{"id":13697,"date":"2008-12-16T01:28:09","date_gmt":"2008-12-16T00:28:09","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13697"},"modified":"2021-12-30T20:41:31","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:31","slug":"vizualis-kultura-visual-studies","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/vizualis-kultura-visual-studies\/","title":{"rendered":"Vizu\u00e1lis kult\u00fara \/ Visual Studies"},"content":{"rendered":"<p>Sz\u00f6veg: <strong>James D. Herbert <\/strong><\/p>\n<p>A &#8220;vizu\u00e1lis kult\u00fara\u201d m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta ismert kifejez\u00e9s a hangs\u00falyosan vizu\u00e1lis aspektussal rendelkez\u0151 emberi produktumok \u00f6sszess\u00e9g\u00e9re vonatkoz\u00f3an \u2013 bele\u00e9rtve azokat is, amelyek a t\u00e1rsadalmi praxis dolgaik\u00e9nt nem viselik magukon a m\u0171v\u00e9szet v\u00e9djegy\u00e9t. A &#8220;visual studies\u201d (amelyet t\u00f6bb manaps\u00e1g haszn\u00e1latban l\u00e9v\u0151, rokon megjel\u00f6l\u00e9s k\u00f6z\u00fcl v\u00e1lasztottam ki) pedig megfelel\u0151 elnevez\u00e9snek t\u0171nik egy a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t t\u00e1rgy\u00e1ul v\u00e1laszt\u00f3 akad\u00e9miai diszcipl\u00edna sz\u00e1m\u00e1ra. Azok az id\u0151k azonban elm\u00faltak, amikor egy a Visual Studies-hoz hasonl\u00f3, sz\u00fclet\u0151f\u00e9lben l\u00e9v\u0151 tudom\u00e1ny\u00e1g csup\u00e1n az\u00e1ltal igazolhatn\u00e1 mag\u00e1t, hogy kultur\u00e1lis javakat \u2013 m\u0171v\u00e9szetet&#8230; \u00e9s m\u00e9g sok minden m\u00e1st is \u2013 gy\u0171jt \u00f6ssze diszciplin\u00e1ris erny\u0151je al\u00e1. A gyakorlati megfontol\u00e1sokat f\u00e9lret\u00e9ve (b\u00e1r az ilyen megfontol\u00e1sok t\u00e1volr\u00f3l sem jelent\u00e9ktelenek a modern egyetemeken) az eff\u00e9le v\u00e1llalkoz\u00e1sokat \u00e1titatta az esztelen birtokl\u00e1si v\u00e1gy \u00e9s az akad\u00e9mikus h\u00fcbrisz mell\u00e9k\u00edze. A Visual Studies-nak ahelyett, hogy elk\u00f6telezn\u00e9 mag\u00e1t a friss adatok gy\u0171jt\u00e9se \u00e9s elrendez\u00e9se mellett, bele kell v\u00e1gnia azoknak a hierarchi\u00e1knak t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s t\u00e1rsadalmi elemz\u00e9s\u00e9be, amelyek kialak\u00edt\u00e1sa \u00e9s m\u0171k\u00f6dtet\u00e9se bizonyos alkot\u00e1sok ir\u00e1nt nagyobb \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st keltett \u2013 \u00e9s kelt m\u00e9g ma a Visual Studies \u00e9gisze alatt is. Ahhoz, hogy kiterjessz\u00fck a vizu\u00e1lis alkot\u00e1sok tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1rait a m\u0171v\u00e9szeten t\u00falra, nem sz\u00fcks\u00e9ges homogeniz\u00e1lni a m\u0171v\u00e9szet (vagy esetleg m\u00e1s kedvelt kateg\u00f3ria) \u00e9s a prof\u00e1n dolgok k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket. A Visual Studies ahelyett, hogy minden m\u0171alkot\u00e1st a \u201evizualit\u00e1s\u201d jelent\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9be helyezne, a differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s t\u00e1rsadalmi mechanizmusainak kutat\u00e1si ter\u00fcletek\u00e9nt tekint a vizualit\u00e1s birodalm\u00e1ra.<br \/>\nMegpr\u00f3b\u00e1lom nagy vonalakban felv\u00e1zolni e \u2013 sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en \u00e9s mesters\u00e9gesen \u2013 kiterjesztett territ\u00f3riumot, ahol a Visual Studies rem\u00e9lhet\u0151leg fel tudja t\u00e9rk\u00e9pezni a m\u0171alkot\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tti hierarchi\u00e1k kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t. Ehhez \u00fagy l\u00e1tok hozz\u00e1, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net fels\u00e9gter\u00fclet\u00e9hez viszony\u00edtva h\u00e1rom p\u00e1lyag\u00f6rbe ment\u00e9n fogom kijel\u00f6lni az \u00faj diszcipl\u00edna elmozdul\u00e1sait.<br \/>\nEl\u0151sz\u00f6r is, a Visual Studies demokratiz\u00e1lja a vizu\u00e1lis alkot\u00e1sok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9t. Tervszer\u0171en \u00e9s jogosan ugyan, de a m\u0171v\u00e9szet fogalma m\u00e9giscsak privilegiz\u00e1l n\u00e9h\u00e1ny kiv\u00e1lasztott t\u00e1rgyat. A val\u00f3di \u00e9s potenci\u00e1lis n\u00e9z\u0151ket vonz\u00f3 \u00e1rucikkek t\u00f6mege csak akkor kelti fel a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek figyelm\u00e9t, amikor ezek \u2013 valamilyen intellektu\u00e1lis divatb\u00f3l kifoly\u00f3lag \u2013 m\u0171vek kontextus\u00e1t teremtik meg. A humanist\u00e1knak t\u00f6bbnyire m\u00e9g egy durva oszt\u00e1lyoz\u00e1si rendszer\u00fck sincs ahhoz, hogy \u00e9rtelmezz\u00e9k a dolgok eme gazdag t\u00e1rh\u00e1z\u00e1t (hab\u00e1r James Elkins, r\u00e9szben John Goodman-t\u0151l ered\u0151 szemiotikai kateg\u00f3ri\u00e1k felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val, \u00f6tletesen divatba hozott egy el\u0151zetes tipol\u00f3gi\u00e1t sz\u00e1mukra). A Visual Studies azt \u00edg\u00e9ri, hogy figyelmet fog szentelni ezeknek a relat\u00edve elhanyagolt t\u00e1rgyaknak. B\u00e1r nem k\u00e9rd\u0151jelezi meg a m\u0171t\u00e1rgyak fontoss\u00e1g\u00e1t, az \u00faj diszcipl\u00edn\u00e1t m\u00e9gis foglalkoztatja annak lehet\u0151s\u00e9ge, hogy m\u00e1s vizu\u00e1lis alkot\u00e1sok ugyanolyan eszt\u00e9tikai \u00e9s ideol\u00f3giai komplexit\u00e1ssal b\u00edrnak, \u00e9s ezzel \u00f6sszhangban nem trivi\u00e1lis kutat\u00e1si eredm\u00e9nyekkel kecsegtetnek. A Visual Studies felruh\u00e1zza az alkot\u00e1sok eme kiterjedt oszt\u00e1ly\u00e1t a tudom\u00e1nyos anal\u00edzis polg\u00e1rjog\u00e1val, \u00fcdv\u00f6z\u00f6lve \u0151ket a tanulm\u00e1nyoz\u00e1sra m\u00e9lt\u00f3 t\u00e1rgyak k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9ben.<br \/>\nA Visual Studies tulajdonk\u00e9ppen antropomorfiz\u00e1l, \u00e9s \u2013 e metafor\u00e1t t\u00e1rgyias\u00edtva \u2013 cs\u00e1b\u00edt\u00f3nak t\u0171nik durva p\u00e1rhuzamot vonni a t\u00e1rsadalmi \u00e9s az eszt\u00e9tikai hierarchi\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. T\u00f6rt\u00e9netileg szeml\u00e9lve \u00fagy t\u0171nik, hogy a t\u00e1rsadalmi elitnek volt bizonyos affinit\u00e1sa a magas m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1ny\u00e1ban. Mindazon\u00e1ltal, a tekintetben, hogy kik voltak az alkot\u00f3ik, mit \u00e1br\u00e1zoltak \u00e9s milyen k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek sz\u00e1nt\u00e1k \u0151ket, vagy \u00e9ppen milyen t\u00edpus\u00fa n\u00e9z\u0151k lelt\u00e9k benn\u00fck \u00f6r\u00f6m\u00fcket, a vizu\u00e1lis alkot\u00e1sok nem igaz\u00e1n kapcsol\u00f3dtak olyan l\u00e9tez\u0151 t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyhoz, amely hozz\u00e1juk hasonl\u00f3 poz\u00edci\u00f3t foglalt volna el a t\u00e1rsadalomban. N\u00e9ha igen, n\u00e9ha pedig nem. A Visual Studies egyik f\u0151 kutat\u00e1si ir\u00e1ny\u00e1v\u00e1 teheti a t\u00e1rsadalmi \u00e9s az eszt\u00e9tikai er\u0151k k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1t an\u00e9lk\u00fcl, hogy el\u0151zetesen m\u0171alkot\u00e1sok vagy emberek kit\u00fcntetett csoportjait helyezn\u00e9 a diszcipl\u00edna centrum\u00e1ba.<br \/>\nA m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1rait \u00e1tl\u00e9p\u0151 illet\u00e9kess\u00e9g furcsa mell\u00e9khat\u00e1sa, hogy a Visual Studies a gyakorlatban egy kifejezetten modern \u00e1ll\u00e1spontot mondhat mag\u00e1\u00e9nak. Ez r\u00e9szben a m\u0171v\u00e9szeti besorol\u00e1s\u00e1t m\u00e9g nem eg\u00e9szen legitim\u00e1l\u00f3 high-tech m\u00e9dia (err\u0151l hamarosan b\u0151vebben is) ir\u00e1nti vonzalm\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Illetve abb\u00f3l az egyszer\u0171 t\u00e9nyb\u0151l fakad, hogy a t\u00e1voli id\u0151kb\u0151l fennmaradt h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e1rgyak hajlamosak magukra \u00f6lteni a magas m\u0171v\u00e9szet k\u00f6nt\u00f6s\u00e9t. Az \u0151si Egyiptomb\u00f3l vagy a klasszikus G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gb\u00f3l csod\u00e1latos m\u00f3don r\u00e1nk maradt cser\u00e9pdarab, egy k\u00f6z\u00e9pkori k\u00e1rpit vagy ak\u00e1r csak egy egyszer\u0171 ruhafoszl\u00e1ny, melyet nem puszt\u00edtott el az \u00e9vsz\u00e1zadok vihara, manaps\u00e1g gondos muzeol\u00f3gusi kezel\u00e9sben r\u00e9szes\u00fcl, \u00e9s a n\u00e9z\u0151nek elakad a l\u00e9legzete, ha ki\u00e1ll\u00edtj\u00e1k a Metropolitan Museum of Art-ban vagy publik\u00e1lj\u00e1k a The Art Bulletin-ben. Az\u00e9rt, hogy megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztesse mag\u00e1t egy olyan diszcipl\u00edn\u00e1t\u00f3l, amely m\u00e1r mag\u00e1\u00e9nak vallja a m\u00falt jav\u00e1t, a Visual Studies gyakran ahhoz folyamodik, hogy a ritkas\u00e1ga ok\u00e1n (ami olyan min\u0151s\u00e9g, amelyet ki\u00e1br\u00e1nd\u00edt\u00f3 rendszeress\u00e9ggel kevernek \u00f6ssze az eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9kkel) mindeddig m\u00e9g nem \u00e9rt\u00e9kelt, mai, vir\u00e1gz\u00f3 manufakt\u00far\u00e1k term\u00e9keit (filmek, fot\u00f3k, hirdet\u00e9sek \u00e9s \u00e1rucikkek) \u00e1ll\u00edtsa el\u0151t\u00e9rbe. Fontos bel\u00e1tni, hogy ez a modern tendencia ink\u00e1bb a mai akad\u00e9miai l\u00f6kd\u00f6s\u0151d\u00e9s folyom\u00e1nya, semmint a Visual Studies \u00e1ltal mag\u00e1\u00e9nak vallott diszciplin\u00e1ris imperat\u00edvusz. A Visual Studies-nak ugyanis nem szabad lemondania a m\u00faltr\u00f3l.<br \/>\nM\u00e1sodszor, amellett, hogy sz\u00e9les\u00edti a vizsg\u00e1lt &#8220;belf\u00f6ldi\u201d vizu\u00e1lis m\u0171alkot\u00e1sok sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t, a Visual Studies potenci\u00e1lisan nyitott\u00e1 v\u00e1lik az eg\u00e9sz vil\u00e1gra. Ez a fajta glob\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g nem minden el\u0151zm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcli: a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az euro-amerikai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net tansz\u00e9kek \u00e1ltal\u00e1ban \u00fagy reag\u00e1ltak a vil\u00e1g kor\u00e1bban j\u00f3r\u00e9szt ismeretlen kultur\u00e1lis aktivit\u00e1s\u00e1nak felfedez\u00e9s\u00e9re, hogy kijel\u00f6ltek egy specialist\u00e1t a ter\u00fclet tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra, vagy legal\u00e1bbis f\u00e1jlalt\u00e1k, hogy a p\u00e9nzhi\u00e1ny ebben megakad\u00e1lyozza \u0151ket. Mindazon\u00e1ltal, a kontinens 19. sz\u00e1zadi nemzeti mozgalmai k\u00f6zepette felemelked\u0151, patin\u00e1s, Eur\u00f3pa-centrikus diszcipl\u00edn\u00e1t folyamatosan k\u00eds\u00e9rti az a fantom-jelens\u00e9g, hogy a keleti t\u00e1rsadalmak m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek felfedez\u00e9se egy\u00fctt j\u00e1r azzal, hogy egy kultur\u00e1lisan kifejezetten specifikus \u00e9s figyelemrem\u00e9lt\u00f3 politikai t\u00f6ltettel rendelkez\u0151 fogalmat \u2013 azaz a m\u0171v\u00e9szetet \u2013 olyan t\u00e1voli ter\u00fcleteken \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtenek, ahol az alig fordul el\u0151. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a \u201em\u0171v\u00e9szetnek\u201d nevezett t\u00e1rgy t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szei rendszeresen a diszcipl\u00edna teremtette kett\u0151s zs\u00e1kutc\u00e1ban tal\u00e1lj\u00e1k magukat: senki sem \u00f3hajt ragaszkodni ahhoz, hogy a keleti m\u0171alkot\u00e1soknak illeszkednie kell az eur\u00f3pai eszt\u00e9tikai sztenderdekhez (ez eurocentrizmus, vagy ak\u00e1r m\u00e9g kultur\u00e1lis imperializmus is lehetne), de azt sem akarj\u00e1k \u00e1ll\u00edtani, hogy ezek a t\u00e1rsadalmak nem k\u00e9pesek a Nyugathoz m\u00e9rhet\u0151 eszt\u00e9tikai szinten megnyilv\u00e1nulni (ez ugyanis leereszked\u0151 magatart\u00e1s lenne).<br \/>\nA Visual Studies valahogy \u00fagy ker\u00fcli el ezt a fajta patthelyzetet, hogy kutat\u00e1si ter\u00fclet\u00e9t nem s\u00falyosan terhelt kultur\u00e1lis fogalmak ment\u00e9n hat\u00e1rozza meg, hanem transzkultur\u00e1lisan is m\u0171k\u00f6d\u0151 fiziol\u00f3giai jellegzetess\u00e9gekre t\u00e1maszkodva: a vil\u00e1gon mindenkinek van szeme, \u00e9s ezek a szemek k\u00e9pesek a l\u00e1t\u00e1sra. Nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a Visual Studies biztos biol\u00f3giai alapokra akarja helyezni tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmak radik\u00e1lisan elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don fogj\u00e1k fel \u2013 \u00e9s haszn\u00e1lj\u00e1k a tud\u00e1s \u00e9s m\u00e1s kultur\u00e1lis gyakorlatok metafor\u00e1jak\u00e9nt \u2013 a l\u00e1t\u00e1s eme alapvet\u0151 k\u00e9pess\u00e9get. P\u00e9ld\u00e1ul, az eur\u00f3pai antikvit\u00e1s \u00e9s k\u00f6z\u00e9pkor idej\u00e9n a l\u00e1t\u00e1st rendszerint azzal az akt\u00edv karakterrel ruh\u00e1zt\u00e1k fel, amelyet manaps\u00e1g hajlamosak vagyunk a tapint\u00e1snak tulajdon\u00edtani. \u00cdgy a n\u00e9z\u00e9s \u00e9s a l\u00e1that\u00f3s\u00e1g rendszerint szigor\u00fa t\u00e1rsadalmi \u00e9s vall\u00e1si szab\u00e1lyoz\u00e1st k\u00edv\u00e1nt meg: a szemmel ver\u00e9st\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelem p\u00e9ld\u00e1ul el\u0151seg\u00edtette a betegs\u00e9geket t\u00e1vol tart\u00f3 talizm\u00e1nok sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 elterjed\u00e9s\u00e9t (egy Robert S. Nelson \u00e1ltal a k\u00f6zelm\u00faltban szerkesztett k\u00f6tet ilyenfajta, a vizualit\u00e1st meghat\u00e1roz\u00f3 alapfeltev\u00e9sekkel foglalkozik). Mindazon\u00e1ltal, az a t\u00e9ny, hogy a kutat\u00e1si ter\u00fclet behat\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 kifejez\u00e9sek sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en bizonyos kultur\u00e1lis relativit\u00e1st hordoznak magukban, aligha foglalja mag\u00e1ba azt, hogy minden kifejez\u00e9s ugyanolyan m\u00e9rt\u00e9kben relat\u00edv. \u00cdgy bizonyos \u00e9rtelemben m\u00e9g ink\u00e1bb nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a vizualit\u00e1s kateg\u00f3ri\u00e1ja elszakad a m\u0171v\u00e9szet kifejezetten eurocentrikus, vagy m\u00e9g ink\u00e1bb posztromantikus fogalm\u00e1t\u00f3l. Tulajdonk\u00e9ppen a modern euro-amerikai eszt\u00e9tikai krit\u00e9riumok \u2013 \u00e9s m\u00e1sfajta, a l\u00e1t\u00e1s \u00e9s a l\u00e1tott dolgok kezel\u00e9s\u00e9re emberek \u00e1ltal kidolgozott tipol\u00f3gi\u00e1k \u00e9s hierarchi\u00e1k \u2013 eredet\u00e9nek \u00e9s funkci\u00f3inak kutat\u00e1s\u00e1ra k\u00edn\u00e1l lehet\u0151s\u00e9get.<br \/>\nA t\u00e1voli t\u00e1rgyi kult\u00far\u00e1k ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9g \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rgycentrikus fogalm\u00e1r\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 lemond\u00e1s azonban egy m\u00e1sik tudom\u00e1ny\u00e1g, az antropol\u00f3gia (vagy kor\u00e1bban n\u00e9prajz) h\u00e1za t\u00e1j\u00e1ra vezetheti a Visual Studies-t, \u00e9s m\u00e1r t\u00f6bb kritikus is hib\u00e1ztatta a kezdem\u00e9nyez\u00e9st az\u00e9rt, hogy ebb\u0151l kifoly\u00f3lag eladja lelk\u00e9t a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyoknak. T\u00f6bbf\u00e9le s\u00e9relem b\u00fajik meg az antropologiz\u00e1l\u00e1s \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e1dpontja m\u00f6g\u00f6tt (k\u00f6zt\u00fck az az aggodalom is, hogy az akad\u00e9miai kult\u00farakutat\u00e1s ez\u00e1ltal elvesz\u00edti t\u00f6rt\u00e9neti dimenzi\u00f3j\u00e1t; ez am\u00fagy egy olyan f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s, amelyet csak m\u00e9g ink\u00e1bb meger\u0151s\u00edtenek a praxis modernista tendenci\u00e1i). M\u00e9gis \u00fagy t\u0171nik, hogy a sz\u00e1mos b\u00edr\u00e1l\u00f3 \u00e1ltal megfogalmazott legfontosabb kifog\u00e1s az eszk\u00f6z\u00f6kre \u00e9s a c\u00e9lokra vonatkozik. Az antropol\u00f3gia \u2013 sz\u00f3 szerint az \u201eemberr\u0151l\u201d sz\u00f3l\u00f3 \u201ebesz\u00e1mol\u00f3\u201d \u2013 a t\u00e1rgyi alkot\u00e1sokat els\u0151sorban felhozott bizony\u00edt\u00e9koknak tekinti, amelyek hozz\u00e1j\u00e1rulnak az emberi faj k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00edpusainak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. Ha viszont a m\u0171alkot\u00e1st valami m\u00e1s jel\u00e9nek tekintj\u00fck, akkor \u00e9ppen t\u00e1rgyi jellegzetess\u00e9gei f\u00f6l\u00f6tt siklunk \u00e1t, af\u00f6l\u00f6tt, hogy makacsul ellenszeg\u00fcl annak, hogy be\u00e9p\u00edts\u00e9k valamif\u00e9le \u201eemberi\u201d t\u00f6rt\u00e9netbe.<br \/>\nAz aggodalom teljes m\u00e9rt\u00e9kben megalapozott. Ha a \u201em\u0171v\u00e9szet\u201d t\u00f6rt\u00e9nete ink\u00e1bb a t\u00e1rsadalmi praxis bizony\u00edt\u00e9kait k\u00edv\u00e1nja haszn\u00e1lni a m\u0171t\u00e1rgyak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez ahelyett, hogy a m\u0171t\u00e1rgyakat haszn\u00e1ln\u00e1 a t\u00e1rsadalmi praxis t\u00e1rgyi bizony\u00edt\u00e9kak\u00e9nt, akkor a kultur\u00e1lis anal\u00edzis antropologiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val a sz\u00e1n h\u00fazn\u00e1 a kuty\u00e1kat. Mik\u00f6zben az antropol\u00f3gia egy adott kult\u00fara emberi tev\u00e9kenys\u00e9geinek totalit\u00e1sak\u00e9nt tekint a \u201ekult\u00far\u00e1ra\u201d (\u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1got elit szubkultur\u00e1lis gyakorlatk\u00e9nt fogja fel), a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net fenn k\u00edv\u00e1nja tartani annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy a \u201ekult\u00fara\u201d (l\u00e1sd a \u201emagaskult\u00fara\u201d kifejez\u00e9st) a sz\u00e9lesebb \u00e9rtelemben defini\u00e1lt t\u00e1rsadalmi praxist\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl m\u0171k\u00f6dik \u2013 \u00e9s tal\u00e1n m\u00e9g materi\u00e1lis ellen\u00e1ll\u00e1sra is k\u00e9pes az antropol\u00f3gusok \u00e1ltal \u201ekult\u00far\u00e1nak\u201d nevezett \u00e1tfog\u00f3bb t\u00e1rsadalmi er\u0151kkel szemben.<br \/>\nA Visual Studies azonban m\u00e9gsem reduk\u00e1lhat\u00f3 ilyen k\u00f6nnyen az antropol\u00f3gi\u00e1ra, mivel valahol a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s az antropol\u00f3gia k\u00f6z\u00f6tt lebegteti mag\u00e1t. Nem z\u00e1rja r\u00f6vidre a m\u0171t\u00e1rgy potenci\u00e1lis auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak (illetve szemi-auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak) k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, hanem ink\u00e1bb folyamatosan napirenden tartja azt. Vajon a m\u0171t\u00e1rgy, ha csak jel\u00f6l\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t vessz\u00fck figyelembe \u00e9s eltekint\u00fcnk anyagi vonatkoz\u00e1sait\u00f3l, val\u00f3ban csak a t\u00e1rsadalmi szf\u00e9ra meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6ze? Vagy pedig a m\u0171t\u00e1rgy m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban v\u00e9ve is v\u00e9gc\u00e9l, amellyel mint egy oda nem ill\u0151, em\u00e9szthetetlen mat\u00e9ri\u00e1val a t\u00e1rsadalmi szf\u00e9r\u00e1nak meg kell birk\u00f3znia? A Visual Studies fenntartja egy analitikus egyens\u00faly lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t a t\u00e1rsadalmi \u201ealany\u201d \u00e9s az anyagi \u201em\u0171v\u00e9szet\u201d prim\u00e1tusa k\u00f6z\u00f6tt, e k\u00e9t alapvet\u0151 \u00e9s ir\u00e1nymutat\u00f3 felfog\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti \u00e1lland\u00f3 \u00e9s (a t\u00e1rsadalmi gyakorlat \u00e9s az eszt\u00e9tikai aktivit\u00e1s tekintet\u00e9ben egyar\u00e1nt) term\u00e9keny fesz\u00fclts\u00e9get vizsg\u00e1lja.<br \/>\nA dematerializ\u00e1ci\u00f3 a jelre val\u00f3 redukci\u00f3t\u00f3l elt\u00e9r\u0151 form\u00e1t is \u00f6lthet. Innen ad\u00f3dik a Visual Studies harmadik p\u00e1lyag\u00f6rb\u00e9je: megszabad\u00edtja a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s\u00e1t a materi\u00e1lis t\u00e1rgy \u00e1ltal kijel\u00f6lt korl\u00e1tokt\u00f3l \u2013 m\u00e9gpedig k\u00e9tf\u00e9lek\u00e9ppen. Egyr\u00e9szt elmozd\u00edtja a vizsg\u00e1lat f\u00f3kusz\u00e1t a dolgokt\u00f3l a l\u00e1t\u00e1s folyamata fel\u00e9. Amikor a vizualit\u00e1st az identit\u00e1s-form\u00e1l\u00e1s \u00e9s a t\u00e1rsadalmi interpol\u00e1ci\u00f3 kiemelt terep\u00e9v\u00e9 rendezz\u00fck \u00e1t, akkor kifejezetten hasznosnak bizonyulnak Michel Foucault gondolatai a panoptikumr\u00f3l \u00e9s Jacques Lacan eszmefuttat\u00e1sai a tekintetr\u0151l (gaze) \u00e9s a k\u00e9perny\u0151r\u0151l (screen). \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban a filmelm\u00e9let m\u00e1r a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nett\u0151l kor\u00e1bban \u00e9s elm\u00e9ly\u00fcltebben hozz\u00e1l\u00e1tott e k\u00e9rd\u00e9sek taglal\u00e1s\u00e1hoz; ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sa a Visual Studies analitikai eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1hoz igen jelent\u0151snek mondhat\u00f3.<br \/>\nM\u00e1sr\u00e9szt a Visual Studies \u00f6r\u00f6mmel foglalkozik a k\u00e9ptermel\u00e9s olyan \u00faj form\u00e1ival, amelyek egyre kev\u00e9sb\u00e9 \u00f6ltenek anyagi form\u00e1t: a fotogr\u00e1fi\u00e1t\u00f3l (amely els\u0151sorban f\u00e9nyk\u00e9pk\u00e9nt tanulm\u00e1nyozhat\u00f3) a filmig (amelynek t\u00e1rgyal\u00e1sa ritk\u00e1n fetisiz\u00e1lja a film celluloid karakter\u00e9t oly m\u00f3don, ahogy a fotogr\u00e1fia tanulm\u00e1nyoz\u00f3i piedeszt\u00e1lra \u00e1ll\u00edtj\u00e1k az \u00e9rt\u00e9kes printet) a telev\u00edzi\u00f3ig \u00e9s a vide\u00f3ig (amelyek elnevez\u00e9se m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem utal az anyagi hordoz\u00f3ra), a digitaliz\u00e1lt sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes k\u00e9pig (amely ugyan a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p doboz\u00e1ban lakik, de sohasem t\u00e9veszthet\u0151 \u00f6ssze mag\u00e1val a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel), a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3n \u00e9s m\u00e1s elektronikus h\u00e1l\u00f3zatokon kereszt\u00fcl terjesztett digit\u00e1lis k\u00e9pekig (amelyek m\u00e1r semmilyen \u00e9rtelemben nem lokaliz\u00e1lhat\u00f3ak egyetlen materi\u00e1lis helyre). Az ut\u00f3bbiak \u2013 megt\u00e1mogatva az elm\u00falt \u00e9vekben a t\u00f6megm\u00e9di\u00e1ban cirkul\u00e1l\u00f3 t\u00falz\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal \u00e9s t\u00falzott izgalommal \u2013 a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00f3inak d\u00e9delgetett kedvenceiv\u00e9 v\u00e1ltak, \u00e9s j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zz\u00e1k az \u00faj diszcipl\u00edna meg-nem-testes\u00fcl\u0151 k\u00e9pek ir\u00e1nti rajong\u00e1s\u00e1t.<br \/>\nA H\u00e1l\u00f3 azonban sokat v\u00e1ltozott a sz\u00fclet\u00e9se \u00f3ta eltelt \u00e9vtizedek alatt. Az az ezoterikus elektronikus m\u00e9dium, amelyet kezdetben tudom\u00e1nyos inform\u00e1ci\u00f3k l\u00e1tsz\u00f3lag \u00e9rdekmentes tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lt fel az egyetemi kutat\u00e1s \u00e9s a nemzetv\u00e9delmi appar\u00e1tus, az \u00e1rucikkekkel val\u00f3 h\u00e1zal\u00e1s ragyog\u00f3, \u00faj \u2013 \u00e9s potenci\u00e1lisan mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151 \u2013 eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. S\u0151t min\u00e9l lejjebb jutunk a meg-nem-testes\u00fcl\u0151 m\u00e9diumok fenti list\u00e1j\u00e1n, a l\u00e1that\u00f3 k\u00e9p ann\u00e1l ink\u00e1bb a kereskedelem birodalm\u00e1hoz tartozik. A Visual Studies n\u00e9h\u00e1ny kritikusa sz\u00e1m\u00e1ra a \u201edematerializ\u00e1ci\u00f3\u201d \u00e9s a \u201ekommodifik\u00e1ci\u00f3\u201d egym\u00e1s virtu\u00e1lis szinonim\u00e1i. A \u201emainstream\u201d hollywoodi filmek, a telev\u00edzi\u00f3s h\u00e1l\u00f3zatok, \u00e9s ma m\u00e1r a H\u00e1l\u00f3 is a gyors meggazdagod\u00e1s \u00edg\u00e9ret\u00e9vel kecsegtet.<br \/>\nEzzel el\u00e9rkezt\u00fcnk a t\u00e9ma kritikus pontj\u00e1hoz, ahol a Visual Studies nagyon vil\u00e1gosan elhat\u00e1rolhatja mag\u00e1t a kultur\u00e1lis anal\u00edzis kor\u00e1bbi form\u00e1it\u00f3l. Senki sem k\u00e9pzeli, hogy a kapitalista \u00e1rutermel\u00e9s hegemonikus behem\u00f3tk\u00e9nt arra t\u00f6rekszik, hogy minden konkr\u00e9t dolgot elvont piaci \u00e9rt\u00e9kk\u00e9 v\u00e1ltoztasson, \u00e9s a val\u00f3 \u00e9let vagy a val\u00f3di tapasztalat fennmarad\u00f3 nyomait be\u00e9p\u00edtse a felsz\u00ednes fogyaszt\u00f3i l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1gba (amelyet Jean Baudrillard jellemzett igen nagy hat\u00e1sfokkal). Teh\u00e1t a felel\u0151ss\u00e9gteljes kutat\u00f3nak \u2013 ak\u00e1r a politikai bal, vagy netal\u00e1n jobb fel\u0151l \u00e9rkezik \u2013 sz\u00fcks\u00e9ge van valamilyen materi\u00e1lis gyakorlatra, mint p\u00e9ld\u00e1ul a m\u0171v\u00e9szet, amelyet a kereskedelem hegem\u00f3ni\u00e1ja marginaliz\u00e1lt, vagy ami m\u00e1r eleve azon k\u00edv\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s ez\u00e1ltal ellen\u00e1ll\u00e1st testes\u00edthet meg vele szemben. (Sz\u00e1mos most felhaszn\u00e1lt gondolat val\u00f3j\u00e1ban csak kiterjeszt\u00e9se \u00e9s permut\u00e1ci\u00f3ja Clement Greenberg harmincas \u00e9vekbeli elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9nek, mely szerint a m\u0171v\u00e9szeti avantg\u00e1rd biztos mened\u00e9ket ny\u00fajt a reakci\u00f3 id\u0151szak\u00e1ban a forradalmi tudat utols\u00f3 maradv\u00e1nyainak.) Vagy eme attit\u0171d alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt (explicite vagy implicite) meg lehet k\u00e9rd\u0151jelezi a kapitalista hegem\u00f3nia konzisztenci\u00e1j\u00e1t \u00e9s bels\u0151 hegem\u00f3ni\u00e1j\u00e1t, \u00e9s lehet azt k\u00e9pzelni, hogy \u00e9rtelmes \u2013 s\u0151t progressz\u00edv \u2013 kultur\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9g folytathat\u00f3 a g\u00e9pezet belsej\u00e9ben, ha a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6ket nem rendeltet\u00e9sszer\u0171en haszn\u00e1ljuk. Lehets\u00e9ges-e vajon \u2013 p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt \u2013 rendhagy\u00f3 m\u00f3don t\u00e9v\u00e9zni vagy internetezni? Mi t\u00f6bb, elk\u00e9pzelhet\u0151-e, hogy a kereskedelmi k\u00e9palkot\u00e1s kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s \u00e1trendez\u00e9s\u00e9nek sokf\u00e9les\u00e9ge eleve olyan meghat\u00e1roz\u00f3 jellemvon\u00e1sa a kultur\u00e1lis fogyaszt\u00e1snak, hogy nincs \u00e9rtelme \u201erendhagy\u00f3 m\u00f3d\u201d-r\u00f3l (vagy \u00e9ppen hegem\u00f3ni\u00e1r\u00f3l) besz\u00e9lni, mert az \u00e1rucikkek nem k\u00e9pesek magukkal vonszolni ideol\u00f3giai usz\u00e1lyuk r\u00e9szek\u00e9nt m\u00e9g a hegem\u00f3ni\u00e1t is. Azok a tud\u00f3sok, akik mindk\u00e9t k\u00e9rd\u00e9sre tagad\u00f3 v\u00e1laszt adnak (\u00e9s ink\u00e1bb az els\u0151 alternat\u00edv\u00e1t v\u00e1lasztj\u00e1k), a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net alapelveinek v\u00e9delmez\u0151ik\u00e9nt t\u0171nnek fel, \u00e9s ragaszkodnak a m\u0171v\u00e9szet k\u00fcl\u00f6nleges rezerv\u00e1tum\u00e1hoz \u00e9s olyan jellegzetess\u00e9geihez, mint p\u00e9ld\u00e1ul a mat\u00e9ria. Azok a tud\u00f3sok viszont, akik mindk\u00e9t k\u00e9rd\u00e9sre igenl\u0151 v\u00e1laszt adnak (\u00e9s ink\u00e1bb a m\u00e1sodik alternat\u00edv\u00e1val szimpatiz\u00e1lnak), \u00fagy tal\u00e1lhatj\u00e1k, hogy a Visual Studies \u00e1ltal k\u00edn\u00e1lt kutat\u00e1si ter\u00fcletek az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6r\u00fcknek jobban megfelel\u0151 f\u00f3rumot biztos\u00edtanak.<br \/>\nA dematerializ\u00e1ci\u00f3 mint kommodifik\u00e1ci\u00f3 p\u00e1lyag\u00f6rb\u00e9je elhajl\u00edtja a m\u00e1sik kett\u0151t is, a globaliz\u00e1ci\u00f3t \u00e9s a demokratiz\u00e1ci\u00f3t. Hab\u00e1r a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net arra t\u00f6rekszik, hogy a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1nak kult\u00far\u00e1j\u00e1t tanulm\u00e1nyozza, att\u00f3l azonban \u00f3dzkodik, hogy olyan Euro-Amerik\u00e1n k\u00edv\u00fcli kultur\u00e1lis term\u00e9kekkel \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9gekkel foglalkozzon, amelyekre r\u00e1vet\u00fcl a kapitalista piac \u00e1rny\u00e9ka. A japonist\u00e1k nem analiz\u00e1lj\u00e1k a Sanrio menazs\u00e9ri\u00e1t, az indianist\u00e1k pedig megkock\u00e1ztatj\u00e1k a szakmai elszigetel\u0151d\u00e9st (legal\u00e1bbis a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szekt\u0151l), amikor f\u00f6ldr\u00e9sz\u00fck filmplak\u00e1tjait tanulm\u00e1nyozz\u00e1k. Az a probl\u00e9ma, legal\u00e1bbis r\u00e9szben, hogy a kommodifik\u00e1ci\u00f3 mint a nyugati hegem\u00f3nia importja felh\u00edg\u00edtja a r\u00e9gi\u00f3 kultur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nleges\u00e9g\u00e9t, de legal\u00e1bbis l\u00e1tsz\u00f3lag tiszta, v\u00e1ltozatlan autenticit\u00e1s\u00e1t. A fogyaszt\u00f3i kult\u00fara minden\u00fctt jelenval\u00f3s\u00e1ga folyt\u00e1n az effajta szakmai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nye az, hogy a nem nyugati m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete d\u00f6nt\u0151en premodern hangs\u00falyt kap, mik\u00f6zben a Visual Studies l\u00e1tsz\u00f3lag a modernizmushoz \u00edzes\u00fcl. A helyzet hasonl\u00f3 a t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyok ment\u00e9n is, a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g kultur\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek (a t\u00e9v\u00e9n\u00e9z\u00e9s \u00e9s a rekl\u00e1mokra vetett pillant\u00e1sok, Disneyland megtekint\u00e9se \u00e9s a pl\u00e1z\u00e1k ben\u00e9pes\u00edt\u00e9se) nagy r\u00e9sze ugyanis a fogyaszt\u00f3i vil\u00e1g sz\u00edv\u00e9ben zajlik a k\u00e9pek \u00e1ruv\u00e1 v\u00e1l\u00e1s\u00e1nak \u00f6r\u00f6mm\u00e1mor\u00e1ban. Ha komoly kultur\u00e1lis anal\u00edzisre m\u00e9ltatlan t\u00e1rgyk\u00e9nt elutas\u00edtjuk az \u00e1rucikkek vil\u00e1g\u00e1t, vagy ha \u00e1tengedj\u00fck a ter\u00fcletet a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi kutat\u00e1snak, mik\u00f6zben a humanist\u00e1k kev\u00e9sb\u00e9 tiszt\u00e1talan t\u00e1rgyait vizsg\u00e1ljuk, akkor lemondhatunk arr\u00f3l, hogy a vizu\u00e1lis k\u00e9pek termel\u00e9s\u00e9nek \u00e9s fogyaszt\u00e1s\u00e1nak teljes spektrum\u00e1t tanulm\u00e1nyozzuk.<br \/>\nHa viszont megnyitjuk a g\u00e1takat az \u00e1rucikkek hatalmas tengere el\u0151tt, akkor a Visual Studies egy saj\u00e1tos probl\u00e9m\u00e1val szembes\u00fcl: a kutat\u00e1st egyszer\u0171en el\u00e1rasztja a feldolgozhatatlan mennyis\u00e9g\u0171 anyag. Nem csak egyszer\u0171en t\u00fal sok ez az anyag (a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net am\u00fagy sincs h\u00edj\u00e1n a publik\u00e1latlan festm\u00e9nyeknek \u00e9s az \u00fajra felfedezend\u0151 kisebb \u00e9letm\u0171veknek), de t\u00fal sok a kateg\u00f3ria, t\u00fals\u00e1gosan is sokf\u00e9le a k\u00e9ptermel\u00e9s, \u00e9s t\u00fal sok f\u00e9lig-meddig auton\u00f3m kultur\u00e1lis rendszer haszn\u00e1l speci\u00e1lis k\u00e9panyagot. A kutat\u00e1s \u00e1tir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa a hierarchi\u00e1k kialak\u00edt\u00e1sa fel\u00e9 csup\u00e1n r\u00e9szleges megold\u00e1st k\u00edn\u00e1lhat e hat\u00e1rtalan k\u00e9pb\u0151s\u00e9g feldolgoz\u00e1s\u00e1ra. Egyr\u00e9szt az\u00e9rt, mert er\u0151teljesen a dematerializ\u00e1ci\u00f3 fel\u00e9 mutat (mivel f\u0151k\u00e9nt dematerializ\u00e1lt t\u00e1rsadalmi kateg\u00f3ri\u00e1kat vizsg\u00e1l, nem pedig egyedi anyagi dolgokat), m\u00e1sr\u00e9szt az\u00e9rt, mert csak addig halaszthatja el a v\u00e1laszt\u00e1s pillanat\u00e1t, am\u00edg valaki eld\u00f6nti, hogy a sz\u00e1mtalan hierarchia, illetve hierarchiz\u00e1lt speci\u00e1lis t\u00e1rgy k\u00f6z\u00fcl melyikkel is foglalkozik. Teh\u00e1t a Visual Studies, mint felemelked\u0151 tudom\u00e1ny\u00e1g, hogyan is k\u00e9pes \u00e9rtelmezni ezt a fantasztikus soksz\u00edn\u0171s\u00e9get? Hogyan k\u00e9pes egy \u00f6nmag\u00e1t bizonyos \u00e9rtelemben korl\u00e1tok k\u00f6z\u00e9 z\u00e1r\u00f3 diszcipl\u00edna a maga nagy kiterjed\u00e9s\u0171 \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1j\u00e1b\u00f3l kiv\u00e1lasztani azokat a sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen korl\u00e1tozott sz\u00e1m\u00fa objektumokat (t\u00e1rsadalmi elhelyezked\u00e9s\u00fckkel egyetemben), amelyek kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1k lehetnek. Ezek olyan k\u00e9rd\u00e9sek, amelyet a Visual Studies m\u0171vel\u0151i \u2013 j\u00f3r\u00e9szt a Visual Studies k\u00e1r\u00e1ra \u2013 ezid\u00e1ig m\u00e9g nem v\u00e1laszoltak meg rendesen. N\u00e9h\u00e1ny lehets\u00e9ges taktika \u2013 a diszcipl\u00edna h\u00edj\u00e1n van b\u00e1rmif\u00e9le hat\u00e1rozott strat\u00e9gi\u00e1nak \u2013 azonban m\u00e1r k\u00f6rvonalaz\u00f3dott. El lehet mer\u00fclni p\u00e9ld\u00e1ul a fogyaszt\u00f3i kult\u00fara m\u00e9lys\u00e9geiben r\u00e1mutatva a m\u00e9g ott is jelen l\u00e9v\u0151 kultur\u00e1lis komplexit\u00e1sra \u00e9s \u00e9rdekellent\u00e9tekre. Gondolhatunk esetleg Las Vegas v\u00e1ros\u00e1nak tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra, vagy \u00e9ppen arra, hogy a J\u00f3bar\u00e1tok rajong\u00f3inak t\u00e9v\u00e9n\u00e9z\u00e9si szok\u00e1sait vizsg\u00e1ljuk meg. Egy m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9g, hogy a kultur\u00e1lis szc\u00e9na furcsa szegleteiben keresg\u00e9l\u00fcnk, hogy olyan helyekre bukkanjunk, ahol a faj, az oszt\u00e1ly vagy a t\u00e1rsadalmi nemi szerep szempontj\u00e1b\u00f3l al\u00e1rendelt csoportok marginaliz\u00e1lt identit\u00e1s kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lnak fel vizu\u00e1lis m\u0171alkot\u00e1sokat. J\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zhatja ezt a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3dot Judith Butler j\u00f3l ismert tanulm\u00e1nya a Paris is Burning c\u00edm\u0171 filmr\u0151l, amely az elszeg\u00e9nyedett harlemi fekete homokosok \u00e9s transzvesztit\u00e1k \u201eVogue\u201d t\u00e1nckult\u00far\u00e1j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l. Egy tov\u00e1bbi lehet\u0151s\u00e9g, hogy olyan eseteket t\u00e1rgyalunk, amikor nagyra becs\u00fclt m\u0171alkot\u00e1sok \u00e9rdekes m\u00f3don l\u00e9pnek kapcsolatba elt\u00e9r\u0151 st\u00e1tus\u00fa (a m\u0171v\u00e9szet perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l n\u00e9zve alacsonyabb rend\u0171) vizu\u00e1lis term\u00e9kekkel. Ez a fajta j\u00e1t\u00e9k l\u00e9nyeg\u00e9ben a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net m\u00e1r kialakult \u2013 m\u00e9gis folyamatosan fejl\u0151d\u0151 \u2013 t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1inak egy \u00fajabb permut\u00e1ci\u00f3ja.<br \/>\nElt\u00e9r\u0151 utak ezek, \u00e9s nem igaz\u00e1n l\u00e9tezik olyan konkr\u00e9t t\u00e1rgy, amely mindh\u00e1rmat kiel\u00e9g\u00edt\u0151en p\u00e9ld\u00e1zhatn\u00e1. Mindazon\u00e1ltal az amerikai z\u00e1szl\u00f3 tal\u00e1n megfelelhet c\u00e9ljainknak. A F\u00fcggetlens\u00e9g Napj\u00e1n, minden \u00e9v j\u00falius\u00e1nak elej\u00e9n az utc\u00e1kat \u00e1rucikk gyan\u00e1nt ellep\u0151 z\u00e1szl\u00f3k \u00e9s z\u00e1szl\u00f3csk\u00e1k, illetve a nemzeti lobog\u00f3 nem eleny\u00e9sz\u0151 sz\u00e1m\u00fa lelkes lenget\u0151je hat\u00e1rozottan al\u00e1t\u00e1masztja azt, hogy az \u00fcnnepl\u00e9s mindenekel\u0151tt a kapitalizmus vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s politikai int\u00e9zm\u00e9nyr\u0151l sz\u00f3l. Lehet, hogy t\u00falfesz\u00edtj\u00fck a h\u00fart, ha az amerikai patri\u00f3t\u00e1kat marginaliz\u00e1lt szubkult\u00far\u00e1nak \u00e1ll\u00edtjuk be, a z\u00e1szl\u00f3im\u00e1dat azonban, s\u00falyos soviniszta extremit\u00e1saival, m\u00e9gis csak hozz\u00e1j\u00e1rulhat bizonyos \u2013 a legal\u00e1bb annyira rettegett \u00e9s megvetett, mint csod\u00e1lt \u2013 t\u00e1rsadalmi csoportok \u00f6ndefin\u00edci\u00f3j\u00e1hoz. Az amerikai z\u00e1szl\u00f3 r\u00e1ad\u00e1sul t\u00f6bbsz\u00f6r is felbukkant a m\u0171v\u00e9szet sz\u00ednpad\u00e1nak kulissz\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt, jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa festm\u00e9ny \u00e9s szobor tett r\u00e1utal\u00f3 gesztusokat, \u00e9s arra is szolg\u00e1lt, hogy vele szemben jel\u00f6lj\u00e9k ki elt\u00e9r\u0151 poz\u00edci\u00f3jukat. Tal\u00e1n Jasper Johns 1954-55-\u00f6s Z\u00e1szl\u00f3ja a legh\u00edresebb k\u00f6z\u00fcl\u00fck. Fred Orton e festm\u00e9nyr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 m\u00e9lyrehat\u00f3 \u00edr\u00e1s\u00e1ra t\u00e1maszkodva a Z\u00e1szl\u00f3t annak eszk\u00f6z\u00e9\u00fcl haszn\u00e1lom, hogy \u201enem-m\u0171v\u00e9szeti\u201d alkot\u00e1sokat \u00e9rtelmezzek, a t\u00f6megek lobog\u00f3 m\u00e9diumait, amelyeket haszn\u00e1lnak \u2013 \u00e9s amelyek haszn\u00e1lj\u00e1k \u0151ket.<br \/>\nJohns Z\u00e1szl\u00f3ja, ahogy Orton mondan\u00e1, egy igen komplex objektum. L\u00e1tsz\u00f3lag egyszer\u0171 t\u00e9m\u00e1j\u00e1val (egy amerikai z\u00e1szl\u00f3) \u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3an bonyolult fakt\u00far\u00e1j\u00e1val (\u00fajs\u00e1gfecnik \u00e9s egy\u00e9b szem\u00e9t \u00e1gyaz\u00f3dik bele a festett enkausztik\u00e1ba) a Z\u00e1szl\u00f3 felett\u00e9bb zavarba hoz minden egyes, az \u00e9rtelm\u00e9re vonatkoz\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1st az\u00e1ltal, hogy az ellenkez\u0151j\u00e9nek bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t is szolg\u00e1ltatja. Miut\u00e1n igen alaposan felt\u00e1rta a felsorolt antin\u00f3mi\u00e1kat, Orton egy kifejezetten derrid\u00e1s sz\u00f6vegr\u00e9sszel z\u00e1rja gondolatmenet\u00e9t: \u201eA \u2019meghat\u00e1rozhatatlan\u2019 Z\u00e1szl\u00f3 &#8230; biztons\u00e1gosan nem lokaliz\u00e1lhat\u00f3 az \u0151t mag\u00e1t alkot\u00f3, vagy a le\u00edr\u00e1s\u00e1hoz felhaszn\u00e1lt ellent\u00e9tp\u00e1rok vagy antin\u00f3mi\u00e1k egyik\u00e9n bel\u00fcl sem. &#8230; Eredetinek \u00e9s nem eredetinek sem mondhat\u00f3, egyszerre eredeti \u00e9s nem eredeti; nem is szem\u00e9lyes \u00e9s nem is szem\u00e9lytelen, egyszerre szem\u00e9lyes \u00e9s szem\u00e9lytelen; nem is maszkulin \u00e9s nem is nem maszkulin, egyszerre maszkulin \u00e9s nem maszkulin; nem kultusz \u00e9s nem is kritika, egyszerre kultusz \u00e9s kritika; &#8230; nem egyszer\u0171 \u00e9s nem is rejt\u00e9lyes, egyszerre egyszer\u0171 \u00e9s rejt\u00e9lyes; nem hazafias \u00e9s nem is hazafiatlan, egyszerre hazafias \u00e9s hazafiatlan; nem h\u00e1tt\u00e9r \u00e9s nem is figura, egyszerre h\u00e1tt\u00e9r \u00e9s figura; nem koll\u00e1zs \u00e9s nem is festm\u00e9ny, egyszerre koll\u00e1zs \u00e9s festm\u00e9ny; nem sz\u00f6vet \u00e9s nem is sz\u00f6veg, egyszerre sz\u00f6vet \u00e9s sz\u00f6veg; nem t\u00e9ma \u00e9s nem is k\u00fclsz\u00edn; egyszerre t\u00e9ma \u00e9s k\u00fclsz\u00edn; &#8230; nem reprezent\u00e1ci\u00f3 \u00e9s nem is absztrakci\u00f3, egyszerre reprezent\u00e1ci\u00f3 \u00e9s absztrakci\u00f3; nem \u00e9let \u00e9s nem is m\u0171v\u00e9szet, egyszerre \u00e9let \u00e9s m\u0171v\u00e9szet; &#8230; nem jel \u00e9s nem is jel\u00f6lt, egyszerre jel \u00e9s jel\u00f6lt; nem z\u00e1szl\u00f3 (sztenderd, sz\u00ednes vagy hadi) \u00e9s nem is festm\u00e9ny (vagy valami, ami se nem festm\u00e9ny, se nem koll\u00e1zs, hanem festm\u00e9ny \u00e9s koll\u00e1zs is), egyszerre z\u00e1szl\u00f3 (sztenderd, sz\u00ednes vagy hadi) \u00e9s festm\u00e9ny (vagy valami, ami se nem festm\u00e9ny, se nem koll\u00e1zs, hanem festm\u00e9ny \u00e9s koll\u00e1zs is). N\u00e9ma \u00e9s \u00e9kessz\u00f3l\u00f3, \u00e1tl\u00e1tszatlan \u00e9s \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3, a Z\u00e1szl\u00f3 a differencia ter\u00e9ben m\u0171k\u00f6dik, ahol j\u00f3l ismert ellent\u00e9tp\u00e1rokat fogalmaz meg \u00e9s old fel.\u201d Ez Johns egyetlen t\u00e1rgy\u00e1nak le\u00edr\u00e1sak\u00e9nt brili\u00e1ns \u00e9s m\u00e9lys\u00e9gesen kiel\u00e9g\u00edt\u0151. Els\u0151 rang\u00fa m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net. \u00c9s k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen els\u0151 rang\u00fa Visual Studies is, mivel a Visual Studies \u00f6r\u00f6mmel fogadja mag\u00e1ba a m\u0171v\u00e9szetnek nevezett term\u00e9kcsoport elemz\u00e9s\u00e9t is. A Visual Studies azonban m\u00e9g tov\u00e1bb is elmehet a vizu\u00e1lis m\u0171alkot\u00e1sok kutat\u00e1sa sor\u00e1n, vagy ink\u00e1bb megsokszorozhatja azokat a m\u0171term\u00e9keket, azaz a csillagos-s\u00e1vos lobog\u00f3kat (ily m\u00f3don utal Orton arra, amire minden m\u00e1s kontextusban csak \u201ea z\u00e1szl\u00f3\u201d-k\u00e9nt szok\u00e1s), amelyekre a Z\u00e1szl\u00f3 utalhat.<br \/>\nNe legyenek k\u00e9ts\u00e9geink, Orton igenis r\u00e1k\u00e9rdez e t\u00e1rgy val\u00f3di term\u00e9szet\u00e9re. K\u00e9t \u00edzben is \u2013 p\u00e9ldamutat\u00f3 alaposs\u00e1ggal \u2013 belev\u00e1g egy olyan fajta kontextu\u00e1lis le\u00edr\u00e1sba, ami \u00e1ll\u00edt\u00f3lag jellemz\u0151 a m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9net\u00e9re. K\u00f6zli p\u00e9ld\u00e1ul, hogy \u201eWilliam H. Taft 1912. j\u00fanius 24-\u00e9n kiadott rendelkez\u00e9s\u00e9ig nem haszn\u00e1ltak a z\u00e1szl\u00f3 formai kivitelez\u00e9s\u00e9ben relat\u00edv ar\u00e1nyokra vonatkoz\u00f3 sztenderdeket. Taft rendelkez\u00e9se folyt\u00e1n el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt egy, a Tenger\u00e9szeti Miniszt\u00e9riumt\u00f3l beszerezhet\u0151 tervv\u00e1zlat, amely felhaszn\u00e1lhat\u00f3 volt arra, hogy meghat\u00e1rozz\u00e1k a negyvennyolc csillag pontos hely\u00e9t \u00e9s m\u00e9ret\u00e9t a tizenk\u00e9t hivatalos z\u00e1szl\u00f3m\u00e9ret \u2013 a vertik\u00e1lis sz\u00e9less\u00e9g \u00e9s a horizont\u00e1lis hossz\u00fas\u00e1g meghat\u00e1rozott m\u00e9retar\u00e1nya 1:1,9 volt \u2013 b\u00e1rmelyik\u00e9ben. Ezeket az el\u0151\u00edr\u00e1sokat \u00e1ltal\u00e1ban \u2013 akkor \u00e9s most is \u2013 neglig\u00e1lt\u00e1k; a gy\u00e1rt\u00f3k \u00e1ltal haszn\u00e1lt leggyakoribb ar\u00e1ny nem a korm\u00e1nyzati hivatalok z\u00e1szl\u00f3in\u00e1l k\u00f6telez\u0151 1:1,9 volt, hanem a 2:3 vagy a 3:5.\u201d<br \/>\nEgy m\u00e1sik helyen pedig Orton a m\u0171v\u00e9sz z\u00e1szl\u00f3k ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t d\u00e9li sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1nak t\u00e1rsadalmi vonatkoz\u00e1saihoz kapcsolta: \u201e[Johns] &#8230; William Jasper \u0151rmester ut\u00e1n kapta a nev\u00e9t. Jasper, aki William Moultrie alatt szolg\u00e1lt a 2. D\u00e9l-karolinai L\u00f6v\u00e9szekn\u00e9l, a charlestoni Fort Sullivan (k\u00e9s\u0151bb Fort Moultrie) angol \u00e1gy\u00faz\u00e1sa sor\u00e1n 1776. j\u00fanius 26-\u00e1n azzal t\u00fcntette ki mag\u00e1t, hogy megmentette az er\u0151d lel\u0151tt z\u00e1szl\u00f3j\u00e1t, \u00e9s igen er\u0151s t\u0171z alatt \u00fajra ki is t\u0171zte azt.\u201d Orton ezut\u00e1n megvizsg\u00e1lja a \u201ecsillagok \u00e9s s\u00e1vok\u201d szem\u00e9lyes \u00e9s nyilv\u00e1nos (antropol\u00f3giai \u00e9rtelemben vett) kultur\u00e1lis szerep\u00e9t is. M\u00e9gis, a m\u0171t\u00e1rgyat kontextualiz\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti<br \/>\nelemz\u00e9sek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9hez hasonl\u00f3an, a kontextus felt\u00e9telez egy bizonyos fajta stabilit\u00e1st, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy az a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti elhelyez\u00e9s\u00e9nek alapj\u00e1ul szolg\u00e1ljon. Johns Z\u00e1szl\u00f3ja azonban kib\u00fajik a t\u00f6rt\u00e9nelmi meghat\u00e1rozotts\u00e1g b\u00e1rmif\u00e9le lehet\u0151s\u00e9ge al\u00f3l, \u00e9s ez minden bizonnyal szerepel is Orton terv\u00e9ben. A m\u0171v\u00e9szetben megvan a tr\u00f3pusalkot\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti elemz\u00e9s azonban hajlamos azt felt\u00e9telezni, hogy egyed\u00fcl csak a m\u0171v\u00e9szetnek van tropologikus k\u00e9pess\u00e9ge, vagy legal\u00e1bbis azt, hogy az elemz\u00e9st mag\u00e1t nem \u00e9rintik a kontextusb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 tr\u00f3pusok. J\u00f3l l\u00e1that\u00f3 ez Orton felsorol\u00e1s\u00e1nak egyik megfogalmaz\u00e1s\u00e1b\u00f3l, amely ig\u00e9nyli a parent\u00e9zis al\u00e1rendel\u0151 eszk\u00f6z\u00e9t: \u201enem z\u00e1szl\u00f3 (sztenderd, sz\u00ednes, vagy hadi) \u00e9s nem is festm\u00e9ny (vagy valami, ami se nem festm\u00e9ny, se nem koll\u00e1zs, hanem festm\u00e9ny \u00e9s koll\u00e1zs is), egyszerre z\u00e1szl\u00f3 (sztenderd, sz\u00ednes, vagy hadi) \u00e9s festm\u00e9ny (vagy valami, ami se nem festm\u00e9ny, se nem koll\u00e1zs, hanem festm\u00e9ny \u00e9s koll\u00e1zs is).\u201d A Z\u00e1szl\u00f3 festm\u00e9nyk\u00e9nt metadiszkurz\u00edve egyszerre \u201efestm\u00e9ny \u00e9s koll\u00e1zs\u201d, mik\u00f6zben a csillagos-s\u00e1vos lobog\u00f3 h\u00edj\u00e1n van a metadiszkurzivit\u00e1snak, egyszer\u0171en csak \u201esztenderd, sz\u00ednes vagy hadi\u201d.<br \/>\nA k\u00fcls\u0151 referens stabiliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban minden bizonnyal igaza van Ortonnak: feladata nem a csillagos-s\u00e1vos lobog\u00f3, hanem a Z\u00e1szl\u00f3 elemz\u00e9se, \u00e9s a csillagos-s\u00e1vos lobog\u00f3 le\u00edr\u00e1s\u00e1nak taktikai leegyszer\u0171s\u00edt\u00e9se legitim\u00e1lhat\u00f3 addig a pontig, am\u00edg nem torzul a Z\u00e1szl\u00f3ra vonatkoz\u00f3 \u00e9rvel\u00e9s. A Visual Studies kutat\u00f3ja azonban m\u00e1shov\u00e1 is helyezheti a hangs\u00falyt. R\u00e1ir\u00e1ny\u00edthatja az elemz\u00e9s \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban a festm\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra fenntartott \u2013 f\u00f3kusz\u00e1t arra az objektumra, amely csak kontextusk\u00e9nt funkcion\u00e1l.<br \/>\nA Visual Studies megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3dja Ortonnak a Z\u00e1szl\u00f3 meghat\u00e1rozhatatlans\u00e1g\u00e1ra vonatkoz\u00f3 eredm\u00e9nyeit kimondottan hasonl\u00f3 m\u00f3don alkalmazhatja a nemzeti lobog\u00f3 kik\u00e9rdez\u00e9s\u00e9re. Mindezek ut\u00e1n mit is jelenthet egy z\u00e1szl\u00f3? Kihez tartozik? Az individuumhoz (mint a Z\u00e1szl\u00f3 egy bizonyos m\u00f3don \u00e9rtelmezve Jasper Johnshoz), vagy a kollekt\u00edv\u00e1hoz (mint ism\u00e9t a Z\u00e1szl\u00f3, ha t\u00f6rt\u00e9netileg kontextualiz\u00e1ljuk)? Gondoljunk csak az egyszer\u0171 fr\u00e1zisra, amelynek sz\u00e1mos hazafias polg\u00e1r hangot adhat: \u201eEz az \u00e9n z\u00e1szl\u00f3m.\u201d A z\u00e1szl\u00f3 eg\u00e9szen nyilv\u00e1nval\u00f3an jel\u00f6li a nemzetet, \u00e9s a nemzet egy b\u00e1rmif\u00e9le individuumt\u00f3l hatalmasabb entit\u00e1st foglal mag\u00e1ban. Mondhatjuk, hogy a nemzet csak annyiban l\u00e9tezik, amennyiben polg\u00e1rai hajland\u00f3ak elismerni \u0151t egy olyan k\u00fcl\u00f6nleges szem\u00e9lyek feletti identit\u00e1s \u2013 ami ismer\u0151ss\u00e9ge ellen\u00e9re egy meglehet\u0151sen elvont fogalom \u2013 megtestes\u00fcl\u00e9sek\u00e9nt, amely egyes\u00edti az embereket. Teh\u00e1t, ha valaki azt mondja: \u201eEz az \u00e9n z\u00e1szl\u00f3m\u201d, az val\u00f3j\u00e1ban egy meglehet\u0151sen furcsa kijelent\u00e9s, mivel egy olyan sz\u00f6vetdarabot nyilv\u00e1n\u00edt saj\u00e1t tulajdon\u00e1nak, amely csak egy kollektivit\u00e1st reprezent\u00e1lhat. A csillagos s\u00e1vos lobog\u00f3 nem is egy\u00e9ni \u00e9s nem is kollekt\u00edv, hanem egyszerre egy\u00e9ni \u00e9s kollekt\u00edv. Igazs\u00e1gk\u00e9nt mutatja fel, egy mesteri ideol\u00f3giai v\u00e1g\u00e1ssal, eme alapvet\u0151 ellentmond\u00e1s felf\u00fcggeszt\u00e9s\u00e9t \u2013 ama k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 er\u0151 hazafi\u00fai igazs\u00e1gak\u00e9nt, hogy jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa katona (k\u00f6zt\u00fck Jasper \u0151rmester, egy k\u00e9s\u0151bbi \u00fctk\u00f6zetben) a saj\u00e1t akarat\u00e1b\u00f3l \u00e9let\u00e9t \u00e1ldozta \u00e9rte. Olyan sz\u00ednpadra ker\u00fclt\u00fcnk, ahol a z\u00e1szl\u00f3 nem csak a m\u0171v\u00e9szet kulissz\u00e1jak\u00e9nt szolg\u00e1l, hanem az ideol\u00f3gia alak\u00edt\u00e1s\u00e1nak akt\u00edv szerepl\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik \u2013 olyan szerepet j\u00e1tszik, amelyet francia kontextusban Roland Barthes a Mitol\u00f3gi\u00e1k-ban vizsg\u00e1lt, Raoul Girardet pedig Pierre Nora monument\u00e1lis Realms of Memory-j\u00e1ban \u00edrt le. (Mindk\u00e9t publik\u00e1ci\u00f3 olyan essz\u00e9kkel van tele, amelyek mindennapi vizu\u00e1lis term\u00e9kekben mutatnak ki komplexit\u00e1st, \u00e9s \u00edgy hasznos el\u0151fut\u00e1rai vagy \u00e9ppen r\u00e9sztvev\u0151i a Visual Studies diskurzus\u00e1nak.)<br \/>\nA z\u00e1szl\u00f3 teh\u00e1t \u00e9ppolyan meghat\u00e1rozhatatlan, mint a Z\u00e1szl\u00f3. M\u00e9gis, ez a r\u00f6vid \u2013 \u00e9s imm\u00e1r a Visual Studies-hoz tartoz\u00f3 \u2013 bet\u00f6r\u00e9s a Z\u00e1szl\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kontextus\u00e1nak elemz\u00e9s\u00e9be bizonyos \u00e9rtelemben arra k\u00e9nyszer\u00edt, hogy mag\u00e1ra hagyjam a t\u00e1rgyat. A gondolatmenet nem egyetlen z\u00e1szl\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l, nem egyetlen speci\u00e1lis sz\u00f6vetdarabr\u00f3l, amelynek meghat\u00e1rozhat\u00f3 keletkez\u00e9si ideje van, \u00e9s amely a felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u00e9s a vele val\u00f3 vissza\u00e9l\u00e9st foltok, szakad\u00e1sok \u00e9s egyebek form\u00e1j\u00e1ban a fel\u00fclet\u00e9n hordozn\u00e1. A dolgok egy oszt\u00e1lyak\u00e9nt, a 2:3 \u00e9s a 3:5 helytelen ar\u00e1ny\u00e1ban \u00e9vek hossz\u00fa sora \u00f3ta gy\u00e1rtott \u00e9s eladott \u00e1rucikkek hatalmas gy\u0171jtem\u00e9nyek\u00e9nt, t\u00e1rgyaltam a z\u00e1szl\u00f3kat. Egyedi t\u00e1rgy h\u00edj\u00e1n az elemz\u0151 aligha v\u00e9gezheti el azt a gondos \u00e9s apr\u00f3l\u00e9kos vizu\u00e1lis elemz\u00e9st (melyet gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en p\u00e9ld\u00e1z Orton alaposs\u00e1ga a Z\u00e1szl\u00f3 materi\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1gainak minuci\u00f3zus bemutat\u00e1sa sor\u00e1n), amelyet a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net tudom\u00e1nya \u2013 igen helyesen \u2013 egyik legnagyobb eredm\u00e9ny\u00e9nek tekint. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net nem sz\u00edvesen mond le az egyedi t\u00e1rgy ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9r\u0151l: m\u00e9g Orton is az\u00e9rt, hogy kifejezetten a Z\u00e1szl\u00f3val foglalkozhasson, h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtotta azt a t\u00e9nyt, hogy ez az egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 festm\u00e9ny r\u00e9sze egy jelent\u0151s m\u00e9ret\u0171, z\u00e1szl\u00f3kr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt festm\u00e9ny-egy\u00fcttesnek.<br \/>\nLe kell-e mondani vajon a Visual Studies-nak err\u0151l a k\u00fcl\u00f6nleges eszk\u00f6zr\u0151l a saj\u00e1toss\u00e1gok elemz\u00e9se sor\u00e1n? (Azok a v\u00e1dak, hogy a Visual Studies hallgat\u00f3i elvesz\u00edtik speci\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9geiket tal\u00e1n ide vezethet\u0151k vissza \u2013 hab\u00e1r az \u00edt\u00e9let bizony\u00edtottnak veszi azt a k\u00e9rd\u00e9st, hogy a hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti programoknak val\u00f3ban r\u00e9sze volt ilyen k\u00e9pess\u00e9gek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa.) Nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en. A Visual Studies visszanyerheti ezeket, ha olyan p\u00e9ld\u00e1kat v\u00e1laszt, ahol a dolgok egy bizonyos oszt\u00e1ly\u00e1nak egyetlen p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t vizsg\u00e1lhatja meg a maga egy\u00e9ni t\u00f6rt\u00e9nete szerint annak eszk\u00f6zek\u00e9nt, hogy bemutathassa eme oszt\u00e1ly \u00e1ltal\u00e1nosabb t\u00e1rsadalmi felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t: A Jasper \u0151rmester \u00e1ltal 1776-ban megmentett z\u00e1szl\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul fennmaradt. Vagy, olyan vizu\u00e1lis alaposs\u00e1ggal elemezheti a sz\u00e9riagy\u00e1rt\u00e1s\u00fa \u00e1rucikkek (mondjuk egy filmszalag sz\u00e9l\u00e9nek speci\u00e1lis kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t) k\u00f6z\u00f6s jellemvon\u00e1sait, ahogy az egyedi m\u0171alkot\u00e1sok megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 jegyeit (egy adott filmszalag l\u00e1that\u00f3 \u00e9s hallhat\u00f3 s\u00e9r\u00fcl\u00e9seit) szok\u00e1s. Az elemz\u00e9s egy adott m\u00f3dj\u00e1nak szentiment\u00e1lis elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa semmi esetre sem szabhatja meg a tanulm\u00e1nyozhat\u00f3 term\u00e9kek k\u00f6r\u00e9t. Ha a tudom\u00e1nyos szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s egy bizonyos m\u00f3dja megk\u00f6veteli az egyedis\u00e9get \u00e9s az egyedis\u00e9g ink\u00e1bb a m\u0171t\u00e1rgyakhoz, mint a t\u00f6megcikkekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 attrib\u00fatum marad, akkor az individu\u00e1lis jellegzetess\u00e9gekre f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 \u201eszoros\u201d vizu\u00e1lis elemz\u00e9s alapj\u00e1ban vakk\u00e1 teszi a diszcipl\u00edn\u00e1t mag\u00e1nak az egyedis\u00e9gnek eszt\u00e9tikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi funkci\u00f3j\u00e1ra \u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re. Abban a korban, amikor az egyedi term\u00e9kek \u00e9s a reproduk\u00e1lhat\u00f3 t\u00edpusok k\u00f6z\u00f6tti fesz\u00fclts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen szerepet j\u00e1tszik legfontosabb ideol\u00f3giai vit\u00e1ink t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben, ez nem kis vesztes\u00e9g lenne. Igen csak t\u00e1vol att\u00f3l a k\u00e9rd\u00e9st\u0151l, hogy mit \u00e9s mivel elemezz\u00fcnk, a Visual Studies \u2013 felismerve az \u00faj \u00e9s az \u00fajonnan \u00fajra felfedezett konstell\u00e1ci\u00f3kat a vizu\u00e1lis t\u00e1rgyak haszn\u00e1lat\u00e1ban \u2013 azt javasolja, hogy maradjunk nyitottak a r\u00f6gt\u00f6nz\u00e9sek \u00e9s a meglepet\u00e9sek ir\u00e1nt.<\/p>\n<p>Ford\u00edtotta: Hornyik S\u00e1ndor<\/p>\n<p>A ford\u00edt\u00e1s alapja:<br \/>\nJames D. Herbert: Visual Culture\/ Visual Studies. In: Robert S. Nelson \u2013 Richard Schiff: Critical Terms for Art History. Second Edition, University of Chicago Press, Chicago, 2003. 452-464.<br \/>\n(A sz\u00f6veget a szerz\u0151 \u00e9s a University of Chicago Press enged\u00e9ly\u00e9vel<br \/>\nk\u00f6z\u00f6lj\u00fck.)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Sz\u00f6veg: James D. Herbert A &#8220;vizu\u00e1lis kult\u00fara\u201d m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta ismert kifejez\u00e9s a hangs\u00falyosan vizu\u00e1lis aspektussal rendelkez\u0151 emberi produktumok \u00f6sszess\u00e9g\u00e9re vonatkoz\u00f3an \u2013 bele\u00e9rtve azokat is, amelyek a t\u00e1rsadalmi praxis dolgaik\u00e9nt nem viselik magukon a m\u0171v\u00e9szet v\u00e9djegy\u00e9t. A &#8220;visual studies\u201d (amelyet t\u00f6bb manaps\u00e1g haszn\u00e1latban l\u00e9v\u0151, rokon megjel\u00f6l\u00e9s k\u00f6z\u00fcl v\u00e1lasztottam ki) pedig megfelel\u0151 elnevez\u00e9snek t\u0171nik egy a vizu\u00e1lis [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13697"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13697"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13697\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39741,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13697\/revisions\/39741"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13697"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13697"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13697"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}