{"id":13699,"date":"2008-12-15T13:32:04","date_gmt":"2008-12-15T12:32:04","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13699"},"modified":"2021-12-30T20:41:30","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:30","slug":"a-vizualis-erzekelestol-a-latasig","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/a-vizualis-erzekelestol-a-latasig\/","title":{"rendered":"A vizu\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kel\u00e9st\u0151l a l\u00e1t\u00e1sig"},"content":{"rendered":"

Pauer Gyula ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a M\u0171csarnokban<\/strong><\/p>\n

Sz\u00f6veg: D\u00e9kei Kriszta <\/strong><\/p>\n

\"pauer1\"<\/p>\n

Egy \u00e9letm\u0171 teljes bemutat\u00e1sa nagy kih\u00edv\u00e1s nemcsak a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny, hanem az alkot\u00f3 szempontj\u00e1b\u00f3l is. Pauer Gyula negyven \u00e9ve kezdte p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t, s igen term\u00e9keny m\u0171v\u00e9sznek bizonyult \u2013 az oeuvre nagys\u00e1g\u00e1t jelzi, hogy a monogr\u00e1fusa ut\u00e1n Sz\u0151ke-jegyz\u00e9ksz\u00e1mmal jel\u00f6lt m\u0171vek utols\u00f3 darabja az 515. sorsz\u00e1mot kapta. Ezek nagy r\u00e9sze eredeti, rekonstru\u00e1lt vagy dokument\u00e1lt form\u00e1ban meg is jelent a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son \u2013 hogy m\u00e9gsem \u00e1ttekinthetetlen zs\u00fafolts\u00e1gban, az a rendez\u0151 (Pauer) \u00e9s munkat\u00e1rsa, Rauschenberger J\u00e1nos koncepci\u00f3j\u00e1t dics\u00e9ri. A M\u0171csarnok k\u00f6z\u00e9phaj\u00f3j\u00e1ba \u00e9s apszis\u00e1ba a megker\u00fclhetetlen f\u0151m\u0171vek \u2013 illetve az ut\u00f3bbi \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt munk\u00e1k \u2013 ker\u00fcltek, m\u00edg az oldalhaj\u00f3kban Pauer konceptualista lelem\u00e9ny\u00e9t m\u00e1s-m\u00e1s aspektusb\u00f3l felvillant\u00f3, nagyobb r\u00e9szt projekt-k\u00f6zpont\u00fa alkot\u00e1sokat helyeztek el. <\/p>\n

\u201cElemezz\u00fck szocialista \/ realista m\u00f3dszerekkel \/ Vasarely mester m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, \/ azt a k\u00e1pr\u00e1zatos vil\u00e1got, \/ melyet munk\u00e1iban megteremtett.\u201d <\/em><\/p>\n

E sz\u00f6veg Pauer egyik f\u0151m\u0171v\u00e9n, az 1978-ban Nagyat\u00e1don fel\u00e1ll\u00edtott, majd p\u00e1r nap m\u00falva megrong\u00e1lt \u00e9s elpuszt\u00edtott T\u00fcntet\u0151t\u00e1bla-erd\u0151 c\u00edm\u0171 szoborcsoport egyik t\u00e1bl\u00e1j\u00e1n szerepelt. (1) A nyilv\u00e1nval\u00f3an ironikus felsz\u00f3l\u00edt\u00e1sban Pauer \u201ev\u00e9djegy\u00e9nek\u201d t\u00f6bb igen fontos tulajdons\u00e1g\u00e1t ismerhetj\u00fck fel. Az op-art magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u201ep\u00e1p\u00e1j\u00e1nak\u201d a percepci\u00f3 megcsal\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3, k\u00f6nnyed m\u0171v\u00e9szet\u00e9vel szemben Pauert a vizu\u00e1lis \u00e9szlel\u00e9snek nem a technik\u00e1ja, hanem a filoz\u00f3fiai oldala izgatta. Az 1970-ben kifejlesztett pszeudo m\u0171v\u00e9szeti elv \u2013 \u00e9s az ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3 technika \u2013 a val\u00f3s\u00e1g lek\u00e9pz\u00e9s\u00e9nek illuzionisztikus volt\u00e1ra h\u00edvja fel a figyelmet. Az \u00e1ltala l\u00e9trehozott hamis (pszeudo) m\u0171vek fel\u00fclet\u00e9n egy val\u00f3s\u00e1gosan l\u00e9tez\u0151 m\u00e1sik t\u00e1rgy fel\u00fclet\u00e9nek f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k viszonyai jelennek meg. A manipul\u00e1lt t\u00e1rgy egyszerre jelen\u00edti meg a l\u00e9tez\u0151 (a dolog) \u00e9s a l\u00e1tszat egym\u00e1ssal soha nem azonosul\u00f3 kett\u0151ss\u00e9g\u00e9t, \u00e9s a leleplezett hamiss\u00e1gb\u00f3l megsz\u00fclet\u0151 \u00faj, az igaz-hamis dichot\u00f3mi\u00e1j\u00e1t meghalad\u00f3 min\u0151s\u00e9get. Pauer nem val\u00f3di, b\u00e1r val\u00f3dinak l\u00e1tsz\u00f3 pszeudo m\u0171veivel nemcsak a szobr\u00e1szat formai \u00e9s technikai, hanem a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az \u00e9let \u00e1ltal\u00e1nos manipul\u00e1lts\u00e1g\u00e1ra mutatott r\u00e1. Azokra az \u00e9let eg\u00e9sz\u00e9t beh\u00e1l\u00f3z\u00f3 hazugs\u00e1gokra, melyek az 1945 ut\u00e1n regn\u00e1l\u00f3 rendszer eg\u00e9sz\u00e9t jellemezt\u00e9k. Vasarelyt \u2013 aki nyilv\u00e1nval\u00f3an nem f\u00e9rt bele a sematikus, szocialista realista m\u0171v\u00e9szeti k\u00e1nonba \u2013 \u00e9ppen politika-mentess\u00e9g\u00e9\u00e9rt \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k. No meg az\u00e9rt, mert a csal\u00f3ka l\u00e1tv\u00e1ny \u00e9lvezet\u00e9t k\u00edn\u00e1lta a gondolkod\u00e1s (er\u0151sen tiltott) szabads\u00e1ga helyett. B\u00e1r Pauer a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n \u00fagy \u00e9rezte, hogy a pszeudo al\u00f3l \u201ekih\u00fazt\u00e1k a talajt\u201d, retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa arra mutat r\u00e1, hogy m\u0171v\u00e9szete f\u00fcggetlen az aktu\u00e1lis politikai rendszert\u0151l, hiszen a pszeudo \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge \u00e9ppen \u00e1ltal\u00e1nos, fogalmi jelleg\u00e9ben rejlik. <\/p>\n

\u201eAzt \u00e1br\u00e1zolom amit gondolok \/ nem amit l\u00e1tok.\u201d<\/em><\/p>\n

Pauer 1973-ban k\u00e9sz\u00fclt Elk\u00e9pzel\u00e9sm\u0171vek(2) c\u00edm\u0171 sorozata a legfelt\u0171n\u0151bb p\u00e9lda arra, ahogy az \u00e1ltal\u00e1nos konceptualista egyenlet (m\u0171alkot\u00e1s = \u00f6tlet = annak dokument\u00e1ci\u00f3ja) komponensei tov\u00e1bb b\u0151v\u00fclnek, m\u00e9gpedig a befogad\u00f3 fel\u00e9. E m\u0171vek els\u0151sorban a n\u00e9z\u0151 gondolataiban realiz\u00e1l\u00f3dnak; az els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra sokszor csak humorosnak t\u0171n\u0151, de v\u00e9gs\u0151 soron meditat\u00edv jelleg\u0171 munk\u00e1k nem a l\u00e1tv\u00e1ny szeml\u00e9l\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben, hanem az \u00f6tlet-esszencia kibont\u00e1sakor, interpret\u00e1l\u00e1sakor, a befogad\u00f3ban \u00e1llnak \u00f6ssze. Ez\u00e9rt van az, hogy a vizu\u00e1lis mem\u00f3ri\u00e1ban elhalv\u00e1nyodnak a m\u0171alkot\u00e1sok val\u00f3s\u00e1gos \u201ek\u00e9pei\u201d. Az a t\u00e9ny, hogy a pszeudo m\u0171vek nagy r\u00e9sze elpusztult (\u00e9s nem replik\u00e1tumaik, hanem egyfajta pszeudo rekonstrukci\u00f3juk szerepel a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son), illetve, hogy egyes m\u0171vek v\u00e9gs\u0151 \u201el\u00e1tv\u00e1nyegys\u00e9geit\u201d soha senki, m\u00e9g a m\u0171v\u00e9sz sem l\u00e1tta a maga teljess\u00e9g\u00e9ben, tov\u00e1bb v\u00e9kony\u00edtja a m\u0171 l\u00e1tv\u00e1nya \u00e9s a m\u0171 eg\u00e9sze k\u00f6zti, am\u00fagy is t\u00f6r\u00e9keny fonalat. Saj\u00e1tos ellentmond\u00e1s, hogy az eredeti vagy rekonstru\u00e1lt m\u0171vek l\u00e1tv\u00e1nya \u2013 a hamiss\u00e1g egy\u00e9rtelm\u0171 felmutat\u00e1sa \u2013 m\u00e9g a pszeudo m\u0171v\u00e9szeti elvben j\u00e1ratlan n\u00e9z\u0151ben is \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl kiv\u00e1ltja a \u201enyitott m\u0171vek\u201d befogad\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges gondolatokat. <\/p>\n

\"pauer2\"<\/p>\n

\u201eA hamis\u00edtv\u00e1nyok egy bizonyos \/ n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l \/ val\u00f3dinak l\u00e1tszanak\u201d<\/em><\/p>\n

A M\u0171csarnok pszeudo environmentt\u00e9 v\u00e1ltoztatott ter\u00e9ben (bele\u00e9rtve a homlokzati \u00e1l-timpanont, illetve a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 pszeudo el\u0151ad\u00e1sokat \u00e9s filmvet\u00edt\u00e9seket) olyan pszeudo gondolati komplexumok rejlenek, hogy a m\u00e9g az ezeket \u201ehordoz\u00f3\u201d m\u0171vek felsorol\u00e1sa is kimer\u00edten\u00e9 ezen \u00edr\u00e1s kereteit. B\u00e1rhonnan is induljunk el(3) \u2013 ak\u00e1r k\u00f6vetve a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 13 sz\u00e1mozott term\u00e9nek logik\u00e1j\u00e1t, ak\u00e1r nem \u2013 mindenk\u00e9ppen tal\u00e1lkozhatunk a paueri pszeudo ezer arc\u00e1val. Pauer a szobr\u00e1szat analitikus vizsg\u00e1lata sor\u00e1n \u2013 melyben az anyag, egys\u00e9ges forma, m\u00e9ret, ar\u00e1ny, t\u00f6meg \u00e9s f\u00e9ny funkci\u00f3i \u00e9rdekelt\u00e9k \u2013 a plasztika \u00e9s a vizualit\u00e1s, teh\u00e1t a f\u00e9ny \u00e9s az \u00e1rny\u00e9k viszony\u00e1nak fontoss\u00e1g\u00e1t emeli ki. E probl\u00e9ma f\u00e9nyt\u00f6r\u00e9s\u00e9ben alakulnak \u00e1t \u2013 persze nem teljesen f\u00fcggetlen\u00fcl a hetvenes \u00e9vekben \u00e1ltal\u00e1nos, a m\u0171v\u00e9szeti m\u0171nemek \u00e9s m\u0171fajok k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tj\u00e1r\u00e1st kutat\u00f3 mozgalmakt\u00f3l \u2013 a szobr\u00e1szati t\u00e9m\u00e1k \u00e9s m\u0171fajok. Figur\u00e1lis munk\u00e1iban \u00e9ppen a nem \u00e1br\u00e1zolhat\u00f3 jelenik meg. A Maya szobr\u00e1ban a k\u00e1pr\u00e1zat istene, az 1985-ben megrendezett magyarorsz\u00e1gi sz\u00e9ps\u00e9gkir\u00e1lyn\u0151 v\u00e1laszt\u00e1s kapcs\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett gipszlenyomatokban a sz\u00e9ps\u00e9g ide\u00e1j\u00e1nak l\u00e1tszata, az illeszt\u00e9seket l\u00e1ttat\u00f3 h\u00e9jplasztik\u00e1kban \u00e9s az ezek alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt eml\u00e9km\u0171veiben(4) a l\u00e9tez\u0151 test hi\u00e1nya, A torin\u00f3i lepel szobr\u00e1ban a (v\u00e9lt vagy val\u00f3s) istenember lenyomat\u00e1nak megtestes\u00fclt m\u00e1solata. Leg\u00fajabb k\u00f6zt\u00e9ri munk\u00e1j\u00e1val \u2013 elvetve a figur\u00e1lis \u00e1br\u00e1zol\u00e1st \u2013, a Sz\u00e9chenyi rakpart sz\u00e9l\u00e9re helyezett hatvan p\u00e1r korabeli cip\u0151 vas m\u00e1solat\u00e1val arra k\u00e9nyszer\u00edti a befogad\u00f3t, hogy a nem \u00e1br\u00e1zoltat, a nem l\u00e9tez\u0151t l\u00e1ssa.<\/p>\n

\u201eA festm\u00e9ny \u00e1lc\u00e1zott v\u00e1szon\u201d<\/em><\/p>\n

Pauer nemcsak pszeudo szobrokat k\u00e9sz\u00edtett. D\u00edszlet-, jelmez- \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nytervez\u0151k\u00e9nt sz\u00e1mos sz\u00edndarabban \u00e9s filmben k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt, s nem mellesleg t\u00f6bb filmes epiz\u00f3dszerep k\u00f6thet\u0151 a nev\u00e9hez. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n az \u201eimit\u00e1lt val\u00f3s\u00e1gon\u201d, a sz\u00ednh\u00e1zon t\u00fall\u00e9pve kialak\u00edtott pszeudo sz\u00ednh\u00e1zi elk\u00e9pzel\u00e9sei \u2013 miszerint a pszeudo sz\u00ednh\u00e1z sz\u00ednh\u00e1zi k\u00f6rnyezetben bemutatott, val\u00f3dinak l\u00e1tsz\u00f3 \u00e1l-val\u00f3s\u00e1g \u2013 \u00e9s e tev\u00e9kenys\u00e9g fel\u00e9leszt\u00e9se, egyidej\u0171 \u00e9s ut\u00f3lagos dokument\u00e1ci\u00f3ja mellett fot\u00f3plasztik\u00e1i \u00e9s \u00e1rny\u00e9km\u0171vei is l\u00e1that\u00f3ak voltak. A vetett \u00e1rny\u00e9k r\u00f6gz\u00edt\u00e9se egy hangs\u00falyosan kevert \u201eval\u00f3s\u00e1gfok\u00fa\u201d t\u00e1rgyegy\u00fcttesben \u2013 melyben val\u00f3di t\u00e1rgyak (t\u00e1ny\u00e9r, poh\u00e1r) \u00e9s hamis, asztalkend\u0151t imit\u00e1l\u00f3 fest\u0151v\u00e1szon is \u201eszerepel\u201d(5) \u2013, majd ennek elt\u00e9r\u0151 f\u00e9nyviszonyok k\u00f6z\u00e9 helyez\u00e9se nem els\u0151sorban percepci\u00f3s probl\u00e9m\u00e1kat vet fel. A k\u00f6zt\u00fcnk \u00e9s a benn\u00fcnket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6zvet\u00edt\u0151k, azaz \u00e9rz\u00e9kszerveink becsap\u00e1sa, a l\u00e1tv\u00e1ny hamiss\u00e1g\u00e1nak deklar\u00e1l\u00e1sa nem csak \u201eaz eg\u00e9sz vil\u00e1g az \u00e9n k\u00e1pr\u00e1zatom\u201d, vagy a \u201esz\u00ednh\u00e1z az eg\u00e9sz vil\u00e1g\u201d ki\u00fcresedett k\u00f6zhelyeivel ragadhat\u00f3 meg.
\nFelismerni, hogy tud\u00e1sunk t\u00f6red\u00e9kes, hogy a v\u00e9gs\u0151 igazs\u00e1g soha nem ismerhet\u0151 meg \u2013 ez az igaz bel\u00e1t\u00e1s. A l\u00e1t\u00e1s nagys\u00e1g\u00e9rzet\u00e9nek \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00e9hez pedig Pauer Gyula alkot\u00e1sai kiv\u00e1l\u00f3 k\u00f6zvet\u00edt\u0151k.<\/p>\n

Jegyzetek<\/p>\n

1 A c\u00edm szint\u00e9n a T\u00fcntet\u0151t\u00e1bla-erd\u0151 egyik sz\u00f6veg\u00e9nek id\u00e9z\u0151jel n\u00e9lk\u00fcli kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa. A mott\u00f3k \u2013 imm\u00e1r id\u00e9z\u0151jelben \u2013 ugyaninnen sz\u00e1rmaznak.
\n2 P\u00e9ld\u00e1ul a Halv\u00e1nylila k\u00e9p a k\u00f6vetkez\u0151, posztamensre helyezett sz\u00f6vegb\u0151l \u00e1ll: \u201e\u00c9n tudom, hogy ebben a pillanatban \u00d6n itt \u00e1ll \u00e9s olvassa \u00edr\u00e1somat, Mag\u00e1nak viszont halv\u00e1nylila fogalma sem lehet arr\u00f3l, hogy \u00e9n most mit csin\u00e1lok \u00e9s f\u0151leg, hogy hol vagyok.\u201d
\n3 P\u00e9ld\u00e1ul a T\u00fcntet\u0151t\u00e1bla-erd\u0151 egyetlen megmaradt t\u00e1bl\u00e1j\u00e1t\u00f3l, l\u00e1sd: beszelo.c3.hu.\/01\/06\/12dekei.htm
\n4 A mosonmagyar\u00f3v\u00e1ri Agr\u00e1rtudom\u00e1nyi Egyetem 1956-os di\u00e1k\u00e1ldozatainak eml\u00e9km\u0171ve (1990) \u00e9s az ausztriai Ebensee-ben fel\u00e1ll\u00edtott, Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l elhurcolt zsid\u00f3 antifasiszta \u00e1ldozatok eml\u00e9k\u00e9re k\u00e9sz\u00edtett bronz\u00f6ntv\u00e9ny (1992).
\n5 Ter\u00fclj, ter\u00fclj, asztalk\u00e1m, 2002<\/p>\n\n\n\n\t\t\n\t\t\t\t