{"id":13688,"date":"2008-12-16T05:14:27","date_gmt":"2008-12-16T04:14:27","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13688"},"modified":"2021-12-30T20:41:32","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:32","slug":"festoi-utazas-a-vizualis-kultura-birodalmaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/festoi-utazas-a-vizualis-kultura-birodalmaban\/","title":{"rendered":"Fest\u0151i utaz\u00e1s a vizu\u00e1lis kult\u00fara birodalm\u00e1ban"},"content":{"rendered":"

Szab\u00f3 Dorottya, Adorj\u00e1n Attila, Moizer Zsuzsa, So\u00f3s N\u00f3ra \u00e9s Szab\u00f3 Dezs\u0151 k\u00e9pei<\/strong><\/p>\n

Sz\u00f6veg: Hornyik S\u00e1ndor <\/strong><\/p>\n

\"festoi1\"<\/p>\n

A besz\u00e1mol\u00f3 kontextus\u00e1t a k\u00e9pi fordulat \u00e9s a kritikai vizu\u00e1lis kult\u00fara-kutat\u00e1s szolg\u00e1ltatja, a t\u00e9ma pedig a kort\u00e1rs fest\u00e9szet lesz \u00e9s azon bel\u00fcl is a 2005-\u00f6s Strabag p\u00e1ly\u00e1zaton d\u00edjnyertes fiatal fest\u0151k munk\u00e1i. A kontextus r\u00e9szleteinek felt\u00e1r\u00e1sa arra keresi a v\u00e1laszt, hogy milyen \u00faj szempontokat \u00e9s kereteket k\u00edn\u00e1lhat a visual culture diskurzusa egy \u00e1lland\u00f3an meg\u00fajul\u00f3, m\u00e9gis alapvet\u0151en tradicion\u00e1lis m\u00e9dium \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez. Ha a vizu\u00e1lis kult\u00fara kifejez\u00e9s \u2013 a m\u00e1r magyarul is olvashat\u00f3 \u2013 W. J. T. Mitchell, Nicholas Mirzoeff, Keith Moxey, Mieke Bal \u00e9s James D. Herbert sz\u00f6vegei [1] ut\u00e1n tal\u00e1n nem is ig\u00e9nyel alaposabb kifejt\u00e9st, a birodalmi metafora m\u00e9g mindig magyar\u00e1zatra szorul. Ennek aprop\u00f3j\u00e1n megk\u00eds\u00e9rlem az \u00e1ltalam haszn\u00e1lt vizu\u00e1lis kult\u00fara fogalmat is konkretiz\u00e1lni. A Birodalom egyr\u00e9szt Michel Foucaultnak, m\u00e1sr\u00e9szt James Elkinsnek k\u00f6sz\u00f6nheti l\u00e9t\u00e9t. E \u2013 tal\u00e1n kell\u0151k\u00e9ppen gondolat\u00e9breszt\u0151 \u2013 p\u00e1ros els\u0151 tagj\u00e1t val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem sz\u00fcks\u00e9ges bemutatni, b\u00e1r igaz\u00e1b\u00f3l csak a Denigration of Vision [2] ismeret\u00e9ben ker\u00fcl be a Foucault-i b\u00f6rt\u00f6n(t\u00e1rsadalom) foglya a vizu\u00e1lis kult\u00fara s\u00f6t\u00e9tz\u00e1rk\u00e1j\u00e1ba. Martin Jay, a Berkeley egyetem neves filoz\u00f3fiat\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze ugyanis sokat id\u00e9zett k\u00f6nyv\u00e9ben a l\u00e1t\u00e1s \u00e9s a l\u00e1tv\u00e1ny negat\u00edv meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t tematiz\u00e1lta olyan francia gondolkod\u00f3k m\u0171veiben, mint Jean-Paul Sartre, Jacques Lacan, Guy Debord, Jacques Derrida \u00e9s Michel Foucault, akik a l\u00e1tszat, az ill\u00fazi\u00f3, a kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g \u00e9s az al\u00e1vetetts\u00e9g k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00e9pzeteit t\u00e1rs\u00edtott\u00e1k a l\u00e1t\u00e1shoz. Az \u00e1tl\u00e1that\u00f3 b\u00f6rt\u00f6n, a steril klinika \u00e9s a z\u00e1rt elmegy\u00f3gyint\u00e9zet Foucault-n\u00e1l \u00fagy szeml\u00e9lteti a hatalom gyakorl\u00e1s\u00e1nak alapvet\u0151 mechanizmusait, hogy k\u00e9ts\u00e9g\u00fcnk sem lehet r\u00f3la milyen poz\u00edci\u00f3t foglalunk el a rendszerben.
\nA Birodalom azonban nem puszt\u00e1n \u201erendszertani\u201d fogalom, nem csup\u00e1n egzisztenci\u00e1lisan \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, hanem ismeretelm\u00e9letileg is. Ez esetben a Domain of Images [3] lehet seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre James Elkinst\u0151l, a chicag\u00f3i egyetem k\u00e9pt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz\u00e9t\u0151l. Elkins \u00e9s Barbara Stafford (Massachusetts Institute of Technology) majd h\u00fasz \u00e9ve azon dolgozik, hogy legal\u00e1bb valami halv\u00e1ny fogalmat alkothassunk arr\u00f3l, milyen hatalmas is a k\u00e9pek birodalma a Hubble \u0171rt\u00e1vcs\u0151 digit\u00e1lis fot\u00f3it\u00f3l Vesalius grafik\u00e1in \u00e9s Muybridge kronofotogr\u00e1fi\u00e1in \u00e1t a p\u00e1szt\u00e1z\u00f3 elektronmikroszk\u00f3p k\u00e9palkot\u00e1s\u00e1ig, ezek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le popul\u00e1ris sz\u00e1rmaz\u00e9kair\u00f3l nem is besz\u00e9lve. Ebben a k\u00e9pi vil\u00e1gban az olajfestm\u00e9nyek egy igen sz\u0171k \u2013 \u00e1mb\u00e1r igen nagyra \u00e9rt\u00e9kelt \u2013 piaci szegmenst foglalnak el. Ha m\u00e1r fest\u0151i utaz\u00e1son vagyunk, akkor persze \u00e9rdemes e szegmens param\u00e9tereihez igazodnunk, m\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert a Strabag-d\u00edj nyerteseit a Ludwig M\u00fazeum vak\u00edt\u00f3an neutr\u00e1lis ter\u00e9ben csod\u00e1lhatta meg a l\u00e1togat\u00f3t. A param\u00e9terek teh\u00e1t adottak, a m\u0171vek azonban nem minden esetben k\u00edv\u00e1ntak felt\u00e9telezett auton\u00f3mi\u00e1juk foglyai maradni. Az elit kult\u00fara sz\u00e1m\u00e1ra manaps\u00e1g t\u00f6bb \u00fat is k\u00edn\u00e1lkozik a m\u00fazeum falain k\u00edv\u00fcl a vizu\u00e1lis kult\u00fara birodalm\u00e1ban. A lehets\u00e9ges p\u00e1lyag\u00f6rb\u00e9ket James D. Herbert, az Irvine egyetem m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a kritikai vizu\u00e1lis kult\u00fara-kutat\u00e1s viszonylat\u00e1ban n\u00e9gy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9ges kifejez\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel v\u00e1zolta fel: demokratiz\u00e1ci\u00f3, globaliz\u00e1ci\u00f3, dematerializ\u00e1ci\u00f3, kommodifik\u00e1ci\u00f3. [4] E fogalmak ment\u00e9n fogom megvizsg\u00e1lni a d\u00edjazott m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1it.
\nKezdj\u00fck a legegyszer\u0171bbel: egyik festm\u00e9nyen sem \u00e9rz\u0151dik k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben a globaliz\u00e1ci\u00f3, vagy a posztkoloni\u00e1lis t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9s hat\u00e1sa. Esetleg Adorj\u00e1n Attila egyik keleties \u00e9telk\u00e9pe j\u00f6hetne sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba, de itt sem els\u0151sorban az orientalizmus k\u00e9rd\u00e9se vet\u0151dik fel, hanem a fogyaszt\u00f3i kult\u00fara, a marketing, a fot\u00f3realizmus \u00e9s a holland csend\u00e9letfest\u00e9szet adhat relev\u00e1ns \u00e9rtelmez\u00e9si mez\u0151t a k\u00e9phez. Ez a mez\u0151 a fot\u00f3realizmus nemes, magyar \u00e9s nemzetk\u00f6zi hagyom\u00e1ny\u00e1val egyetemben a k\u00e9pek egyenjog\u00fas\u00e1g\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez ir\u00e1ny\u00edt benn\u00fcnket. A nagy el\u0151d\u00f6k, Ny\u00e1ri Istv\u00e1n \u00e9s Richard Estes tematik\u00e1ja hangs\u00falyosan az elit \u00e9s a pop kult\u00fara k\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e9k megh\u00f6kkent\u0151 m\u00e9reteit akn\u00e1zta ki. Maga Adorj\u00e1n kor\u00e1bbi festm\u00e9nyein m\u00e9g j\u00f3val popul\u00e1risabban dolgozott, mint az eml\u00edtettek, \u00e9s ez nem csak a megv\u00e1ltozott t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzetb\u0151l ad\u00f3dik, hanem a Pulp Fiction kultikus siker\u00e9b\u0151l is. Mintha egy kis magyar pulp fiction k\u00e9pi vil\u00e1ga elevenedett volna meg festett filmstill-ek form\u00e1j\u00e1ban kisv\u00e1rosi jelenetein. Az \u00e9telk\u00e9peken a csend\u00e9lethagyom\u00e1ny \u00e9s a marketing\/stylist kult\u00fara mixel\u00e9se m\u00e1r egy fokkal er\u0151teljesebb reflexi\u00f3t felt\u00e9telez.
\nTov\u00e1bbra is az elit \u00e9s a pop kult\u00fara kever\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9n\u00e9l maradva szinte marad\u00e9ktalanul dek\u00f3dolhat\u00f3 So\u00f3s N\u00f3ra fest\u00e9szete. A szem\u00e9lyes vagy szem\u00e9lyesnek t\u0171n\u0151 alleg\u00f3ri\u00e1k \u00e9s metafor\u00e1k (mint a cip\u0151k van Goght\u00f3l Heideggeren \u00e1t Drozdik Orshiig \u00e9s a s\u00e9t\u00e1l\u00f3 agyakig) eset\u00e9ben ez annyira nem is sz\u00far szemet, mint a Make up artist l\u00e1tt\u00e1n, ami egy felt\u00e9tlen\u00fcl \u00fcgyes, dekorat\u00edv festm\u00e9ny komoly mesters\u00e9gbeli tud\u00e1ssal kivitelezve, de a t\u00e9m\u00e1ja \u2013 az identit\u00e1s, az egzisztencia \u00e9s a t\u00e1rsadalmi nemi szerepek minden \u00e1rnyalat\u00e1val egy\u00fctt is \u2013 legal\u00e1bbis lapos, ha nem k\u00f6zhelyes. \u00dcgyesebben b\u0171v\u00e9szkedik identit\u00e1s\u00e1val Szab\u00f3 Dorottya, b\u00e1r a kivitelez\u00e9sm\u00f3d a Star Wars-on \u00e9s a Matrix-on iskol\u00e1zott szem sz\u00e1m\u00e1ra egy kiss\u00e9 t\u00fal eszt\u00e9tiz\u00e1lt, av\u00edttasan sz\u00e9pelg\u0151. Mindenesetre a t\u00e9ma redundanci\u00e1ja (melyre m\u00e9g r\u00f6viden visszat\u00e9rek) legal\u00e1bb el\u0151t\u00e9rbe \u00e1ll\u00edtja a kivitelez\u00e9sm\u00f3d finoms\u00e1gait. A l\u00e1tsz\u00f3lag egyszer\u0171, b\u00e1r igen sz\u00e9pen sz\u00ednezett \u2013 arcokat \u00e9s f\u00e1kat id\u00e9z\u0151 \u2013 fest\u00e9kfoltok egy viszonylag bonyolult elj\u00e1r\u00e1ssal ker\u00fclnek a v\u00e1szonra, ahol anyagukat (olajfest\u00e9k) meghazudtol\u00f3 form\u00e1kat \u00f6ltenek, \u00e9s m\u00e9g egy ici-pici japonizmussal is f\u0171szerezik az \u00f6sszhat\u00e1st. A tematika azonban olyan regiszterekbe t\u00e9ved, amelyek a z\u00f6ld-mozgalom, az \u00f6ko-filoz\u00f3fia \u00e9s a spiritualizmus sz\u00e1momra nehezen \u00e9lvezhet\u0151 sz\u00f3lamain j\u00e1tszanak. Ami viszont a vizu\u00e1lis kult\u00fara szempontj\u00e1b\u00f3l igen figyelemrem\u00e9lt\u00f3, az az anyag szinte Clement Greenberget id\u00e9z\u0151 kit\u00fcntet\u00e9se. Nem arr\u00f3l van teh\u00e1t sz\u00f3, hogy a m\u00e9dium az \u00fczenet, hanem arr\u00f3l (Lessingt\u0151l Greenbergen \u00e1t m\u00e1ig), hogy a fest\u00e9szet b\u00e1rmilyen t\u00e9m\u00e1r\u00f3l legitim m\u00f3don nyilatkozhat, ha azt valamilyen csak r\u00e1 jellemz\u0151 \u2013 \u00e9s nem utols\u00f3sorban impoz\u00e1ns, de legal\u00e1bbis tetszet\u0151s \u2013 m\u00e9dium seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel teszi.<\/p>\n

\"festoi2\"<\/p>\n

Eljutottunk teh\u00e1t a k\u00e9p digitaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak, illetve elanyagtalanod\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez, ami legal\u00e1bbis a vet\u00edtett k\u00e9pek \u00f3ta k\u00eds\u00e9rti a magasabb m\u0171v\u00e9szeteket, melyeket r\u00e9gebben nemcsak m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes t\u00e9m\u00e1juk, de nemesebb anyagaik is kiemeltek a h\u00e9tk\u00f6znapi kult\u00fara vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l. A digit\u00e1lis vide\u00f3k \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pen fut\u00f3 m\u0171v\u00e9szet idej\u00e9n az anyag kultusza m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171en a trad\u00edci\u00f3hoz \u00edzes\u00fcl, \u00e9s bizonyos \u00e9rtelemben az anyagtalan k\u00e9pek implicit kritik\u00e1j\u00e1t hordozza mag\u00e1ban, \u00e1lljon m\u00f6g\u00f6tte b\u00e1rmif\u00e9le (kritikai vagy piaci) ideol\u00f3gia is. A nemes anyag er\u0151teljesen stiliz\u00e1lt (jelen esetben expresszionista) megmunk\u00e1l\u00e1s\u00e1val oper\u00e1l Moizer Zsuzsa. Az er\u0151teljes \u00e9s hagyom\u00e1nyos st\u00edlus r\u00e1ad\u00e1sul egy m\u00e9g er\u0151teljesebb \u00e9s m\u00e9g konvencion\u00e1lisabb zs\u00e1nerrel, az \u00f6narck\u00e9ppel t\u00e1rsul. M\u00e9g Radn\u00f3ti S\u00e1ndor rilkei h\u00farokat penget\u0151 megnyit\u00f3sz\u00f6veg\u00e9nek ismeret\u00e9ben is csak annyit tudn\u00e9k hozz\u00e1f\u0171zni a k\u00e9pekhez, hogy boldogok a lelki szeg\u00e9nyek. Ha valaki nincs valamelyik fent eml\u00edtett Foucault-i int\u00e9zm\u00e9ny keretei k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtva, akkor sz\u00e1momra ezek a festm\u00e9nyek minden spiritualizmusukon t\u00fal igen csak man\u00edrosak. Az identit\u00e1s relev\u00e1ns megform\u00e1l\u00e1s\u00e1t 2000 k\u00f6r\u00fcl ha nem is felt\u00e9tlen\u00fcl Foucault vagy Lacan, de legal\u00e1bbis a Fight Club k\u00e9pviseli, vagy ha m\u00e1r fest\u00e9szetr\u0151l van sz\u00f3, akkor nagyon tetszett Szab\u00f3 Dezs\u0151 \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3ja (egy francia m\u00fazeumi bel\u00e9p\u0151 igen kem\u00e9ny arcvon\u00e1sokkal a b\u0171n\u00fcgyi nyilv\u00e1ntart\u00e1sok modor\u00e1ban) a Strabag-katal\u00f3gusban.
\nSzab\u00f3 Dezs\u0151 hatalmas v\u00f6r\u00f6s lakkfestm\u00e9nyei elm\u00e9letileg \u00e9s gyakorlatilag is ide\u00e1lis terepet k\u00edn\u00e1lnak a kritikai vizu\u00e1lis kult\u00fara-kutat\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra. Gyakorlatilag a m\u00e1r eml\u00edtett Greenberg-i trad\u00edci\u00f3ra hivatkozhatunk, illetve gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dhet\u00fcnk a h\u00e1tborzongat\u00f3an plasztikus Hemoglobin fel\u00fclet\u00e9ben. Az absztrakt expresszionizmus nemcsak a specifikus hordoz\u00f3 \u00e9s a medi\u00e1lis \u00f6nreflexi\u00f3 csatlakoz\u00e1si pontjait k\u00edn\u00e1lja, hanem k\u00f6zvetlen vizu\u00e1lis anal\u00f3gi\u00e1t is ny\u00fajt a colourfield paintingen kereszt\u00fcl. Mark Rothko \u00e9s Barnett Newmann spiritualizmus\u00e1t azonban ne is keress\u00fck a Hemoglobinon vagy az RH+-on. Ha a k\u00e9pnek van is valamilyen \u201cspiritu\u00e1lis\u201d h\u00e1ttere, az m\u00e1shov\u00e1 vezet. Nekem szem\u00e9ly szerint el\u0151sz\u00f6r a Helysz\u00ednel\u0151k ugrott be, annak is a Miami-verzi\u00f3ja. Az egyik epiz\u00f3dban a h\u0171v\u00f6sen eleg\u00e1ns sz\u0151ke Emily Procter egy b\u0171nt\u00e9ny helysz\u00edn\u00e9n egy hatalmas alvadt v\u00e9rt\u00f3cs\u00e1t vizsg\u00e1lgatott, majd steril gumikeszty\u0171t h\u00fazott \u00e9s nagyon finom, m\u00e1r-m\u00e1r \u00e9rz\u00e9kien gyeng\u00e9d mozdulattal beleny\u00falt \u00e9s egy f\u00e9nyk\u00e9pet emelt ki a m\u00e9ly\u00e9r\u0151l.
\nKor\u00e1bbi praxis\u00e1nak ismeret\u00e9ben tal\u00e1n nem idegen Szab\u00f3 Dezs\u0151t\u0151l a Helysz\u00ednel\u0151k k\u00e9pi vil\u00e1ga, ahol a high tech k\u00e9palkot\u00e1s elk\u00e9peszt\u0151 form\u00e1i \u00e1llnak a b\u0171n\u00fcld\u00f6z\u00e9s szolg\u00e1lat\u00e1ban. A test \u00e9s a v\u00e9r k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le lek\u00e9pez\u00e9sei arra szolg\u00e1lnak, hogy seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel megtal\u00e1lj\u00e1k azt a kezet \u00e9s azt az elm\u00e9t, amely a tettet v\u00e9grehajtotta. A sorozat persze bizonyos \u00e9rtelemben eszt\u00e9tiz\u00e1l \u00e9s a technikai m\u00e9diumokon kereszt\u00fcl reproduk\u00e1lt er\u0151szak sokkol\u00f3 hat\u00e1s\u00e1b\u00f3l profit\u00e1l. Szab\u00f3 Dezs\u0151 eset\u00e9ben \u2013 ahogy Emily Proctern\u00e9l is \u2013 azonban nem a v\u00e9r forr\u00e1sa, hanem saj\u00e1tos eszt\u00e9tik\u00e1ja \u00e9s spiritualit\u00e1sa ker\u00fcl el\u0151t\u00e9rbe. A v\u00e9r k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le reprezent\u00e1ci\u00f3i a sz\u00f3rakoztat\u00f3ipart\u00f3l a m\u0171v\u00e9szeten \u00e9s a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9leten \u00e1t a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sig nem elhanyagolhat\u00f3 szerepet j\u00e1tszanak \u00e9let\u00fcnkben. Ezek mind ott motoszk\u00e1lhatnak a n\u00e9z\u0151ben Szab\u00f3 Dezs\u0151 festm\u00e9nyei l\u00e1tt\u00e1n \u2013 de van m\u00e9g valami a k\u00e9pekben. Van egy sci-fi reg\u00e9nye Greg Bearnek, A v\u00e9r zen\u00e9je. Ebben a v\u00e9r nem puszt\u00e1n dekor\u00e1ci\u00f3s c\u00e9lokat szolg\u00e1l, nem is gy\u00f3gy\u00e1szati seg\u00e9deszk\u00f6z, nem is csup\u00e1n egyfajta ujjlenyomat, \u00e9s nem is puszt\u00e1n az elm\u00e9t m\u0171k\u00f6dtet\u0151 szervezet r\u00e9sze, hanem \u00f6ntudatra \u00e9bred. Pontosabban genetikai manipul\u00e1ci\u00f3knak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a limfocita fal\u00f3sejtek az ember\u00e9t meghalad\u00f3 intelligenci\u00e1ra tesznek szert. Manaps\u00e1g a biochipek \u00e9s a nanotechnol\u00f3gia kor\u00e1ban a v\u00e9r ak\u00e1r m\u00e9g \u00f6n\u00e1ll\u00f3 all over univerzumm\u00e1 is v\u00e1lhat, amely mindenf\u00e9le transzcendens spiritualit\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl is fens\u00e9ges hat\u00e1st kelthet.<\/p>\n

Jegyzetek<\/p>\n

[1] Mitchell, Moxey \u00e9s Herbert sz\u00f6vegei megtal\u00e1lhat\u00f3ak vizu\u00e1lis kult\u00fara rovatunkban. Mitchellt\u0151l, Mieke Balt\u00f3l \u00e9s Mirzoefft\u0151l fontos tanulm\u00e1nyokat k\u00f6z\u00f6lt az Enigma foly\u00f3irat tematikus sz\u00e1ma \u00e9s az Ex-Symposion is. A r\u00e9szletes hivatkoz\u00e1sokat a vizu\u00e1lis kult\u00fara magyar nyelv\u0171 irodalm\u00e1ban tal\u00e1lhatja meg a tisztelt olvas\u00f3 rovatunk els\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban.
\n[2] Martin Jay: Downcast Eyes. The Denigration of Vision in 20th Century French Thought. University of California Press, Berkeley, 1993.
\n[3] James Elkins: The Domain of Images. Cornell University Press, Ithaca and London, 2000.
\n[4] James D. Herbert: Visual Culture\/Visual Studies. In: Critical Terms in Art History, ed. Robert S. Nelson & Richard Shiff, 2nd ed., University of Chicago Press, Chicago, 2003. Magyar ford\u00edt\u00e1s\u00e1t l\u00e1sd rovatunk el\u0151z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n\t\t\n\t\t\t\t