{"id":13694,"date":"2008-12-16T03:23:02","date_gmt":"2008-12-16T02:23:02","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13694"},"modified":"2021-12-30T20:41:31","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:31","slug":"a-nagy-hulyeskedes","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/a-nagy-hulyeskedes\/","title":{"rendered":"A Nagy H\u00fcly\u00e9sked\u00e9s"},"content":{"rendered":"

Gyenis Tibor\u2013Koronczi Endre: Energiaklub, 2002-2005 <\/strong><\/p>\n

Sz\u00f6veg: Turai Hedvig <\/strong><\/p>\n

\"hulyeskedes1\"<\/p>\n

Mert ha nekem egy g\u00f6rbe t\u00fckr\u00f6m van, ami eltorz\u00edtja a dolgokat, akkor micsoda bolonds\u00e1g volna azt \u00e1ll\u00edtani, hogy vannak dolgok, amiket ez a t\u00fck\u00f6r nem torz\u00edt el, mikor egyetlen gener\u00e1lis \u00e9s kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nye, hogy torz\u00edtson? Ilyen g\u00f6rbe t\u00fck\u00f6r az emberi \u00e9rtelem, amelyben az Igazs\u00e1g t\u00fckr\u00f6z\u0151dik. \u00c9s hol a l\u00e9nia, mely ezt a t\u00fckr\u00f6t kiegyenes\u00edtse, holott a l\u00e9nia is csak emberi \u00e9rtelem lehet, agyvel\u0151, mely a koponya g\u00f6rbe vonal\u00e1hoz tapad? <\/em>Karinthy Frigyes1<\/p>\n

Ki \u00e1ll\u00edthatn\u00e1 mag\u00e1r\u00f3l eg\u00e9szen \u0151szint\u00e9n, hogy a napn\u00e1l is vil\u00e1gosabb tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u0151 filmek el\u0151tt soha nem \u00fclt m\u00e9g hitetlenkedve, vagy \u00fagy, hogy egy sz\u00f3t sem \u00e9rtett bel\u0151l\u00fck? Ezek a filmek el\u0151sz\u00f6r becserk\u00e9szik az \u00e9rdekl\u0151d\u0151 n\u00e9z\u0151t, egyszer\u0171, m\u00e9gis tal\u00e1nyos \u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal bilincselik le figyelm\u00e9t, majd amikor m\u00e1r l\u00e9pre ment, j\u00f6nnek a peptidek, dipeptidek, k\u00e9miai k\u00f6t\u00e9sek, \u201evil\u00e1gos\u201d fizikai t\u00f6rv\u00e9nyek, turbulencia, Newton \u00e9s t\u00e1rsai. S amikor az \u00e9rtelem m\u00e1r-m\u00e1r elkalandozna a szabad vegy\u00e9rt\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tt, ism\u00e9t megk\u00f6tik egy egyszer\u0171, \u00e9rthet\u0151 mondattal \u00e9s gondolattal, ravaszul magukhoz l\u00e1ncolj\u00e1k a figyelmet, eg\u00e9szen a film v\u00e9g\u00e9ig, amikor is az ember azt mondja mag\u00e1nak: ki hitte volna. Mert elhisz\u00fcnk valamit, mindenekel\u0151tt azt, hogy t\u00e9nyleg a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l van sz\u00f3. El kell hinn\u00fcnk, hiszen tekint\u00e9lyes tud\u00f3sokat sz\u00f3laltat meg a st\u00e1b, k\u00e9pekkel illusztr\u00e1lja azt, amit a kamer\u00e1n \u00e1t okosan szem\u00fcnkbe n\u00e9z\u0151 narr\u00e1tor mond, a film m\u00f6g\u00f6tt ott \u00e1ll egy telev\u00edzi\u00f3s csatorna, egy hatalmas appar\u00e1tus, k\u00e9p \u00e9s sz\u00f6veg prec\u00edzen kidolgozott pas de deux-je.
\nEzt a koreogr\u00e1fi\u00e1t vette \u00e1t Gyenis Tibor \u00e9s Koronczi Endre kett\u0151se az Energiaklub c\u00edm\u0171 filmsorozat\u00e1ban. A filmet az alkot\u00f3k az \u201eEgyes\u00fclt m\u0171v\u00e9szetek \u00e9s tudom\u00e1nyok r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l\u201d, tal\u00e1n valamikor a 23. sz\u00e1zadban k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k, amikor m\u00e1r tudj\u00e1k, hogy a turbulens energi\u00e1k az eg\u00e9sz vil\u00e1gban, annak minden szeglet\u00e9ben jelen vannak, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dokon bukkannak fel a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151kben. Az eg\u00e9sz vil\u00e1g egyetlen energiahalmaz, ez a vil\u00e1g l\u00e9nyege, minden tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s t\u00e1rgya. Persze a tudom\u00e1nyos fejl\u0151d\u00e9s felfel\u00e9 \u00edvel\u0151 vonal\u00e1t t\u00e9ved\u00e9sek tark\u00edtj\u00e1k, ez j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 a j\u00f6v\u0151 magas\u00e1b\u00f3l visszatekintve. J\u00f3indulat\u00fa eln\u00e9z\u00e9ssel sz\u00f3l a narr\u00e1tor, Gyenis Tibor a 20-21. sz\u00e1zadi tud\u00f3sok tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l, hiszen az \u00e1ltaluk megfogalmazott k\u00e9rd\u00e9sek \u00e9s v\u00e1laszok r\u00e9g elavultak. P\u00e9ld\u00e1ul egy olyan egyszer\u0171 probl\u00e9m\u00e1t, mint az \u00f6reged\u00e9s, a gyermek- \u00e9s ifj\u00fakoron \u00e1t az agg korig vezet\u0151 linearit\u00e1st ezek a (szeg\u00e9ny) tud\u00f3sok k\u00e9ptelenek voltak megt\u00f6rni. Pedig az \u00e9let viz\u00e9t m\u00e1r a k\u00f6z\u00e9pkori m\u0171v\u00e9szek is \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k, \u00e9s narr\u00e1torunk is ott \u00e1ll eme v\u00edz sz\u00e9l\u00e9n, igaz, \u0151 j\u00f3indulat\u00faan nem ugrik bele, hiszen akkor gyermekk\u00e9 v\u00e1lna, \u00e9s nem tudn\u00e1 folytatni a filmsorozatot. Mi m\u00e9g l\u00e1thatjuk az utols\u00f3 \u00f6regeket, l\u00e1thatjuk az egykori s\u00edparadicsomot, de \u201em\u00e1ra\u201d a s\u00edel\u00e9s is \u00e1ldozatul esett a glob\u00e1lis \u00e9letenergia \u00e1gazatnak, s \u201ema\u201d m\u00e1r term\u00e9szetesen tilos ezt a sportot \u0171zni. L\u00e1thatjuk a piacon a pulyka-eml\u00e9km\u0171vet, mellyel Pierre Vadi, \u201ea t\u00e1rsadalom antenn\u00e1j\u00e1nak rezon\u00e1ns k\u00e9pvisel\u0151je\u201d, valamint a pulykaev\u00e9s vesz\u00e9lyeinek kimutat\u00f3ja el\u0151tt tisztelegnek.
\nGyenis \u00e9s Koronczi k\u00f6nnyed, szellemes marh\u00e1skod\u00e1sukat \u00e1ltudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u0151 filmsorozatnak nevezik. Az eg\u00e9sz vil\u00e1got \u00e1tfog\u00f3, rengeteg tud\u00f3st foglalkoztat\u00f3, komputerek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kommunik\u00e1l\u00f3, hatalmas anyagi \u00e9s szellemi er\u0151ket mozg\u00f3s\u00edt\u00f3 glob\u00e1lis, \u00fan. Nagy Tudom\u00e1ny anal\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra nevezz\u00fck munk\u00e1jukat a Nagy H\u00fcly\u00e9sked\u00e9snek. Viszont olyan gondolatokra mutatnak r\u00e1, amelyek egy\u00e1ltal\u00e1n nem h\u00fclyes\u00e9gek. Az \u00e1ltudom\u00e1nyos filmek kever\u00e9kei a szocialista ismeretterjeszt\u0151 filmeknek, amiben a nagy Szovjetuni\u00f3 csod\u00e1latos technikai \u00e9s tudom\u00e1nyos v\u00edvm\u00e1nyait pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k \u00e9rthet\u0151v\u00e9 tenni az egyszer\u0171 emberek sz\u00e1m\u00e1ra (val\u00f3j\u00e1ban egyetlen c\u00e9ljuk volt, hogy a film ut\u00e1n a n\u00e9z\u0151ben csup\u00e1n a szovjet tudom\u00e1ny nagys\u00e1ga ir\u00e1nti csod\u00e1lat maradjon meg), a mai telev\u00edzi\u00f3 \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett ismereteknek, vagy az eg\u00e9szs\u00e9gkultuszt hirdet\u0151 n\u00e9pszer\u0171 m\u0171soroknak.
\nUt\u00f3pikus, j\u00f6v\u0151beli, globaliz\u00e1lt vil\u00e1gukban nincs t\u00f6bb\u00e9 harc a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a tudom\u00e1ny k\u00f6z\u00f6tt, egyes\u00fclt a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a tudom\u00e1ny, a kis \u201eepiz\u00f3dok\u201d. (XI. Kiszor\u00edtott v\u00edz; XIX. Az utols\u00f3 \u00f6regek; XVII. A b\u00fcntet\u0151piac, XII. C\u00e9zanne megfigyel\u00e9se; XVI. A cukorcip\u0151; XIV. Cousteau kapit\u00e1ny b\u0151re) a t\u00e1rsadalmi energi\u00e1k k\u00f6rforg\u00e1s\u00e1t jelen\u00edtik meg. A m\u0171v\u00e9szi energia \u00e1t\u00e1ramlik a tudom\u00e1nyba, a tudom\u00e1ny a m\u0171v\u00e9szetbe, a kett\u0151 hat\u00e1rai elmos\u00f3dnak. S ez az a glob\u00e1lis energia, ami a telev\u00edzi\u00f3t is \u00e9letben tartja. A telev\u00edzi\u00f3s ismeretterjeszt\u0151 filmek k\u00e9pesek b\u00e1rmit saj\u00e1t t\u00e9m\u00e1jukk\u00e1 tenni. Rendelkeznek azzal az er\u0151vel \u00e9s hatalommal (energi\u00e1val), melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel b\u00e1rmib\u0151l tudnak l\u00e1tsz\u00f3lag \u00e9rtelmes, hihet\u0151 folyamatos t\u00f6rt\u00e9netet (energi\u00e1t) alkotni. A nagy energiafogyaszt\u00f3 \u00e9s mindent energi\u00e1v\u00e1 form\u00e1l\u00f3 nagy zab\u00e1l\u00f3 \u00e9s nagy t\u00e1pl\u00e1l\u00f3, az igazi energiaklub: a telev\u00edzi\u00f3.
\nGyenis \u00e9s Koronczi filmjeiben a tudom\u00e1nyos \u00e1ll\u00edt\u00e1sok illusztr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, meg\u00e9rtet\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt k\u00e9pek olykor m\u0171alkot\u00e1sok, olykor zavarba ejt\u0151 t\u00e1rgyak. Azonos\u00edthatatlan k\u00e9k pl\u00fcss \u00e1llat szem\u00e9lyes\u00edti meg a pestis v\u00edrus\u00e1t, az arany\u00e1s\u00f3k, illetve az emberi maradv\u00e1nyok \u00e9s beton sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lt lap\u00e1ton festett k\u00e9pet l\u00e1tunk, kis teh\u00e9nnel, amelynek h\u00fasa az antioxid\u00e1nsok jelenl\u00e9te (vagy hi\u00e1nya?) miatt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1s\u00fa. Pierre Vadi elm\u00e9let\u00e9t egy gal\u00e9ria-install\u00e1ci\u00f3 szeml\u00e9lteti, Gyenis \u00e9s Koronczi kor\u00e1bbi munk\u00e1i is megjelennek, \u00faj interpret\u00e1ci\u00f3val, mint tudom\u00e1nyos k\u00e9pek vagy eszk\u00f6z\u00f6k. S t\u0171n\u0151dhet\u00fcnk a tudom\u00e1nyos k\u00e9pek term\u00e9szet\u00e9nek mibenl\u00e9t\u00e9n, hogy val\u00f3ban csup\u00e1n \u00e9s szigor\u00faan vizu\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3t hordoz\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k-e, hogy minek higgy\u00fcnk: annak, amit l\u00e1tunk, vagy, annak, amit hallunk, s hogyan kapcsoljuk \u00f6ssze a kett\u0151t. A l\u00e1tszat hamisk\u00e1rty\u00e1s, mindig csal. Hi\u00e1ba gondoljuk, hogy P\u00e9csett vagyunk, nem! \u201eVal\u00f3j\u00e1ban\u201d egy D\u00e9l-Magyarorsz\u00e1got id\u00e9z\u0151 jap\u00e1n eml\u00e9kfaluban j\u00e1runk. Vagyis: mit bizony\u00edt, amit l\u00e1tunk? \u00c9s milyenek is a tudom\u00e1nyos illusztr\u00e1ci\u00f3k, a tudom\u00e1nyos k\u00e9pek? Hiszen a dolgok l\u00e9nyege l\u00e1thatatlan, a l\u00e1tszat nem jelen\u00edt meg semmit. A sz\u00e9p tiszta kateg\u00f3ri\u00e1k, term\u00e9szet\u2013t\u00e1rsadalom, objekt\u00edv\u2013szubjekt\u00edv, igaz\u2013hamis egym\u00e1sba vegy\u00fclnek. Ott tal\u00e1ljuk magunkat k\u00e9p \u00e9s sz\u00f6veg, tudom\u00e1ny \u00e9s m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tt a senki f\u00f6ldj\u00e9n. Gyenis Tibor m\u00e1r kor\u00e1bban is kir\u00e1ndult erre a ter\u00fcletre, p\u00e9ld\u00e1ul amikor m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt a Traf\u00f3ban h\u00e1rom menetes m\u00e9rk\u0151z\u00e9st rendezett.2 Akkor te\u00e1tr\u00e1lis gesztussal vette \u00e1t a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szerep\u00e9t, \u00e9s tartott a magasban sz\u00f3 szerint emelkedett el\u0151ad\u00e1st a m\u0171v\u00e9szetek \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l.
\nHallgassunk teh\u00e1t a j\u00f3zan esz\u00fcnkre? Hiszen a j\u00f3zan \u00e9sz seg\u00edt abban, ahogyan a mindennapokat \u00e9lj\u00fck, a h\u00e9tk\u00f6znapi probl\u00e9m\u00e1kat h\u00e9tk\u00f6znapi eszk\u00f6z\u00f6kkel megoldjuk, a j\u00f3zan \u00e9sz a tapasztalaton, mag\u00e1n az \u00e9leten alapul, k\u00f6zvetlen\u00fcl a val\u00f3s\u00e1ggal \u00e9rintkezik. Gyenis Tibor k\u00e9rd\u00e9sei, asszoci\u00e1ci\u00f3i is teljesen j\u00f3zanok (p\u00e9ld\u00e1ul: az it\u00e1liai \u0151smagyarok egykori l\u00e9t\u00e9nek, a k\u00e9t nemzet rokons\u00e1g\u00e1nak bizony\u00edt\u00e9ka, hogy ha megford\u00edtjuk az olasz z\u00e1szl\u00f3t, \u00e9pp olyan, mint a magyar), hisz ez pofonegyszer\u0171, j\u00f3zan \u00e9sszel bel\u00e1that\u00f3. Mi viszont azt is bel\u00e1thatjuk, hogy a j\u00f3zan \u00e9sz is t\u00e1rsadalmi konstrukci\u00f3, nem univerz\u00e1lis, vagyis kritiz\u00e1lhat\u00f3, vizsg\u00e1lhat\u00f3, \u00e1ll\u00edt\u00e1sai k\u00e9ts\u00e9gbe vonhat\u00f3ak. 3 Semmi sem evidens, \u00e9s semmi nem indokolja, hogy azonnal elvess\u00fck az ismeretlen, saj\u00e1t konvenci\u00f3inkba nem ill\u0151 gondolatokat, jelens\u00e9geket.
\nGyenis, Koronczi \u00e9s Pierre Vadi (\u0151k h\u00e1rman egy\u00fctt \u00e1ll\u00edtottak ki a sv\u00e1jci Attitudes gal\u00e9ri\u00e1ban) munk\u00e1it egy mer\u00e9sz fordulattal tudom\u00e1nyos teljes\u00edtm\u00e9nyk\u00e9nt, illetve a tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s, tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyek illusztr\u00e1ci\u00f3jak\u00e9nt kezeli a film. S mindezt az ev\u00e9ssel, az \u00e9tkez\u00e9ssel, napjaink egyik n\u00e9pszer\u0171 \u201etudom\u00e1ny\u00e1val\u201d kapcsolja \u00f6ssze. A sorozat minden darabja az ev\u00e9shez, a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1studom\u00e1nyhoz kapcsol\u00f3dik. A mindenhonnan visszak\u00f6sz\u00f6n\u0151 t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si tan\u00e1csok, a fogyaszt\u00e1s, a hogyan fogyjunk, hogyan \u00e9lj\u00fcnk eg\u00e9szs\u00e9gesen, napjaink kult\u00far\u00e1ja glob\u00e1lis \u00e9letenergia \u00e1gazatk\u00e9nt \u00e9l tov\u00e1bb. Koronczi Endre munk\u00e1j\u00e1t a narr\u00e1tor olyan g\u00e9pk\u00e9nt mutatja be, amelyen \u00e1t a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelv\u0171 tud\u00f3sok akad\u00e1lytalanul tudtak egym\u00e1ssal kommunik\u00e1lni az em\u00e9szt\u00e9s szakirodalm\u00e1r\u00f3l, illetve konkr\u00e9t em\u00e9szt\u00e9si \u00fcgyekr\u0151l. Az install\u00e1ci\u00f3ban pedig \u00fagy s\u00e9t\u00e1l, ahogyan a mos\u00f3por-rekl\u00e1mokban a sz\u00f6vetek sz\u00e1lait hatalmasra felnagy\u00edtva, az azok k\u00f6z\u00e9 behatol\u00f3 szennyez\u0151d\u00e9st, \u00e9s az att\u00f3l val\u00f3 megszabadul\u00e1st nap mint nap l\u00e1tjuk a hirdet\u00e9sekben. A kult\u00fara legmagasabb rend\u0171nek tekintett teljes\u00edtm\u00e9nyeit, a tudom\u00e1nyt \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetet r\u00e1ntja le piedeszt\u00e1lj\u00e1r\u00f3l, eufemisztikusan sz\u00f3lva, az em\u00e9szt\u00e9s szintj\u00e9re.
\nA tudom\u00e1nyt\u00f3l a m\u0171v\u00e9szet a szab\u00e1lyok, a m\u00f3dszer egys\u00e9g\u00e9t irigyli. S legf\u0151k\u00e9ppen az\u00e9rt, mert a mi t\u00e1rsadalmunkban a (term\u00e9szet)tudom\u00e1nynak nagyobb a tekint\u00e9lye, mint a hum\u00e1n tudom\u00e1nyoknak, a hum\u00e1n tudom\u00e1nyoknak viszont nagyobb a tekint\u00e9lye, mint a m\u0171v\u00e9szetnek. A tudom\u00e1ny m\u0171vel\u0151i meghat\u00e1rozott szab\u00e1lyrendszert fogadnak el magukra n\u00e9zve k\u00f6telez\u0151nek, mely m\u00e9g azt is meghat\u00e1rozza, milyen k\u00e9rd\u00e9sek fogalmazhat\u00f3k egy\u00e1ltal\u00e1n meg. [A sakknak] \u201eSzab\u00e1lyai vannak, amiket a korrekt \u00e9s el\u0151kel\u0151 j\u00e1t\u00e9kos betart, ragaszkodik hozz\u00e1, holott j\u00f3l tudja, hogy e szab\u00e1lyokat \u0151 maga \u00e1ll\u00edtotta fel, m\u00e9gis \u00fagy tekinti \u0151ket, mintha megm\u00e1s\u00edthatatlan t\u00f6rv\u00e9nyek voln\u00e1nak, s ha a szab\u00e1lyok \u00e9rtelm\u00e9ben a kir\u00e1ly m\u00e1r nem mozdulhat, akkor azt mondja: matt vagyok, te nyert\u00e9l bar\u00e1tom, s fel\u00e1ll \u00e9s fizet, holott felemelhetn\u00e9 a kir\u00e1lyt \u00e9s kitehetn\u00e9 a t\u00e1bl\u00e1r\u00f3l, mert csak a sakkszab\u00e1lyok \u00e9rtelm\u00e9ben nem szabad annak mozdulnia.\u201d4 Gyenis\u00e9kn\u00e9l viszont m\u00e1r a probl\u00e9mafelvet\u00e9sek is \u201eszab\u00e1lytalanok\u201d, a k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9ssel is \u00e1th\u00e1gnak egy szab\u00e1lyrendszert. B\u00e1tran leveszik a kir\u00e1lyt.
\nAz energiaklub tagjai nemcsak a tudom\u00e1nyok, a tudom\u00e1nyos szeml\u00e9letek k\u00f6z\u00f6tti hierarchi\u00e1t moss\u00e1k el, hanem arra is figyelmeztetnek, hogy ne d\u0151lj\u00fcnk be a tudom\u00e1nynak, a n\u00e9pszer\u0171 tudom\u00e1nyos ismertterjeszt\u00e9snek, mindannak, ami a folyamatos fogyaszt\u00e1sra buzd\u00edt, sem pedig annak, hogy a tudom\u00e1ny kiz\u00e1r\u00f3lagos c\u00e9lja a halad\u00e1s az emberis\u00e9g j\u00f3l\u00e9te \u00e9rdek\u00e9ben, s hogy mindezt objekt\u00edv, megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen m\u00f3dszereivel \u00e9ri el. Nem lehets\u00e9ges a tiszta kateg\u00f3ri\u00e1kban val\u00f3 gondolkod\u00e1s, az elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s, az oszt\u00e1lyoz\u00e1s. Nem egyszer\u0171en \u00e1ltudom\u00e1nyos sorozatot alkottak, hanem a tudom\u00e1ny objektivit\u00e1s\u00e1t, a tudom\u00e1ny hat\u00e1rait is feszeget\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket tesznek fel. Demisztifik\u00e1lj\u00e1k az Igazs\u00e1got.
\nKinevetik a m\u00f3dszereket, a szeml\u00e9ltet\u00e9st, s\u0151t m\u00e9g \u00f6nmagukat is, azaz azt a fajta m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9get, amelyet \u00e9ppen m\u0171velnek, s amelyet manaps\u00e1g ismeretek alkot\u00e1s\u00e1nak (knowledge production) nevez\u00fcnk. W. J. T. Mitchell sz\u00e1m\u00e1ra 5 a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1ban \u201enem az interdiszciplinarit\u00e1s, hanem a \u2019nem diszciplin\u00e1lts\u00e1g\u2019 [\u2019indiscipline\u2019], a diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 hat\u00e1rainak inkoherenci\u00e1ja vagy turbulenci\u00e1ja\u201d az igaz\u00e1n \u00e9rdekes. \u00c9s milyen sz\u00e9pen r\u00edmel a turbulencia kifejez\u00e9s a turbulens \u00e9letenergi\u00e1kra Gyenis\u00e9kn\u00e9l, akik nem korl\u00e1tozz\u00e1k magukat egyetlen diszcipl\u00edn\u00e1ra, \u00e9rtelmez\u00e9si m\u00f3dszerre. \u00daj hibridet alkotnak. Tal\u00e1lhatunk-e a vizu\u00e1lis kult\u00fara ugyancsak k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhatatlan terep\u00e9n vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1saink sz\u00e1m\u00e1ra enn\u00e9l t\u00f6k\u00e9letesebb t\u00e1rgyat?
\nLehet, hogy a j\u00f6v\u0151b\u0151l vil\u00e1gosan l\u00e1that\u00f3, hogy mindaz, amit mi, ma racion\u00e1lisnak, a j\u00f3zan \u00e9sszel \u00f6sszeegyeztethet\u0151nek, tudom\u00e1nyosnak, hasznosnak v\u00e9l\u00fcnk, sz\u00e1nalmasan nevets\u00e9ges \u00e9s elavult lesz. De a helyzetet tov\u00e1bb bonyol\u00edtja, hogy m\u00e9g csak megj\u00f3solni sem tudjuk, ak\u00e1r az ut\u00f3pia szintj\u00e9n sem, mib\u0151l lesz komoly tudom\u00e1ny. V\u00e1rnunk kell m\u00e9g legal\u00e1bb 200 \u00e9vet, am\u00edg a fizika, a tudom\u00e1ny \u00e9s els\u0151sorban az aut\u00f3szerel\u00e9s tudom\u00e1nya kifejleszti a k\u00f6z\u00f6s fogalmakat, melyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik az a j\u00f3l\u00e9t, amit az egyes\u00fclt tudom\u00e1nyok \u00e9s m\u0171v\u00e9szetek r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t bemutat\u00f3 film narr\u00e1tora maga k\u00f6r\u00fcl l\u00e1t. (Igaz, nek\u00fcnk m\u00e9g a l\u00e1t\u00e1snak ez a k\u00e9pess\u00e9ge sem adatott meg, amit mi \u00e9rz\u00e9kel\u00fcnk, az csak egy egyszer\u0171 j\u00e9gszekr\u00e9ny, egy piac, ami eg\u00e9szen \u00fagy n\u00e9z ki, mint a v\u00e1s\u00e1rcsarnok, egy v\u00e1ros Jap\u00e1nban, ami pedig eg\u00e9szen olyan, mintha P\u00e9cs lenne…) Addigra t\u00fal kell l\u00e9pn\u00fcnk az egyoldal\u00fa z\u00f6lds\u00e9g-gy\u00fcm\u00f6lcsev\u00e9sen, \u00e9s fel kell ismern\u00fcnk a t\u00falzott pulykaev\u00e9s vesz\u00e9lyeit is. Sz\u00f3val, van m\u00e9g mit tenn\u00fcnk. Ek\u00f6zben azt se feledj\u00fck, hogy minden m\u00e1sk\u00e9ppen van.6<\/p>\n

Jegyzetek<\/p>\n

[1] Karinthy Frigyes: Minden m\u00e1sk\u00e9ppen van
\n2 A j\u00e1t\u00e9kos\/3. K\u00fczdelem hat ellenf\u00e9llel, Traf\u00f3, 2003. okt\u00f3ber 29.
\n3 Clifford Geertz: A j\u00f3zan \u00e9sz mint kultur\u00e1lis rendszer. In: Az \u00e9rtelmez\u00e9s hatalma. Osiris Kiad\u00f3, 2001. 246-271.
\n4 Karinthy i. m.
\n5 W. J. T. Mitchell: Interdiszciplinarit\u00e1s \u00e9s vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s. Ford. Hornyik S\u00e1ndor. Jelen internetes foly\u00f3irat el\u0151z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban.
\n6 \u00c9s lehet, hogy m\u00e1svalaki m\u00e1sk\u00e9pp interpret\u00e1ln\u00e1 Gyenis \u00e9s Koronczi munk\u00e1j\u00e1t. Egy m\u00e1sik par\u00f3dia p\u00e9ld\u00e1ul Alan Sokal nagy port felvert \u00e1ltudom\u00e1nyos cikke, majd \u00f6nleleplez\u00e9se (http:\/\/www.physics.nyu.edu\/faculty\/sokal\/transgress_v2\/transgress_v2_singlefile.html \u00e9s http:\/\/www.physics.nyu.edu\/faculty\/sokal) mindennek \u00e9pp az ellenkez\u0151j\u00e9t akarta bizony\u00edtani: a posztmodern szeml\u00e9letet diszkredit\u00e1lni, nevets\u00e9gess\u00e9 tenni azt a relativizmust, amely szerinte val\u00f3j\u00e1ban tudatlans\u00e1gon, sznobs\u00e1gon alapul. Hogy hisz\u00fcnk-e az egy \u00e9s oszthatatlan Igazs\u00e1gban vagy k\u00e9telked\u00fcnk, ism\u00e9t csak magunknak kell eld\u00f6nten\u00fcnk. <\/p>\n\n\n\n\t\t\n\t\t\t\t