paradox m\u00f3don az inskripci\u00f3ra reduk\u00e1lja a kommunik\u00e1ci\u00f3t. Chomskyhoz hasonl\u00f3an Geertz kultur\u00e1lis textol\u00f3gi\u00e1ja is azt felt\u00e9telezi, hogy a nyelv k\u00edn\u00e1lja a legalapvet\u0151bb r\u00e1csot ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck azt, ami eredetileg cerem\u00f3ni\u00e1k, ritu\u00e1l\u00e9k \u00e9s gesztusok bonyolult mint\u00e1zat\u00e1ba szervez\u0151d\u00f6tt.
\nMik\u00f6zben a tudat probl\u00e9m\u00e1ja a skinneri sz\u00e1m\u0171zet\u00e9s 16 ut\u00e1n visszat\u00e9rt a kognit\u00edv tudom\u00e1nyba, a psych\u00e9 \u00e9s a logos \u00f6sszetal\u00e1lkoz\u00e1sa \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1k ter\u00fclet\u00e9n \u2013 nem sokat jav\u00edtott a k\u00e9pek helyzet\u00e9n. Az \u00e1ltal\u00e1nos szintaxis \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott, m\u00e9gis modul\u00e1ris fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 agy metafor\u00e1j\u00e1nak egyik szerencs\u00e9tlen k\u00f6vetkezm\u00e9nye az az intellektu\u00e1lis imperializmus, amely k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le fenomenol\u00f3giai jelens\u00e9geket (legyenek azok rajzok, gesztusok, hangok, vagy illatok) az \u00e9rz\u00e9ki sokf\u00e9les\u00e9get n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151, \u00e9rtelmez\u00e9sre v\u00e1r\u00f3 sz\u00f6vegekre reduk\u00e1l. A kartezi\u00e1nus redukt\u00edv tendenci\u00e1k, a high tech eszk\u00f6z\u00f6k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel \u00f6sszhangban, a robotik\u00e1b\u00f3l \u00e1tsziv\u00e1rogtak a hum\u00e1ntudom\u00e1nyokba. A kibernetikus testetlens\u00e9g p\u00e9ld\u00e1ja bujk\u00e1l az olyan abiologikus absztrakci\u00f3k m\u00f6g\u00f6tt, mint a \u201el\u00e1tv\u00e1ny\u201d, a \u201en\u00e9z\u0151s\u00e9g\u201d \u00e9s a \u201etekintet\u201d. A megfigyel\u0151 appar\u00e1tusb\u00f3l ered\u0151en ezek a statikus koncepci\u00f3k semmibe veszik az optikai \u00e9rz\u00e9kel\u00e9snek az id\u0151, a hely \u00e9s az egy\u00e9ni befogad\u00f3 elt\u00e9r\u00e9seib\u0151l ad\u00f3d\u00f3 v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1t.
\n\u00dagy gondolom, hogy le kell rombolnunk a megismer\u00e9s domin\u00e1nsan \u00e9s agressz\u00edven nyelv\u00e9szeti \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t. A logosz k\u00e9pess\u00e9geinek t\u00falhangs\u00falyoz\u00e1sa \u00e9s a riv\u00e1lis k\u00e9pzetek [imaginaries] megsemmis\u00edt\u00e9se n\u00e1rcisztikus, t\u00f6rzsi k\u00e9nyszer. Martha Nussbaumnak a k\u00f6lt\u00e9szet cs\u00e1b\u00edt\u00e1sa ellen ir\u00e1nyul\u00f3 finom megjegyz\u00e9se a dogmatikus sztoicizmus kapcs\u00e1n a korabeli metodol\u00f3gi\u00e1k nyelvi megsz\u00e1llotts\u00e1g\u00e1ra is alkalmazhat\u00f3. 17 A k\u00e9p szemiotikai, posztstrukturalista \u00e9s dekonstruktivista ford\u00edt\u00e1sai hasonl\u00f3an egyir\u00e1ny\u00faak \u00e9s v\u00e9dekez\u0151 jelleg\u0171ek. Ezek az \u00e9rtelmez\u0151 rendszerek jellemz\u0151en nem engedik meg a le\u00edr\u00e1s \u201eolvas\u00f3j\u00e1nak\u201d, hogy a kritika irodalmis\u00e1g\u00e1t\u00f3l elt\u00e9r\u0151 kifejez\u00e9si m\u00f3dokon kereszt\u00fcl vil\u00e1gosodjon meg. A vaks\u00e1g perverz dics\u00e9rete Derrid\u00e1n\u00e1l kit\u0171n\u0151 p\u00e9lda. Mik\u00f6zben azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a rajz nem k\u00e9pes \u00e9rz\u00e9keltetni a \u201el\u00e1t\u00e1s szenved\u00e9lyess\u00e9g\u00e9t\u201d, a \u201el\u00e1t\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli\u201d \u00edr\u00e1s fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g\u00e9t magasztalja. 18
\nA kritikai kult\u00farakutat\u00e1s nem kev\u00e9sb\u00e9 problematikus, amikor a zavart, megfigyelt szubjektumok \u00e9s a narr\u00e1ci\u00f3ra k\u00e9pes szabad \u00e1gensek megosztott \u00e9s esszencializ\u00e1l\u00f3 vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9t sug\u00e1rozza mag\u00e1b\u00f3l. \u00cdgy azt halljuk \u2013 Derrida ism\u00e9tl\u00e9sek\u00e9nt \u2013, hogy a posztkoloni\u00e1lis identit\u00e1s l\u00e1thatatlan m\u00e9lys\u00e9gei csak a diskurzuson kereszt\u00fcl t\u00e1rulnak fel, mivel az igazi \u00e9n kisiklik a fel\u00fcgyelet al\u00f3l. Homi Bhabha, Frantz Fanont visszhangozva, a vizualit\u00e1st a gonosz, megkett\u0151z\u0151, kolonializ\u00e1l\u00f3 szemre reduk\u00e1lja, amely leh\u00e1ntja az individuumr\u00f3l saj\u00e1t reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00e9s az elnyom\u00f3 \u00e1ltal r\u00e1vet\u00edtett, negat\u00edv idegen-k\u00e9pet t\u00fckr\u00f6zi vissza. 19 Az ilyen els\u00f6pr\u0151 erej\u0171 sematiz\u00e1ci\u00f3val szemben a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet-, \u00e9p\u00edt\u00e9szet-, vagy design-t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz azt k\u00e9rdezheti, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nhetett vajon a komplex k\u00e9palkot\u00e1s \u00e9s a revelat\u00edv portr\u00e9 jelens\u00e9geivel. Az a fel\u00fcletes kifog\u00e1s, hogy a k\u00e9pek mindig csak j\u00f3l ir\u00e1nyzott reprodukci\u00f3k, elfojtja eredetis\u00e9g\u00fck \u00e9s soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00fck eml\u00e9k\u00e9t. Az\u00e9rt, mert valaki fel\u00fcletekkel dolgozik, m\u00e9g nem felt\u00e9tlen\u00fcl sek\u00e9lyes. Ez egy val\u00f3ban bizarr logika, ami tautologikusan azonos\u00edtja a mim\u00e9zist annak lem\u00e1sol\u00e1s\u00e1val, ami a fel\u00fcleten l\u00e1that\u00f3 (mintha ez olyan egyszer\u0171 lenne), \u00e9s a hasonl\u00f3s\u00e1g eme korl\u00e1tozott meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1b\u00f3l levezeti az imit\u00e1c\u00f3 inherens fel\u00fcletess\u00e9g\u00e9t.
\nAnne Hollander meg\u00e9rz\u00e9se, miszerint a nyugati divat menek\u00fcl\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt a megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen szok\u00e1sok csapd\u00e1j\u00e1b\u00f3l, az etnikai \u00e9s faji sztereot\u00edpi\u00e1k bev\u00e9s\u0151d\u00e9s\u00e9nek leny\u0171g\u00f6z\u0151 optikai ellenpontj\u00e1t k\u00edn\u00e1lja. 20 Goethe szerint ink\u00e1bb a vil\u00e1girodalomnak, mintsem a nemzetinek a k\u00f6teless\u00e9ge az, hogy el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tegye sz\u00e1munkra k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151k, helyek \u00e9s kult\u00far\u00e1k m\u0171veit. 21 De a ford\u00edt\u00e1s eme k\u00edv\u00e1natos t\u00f6rekv\u00e9se nem az egyetlen, \u00e9s m\u00e9g csak nem is a leghat\u00e9konyabb m\u00f3dja a kultur\u00e1lis csere kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak. \u00dagy gondolom, hogy a medi\u00e1lis \u201eki\u00e1gyaz\u00f3d\u00e1s\u201d [disembedding] 22 el\u0151re nem l\u00e1tott el\u0151nye pontosan a m\u00fal\u00e9kony v\u00edzi\u00f3k glob\u00e1lis forgatag\u00e1ban rejlik. A nagy popul\u00e1ci\u00f3k, a tradicion\u00e1lis \u00e9s a modern t\u00e1rsadalmakban is, ki voltak t\u00e9ve azoknak a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le strat\u00e9gi\u00e1knak, ahogyan az emberek mindenhol \u00e9s mindent l\u00e1tni akartak \u2013 \u00e9s hozz\u00e1 is szoktak ehhez. A sokf\u00e9le jelens\u00e9g \u00e9s az alternat\u00edv \u00e9letm\u00f3dok megismer\u00e9se al\u00e1\u00e1sta az \u00e1lland\u00f3 jelent\u00e9sr\u0151l \u00e9s az \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt szerepekr\u0151l alkotott hamis el\u0151felt\u00e9telez\u00e9seket. A k\u00e9pek megr\u00f6gz\u00f6tt rajong\u00f3jak\u00e9nt csak el\u00edt\u00e9lni tudom a nyelv egys\u00edk\u00fa \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t, amely azt a m\u00e9lys\u00e9g, a komolys\u00e1g, a gondolkod\u00e1s, s\u0151t m\u00e9g saj\u00e1t identit\u00e1sunk mint\u00e1j\u00e1v\u00e1 tette.
\nNem neh\u00e9z bel\u00e1tni, hogy a nyelvi k\u00e9pess\u00e9gek prim\u00e1tus\u00e1t \u00e9s vel\u00fcnk sz\u00fcletett term\u00e9szetess\u00e9g\u00e9t megalapoz\u00f3 t\u00f6bbr\u00e9t\u0171 kamp\u00e1nnyal az elme materialista megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se fordult szembe. A Darwin elm\u00e9lete kapcs\u00e1n kialakult fesz\u00fclt vit\u00e1k, mely szerint az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek a vak v\u00e9letlen sz\u00fcl\u00f6ttei, \u00e9s az anyag csalafintas\u00e1gai szerint fejl\u0151dnek, \u00fajra a fajok eredet\u00e9re \u00e9s konfigur\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k a figyelmet. Az emberi \u00e9s az \u00e1llati r\u00e1ci\u00f3 23 adapt\u00e1cionista \u00e9s ultra-darwini\u00e1nus vizsg\u00e1latai egyar\u00e1nt r\u00e1mutattak az \u00e9rz\u00e9kszervek szerep\u00e9nek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re. A filoz\u00f3fus Daniel Dennett az ut\u00f3bbi t\u00e1bor sz\u00f3viv\u0151jek\u00e9nt azt \u00e1ll\u00edtja, hogy ha az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek m\u00e1r kifejlesztett\u00e9k az \u00f6ntudat k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, akkor rendelkezni\u00fck kell egy szofisztik\u00e1lt, egyes\u00edtett inform\u00e1ci\u00f3s rendszerrel, amely kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gekkel ruh\u00e1zza fel \u0151ket. Eszerint a tanul\u00e1shoz hasonl\u00f3 empirikus folyamatok olyan eszk\u00f6z\u00f6k, amelyekkel a term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s komplex biol\u00f3giai rendszereket hozhat l\u00e9tre. A tudat tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ban \u00faj fordulat \u00e1llt be, amely \u2013 az\u00e1ltal, hogy kreat\u00edv kapcsolatba hozza az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s formateremt\u0151 energi\u00e1it a t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem diszkr\u00e9t \u00e9s hierarchikus aggyal \u2013 afel\u00e9 mutat, hogy az \u00e9let t\u00f6bb, mint egy \u00f6nz\u0151 g\u00e9n. Dennett \u2013 arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zve az emberis\u00e9get, hogy \u201en\u0151j\u00f6n m\u00e1r fel\u201d \u2013 megjegyzi: Darwin legnagyszer\u0171bb \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge abban \u00e1ll, hogy elterjesztette a design ide\u00e1j\u00e1t a term\u00e9szetben. 24 A k\u00e9pkutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra ebb\u0151l az a tanuls\u00e1g, hogy ha nem v\u00e1rhat\u00f3, hogy az \u00e9letfolyamatok k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lnak egy olyan abszol\u00fat nyomot vagy l\u00e9nyegi jegyet, amely fontosabb a t\u00f6bbin\u00e9l, akkor nek\u00fcnk is \u00fagy kell kiv\u00e1lasztanunk, meg\u0151rizn\u00fcnk, kital\u00e1lnunk \u00e9s \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtanunk mesters\u00e9ges k\u00f6rnyezet\u00fcnket, hogy az mindannyiunk sz\u00e1m\u00e1ra embers\u00e9ges legyen.
\nM\u00e9gis, a design fontoss\u00e1g\u00e1nak darwini\u00e1nus meggy\u0151z\u0151d\u00e9se ellen\u00e9re, Dennett furcs\u00e1n nyelv-centrikus marad. Sz\u00e1m\u00e1ra az emberi tudat kiboml\u00f3 \u00e1rama egy p\u00e1rhuzamos feldolgoz\u00e1ssal m\u0171k\u00f6d\u0151 agyban, egy virtu\u00e1lis, James Joyce-i nyelvi masin\u00e1ban lokaliz\u00e1l\u00f3dik. Csak mostan\u00e1ban, Paul \u00e9s Patricia Churchland integrat\u00edv neuro-filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1val, Antonio Damasio \u201etest-tudatos agy\u00e1val\u201d [the body-minded brain], vagy Owen Flanagan ragaszkod\u00e1s\u00e1val \u201ea hi\u00e1nyz\u00f3 \u00e1rnyalathoz, ami te vagy\u201d kezdett el gyeng\u00fclni a megismer\u0151 aktivit\u00e1s egysz\u00f3lam\u00fa, nyelvszer\u0171 protot\u00edpus\u00e1nak ac\u00e9los szor\u00edt\u00e1sa. 25 A kombinatorikus \u00e9s szintetikus fizikai funkci\u00f3k\u00e9nt elk\u00e9pzelt meg\u00e9rt\u00e9snek k\u00e9pesnek kell lennie arra, hogy sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba vegye az \u00f6sszetett \u00e9rz\u00e9ki tapasztalatok sz\u00e9les sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t. Ez azt is sugallhatja, hogy a felemelked\u0151 elmetudom\u00e1nyok (kognit\u00edv tudom\u00e1ny, neurobiol\u00f3gia, nyelv\u00e9szet, MI, filoz\u00f3fia) horizontj\u00e1nak igazi kit\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1nak mag\u00e1ba kellene foglalnia a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetek eredm\u00e9nyeit is a gondolkod\u00e1s tapasztalati strukt\u00far\u00e1inak ter\u00e9n. Ironikus m\u00f3don, \u00e9ppen a percepci\u00f3 eszt\u00e9tikai, t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s humanista dimenzi\u00f3i hi\u00e1nyoznak virtu\u00e1lisan abb\u00f3l az \u00faj interdiszciplin\u00e1ris m\u00e1trixb\u00f3l, amelybe a megismer\u0151 \u00e9letforma be fog \u00e1gyaz\u00f3dni. 26
\n\u00cdgy az, hogy ki vagy mi tervezte a term\u00e9szetet, nemcsak a genetikai \u00e9s reprodukci\u00f3s kutat\u00e1soknak, hanem a neurobiol\u00f3gi\u00e1nak is k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9se. \u201eAz agy \u00e9vtizede\u201d \u2013 \u00e1thidalva az 1980-as \u00e9s az 1990-es \u00e9veket \u2013 l\u00e1tv\u00e1nyosan ablakot nyitott a m\u0171k\u00f6d\u0151 elm\u00e9re. A t\u00f6bbdimenzi\u00f3s orvosi k\u00e9palkot\u00e1s (CT, PET, MRI) transzparensen megmutatta az \u00e1lland\u00f3 neur\u00e1lis anat\u00f3mi\u00e1t \u00e9s a t\u00fcn\u00e9keny \u00e9rzelmek akrobatik\u00e1j\u00e1t. A t\u00fczel\u0151 idegsejtek \u00e9s a lokaliz\u00e1lt funkci\u00f3k szimult\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek l\u00e1tv\u00e1nya azt sugallja, hogy tal\u00e1l\u00f3bb lenne egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00e9pekr\u0151l, k\u00e9palkot\u00e1sr\u00f3l \u00e9s k\u00e9pkutat\u00f3kr\u00f3l besz\u00e9lni, mintsem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9szetr\u0151l, m\u0171v\u00e9szekr\u0151l \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szekr\u0151l. Bennett Reimernek a m\u0171v\u00e9szeti nevel\u00e9s hasznoss\u00e1g\u00e1t hangs\u00falyoz\u00f3 javaslata \u2013 mely szerint ki kellene azt terjeszteni minden szimbolikus szf\u00e9r\u00e1ra \u2013 m\u00e9g hely\u00e9nval\u00f3bbnak t\u0171nik az agyk\u00e9reg-tev\u00e9kenys\u00e9g mai f\u00e9ny\u00e9ben. 27 \u00cdgy az eszk\u00f6z\u00f6k, a felfedez\u00e9sek \u00e9s a kutat\u00e1sok h\u00e1l\u00f3zata arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zhet, hogy a gondosan kategoriz\u00e1lt \u201em\u0171t\u00e1rgyakat\u201d \u00e1thelyezz\u00fck valahov\u00e1 m\u00e1shov\u00e1, oda, amit \u00e9n \u201ek\u00e9palkot\u00e1snak\u201d [imaging] nevezek. Ebben a fizikai territ\u00f3riumok n\u00e9lk\u00fcli hat\u00e1rtalan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben a t\u00e9rbeli jelens\u00e9gek az esem\u00e9nyek bonyolultabb konstell\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz kapcsol\u00f3dnak. A fejl\u0151d\u0151 geogr\u00e1fia l\u00e9nyegi k\u00e9rd\u00e9sei \u00e9s mark\u00e1ns felt\u00e9telez\u00e9sei ment\u00e9n jelenleg is zajl\u00f3 vita felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se az \u00faj k\u00e9pkutat\u00f3 legfontosabb feladata. Egy ilyen \u201ehipermedi\u00e1lis\u201d szem\u00e9ly ak\u00e1r realit\u00e1ss\u00e1 is v\u00e1lhat, ha kell\u0151en nagy nyom\u00e1s alatt r\u00e1k\u00e9nyszer\u00fcl\u00fcnk tudom\u00e1ny\u00e1nak defini\u00e1l\u00e1s\u00e1ra.
\nMaga az optikai technol\u00f3gia is egy egyes\u00edt\u0151 forradalom fel\u00e9 sz\u00e1guld. M\u00e9gis megd\u00f6bbent\u0151, hogy mi, vizualist\u00e1k mennyire irt\u00f3zunk att\u00f3l, hogy \u00e1talak\u00edtsuk magunkat. Hol vannak a tervezeteink (j\u00e1rjanak ak\u00e1r a fellegekben, vagy legyenek realist\u00e1k) ahhoz, hogy ir\u00e1ny\u00edtsuk a m\u00e9diumok \u00f6sszeolvad\u00e1s\u00e1t a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p k\u00e9perny\u0151j\u00e9n? 28 Az \u00e1ll\u00edt\u00f3lag \u00faj \u00e9s a r\u00e9gi m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net konzervativizmusa, m\u00e1sodk\u00e9zb\u0151l val\u00f3 bizalma a \u201ediskurzusban\u201d \u00e9s m\u00e1s ter\u00fcletek m\u00f3dszereinek \u2013 tr\u00f3pusainak, retorik\u00e1j\u00e1nak \u2013 \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ban minden olyan intellektu\u00e1lis \u00e9s mor\u00e1lis vezet\u0151 szerep elveszt\u00e9s\u00e9hez vezethet, amelyre valaha is t\u00f6rekedt\u00fcnk. Ha semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6ssel nem tudunk hozz\u00e1j\u00e1rulni a kor\u00e1bbi nyelvi tudom\u00e1nyokhoz, amelyek manaps\u00e1g radik\u00e1lis vizu\u00e1lis metamorf\u00f3zison mennek \u00e1t, akkor egyre ink\u00e1bb irrelev\u00e1nss\u00e1 v\u00e1lunk a fels\u0151oktat\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9ben \u00e9s a decentraliz\u00e1lt elektronikus t\u00e1rsadalomban.
\nEzek az essz\u00e9-manifesztumok m\u00e1sfajta \u00e9rtelemben is konstruktivist\u00e1k: val\u00f3s kock\u00e1zatv\u00e1llal\u00e1sra \u00f6szt\u00f6n\u00f6znek. Egy dolog \u00e1tvenni m\u00e1s diszcipl\u00edn\u00e1k \u2013 ironikus m\u00f3don ezek maguk is az elmos\u00f3d\u00e1s \u00e9s a felold\u00f3d\u00e1s ag\u00f3ni\u00e1j\u00e1val k\u00fczdenek \u2013 elm\u00e9leteit, defin\u00edci\u00f3it \u00e9s agend\u00e1it, \u00e9s egy eg\u00e9szen m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9neti alapokon \u00fajra konceptualiz\u00e1lni a vizualit\u00e1st, \u00e9s az elm\u00falt id\u0151k lencse-kult\u00far\u00e1j\u00e1nak f\u00e9ny\u00e9ben projekteket kigondolni a cybert\u00e9r elj\u00f6vend\u0151 kora sz\u00e1m\u00e1ra. Ahogy Victor Margolis a design-elm\u00e9let kapcs\u00e1n megjegyzi, t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem kell azzal a gy\u00f6tr\u0151 k\u00e9rd\u00e9ssel szemben\u00e9zn\u00fcnk, hogyan jel\u00f6lj\u00fck ki a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net hat\u00e1rait. 29 Sokkal ink\u00e1bb a humanista, tudom\u00e1nyos \u00e9s technol\u00f3giai tud\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e9kony, sz\u00e9tt\u00f6redez\u0151 \u00e9s \u00f6sszeolvad\u00f3 form\u00e1ival szembes\u00fcl\u00fcnk, amelyek a k\u00e9palkot\u00e1s (ami \u00f6nmag\u00e1ban is egy \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltoz\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g) k\u00f6vetkezt\u00e9ben id\u0151nk\u00e9nt egym\u00e1s fel\u00e9 konverg\u00e1lnak. Intellektu\u00e1lisan \u00e9s financi\u00e1lisan egyar\u00e1nt kivitelezhetetlennek t\u0171nik a sokr\u00e9t\u0171, line\u00e1ris specializ\u00e1ci\u00f3 fenntart\u00e1sa a m\u0171v\u00e9szetben, a k\u00e9zm\u0171vess\u00e9gben, a grafikai \u00e9s az ipari termel\u00e9sben, a filmez\u00e9sben, a vide\u00f3z\u00e1sban \u00e9s a m\u00e9di\u00e1ban, \u00e9s elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett t\u00f6rt\u00e9neteikben. Ehelyett egy interdiszciplin\u00e1ris probl\u00e9m\u00e1kra f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 kutat\u00e1si mez\u0151t kellene \u00f6sszekov\u00e1csolni a k\u00e9palkot\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra, amelyhez egy saj\u00e1tos, leegyszer\u0171s\u00edthetetlen \u00e9s nagyon is vizu\u00e1lis szak\u00e9rtelemre lenne sz\u00fcks\u00e9g.
\nHa Gianni Vattim\u00f3nak igaza van abban, hogy a h\u00e1l\u00f3zatot alkot\u00f3 t\u00f6megm\u00e9dia hat\u00e1s\u00e1ra egyre \u201egyeng\u00fcl\u201d a megv\u00e1ltoztathatatlan vagy heideggeri l\u00e9tez\u0151 30, akkor azzal a kih\u00edv\u00e1ssal kell szemben\u00e9zn\u00fcnk, hogy form\u00e1t adjunk a metamorf v\u00e1ltoz\u00e1snak. Hirtelenj\u00e9ben megny\u00edlnak a v\u00e1ltoz\u00f3 mesters\u00e9ges k\u00f6rnyezet konfigur\u00e1l\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9gei. A Bodynet, az MIT M\u00e9dia Labor innovat\u00edv Gondolkod\u00f3 Dolgok projektj\u00e9nek r\u00e9szek\u00e9nt, szembeszeg\u00fcl Baudrillard azon kijelent\u00e9s\u00e9vel, hogy a szimul\u00e1krum meg\u00f6lte a realit\u00e1st. 31 H\u00e1tborzongat\u00f3 permut\u00e1ci\u00f3jak\u00e9nt annak a premodern elgondol\u00e1snak, miszerint nem l\u00e9tezik \u00e9lettelen anyag (ezt am\u00fagy Voyage into Substance c. k\u00f6nyvemben 32 vizsg\u00e1ltam), a projekt h\u00e9tk\u00f6znapi dolgaink betervezett intelligenci\u00e1j\u00e1ra vil\u00e1g\u00edt r\u00e1. Egy \u00faj, \u00e9rz\u00e9kekkel felruh\u00e1z\u00f3, h\u00e1l\u00f3zatokat ki\u00e9p\u00edt\u0151 \u00e9s automatiz\u00e1l\u00f3 technol\u00f3gia \u00e1ll k\u00e9szenl\u00e9tben, hogy \u00e9letre keltse a \u201ehalott\u201d t\u00e1rgyakat, \u00e9s k\u00e9pess\u00e9 tegye \u0151ket az emberi \u00e9rz\u00e9sek \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gletek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re. Kilincsek, sz\u00e9kek, keny\u00e9rpir\u00edt\u00f3k, s\u0151t m\u00e9g \u00e9kszerek is be\u00e9p\u00edtett szil\u00edcium chipeket kapnak, hogy felhaszn\u00e1l\u00f3ik v\u00e1gyait \u00e9rz\u00e9kelve okosan reag\u00e1lhassanak. A ruh\u00e1zat p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9rz\u00e9keli a beteg \u00e9letjeleit, \u00e9s elk\u00fcldi azokat az orvos adatb\u00e1zis\u00e1ba, vagy k\u00e9pes alkalmazkodni az id\u0151j\u00e1r\u00e1s h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti v\u00e1ltoz\u00e1saihoz f\u00f6l\u00f6sleges\u00e9 t\u00e9ve a nagyobb gardr\u00f3bszekr\u00e9nyt. 33
\nA nihilizmust\u00f3l megszabad\u00edtott \u00e9s az aszimmetrikus kapcsolat al\u00f3l felszabadult materi\u00e1lis term\u00e9kek \u00e9s grafikus prezent\u00e1ci\u00f3k visszaszerezhetik jogos, kognit\u00edv s\u00falyukat. A mindenhat\u00f3 komputeriz\u00e1ci\u00f3 m\u00e1gikus kor\u00e1ban \u00e9rtelm\u00e9t veszti a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net ama k\u00fcldet\u00e9se, hogy \u00fajra elmes\u00e9lje a hagyom\u00e1nyos m\u00e9diumok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t an\u00e9lk\u00fcl, hogy sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba venn\u00e9 j\u00f6v\u0151j\u00fcket. S\u0151t m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban a diszcipl\u00edna elnevez\u00e9se is el\u00e9g archaikusan hangzik. M\u00e9gis, a jelens\u00e9gek (legyenek ak\u00e1r r\u00e9giek, ak\u00e1r \u00fajak) hat\u00e9konys\u00e1ga \u00e9s a benn\u00fck, vel\u00fck vagy \u00e1ltaluk val\u00f3 gondolkod\u00e1s k\u00e9pzel\u0151ereje egy\u00e1ltal\u00e1n nem anakronisztikus. A k\u00e9palkot\u00e1s tal\u00e1n m\u00e9g ahhoz is hozz\u00e1foghatna, hogy megalkossa saj\u00e1t k\u00e9rd\u00e9seit, \u00e9s \u0151szint\u00e9n mondjon valamit \u00f6nn\u00f6n hat\u00e1rair\u00f3l. Elkezdhetne \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l gondolkodni ahelyett, hogy csup\u00e1n m\u00e1sok gondolj\u00e1k el \u0151t. Az interdiszciplinarit\u00e1sr\u00f3l foly\u00f3 szakadatlan besz\u00e9d ellen\u00e9re valami nagyon nincs rendben akkor, ha a huszadik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n az intelligenci\u00e1nak nincs alternat\u00edv metafor\u00e1ja a nyomtatott k\u00f6nyv 19. sz\u00e1zadi standardj\u00e1val szemben.
\nAz eldobhat\u00f3 m\u00e9dium
\nA posztdiszciplin\u00e1ris kor labirintus\u00e1ban bolyong\u00f3 szenved\u00e9lyes vizualist\u00e1kat m\u00e9g mindig k\u00eds\u00e9rti a k\u00e9pek mindenhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak \u00e9s degrad\u00e1l\u00e1s\u00e1nak paradoxona: mindenhov\u00e1 eljutnak, mindenki n\u00e9zi \u0151ket, de kateg\u00f3riak\u00e9nt \u00e1ltal\u00e1ban megvet\u00e9s t\u00e1rgyai. A n\u00e9z\u00e9s maga az \u00fcres b\u00e1m\u00e9szkod\u00e1s, nem pedig a gondolat\u00e9breszt\u0151 odafigyel\u00e9s szinonim\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. N\u00e9h\u00e1nyan tal\u00e1n kifog\u00e1soln\u00e1k ezt a kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1got, azt v\u00e1laszolva, hogy az ut\u00e1lat csak a g\u00e9pek gener\u00e1lta szimul\u00e1ci\u00f3knak sz\u00f3l, vagy hogy az emberek t\u00f6bbs\u00e9ge \u00e9rt\u00e9keli az orvosi szkennel\u00e9st, vagy hogy a m\u00fazeumok kanoniz\u00e1lt m\u0171alkot\u00e1sai minden bizonnyal kiv\u00e9telek. \u00c1m e fenntart\u00e1sok egyike sem hatol el a probl\u00e9ma m\u00e9lyebb gy\u00f6ker\u00e9ig. Elvesztett\u00fck a hit\u00fcnket abban, hogy m\u00e9g l\u00e9trehozhat\u00f3k j\u00f3 k\u00e9pek; nem b\u00edzunk m\u00e1r abban, hogy a j\u00f3 \u00e9rtelemben vett n\u00e9z\u00e9s [good looking] elfogadhat\u00f3 vagy el\u0151remutat\u00f3 lehet. M\u00e1r a Body Criticism \u00e9s az Artful Science c. k\u00f6nyveimben felt\u00e1rtam azt az els\u00e1ncolt antivizualizmust, amely a Felvil\u00e1gosod\u00e1st\u00f3l m\u00e1ig \u00e1thatja a nyugati neoplatonista diskurzust. 34 Vajon az anyagtalann\u00e1 v\u00e1lt k\u00f6rnyezet, az adat-szem\u00fcveg, az adatkeszty\u0171 \u00e9s az internetes epif\u00e1nia ir\u00e1nti rajong\u00e1s megv\u00e1ltoztathatja-e automatikusan azt a reflexet, amely a grafikuss\u00e1got a tudatlans\u00e1ghoz, a megt\u00e9veszt\u00e9shez, az alakv\u00e1lt\u00e1shoz \u00e9s az \u00e9rzelmek alak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz kapcsolja? Att\u00f3l tartok, nem.
\nA k\u00e9pis\u00e9ggel [iconic] szembeni orwelli ki\u00e1br\u00e1ndults\u00e1g nem csak a m\u0171velt k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e9les spektrum\u00e1t \u00e9rinti, hanem j\u00f3val nyugtalan\u00edt\u00f3bban azokat az egyetemi koll\u00e9g\u00e1kat is, akik hivat\u00e1sszer\u0171en foglalkoznak a k\u00e9palkot\u00e1ssal. B\u00e1rhov\u00e1 is n\u00e9zzen az ember, hi\u00e1nyzik az \u00e9rz\u00e9ketlen fogyaszt\u00e1son, pornogr\u00e1fi\u00e1n, er\u0151szakon \u00e9s t\u00e9ves inform\u00e1ci\u00f3kon k\u00edv\u00fcl \u2013 a r\u00e1juk hangolt n\u00e9z\u0151k fel\u00e9 \u2013 m\u00e1st is kommunik\u00e1l\u00f3, kifinomult k\u00e9pek hatalm\u00e1nak kiegyens\u00falyozott vagy legal\u00e1bbis konstrukt\u00edv bemutat\u00e1sa. Az \u00e9letvitel\u00fcnk feletti spekul\u00e1ci\u00f3ban bet\u00f6lt\u00f6tt l\u00e1tv\u00e1nyos szerep\u00fcket semmiv\u00e9 foszlatja a voyeurizmus \u00e9s a csal\u00e1s k\u00f6ny\u00f6rtelen diskurzusa. John Dewey \u00e9rz\u00e9keny megl\u00e1t\u00e1sa az Experience and Nature c. k\u00f6nyv\u00e9ben, miszerint a sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szetek \u00e9pp\u00fagy, mint az ipari technol\u00f3gi\u00e1k a gyakorlatban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek: m\u00e1ra feled\u00e9sbe mer\u00fclt.\u02d935
\nDe mi\u00e9rt is \u00e9rdekelne benn\u00fcnket, akik a design, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek, a vide\u00f3, a film \u00e9s a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetek ter\u00fclet\u00e9n dolgoznak, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n b\u00e1rkit, hogy a t\u00e9rbeli m\u00e9diumokat az etikai er\u0151szakra eredend\u0151en hajlamosnak min\u0151s\u00edtik? M\u00e9g akkor is, amikor egyre hangosabb\u00e1 v\u00e1lik a pl\u00e1gium, az \u00edrott bizony\u00edt\u00e9kok h\u0171tlen kezel\u00e9se, a befejezetlen kutat\u00e1s \u00e9s a t\u00e9nybeli t\u00e9ved\u00e9sek miatti l\u00e1rma, a k\u00e9peket csak m\u00e9g ink\u00e1bb csal\u00f3k\u00e1nak tekintik, amelyek er\u0151sebb kontrollt \u00e9s kem\u00e9nyebb el\u0151\u00edr\u00e1sokat ig\u00e9nyelnek, mint a verb\u00e1lis kifejez\u00e9si m\u00f3dok. R\u00f6viden, mi\u00e9rt tartja mag\u00e1t m\u00e9g mindig az a makacs el\u0151\u00edt\u00e9let, hogy az optikailag prezent\u00e1lt anyag korrump\u00e1lhat\u00f3bb \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 megb\u00edzhat\u00f3, mint a g\u00e9pelt sz\u00f6veg? A nem-ikonikuss\u00e1g [aniconicity] a leg\u0151sibb \u00e9s egyben a legmodernebb diszkrimin\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt a n\u0151k, a sz\u00ednes b\u0151r\u0171ek, az elt\u00e9r\u0151 fajok \u00e9s oszt\u00e1lyok zaklat\u00e1s\u00e1nak fundament\u00e1lis alapj\u00e1t k\u00e9pezi. A reprezent\u00e1ci\u00f3k igazs\u00e1gtalan meg\u00edt\u00e9l\u00e9se, miszerint azok m\u00e1r eleve igazs\u00e1gtalanok, sokak els\u0151 sz\u00e1m\u00fa el\u0151\u00edt\u00e9lete. Egy hib\u00e1s elk\u00e9pzel\u00e9sn\u00e9l tudatosan vagy \u00f6ntudatlanul lehorgonyozva, ez a kezdeti f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s az eszk\u00f6z romlotts\u00e1g\u00e1nak, \u00e9s nem pedig a megt\u00e9vesztett befogad\u00f3 esend\u0151s\u00e9g\u00e9nek, abszol\u00fat el\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben t\u00e1rgyiasult.
\nAzon a k\u00e9tes felt\u00e9telez\u00e9sen t\u00fal, hogy a k\u00e9pekb\u0151l, valamint alkot\u00f3ikb\u00f3l \u00e9s befogad\u00f3ikb\u00f3l l\u00e9nyegileg hi\u00e1nyzik az integrit\u00e1s, vagy alapvet\u0151en nem annyira \u00e9rtelmesek, mint a nyelv hordoz\u00f3i 36, m\u00e1s nyom\u00f3s okai is vannak annak, hogy mindig \u00e9s minden civiliz\u00e1ci\u00f3ban nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik a k\u00e9pek affirmat\u00edv karaktere. Az online korban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 l\u00e9tez\u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00e9t elfojtja az aggodalom, hogy a manipul\u00e1lhat\u00f3 grafik\u00e1t \u00fajra, \u00e9s elt\u00f6k\u00e9ltebben mint valaha, azonos\u00edtani fogj\u00e1k az etik\u00e1tlan m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokkal, amelynek lehet\u0151s\u00e9ge am\u00fagy minden m\u00e1solhat\u00f3 m\u00e9dium eset\u00e9ben fenn\u00e1ll. K\u00e9pesek lesz\u00fcnk-e valaha is kikecmeregni Plat\u00f3n irre\u00e1lis \u00e1rnybirodalm\u00e1b\u00f3l? Nem akkor szabadulunk ki a barlangb\u00f3l, ha t\u00f6rv\u00e9nyen k\u00edv\u00fcl helyezz\u00fck az \u00e1rnyakat, hanem akkor, ha felismerj\u00fck, hogy az eff\u00e9le furcsas\u00e1gok \u00e9ppoly \u0151siek, \u00e9s \u00e9ppolyan \u00fajak is, mint az emberi term\u00e9szet.
\nA jelens\u00e9gek elgondolkodtat\u00f3an neh\u00e9z helyzete essz\u00e9ist\u00e1t csin\u00e1lt bel\u0151lem. Felold\u00f3d\u00e1suk a mindenhat\u00f3, \u00f6sszedr\u00f3tozott fondorlatban k\u00f6zszerepl\u0151v\u00e9 v\u00e1ltoztatott. Az eldobhat\u00f3 k\u00e9pek kor\u00e1ban, amikor digit\u00e1lis \u201ebankok\u201d ill\u00e9kony m\u00e9dia-konglomer\u00e1tumokat t\u00e1rolnak, enged\u00e9lyeznek \u00e9s \u00e1rus\u00edtanak a vev\u0151knek CD-ROM katal\u00f3gusokon kereszt\u00fcl, vagy amikor az el\u0151fizet\u0151k kereskedelmi szervereken \u00e1t hibrid grafik\u00e1kat t\u00f6ltenek le, haszn\u00e1lnak fel \u00e9s hasznos\u00edtanak \u00fajra, akkor lehetetlenn\u00e9 v\u00e1lik az, hogy a m\u00faltb\u00e9li ill\u00fazi\u00f3-termel\u00e9s feletti t\u00f6preng\u00e9st elv\u00e1lasszuk korunk k\u00e9palkot\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geit\u0151l. A digit\u00e1lis pl\u00e1gium, a fot\u00f3k, k\u00e9pek \u00e9s nyomtatott m\u0171vek illeg\u00e1lis \u00fajraforgalmaz\u00e1sa felid\u00e9zi az anyagi t\u00e1rgyak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak, sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s birtokl\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9neti problematik\u00e1j\u00e1t. Ha egy adott korhoz k\u00f6tj\u00fck az af\u00f6l\u00f6tti jogi vit\u00e1t, hogy ki rendelkezik a nemzeti inform\u00e1ci\u00f3s infrastrukt\u00far\u00e1n kereszt\u00fcl sz\u00e1ll\u00edtott immateri\u00e1lis cyber-javakkal, figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyjuk ezt a potenci\u00e1lisan megvil\u00e1g\u00edt\u00f3 erej\u0171 kutat\u00e1si ir\u00e1nyt. 37
\nDe hogy h\u00e1zas\u00edtsuk \u00f6ssze a korai modern id\u0151szakot a t\u00e1voktat\u00e1s, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes h\u00e1l\u00f3zat, az anim\u00e1ci\u00f3, a vide\u00f3, a home-shopping \u00e9s a b\u00edr\u00f3s\u00e1gi telev\u00edzi\u00f3z\u00e1s sci-fi vil\u00e1g\u00e1val? Mi\u00e9rt nem adjuk fel teljesen a kronologikus v\u00e1llalkoz\u00e1st \u00e9s foglalkozunk csak az itt \u00e9s most jelens\u00e9geivel? V\u00e9g\u00fcl is az\u00e9rt, mert nem akar\u00f3dzott lemondanom egy olyan id\u0151intervallumr\u00f3l, ami az elm\u00falt h\u00fasz \u00e9vben inspir\u00e1lta \u00e9s t\u00e9m\u00e1kkal l\u00e1tta el munk\u00e1mat. A m\u00faltb\u00e9li anal\u00f3gi\u00e1k n\u00e9lk\u00fcl az America OnLine, a Prodigy \u00e9s a CompuServe elektronikus h\u00e1l\u00f3zata alkalmi Post-It lapokra \u00e9s megfoghatatlan kapcsolatokra esne sz\u00e9t. \u00cdgy ink\u00e1bb m\u00e9g tov\u00e1bb ny\u00fajtottam az am\u00fagy is hossz\u00fa 18. sz\u00e1zadot.
\nA foszladoz\u00f3 kateg\u00f3ri\u00e1k \u00e9s az omladoz\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyek sz\u00e1mbav\u00e9tele egy m\u00e9g fontosabb indokot is szolg\u00e1ltat a t\u00f6rt\u00e9neti tud\u00e1s \u00e9s a mai esem\u00e9nyek integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz. Amikor a fels\u0151oktat\u00e1s mindenfel\u00e9 vesz\u00e9lybe ker\u00fclt \u00e9s a hagyom\u00e1nyos \u00e1ll\u00e1slehet\u0151s\u00e9geket magasan k\u00e9pzett \u00e9s specializ\u00e1lt egyetemist\u00e1knak tartj\u00e1k fenn, akkor milyen fajta konkr\u00e9t tud\u00e1s \u00e9lheti t\u00fal azt az egyes\u00fclt t\u00f6rekv\u00e9st, ami az egy\u00e9ni r\u00e1termetts\u00e9get t\u00e1vszak\u00e9rt\u0151-rendszerekk\u00e9 konvert\u00e1lja \u00e1t? Egyr\u00e9szt a speci\u00e1lis (\u00e1lland\u00f3 \u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli) \u201ekonzult\u00e1nsok\u201d k\u00eds\u00e9rtet\u00e9vel, m\u00e1sr\u00e9szt \u201egeneralist\u00e1kkal\u201d (a minim\u00e1lis szak\u00e9rtelemmel rendelkez\u0151 munkav\u00e1llal\u00f3k euf\u00e9mizmusa) szembes\u00fclhet\u00fcnk. Donna Haraway m\u00edtosza az \u00faj fajr\u00f3l, ember \u00e9s g\u00e9p szintetikus kever\u00e9k\u00e9r\u0151l m\u00e9g csak ki sem mer\u00edti egy ilyen b\u00e9relt [pay-for-use] utilitarianizmus k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. 38
\nAz automatiz\u00e1ci\u00f3s trend a gy\u00e1rakt\u00f3l a hivatal fel\u00e9 tart, k\u00e9k\u00fcl a feh\u00e9r gall\u00e9r is. Egy deregulariz\u00e1lt t\u00e1rsadalomban a polg\u00e1rokat \u00e9pp\u00fagy nem szab\u00e1lyozz\u00e1k, ahogy az ipart sem. Nemcsak az aut\u00f3gy\u00e1ri szerel\u0151munk\u00e1sokt\u00f3l veszik el a munk\u00e1t, hanem a szolg\u00e1ltat\u00f3 \u00e9s a menedzsment \u00e1gazatt\u00f3l is, a titk\u00e1rn\u0151kt\u0151l, az elad\u00f3kt\u00f3l, a telefonk\u00f6zpontosokt\u00f3l, a banki alkalmazottakt\u00f3l, az \u00fcgyv\u00e9dekt\u0151l, az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3kt\u00f3l, a kiad\u00f3kt\u00f3l \u00e9s a szerkeszt\u0151kt\u0151l. Vajon a professzorok \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyaik m\u00e9g meddig h\u00fazhatj\u00e1k? \u00c9rdemes azonban abba is belegondolni, hogy ezeknek az embereknek a munk\u00e1ja nem t\u0171nt el. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg, a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k \u00e9s a robotiz\u00e1lt rendszerek k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6zvetlen \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9sben \u00e9l tov\u00e1bb. A minden szektorban egyre fokoz\u00f3d\u00f3 munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g \u00e9s a t\u00fal\u00e9l\u0151kre nehezed\u0151 folyamatos nyom\u00e1s, hogy m\u00e9g t\u00f6bbet produk\u00e1ljanak, \u00e9rdekes megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba \u00e1ll\u00edtja a home shopping rendszert is, amely tal\u00e1l\u00f3an s\u0171r\u00edti mag\u00e1ba a net terjed\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3, destabiliz\u00e1l\u00f3 k\u00f6zvetlens\u00e9get. Az ilyen komputeriz\u00e1lt azonnalis\u00e1g szinte bizonyosan m\u00e1sf\u00e9le foglalkoz\u00e1sok (a br\u00f3kert\u0151l a tan\u00e1rig) elt\u0171n\u00e9s\u00e9hez is vezethet, hacsak nem fogj\u00e1k ezeket teljesen \u00fajragondolni a mediatiz\u00e1lt kapcsolat \u00e9rt\u00e9keit el\u0151t\u00e9rbe \u00e1ll\u00edtva.
\nAdjuk hozz\u00e1 a mindenhat\u00f3 telemarketing impulzus\u00e1hoz az NEA \u00e9s az NEH megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9nek vesz\u00e9ly\u00e9t, vagy ak\u00e1r az NSF privatiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, \u00e9s megkapjuk a m\u00fal\u00e9konys\u00e1g \u00e1lland\u00f3s\u00e1g\u00e1nak megtestes\u00fcl\u00e9s\u00e9t. A fels\u0151oktat\u00e1s sebezhet\u0151s\u00e9ge \u2013 amikor m\u00e9g az egyetemi fokozatok sem jelentenek garanci\u00e1t a biztos \u00e1ll\u00e1sokhoz \u2013 csak m\u00e9g ink\u00e1bb al\u00e1h\u00fazza a humani\u00f3r\u00e1k \u00e9s a tudom\u00e1nyok elavults\u00e1g\u00e1nak \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6zhangulat\u00e1t, az impoz\u00e1ns c\u00e9l \u00e9s a vil\u00e1gos intellektu\u00e1lis terv \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 hi\u00e1ny\u00e1t az ironikusan elnevezett \u201einform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalomban\u201d. Nem l\u00e1tom azt, hogy felk\u00e9sz\u00edten\u00e9nk di\u00e1kjainkat annak realit\u00e1s\u00e1ra, hogy az inform\u00e1ci\u00f3s szupersztr\u00e1da egy nagyszer\u0171, \u00faj \u00fat, nem pedig a r\u00e9gi, j\u00f3 p\u00e1lya.
\nMeglep\u0151 m\u00f3don a m\u00e9dia felemelked\u00e9se \u00e9s konvergenci\u00e1ja egy teljesen \u0151si \u00e9s ugyanakkor egy eg\u00e9szen modern jelens\u00e9g. \u00cdgy elsz\u00e1nt sokk-taktikak\u00e9nt az essz\u00e9k t\u00e1voli korszakokat helyeznek egym\u00e1s mell\u00e9 durv\u00e1n, \u00e9s p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edtj\u00e1k a grafikus kommunik\u00e1ci\u00f3 korai t\u00edpusait a maiakkal. Az\u00e9rt csin\u00e1lom ezt, mert hiszek abban, hogy a tizennyolcadik sz\u00e1zad h\u00e1tborzongat\u00f3an felt\u00e1rhatja \u00e9s rendbe hozhatja mindazt, amit elfojtunk saj\u00e1t korunkban. Hal Foster finom elemz\u00e9se a sz\u00fcrrealist\u00e1k rajong\u00e1s\u00e1r\u00f3l a divatjam\u00falt ir\u00e1nt 39, vonatkozhatna arra is, ahogyan \u00e9n id\u00e9zem meg a felvil\u00e1gosod\u00e1st. Egy \u00f3divat\u00fa \u00e9ra auratikus-robban\u00e1sszer\u0171 bet\u00f6r\u00e9se a mai szc\u00e9n\u00e1ba egyar\u00e1nt sz\u00e9tszak\u00edtja a technika el\u0151tti kor ir\u00e1nti luddita nosztalgi\u00e1t \u00e9s a net-sz\u00f6rf\u00f6z\u00e9s \u00fcres ekszt\u00e1zis\u00e1t. Andr\u00e9 Breton melankolikus bolhapiac\u00e1hoz vagy Walter Benjamin romos \u00e1rk\u00e1djaihoz hasonl\u00f3an, az \u00f3sdi technikai appar\u00e1tus \u00e9s a kidobott mechanizmusok olyan elveszett gyakorlatok k\u00eds\u00e9rteties maradv\u00e1nyai, amelyeket j\u00f3 lenne helyre\u00e1ll\u00edtani. Egy k\u00e9zm\u0171ves kor relikvi\u00e1i k\u00eds\u00e9rtenek korunk efemer jelens\u00e9gei m\u00f6g\u00f6tt. Az\u00e9rt, hogy egy villan\u00e1sra helyre\u00e1ll\u00edtsam a kapcsolatot az ismer\u0151s \u00e9s az idegen k\u00f6z\u00f6tt, t\u00e1voli jeleneteket helyezek futurista keretbe \u00e9s elfelejtett reprezent\u00e1ci\u00f3s strat\u00e9gi\u00e1kkal \u00f6vezem virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1gunkat.
\nA \u201ec\u00e9lok \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1ga\u201d
\nDe tal\u00e1n m\u00e9g ez a transzdiszciplin\u00e1ris \u00e9s transztempor\u00e1lis kezdem\u00e9nyez\u00e9s sem megy el\u00e9g messzire. Azt hiszem, v\u00e9g\u00fcl le kell mondanunk arr\u00f3l az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt elk\u00e9pzel\u00e9sr\u0151l, hogy csak valaminek (k\u00f6zt\u00fck a k\u00e9peknek, legyenek azok ak\u00e1r form\u00e1lisan, ak\u00e1r teoretikusan, t\u00f6rt\u00e9netileg, kultur\u00e1lisan, neurol\u00f3giailag, pszichol\u00f3giailag, biografikusan, vagy muzeol\u00f3giailag defini\u00e1ltak) a \u201etiszta\u201d tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa lehet csod\u00e1latram\u00e9lt\u00f3. Nem csak az intellektu\u00e1lis elismer\u00e9s, hanem a sokat kritiz\u00e1lt egyetemet szapul\u00f3 k\u00f6nyvek t\u00f6mege 40 is arra k\u00e9sztethet, hogy komolyan megfontoljuk annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy leg\u00e9rdekesebb kutat\u00e1saink nagy r\u00e9sze pontosan az\u00e9rt folyik, mert praktikus c\u00e9lokra is felhaszn\u00e1lhat\u00f3. A princetoni szociol\u00f3gus, Donald Stokes meggy\u0151z\u0151en \u00e9rvel a meg\u00e9rt\u00e9s-centrikus \u00e9s haszonelv\u0171 tudom\u00e1ny nemzeti \u00e1gend\u00e1j\u00e1nak kidolgoz\u00e1sa mellett. 41 Stokes alapt\u00e9zise szerint a kutat\u00e1s nem line\u00e1ris modellj\u00e9t k\u00f6vetve \u00f6ssze kell kapcsolni a \u201etiszta\u201d vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1st a gyakorlati alkalmaz\u00e1ssal.
\nEtt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl, de hasonl\u00f3 szellemben utas\u00edtom el a du\u00e1lis ellent\u00e9tp\u00e1rokat. Min\u00e9l ink\u00e1bb \u00e9rz\u00e9keltetni tudjuk a k\u00e9pek re\u00e1lis lehet\u0151s\u00e9geit, \u00e9s min\u00e9l jelent\u0151sebb a hozad\u00e9kuk k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le dimenzi\u00f3kban (a virtu\u00e1lis m\u00fazeumokt\u00f3l a hipotetikus seb\u00e9szeten \u00e1t a jog forradalmi vizu\u00e1lis modellez\u00e9s\u00e9ig 42), digit\u00e1lis korunkban ann\u00e1l teljesebbek lehetnek, \u00e9s lehet\u00fcnk vel\u00fck egy\u00fctt mi is. Az akad\u00e9mikus zugokban pisl\u00e1kol\u00f3 v\u00e1gyakoz\u00e1s a meg\u00fajul\u00e1s \u00e9s az \u00fajra-felfedez\u00e9s ir\u00e1nt r\u00e9szben abb\u00f3l ered, hogy egy olyan ingatag \u00e9s vesz\u00e9lyes vil\u00e1gban \u00e9l\u00fcnk, ahol az emberek, a szaktud\u00e1s \u00e9s a hagyom\u00e1nyos k\u00e9szs\u00e9gek p\u00f3tl\u00e1sa mindennapi gyakorlatt\u00e1 v\u00e1lt. Az \u00faj felszerel\u00e9sek alkalmaz\u00e1sa a design \u00e9s a tartalom szintj\u00e9n azt jelenti, hogy kev\u00e9sb\u00e9 lesz\u00fcnk kit\u00e9ve az \u00e1thidalhatatlan gener\u00e1ci\u00f3s megosztotts\u00e1gnak \u00e9s nem l\u00e9pnek \u00e1t rajtunk a nanoszekundumok embertelen gyorsas\u00e1g\u00e1val.
\nDewey elgondolkodtat\u00f3 kifejez\u00e9se, \u201ea c\u00e9lok \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1ga\u201d j\u00f3l megragadja ezt a projektet a ment\u00e1lis \u00e9s fizik\u00e1lis beavatkoz\u00e1sok lehets\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek re\u00e1lis idej\u00e9ben. 43 Jelenleg az eszt\u00e9tikai kontempl\u00e1ci\u00f3 c\u00edm\u00e9\u00e9rt saj\u00e1t anyag\u00e1val is versenyben \u00e1ll\u00f3 \u00f6nk\u00e9nyes te\u00f3ria 44, \u00e9s a mag\u00e1ba z\u00e1rul\u00f3 vizu\u00e1lis gazdags\u00e1gk\u00e9nt felfogott avantg\u00e1rd optikalit\u00e1s 45 k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen ki\u00fct\u00f6tt\u00e9k egym\u00e1st. Ezek a romantikus utak a szabadon sz\u00e1rnyal\u00f3 szubjektum megtorpan\u00e1s\u00e1nak frusztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1val v\u00e9gz\u0151dtek. De hat\u00e1rtalan cinizmushoz is vezettek, ami megt\u00e9veszt\u0151nek \u00e9s manipulat\u00edvnak tekinti a meggy\u0151z\u00e9s minden form\u00e1j\u00e1t. 46 A kanonikus diszcipl\u00edn\u00e1k felboml\u00e1s\u00e1t k\u00eds\u00e9r\u0151 ideologikus hatalmi harcok \u00e9s a kurrikulum piacra szab\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 vesz\u00e9lyes adminisztrat\u00edv int\u00e9zked\u00e9sek er\u0151ter\u00e9ben a tan\u00e1roknak sokkal hat\u00e9konyabban kell demonstr\u00e1lniuk azt, hogy a k\u00e9peknek fontos r\u00e9sze van a j\u00f3l inform\u00e1lt \u00e9letvitelben.
\nA klasszikus amerikai pragmatizmus (nem egy fant\u00e1zi\u00e1tlan utilitarianizmusk\u00e9nt \u00e9s nem is korl\u00e1tolt instrumentalizmusk\u00e9nt) az\u00e9rt k\u00fczd\u00f6tt, hogy megoldja az ide\u00e1k \u00e9s a tapasztalat k\u00f6z\u00f6tti term\u00e9ketlen konfliktust. Peirce, James, Royce \u00e9s Dewey ragaszkodtak ahhoz, hogy az emberi er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek akkor sem eny\u00e9sznek el, ha valamif\u00e9le sz\u00e1nd\u00e9k korm\u00e1nyozza \u0151ket. Filoz\u00f3fi\u00e1ik k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00f3dokon az emersoni jelenl\u00e9t \u00e9s a tranzakci\u00f3 p\u00e9ld\u00e1it ny\u00fajtj\u00e1k. 47 Dewey p\u00e9ld\u00e1ul a brit empirist\u00e1k \u00e1ltal\u00e1nos szkepticizmus\u00e1t \u00e1t\u00e9rt\u00e9kelve kidolgozta az eszt\u00e9tikai b\u00f3vlin t\u00fali \u00e9rz\u00e9ki jelens\u00e9gek j\u00f3val nagyvonal\u00fabb \u00e9s igazabb \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t. Nevel\u00e9si filoz\u00f3fi\u00e1ja \u00e9les kontrasztban \u00e1ll a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni, neo-kanti\u00e1nus modellj\u00e9vel, amely elt\u00e1vol\u00edtotta a diszcipl\u00edn\u00e1t a demokratikus t\u00e1rsadalmi c\u00e9lokt\u00f3l \u00e9s a fenn\u00e1ll\u00f3 viszonyok megjav\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l. 48 Dewey \u00fatmutat\u00e1sait k\u00f6vetve \u00fagy gondolom, hogy meg kell szabad\u00edtani a k\u00e9peket a trompe l\u2019oeil-el t\u00f6rt\u00e9n\u0151 idealista azonos\u00edt\u00e1sukt\u00f3l, att\u00f3l a megvet\u0151 \u00edt\u00e9lett\u0151l, hogy a k\u00e9pek mindig csak alakoskodnak, elhitetve a n\u00e9z\u0151kkel, hogy a nem-val\u00f3di dolgok val\u00f3diak. Egy ilyen nem elvont, anti-platonikus \u00e1ll\u00e1spont alapj\u00e1ul szolg\u00e1lhatnak azok a kumulat\u00edv testi \u00e9s szellemi tapasztalatok, amelyre az egym\u00e1ssal \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9s a vil\u00e1ggal egy\u00fctt l\u00e9tez\u0151 organizmusok tesznek szert. A vizu\u00e1lis tapasztalat integr\u00e1lt \u00e9s nem polariz\u00e1lt k\u00e9p\u00e9nek kidolgoz\u00e1sa azt jelenti, hogy a k\u00e9palkot\u00e1s j\u00f3, rossz \u00e9s vegyes tulajdons\u00e1gait soha sem szabad el\u0151re meghat\u00e1rozni. Ahogy ez minden m\u00e1s emberi term\u00e9kre is igaz, az \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9letek egy \u00e9leten \u00e1t f\u00fcggenek az egy\u00e9ni \u00e9s a t\u00e1rsadalmi hasznos\u00edt\u00e1st\u00f3l.
\nVisszatekintve most m\u00e1r l\u00e1tom, hogy az essz\u00e9k ebben a k\u00f6nyvben egy pragmatikus csap\u00e1s ment\u00e9n rendez\u0151dnek el. A l\u00e9p\u00e9sek egy r\u00e9sze megalapozottnak t\u0171nik, m\u00e1sok ink\u00e1bb k\u00eds\u00e9rleti jelleg\u0171ek. M\u00e9gis minden nyom egy olyan vizu\u00e1lis tudom\u00e1ny ir\u00e1ny\u00e1ba vezet, amelyet minden esetben a meg\u00e9rt\u00e9s ig\u00e9nye vezet \u00e9s egy\u00fattal nyitott a potenci\u00e1lis alkalmaz\u00e1s fel\u00e9 is. (Rem\u00e9lem, hasznosnak bizonyulnak majd a hasonl\u00f3 ir\u00e1nyban mozg\u00f3 k\u00e9pkutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra is.) A szabad v\u00e1laszt\u00e1s, az organikus n\u00f6veked\u00e9s, az esetlegess\u00e9g, a folyamatoss\u00e1g, az \u00e1tmenet \u00e9s az \u00fajdons\u00e1g pragmatista hangs\u00falyoz\u00e1sa \u00e1thatja az essz\u00e9k mindh\u00e1rom csoportj\u00e1t. Az els\u0151 r\u00e9szben arra keresem a v\u00e1laszt, hogy milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek a 18. sz\u00e1zad tud\u00e1s\u00e1nak a mesters\u00e9ges intelligencia, a mikroprocesszorok, az elektronikus szerkeszt\u00e9s \u00e9s a virtu\u00e1lis f\u00e9ny kor\u00e1ban. Hab\u00e1r a korai modern id\u0151szak mindig vez\u00e9rfonalk\u00e9nt szolg\u00e1l, ebben a nyit\u00f3 szakaszban kifejezetten belesimul a megval\u00f3sult j\u00f6v\u0151 sz\u0151ttes\u00e9be. A k\u00fcl\u00f6n\u00f6s mixt\u00far\u00e1k kora kiv\u00e9teles tapasztalatokat \u00edg\u00e9r a 21. sz\u00e1zad heterol\u00f3gi\u00e1i sz\u00e1m\u00e1ra is. A felvil\u00e1gosod\u00e1s is arra k\u00e9nyszer\u00fclt, hogy \u00fajragondolja \u00e9s \u00fajrastruktur\u00e1lja a tudom\u00e1nyos \u00e9s kultur\u00e1lis anyag eg\u00e9sz\u00e9t az informatikai form\u00e1tumok konvergenci\u00e1j\u00e1nak \u00e9s felbolydul\u00e1s\u00e1nak forradalmi pillanat\u00e1ban. Ez az er\u0151s k\u00f6tel\u00e9k, ami a m\u00faltat a jelenhez k\u00f6ti, eloszlathatja a mai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gben a 18. sz\u00e1zad fogalm\u00e1hoz f\u0171z\u0151d\u0151 irrelevancia \u00e9s furcsas\u00e1g aur\u00e1j\u00e1t. Viszont, ha a direkt elektronikus inform\u00e1ci\u00f3csere sz\u00e1zadv\u00e9gi g\u00e9pes\u00edtett \u00e1lomvil\u00e1g\u00e1t belehelyezz\u00fck egy apr\u00f3 k\u00e1me\u00e1ba, akkor a k\u00f6zvetlen emberi kapcsolatok tiszteletrem\u00e9lt\u00f3, ut\u00f3pikus v\u00e1gyak\u00e9nt jelenhet meg. Ironikus m\u00f3don az ilyen spektr\u00e1lis konfront\u00e1ci\u00f3kat akkor \u00e9s most is olyan optikai m\u00e9diumok tett\u00e9k lehet\u0151v\u00e9, amelyek mintha nem is l\u00e9teztek volna.
\nVajon mit ny\u00fajthat a m\u0171v\u00e9szet termel\u00e9s\u00e9nek, recepci\u00f3j\u00e1nak, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1mtalan szegmens\u00e9re kiterjed\u0151 szak\u00e9rtelem a tele-v\u00edzi\u00f3 kor\u00e1ban? \u00c1ltal\u00e1nosabban fogalmazva, a m\u00e1sodik r\u00e9szben azzal foglalkozom, hogyan n\u00e9zhetne ki egy \u00e1tfog\u00f3 \u00e9s innovat\u00edv k\u00e9palkot\u00f3 [imaging] diszcipl\u00edna. Hogyan assziszt\u00e1lhatna olyan \u00edrott alapokon \u00e1ll\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9gekhez, mint a jog, az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s \u00e9s az \u00fczlet, illetve olyan sz\u00f6vegk\u00f6zpont\u00fa ter\u00fcleteken, mint a t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s, a szociol\u00f3gia, a komparatisztika \u00e9s a nemzeti irodalomtudom\u00e1ny, amelyek m\u00e1r elektronikusan, online m\u0171k\u00f6dnek? A line\u00e1ris gondolkod\u00e1s reprezent\u00e1ci\u00f3-mozaikk\u00e1 \u2013 ez az \u00faj m\u00e9dia tipikus form\u00e1tuma \u2013 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fausti \u00e1talakul\u00e1s\u00e1nak pillanat\u00e1ban vajon k\u00e9pesek vagyunk-e ezt a folyamatot modellezni?
\nA bioetika \u00e9s a mor\u00e1lfiloz\u00f3fia igen gyorsan a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g intenz\u00edv \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s kritik\u00e1j\u00e1nak homlokter\u00e9be ker\u00fclt. A harmadik r\u00e9szben a neurobiol\u00f3gia \u00e9s az orvosi technol\u00f3gia k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 bemutat\u00e1s\u00e1ra teszek k\u00eds\u00e9rletet. R\u00e1mutatok arra, hogy mik\u00e9nt j\u00e1rulhat hozz\u00e1 az eszt\u00e9tika (ami eredetileg az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s tudom\u00e1nya volt) a gy\u00f3gy\u00e1szat, a progn\u00f3zis \u00e9s a diagn\u00f3zis azon f\u00e1jdalmas dilemm\u00e1inak megold\u00e1s\u00e1hoz, amelyek a Humane Genome Project-b\u0151l (az emberi genetikai \u00e1llom\u00e1ny felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se), a genetikai kutat\u00e1sokb\u00f3l \u00e9s a g\u00e9ntechnol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l fakadnak. S\u0151t, m\u00e9g az amerikai orvosk\u00e9pz\u00e9s is \u2013 hozz\u00e1szokva m\u00e1r a \u201ekem\u00e9ny\u201d szociol\u00f3giai vonatkoz\u00e1sokhoz \u2013 profit\u00e1lhatna a k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 \u00e9s gyakorta ellentmond\u00e1sos realit\u00e1sok \u201epuh\u00e1bb\u201d, reflex\u00edv vizsg\u00e1lataib\u00f3l. A k\u00e9pek nem csak kognit\u00edv kv\u00f3cienssel rendelkeznek, de arra is k\u00e9pesek, hogy csiszolj\u00e1k kreat\u00edv, \u00e9rzelmi \u00e9s lelki \u00e9let\u00fcnket, test\u00fcnket intelligenss\u00e9, szellem\u00fcnket pedig egy\u00fctt \u00e9rz\u0151v\u00e9 tegy\u00e9k. Ezzel egy\u00fctt a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u201eteoretiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra\u201d ir\u00e1nyul\u00f3 agykutat\u00e1si [cerebralizing] hajlamot is enyh\u00edtheti, ha a festett, a szobr\u00e1szatilag \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szetileg kialak\u00edtott form\u00e1kra komplex gyakorlati eredm\u00e9nyekk\u00e9nt, mint a tudatos emberi tev\u00e9kenys\u00e9g legjav\u00e1ra tekint\u00fcnk. A kontextualiz\u00e1lt klinikai modellb\u0151l ered\u0151 eseti d\u00f6nt\u00e9sek pontosan a vizualit\u00e1s, a tanul\u00e1s \u00e9s a vil\u00e1g ilyen \u00e9rtelemben vett helyzetf\u00fcgg\u0151 metszeteire helyezik a hangs\u00falyt. 49 A beteg l\u00e1tv\u00e1nya, a vizsg\u00e1lat dokument\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s a szimpt\u00f3m\u00e1k feldolgoz\u00e1sa adhat h\u0171 k\u00e9pet a szenved\u0151 alanyr\u00f3l.<\/p>\n

Ford\u00edtotta: Hornyik S\u00e1ndor<\/p>\n

Jegyzetek<\/p>\n

[1] A sz\u00f6veg Barbara Stafford Good Loooking c. k\u00f6nyv\u00e9nek bevezet\u0151 fejezete: Introduction: Visual Pragmatism for a Virtual World. In: Good Looking. Essays on the Virtue of Images. Cambridge: MIT Press, 1996. 3-17. A sz\u00f6veget a szerz\u0151 enged\u00e9ly\u00e9vel k\u00f6z\u00f6lj\u00fck.
\n2 Hab\u00e1r Nicholas Negroponte a Being Digital (New York: Alfred A. Knopf, 1995) c. k\u00f6nyv\u00e9ben rajong a digit\u00e1lis kor\u00e9rt, de az inform\u00e1ci\u00f3-technol\u00f3gia j\u00f6v\u0151j\u00e9vel t\u0151le j\u00f3val kritikusabban foglalkoz\u00f3 Jeremy Rifkinnel \u00e9s Clifford Stoll-lal egy\u00fctt m\u00e9g sem k\u00eds\u00e9rli meg \u00f6sszekapcsolni high-tech realit\u00e1sunkat a vizualit\u00e1s olyan t\u00f6rt\u00e9nelmi p\u00e9ld\u00e1ival, amelyekb\u0151l sokat tanulhatn\u00e1nk.
\n3 A k\u00f6nyv v\u00e9gnapjait hirdeti t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt: Neil Postman: Technopoly: The Surrender of Culture to Technology (New York: Knopf, 1992); Sven Birkerts: The Gutenberg Elegies: The Fate of Reading in the Electronic Age (Winchester: Faber and Faber, 1994)
\n4 L\u00e1sd: William J. Mitchell: The Reconfigured Eye: Visual Truth in the Post-Photographic Era (Cambridge: MIT Press, 1994) \u00e9s U.\u00f6: City of Bits: Space, Place, and the Infobahn (Cambridge: MIT Press, 1995)
\n5 L\u00e1sd t\u0151lem: Artful Science: Enlightenment Entertainment and the Eclipse of Visual Education (Cambridge: MIT Press, 1994) xxiv.
\n6 L\u00e1sd az els\u0151 l\u00e1bjegyzetet.
\n7 Ennek modern megtestes\u00fcl\u00e9s\u00e9hez l\u00e1sd k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Adorn\u00f3t. Rolf Wiggershaus: The Frankfurt School: Its History, Theories and Political Significance (Cambridge: Polity Press, 1994) 597-608.
\n8 Murray Krieger: Theory of Criticism: A Tradition and Its System (Baltimore: Johnd Hopkins University Press, 1976) 220.
\n9 Linda Brodkey: The Value of Theory in the Academic Marketplace: The Reception of Structuralist Poetics. In: Herbert W. Simmons (ed.). Rhetoric in the Human Sciences (London: Sage, 1989) 168.
\n10 Noam Chomsky: Syntactic Structures (Cambridge: MIT Press, 1957)
\n11 Dean Keith Simonton: Greatness: Who Makes History and Why (New York and London: The Guilford Press, 1994) 55-56.
\n12 Marcel Danesi: Giambattista Vico and the Cognitive Science Enterprise (New York: Peter Lang, 1994) 36, 46-49.
\n13 L\u00e1sd k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen: Mark Johnson: The Body in the Mind: The Bodily Basis of Meaning, Imagination, and Reason (Chicago: University of Chicago Press, 1987) xxxvi-xxxviii.; \u00e9s George Lakoff: Women, Fire, and Dangerous Things: What Categories Reveal about the Mind (Chicago: University of Chicago Press, 1987) 8.
\n14 \u00c9rdekes m\u00f3don manaps\u00e1g a filoz\u00f3fusok a kart\u00e9zi\u00e1nus alap-szubjektum hal\u00e1l\u00e1val kapcsolatban ugyanezen a fragment\u00e1ci\u00f3n t\u00f6prengenek. L\u00e1sd: Michel Meyer: Of Problematology: Philosophy, Science, and Language, trans. David Jamison with Alan Hart (Chicago: University of Chicago Press, 1995) 5.
\n15 Geertz kult\u00fara-koncepci\u00f3j\u00e1nak mint \u201eszimb\u00f3lumokban megtestes\u00fcl\u0151 jelent\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9netileg k\u00f6zvet\u00edtett mint\u00e1zat\u00e1nak\u201d a fontoss\u00e1g\u00e1hoz l\u00e1sd: Robert Darnton: The Kiss of Lamourette: Reflections in Cultural History (New York and London: W. W. Norton, 1990) 336.
\n16 L\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul: Paul M. Churchland: The Engine of Reason, the Seat of the Soul: A Philosophical Journey into the Brain (Cambridge: MIT Press, 1995) 264-370.; \u00e9s William G. Lycan: Consciousness (Cambridge: MIT Press, 1995) 1-8.
\n17 Martha C. Nussbaum: Poetry and Passions: Two Stoic Views. In: Jacques Brunswick and Martha C. Nussbaum (ed.): Passions and Perceptions: Studies in Hellenistic Philosophy of Mind. Proceedings of the Fifth Symposium Hellenisticum (Cambridge: Cambridge University Press, 1993) 148-149.
\n18 Jacques Derrida: Memoirs of the Blind: The Self-Portrait and Other Ruins. Trans. Pascale-Anne Brault and Michael Naas (Chicago: University of Chicago Press, 1993) 4.
\n19 Homi Bhabha: The Location of Culture .(New York and London: Routledge, 1994) 48-51.
\n20 Anne Hollander: Suits and Sex (New York: Alfred A. Knopf, 1995) 19.
\n21 Id\u00e9zi: Alain Finkielkraut: The Defeat of the Mind. Trans. Judit Friedlander (New York: Columbia University Press, 1995) 35.
\n22 A kifejez\u00e9s Anthony Giddenst\u0151l sz\u00e1rmazik: The Consequences of Modernity (Stanford: Stanford University Press, 1990) 21.
\n23 Liz McMillen: The Meaning of Animals. Chronicle of Higher Education (1995. \u00e1prilis 21.) 12.
\n24 Daniel C. Dennett: Darwin\u2019s Dangerous Idea: Evolution and the Meaning of Life (New York: Simon and Schuster, 1995) 512-513.
\n25 Churchland: Engine of Reason, 11-29, 298. Az \u00e9rz\u00e9sek \u00e9s az \u00e9rzelmek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9hez a neur\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3kban l\u00e1sd: Antonio R. Damasio: Descartes\u2019 Error: Emotion, Reason, and the Human Brain (New York: Putnam\u2019s Son, 1994) 223-244.; \u00e9s Owen Flanagan: Consciousness Reconsidered (Cambridge: MIT Press, 1992) 102.
\n26 L\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul: Francisco J. Varela, Evan Thompson, and Eleanor Rosch: The Embodied Mind: Cognitive Science and Human Experience (Cambridge: MIT Press, 1993) xvi-xvii.
\n27 Bennett Reimer: What Knowledge is of Most Worth in the Arts? In: Bennett Reimer and Ralph A. Smith (ed.): The Arts, Education, and Aesthetic Knowing: Ninety-first Yearbook of the National Society for the Study of Education. (Chicago: Chicago University Press, 1992) 20-50.
\n28 Egy ilyen tervezet: Robert N. Beck: Center for Imaging Science: A Plan for the Future (Chicago: University of Chicago Press, 1995)
\n29 Victor Margolin: Design History or Design Studies: Subject Matter and Methods. Design Studies, 11 (Spring 1995), 9-11.
\n30 Gianni Vattimo: The End of Modernity: Nihilism and Hermenutics in Post-Modern Culture. Trans. Jon R. Snyder (Cambridge: Polity Press, 1988) 47.
\n31 Jean Baudrillard: Simulacra and Simulation. Trans. Sheila Faria Glaser (Ann Arbor: University of Michigan Press, 1994) 55-56.
\n32 Voyage into Substance: Art, Science, Nature, and the Illustrated Travel Account, 1760-1840. (Cambridge: MIT Press, 1984), l\u00e1sd k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a 2 fejezetet: The Natural Masterpiece.
\n33 John Markoff: And Now Computerized Sensibility. New York Times (1995. m\u00e1jus 15.) 4. Ahhoz, hogy a klaviat\u00fara-centrikus sz\u00f6vegszerkeszt\u0151ket felv\u00e1ltj\u00e1k a kicsi, okos t\u00e1rgyakk\u00e9nt, s\u0151t virtu\u00e1lis t\u00e9rk\u00e9nt elk\u00e9pzelt sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek: David Weinberger: In Your Interface. Wired (September 1995) 134-135.
\n34 Utols\u00f3 k\u00e9t k\u00f6nyvem t\u00f6bbf\u00e9lek\u00e9ppen is analiz\u00e1lta a l\u00e1t\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 negat\u00edv metafor\u00e1k tart\u00f3ss\u00e1g\u00e1t. Ez az el\u0151t\u00f6rt\u00e9net r\u00f6vid \u00e9s nem megfelel\u0151 t\u00e1rgyal\u00e1st kapott Martin Jay k\u00f6nyv\u00e9ben: Downcast Eyes: The Denigration of Vision in Twentieth-Century French Thought (Berkeley: University of California Press, 1993) l\u00e1sd k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a 2. fejezetet (Dialectic of Enlightenment), amely fel\u00fcletes \u00e9s derivat\u00edv.
\n35 John Dewey: Experience and Nature. (La Salle: Open Court, 1961) 288.
\n36 L\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul: Neil Postman: Conscientious Objections: Stirring Up Trouble about Language, Technology, and Education (New York: Alfred A. Knopf, 1988) xiv.
\n37 Barbara Hoffman: Digital Technology, Cyberspace, and the Arts. CAA News (May\/June 1995) 6-7.
\n38 Donna Haraway: A Manifesto for Cyborgs: Science, Technology, and Socialist Feminism in the 1980\u2019s. Socialist Review 15 (March-April 1985) 65-107.
\n39 Hal Foster: Compulsive Beauty. (Cambridge: MIT Press, 1993) 158-159, 163-164.
\n40 L\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul: George H. Birch: Education without Impact: How Our universities Fail the Young. (New York: Lane Press, 1994); Robert and Jan Solomon: Up the University: Recreating Higher Education in America. (New York: Wesley, 1994); \u00e9s Eli M. Noam: Electronics and the Dim Future of the University. Science, 270 (1995. okt\u00f3ber 13.) 247-249.
\n41 Donald E. Stokes: The Impaired Dialog between Science and Government and What Might Be Done about It. El\u0151ad\u00e1s a 19. \u00e9ves AAAS konferenci\u00e1n a tudom\u00e1ny \u00e9s a technol\u00f3gia politik\u00e1j\u00e1r\u00f3l (Washington, 1994. \u00e1prilis 7.) L\u00e1sd m\u00e9g t\u0151le: Pasteur\u2019s Quadrant: Basic Science and Technological Innovation. (Washington: The Brookings Institution, 1996)
\n42 Ethan M. Katsch: Law in a Digital World (Oxford: Oxford University Press, 1995). 152-153. Katsch azt sugallja, hogy a jognak m\u00e1s diszcipl\u00edn\u00e1khoz hasonl\u00f3an be kellene l\u00e9pnie a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek grafikus vil\u00e1g\u00e1ba.
\n43 Dewey: Experience and Nature, 86.
\n44 Elizabeth W. Bruss: Beautiful Theories: The Spectacle of Discourse in Cintemporary Criticism (Baltimore: Johns Hopkins University Press, 1982) 79.; l\u00e1sd m\u00e9g: Daniel Herwitz: Making Theory\/Constructing Art: On the Authority of the Avant-Garde (Chicago: University of Chicago Press, 1993) 195. Arthur Danto ama \u00e1that\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9hez, hogy az elm\u00e9let a m\u0171v\u00e9szet meghat\u00e1roz\u00f3 \u00f6sszetev\u0151je: Peter Brooks: Aesthetics and Ideology: What Happened to Poetics? Critical Inquery, 20 (Spring 1994) 515. Brooks azt \u00e1ll\u00edtja, hogy az ideol\u00f3gia-kritika fontoskod\u00e1ss\u00e1 \u00e9s p\u00f3zol\u00e1ss\u00e1 degener\u00e1l\u00f3dott.
\n45 Rosalind E. Krauss: The Optical Unconscious. (Cambridge: MIT Press, 1993) 2.
\n46 A hatalom \u00e9s a meggy\u0151z\u00e9s \u00f6sszezavar\u00e1s\u00e1hoz a Stanley Fish \u00e1ltal javasolt \u00faj szofisztik\u00e1ban l\u00e1sd: Martha C. Nussbaum: Love\u2019s Knowledge: Essays on Philosophy and Literature (Oxford: Oxford University Press, 1990) 222.
\n47 A r\u00e9gi pragmatizmus \u00e9s az \u201e\u00faj pragmatizmus\u201d Richard Rorty-f\u00e9le megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9hez, az \u00edr\u00e1s, a sz\u00f3t\u00e1r \u00e9s a konstru\u00e1lt narrat\u00edv\u00e1k hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1val l\u00e1sd John E. Smith kiv\u00e1l\u00f3 t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1t: America\u2019s Philosophical Vision. (Chicago: Chicago University Press, 1992); \u00e9s John Pattrick Diggins: The Promise of Pragmatism: Modernism and the Crisis of Knowledge and Authority (Chicago: Chicago University Press, 1994) 492. Az emersoni kapcsolathoz l\u00e1sd: Cornel West: The American Evasion of Philosophy: A Genealogy of Pragmatism. (Madison: University of Wisconsin Press, 1989) 73-74.
\n48 Thomas F. Reese szembe\u00e1ll\u00edtja a n\u00e9met emigr\u00e1nsok (mint Panofsky) j\u00f3val hieratikusabb pedag\u00f3giai modellj\u00e9t Dewey azon elm\u00e9leti felh\u00edv\u00e1s\u00e1val, hogy integr\u00e1ljuk a m\u0171v\u00e9szetet \u00e9let\u00fcnkbe. L\u00e1sd t\u0151le: Mapping Interdisciplinarity. Art Bulletin (megjelen\u00e9s el\u0151tt).
\n49 L\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul: John LaPuma and David Shiedermayer: Ethics Consultation: A Practical Guide (New York: Jones and Bartlett, 1994)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Egy konstruktivista manifesztum 1 Sz\u00f6veg: Barbara Stafford Az \u00fajabb akad\u00e9miai retorika tel\u00edt\u0151d\u00f6tt az elutas\u00edt\u00e1s, a rev\u00edzi\u00f3 \u00e9s a forradalom kifejez\u00e9seivel; de manifesztumokkal (legyen sz\u00f3 m\u00e9g ak\u00e1r bizonyos tanok visszavon\u00e1s\u00e1r\u00f3l is) ritk\u00e1n tal\u00e1lkozhatunk. Viszonylag k\u00f6nny\u0171 arr\u00f3l \u00edrni, hogy mi a rossz a r\u00e9gi optikai form\u00e1tumokban \u00e9s az \u00faj k\u00e9palkot\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1kban. J\u00f3val nehezebb viszont a vizu\u00e1lis intelligencia […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13686"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13686"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13686\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39781,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13686\/revisions\/39781"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13686"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13686"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13686"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}