{"id":13706,"date":"2008-12-15T11:42:43","date_gmt":"2008-12-15T10:42:43","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13706"},"modified":"2021-12-30T20:41:30","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:30","slug":"a-vizualis-kultura-retorikaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/a-vizualis-kultura-retorikaja\/","title":{"rendered":"A vizu\u00e1lis kult\u00fara retorik\u00e1ja"},"content":{"rendered":"<p><strong>Egy \u00fajabb fejezet a r\u00e9giek \u00e9s a modernek visz\u00e1ly\u00e1ban? (1)<\/strong><\/p>\n<p>Sz\u00f6veg: <strong>Hornyik S\u00e1ndor <\/strong><\/p>\n<p>A vizu\u00e1lis kult\u00fara nem csup\u00e1n egy program vagy egy \u00faj diszcipl\u00edna, vagy egy az eddig ismertn\u00e9l jobb teoretikus h\u00e1l\u00f3 a megv\u00e1ltozott vil\u00e1g le\u00edr\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s nem is puszt\u00e1n a k\u00e9s\u0151 kapitalizmus kultur\u00e1lis fel\u00e9p\u00edtm\u00e9nye; sokkal ink\u00e1bb egy komplik\u00e1lt diskurzus, ahol az eredetis\u00e9g \u00e9s a korszer\u0171s\u00e9g ig\u00e9nye igen er\u0151teljesen tematiz\u00e1l\u00f3dik.<br \/>\n\u00dagy terveztem, hogy r\u00f6viden \u00e1ttekintem a Visual Culture kifejez\u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le diszciplin\u00e1ris (szociol\u00f3gia, filoz\u00f3fia, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, tudom\u00e1nyelm\u00e9let, irodalomelm\u00e9let, feminista kritika, posztkoloni\u00e1lis tanulm\u00e1nyok) haszn\u00e1latait, miel\u0151tt r\u00e1t\u00e9rn\u00e9k vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1som els\u0151dleges c\u00e9lpontj\u00e1ra: a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net versus vizu\u00e1lis kult\u00fara visz\u00e1lyra. Most azonban be kell vallanom, hogy a publik\u00e1ci\u00f3k t\u00f6mege \u00e9s a diskurzus m\u00e9rete megh\u00e1tr\u00e1l\u00e1sra k\u00e9sztetett. Am\u00fagy is szerencs\u00e9sebbnek \u00e9rzem, ha egy konkr\u00e9t eset, egy konkr\u00e9t sz\u00f3v\u00e1lt\u00e1s fel\u0151l v\u00e1zolom fel a vizu\u00e1lis kult\u00fara lehets\u00e9ges perspekt\u00edv\u00e1it. \u00c9s nem csak a teoretikus h\u00e1l\u00f3 felfejt\u00e9s\u00e9r\u0151l kell lemondanom, de m\u00e1r abban sem vagyok biztos, hogy a t\u00e1rgyaland\u00f3 n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9s \u00e9rtelmezhet\u0151 lenne ellentmond\u00e1smentesen a r\u00e9giek \u00e9s modernek permanens vit\u00e1j\u00e1nak kontextus\u00e1ban.(2) Els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra ugyan tetszet\u0151s egy olyan oppoz\u00edci\u00f3, ahol az egyik oldalon a klasszikus, sz\u00f6veg- \u00e9s m\u0171t\u00e1rgy-centrikus humanizmus \u00e1ll a m\u00e1sik oldalon pedig a techno- \u00e9s popkult\u00fara modernizmusa \u2013 a sz\u00f6vegszer\u0171 val\u00f3s\u00e1gban azonban ez \u00edgy nem \u00e1llja meg a hely\u00e9t.<br \/>\nTanulm\u00e1nyom centrum\u00e1ban a deskilling (Rosalind Krauss, Thomas Crow) vs. reskilling (Keith Moxey) k\u00e9rd\u00e9s \u00e1ll, illetve a meghirdetett \u00e1gend\u00e1k retorikai vizsg\u00e1lata. Az \u00e9rdekel, hogy vajon milyen \u00e9rvek sz\u00f3lnak \u00e9s sz\u00f3lhatnak a vizu\u00e1lis kult\u00fara degrad\u00e1l\u00e1sa, illetve paradigmatiz\u00e1l\u00e1sa mellett \u00e9s ellen. A deskilling kifejez\u00e9st els\u0151k\u00e9nt Rosalind Krauss haszn\u00e1lta 1995-ben (3) a vizu\u00e1lis tanulm\u00e1nyok min\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re, majd Thomas Crow alkalmazta 1996-ban mindenf\u00e9le new ager-s\u00e9g (\u00e9rtsd: Cultural Studies, New Art History \u00e9s \u201et\u00e1rsaik\u201d) dehoneszt\u00e1l\u00e1s\u00e1ra (4). A New Art History oldal\u00e1r\u00f3l Keith Moxey pr\u00f3b\u00e1lta meg elh\u00e1r\u00edtani a v\u00e1dakat. (5) N\u00e9zete szerint a vizu\u00e1lis tanulm\u00e1nyok m\u0171vel\u0151i az \u00faj id\u0151k \u00faj ig\u00e9nyeinek megfelel\u0151en az up to date intellektu\u00e1lis mozgalmak ig\u00e9nyeihez idomulva a r\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9seket \u00fajabbakkal, korszer\u0171bbekkel v\u00e1ltj\u00e1k fel. Vagyis nem deskillingr\u0151l, hanem reskillingr\u0151l van sz\u00f3, nem \u00e9rt\u00e9kveszt\u00e9sr\u0151l, hanem \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u00e9sr\u0151l, az \u00e9rt\u00e9kek \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9r\u0151l.<br \/>\nA deskilling n\u00e9met kontextusa (itt a Fachkenntnisse \u00e9s a Kunstfertigkeit is veszend\u0151be megy) arra utal, hogy nemcsak a metodikai szaktud\u00e1s, a diszciplin\u00e1risan elsaj\u00e1t\u00edtott k\u00e9szs\u00e9gek fennmarad\u00e1sa forog vesz\u00e9lyben, hanem a m\u0171v\u00e9szetben val\u00f3 technikai j\u00e1rtass\u00e1got, a m\u0171\u00e9rt\u00e9st is lesodorhatja korunk intellektu\u00e1lis sz\u00ednpad\u00e1r\u00f3l az interdiszciplinarit\u00e1s forg\u00f3szele. Krauss meglep\u0151, de szeml\u00e9letes p\u00e1rhuzamot von az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek \u00e9s a vizu\u00e1lis tanulm\u00e1nyok praxisa k\u00f6z\u00f6tt, hogy jobban megvil\u00e1g\u00edtsa a mesters\u00e9gbeli tud\u00e1s elveszt\u00e9s\u00e9nek mechanizmus\u00e1t. A szerz\u0151 szerint Marcel Duchamp \u00e9s konceptualista k\u00f6vet\u0151i \u00e9ppoly radik\u00e1lisan szak\u00edtottak a hagyom\u00e1nyos technik\u00e1kkal \u00e9s m\u0171fajokkal, amennyire a vizu\u00e1lis tanulm\u00e1nyok m\u0171vel\u0151i semmibe veszik a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a m\u0171\u00e9rtelmez\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek eddigi eredm\u00e9nyeit \u00e9s \u00e9rt\u00e9keit. Krauss retorikailag \u00e9s ideol\u00f3giailag egyar\u00e1nt gondolatgazdag sz\u00f6veg\u00e9b\u0151l k\u00e9t mozzanatot szeretn\u00e9k kiemelni, amelyek egy\u00fattal a szerz\u0151 poz\u00edci\u00f3j\u00e1nak ambivalenci\u00e1j\u00e1t, illetve beskatuly\u00e1z\u00e1s\u00e1nak, le\u00edr\u00e1s\u00e1nak neh\u00e9zs\u00e9geit is t\u00fckr\u00f6zik.<br \/>\nEl\u0151sz\u00f6r is m\u00e1r ebben az egyetlen konkr\u00e9t sz\u00f6vegben sem egy\u00e9rtelm\u0171, hogy Krauss hol h\u00fazza meg a hat\u00e1rt a j\u00f3 \u00e9rtelemben vett szaktud\u00e1s \u00e9s a zavaros, fel\u00fcletes interdiszciplinarit\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt. Foucault archeol\u00f3gi\u00e1ja \u00e9s a reprezent\u00e1ci\u00f3 szemiol\u00f3gi\u00e1ja p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e9g relev\u00e1ns Fachkenntnisse, mik\u00f6zben az obsk\u00farus dekonstrukci\u00f3 m\u00e1r f\u00e9ny\u00e9vekre van a m\u0171t\u00e1rgyakt\u00f3l. Nyilv\u00e1n persze nem k\u00f6nny\u0171 egym\u00e1st\u00f3l \u00e9lesen elhat\u00e1rolni a strukturalizmust \u00e9s a posztstrukturalizmust, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor, ha olyan szerz\u0151ket olvasunk, mint Barthes vagy Foucault. Krauss sz\u00f6vegeiben \u00e9s k\u00f6nyveiben r\u00e1ad\u00e1sul nemcsak \u0151k fordulnak el\u0151 rendszeresen, de a Lacan- \u00e9s Derrida-id\u00e9zetek sem ritk\u00e1k. Mindehhez m\u00e9g azt is tudni kell, hogy Krauss Clement Greenberg tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt \u00e9s Michael Fried bar\u00e1tjak\u00e9nt l\u00e9pett be a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti diskurzusba. \u00cdgy k\u00f6nnyen ad\u00f3dna szeml\u00e9let\u00e9re \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra a formalista c\u00edmke, amibe m\u00e9g az is belef\u00e9r, hogy a szerz\u0151 fiatalon kac\u00e9rkodott a szemiotika \u00e9s a strukturalizmus k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le elm\u00e9leteivel. S\u0151t ezen az alapvet\u0151en \u201einternalista\u201d vonalon ak\u00e1r m\u00e9g olyan posztformalista szerz\u0151kig is eljuthatunk, mint Jacques Derrida, vagy Yve-Alain Bois.<br \/>\nDe vajon hogy j\u00f6n a k\u00e9pbe az, hogy Krauss formalistak\u00e9nt \u00e9ppen a szoci\u00e1lis kontextust k\u00e9ri sz\u00e1mon a dekonstrukci\u00f3, vagy \u00e9ppen a pszichoanal\u00edzis vizu\u00e1lis korrump\u00e1l\u00f3in? E tekintetben k\u00e9t dolog lehet jelz\u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u0171, egyr\u00e9szt a szerz\u0151 1993-es opusz\u00e1nak c\u00edme: The Optical Unconscious (6), m\u00e1sr\u00e9szt az, hogy Krauss annak az October foly\u00f3iratnak k\u00f6zeli munkat\u00e1rsa, amely igen mark\u00e1ns szerepet j\u00e1tszott \u00e9s j\u00e1tszik a kritikai elm\u00e9let amerikai recepci\u00f3j\u00e1ban. Az \u201cOptical Unconscious\u201d kifejez\u00e9s t\u00fals\u00e1gosan is egy\u00e9rtelm\u0171 utal\u00e1s Amerika vezet\u0151 posztmarxista kritikus\u00e1ra, Fredric Jamesonra (The Political Unconscious (7)) ahhoz, hogy ne tulajdon\u00edtsunk ennek jelent\u0151s\u00e9get, az October sz\u00f6vegei pedig a kult\u00farakritikai poz\u00edci\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti artikul\u00e1l\u00e1s\u00e1nak ny\u00fajtj\u00e1k igen sz\u00ednvonalas p\u00e9ld\u00e1it. Sz\u00f3val Krauss most akkor a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t vall\u00f3 formalista eszt\u00e9ta, vagy a dekonstruktivista close reading \u00f6nmag\u00e1ba z\u00e1rul\u00f3 univerzum\u00e1nak realista kritikusa? Mindkett\u0151 \u00e9s egyik sem: ha m\u00e1r c\u00edmke kell, akkor a The Optical Unconscious alapj\u00e1n azt mondhatjuk, hogy Krauss a modernizmus modernista kritikusa. Ismeri a modernizmus \u00e9s a formalizmus korl\u00e1tait, m\u00e9g sem tud, m\u00e9g sem akar szabadulni annak szuggeszt\u00edv k\u00e9peit\u0151l \u00e9s m\u00f3dszereit\u0151l.<br \/>\nDe vajon honnan eredeztethet\u0151ek a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1val \u00e9s a vizu\u00e1lis tanulm\u00e1nyokkal kapcsolatos probl\u00e9m\u00e1i, mi\u00e9rt kell neki konstat\u00e1lnia a szaktud\u00e1s elhal\u00e1s\u00e1t, \u00e9s mi\u00e9rt kell figyelmeztetnie L\u00e9vi-Strauss, Lacan, vagy \u00e9ppen a korai Barthes egyik legsz\u00ednvonalasabb adapt\u00e1tor\u00e1nak a nyakl\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli interdiszciplinarit\u00e1s vesz\u00e9lyeire? Ha tov\u00e1bbi konkr\u00e9tumokat akarunk, akkor egy m\u00e1sik Krauss-sz\u00f6veghez kell fordulnunk, ami az October foly\u00f3irat omin\u00f3zus, 1996-os Vizu\u00e1lis Kult\u00fara K\u00e9rd\u0151\u00edve mellett jelent meg. C\u00edme: Welcome to the Cultural Revolution (8), c\u00e9lpontja pedig a vizu\u00e1lis kult\u00fara egyik vezet\u0151 teoretikusa, W. J. T. Mitchell, illetve az \u0151 1994-es intellektu\u00e1lis bestsellere, a Picture Theory (9). Kraussnak l\u00e9nyeg\u00e9ben h\u00e1rom \u201eapr\u00f3\u201d gondja van a k\u00e9pi fordulat teoretikus\u00e1val: ahistorikus, vulg\u00e1ris \u00e9s m\u00e9g r\u00e1ad\u00e1sul fel\u00fcletes is. Moxey m\u00e1r eml\u00edtett \u201ereskilling\u201d-tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l \u00e9s Mitchell 2003-as \u2013 nem kifejezetten Kraussnak c\u00edmzett \u2013 v\u00e1lasz\u00e1b\u00f3l (10) viszont az vil\u00e1glik ki, hogy Krauss nem a legjobb indulat\u00fa olvas\u00f3. R\u00e1ad\u00e1sul brili\u00e1ns retorik\u00e1j\u00e1t a kult\u00farakritika \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9lete \u00e9s az intellektu\u00e1lis konzervativizmus furcsa kever\u00e9ke hajtja.<br \/>\nDe maradjunk m\u00e9g egy kicsit Krauss Mitchell-kritik\u00e1j\u00e1n\u00e1l. A The Pictorial Turn (11) val\u00f3ban egy kihegyezett \u2013 vagy ha tetszik, bombasztikus \u2013 sz\u00f6veg, ami eredetileg az Artforumnak (1992\/March) k\u00e9sz\u00fclt, emellett Krauss m\u00e9g szelekt\u00e1l is a szerz\u0151 gondolatai k\u00f6z\u00f6tt, hogy fej\u00e9re olvashassa a fent eml\u00edtett b\u0171n\u00f6ket. Szerinte Mitchell ahistorikus, mert a k\u00e9pi fordulatot a textualit\u00e1s \u00e1ltal uralt modernizmus kritik\u00e1jak\u00e9nt a posztmodernhez k\u00f6ti, elhanyagolva annak t\u00f6rt\u00e9neti el\u0151zm\u00e9nyeit. Vulg\u00e1ris, mivel a k\u00e9pi fordulat \u00e9rdemi megalapoz\u00e1s\u00e1hoz olyan radik\u00e1lisan inkompatibilis nyelvj\u00e1t\u00e9kokat hoz \u00f6ssze, mint Wittgenstein k\u00e9pelm\u00e9lete, Foucault archeol\u00f3gi\u00e1ja \u00e9s Lacan pszichoanal\u00edzise. De a legrosszabb az, hogy fel\u00fcletes, nem veszi \u00e9szre, hogy az \u00e1ltala posztstrukturalist\u00e1nak titul\u00e1lt szerz\u0151k nem felt\u00e9tlen\u00fcl tartoznak a vizualit\u00e1s degrad\u00e1l\u00f3i, befeket\u00edt\u0151i k\u00f6z\u00e9, \u00e9s nem sorolhat\u00f3k be egy\u00e9rtelm\u0171en a szerinte m\u00e1ra m\u00e1r inadekv\u00e1tt\u00e1 v\u00e1lt \u201evil\u00e1g-mint-sz\u00f6veg\u201d modell propag\u00e1l\u00f3i k\u00f6z\u00e9. Krauss sajnos csak egyetlen konkr\u00e9t ponton megy bele alaposabb okfejt\u00e9sbe, m\u00e9gpedig Lacan te\u00f3ri\u00e1ja kapcs\u00e1n. Mitchell ugyanis reproduk\u00e1lta tanulm\u00e1ny\u00e1ban azt a teoretikus k\u00f6zhelyet, hogy m\u00e9g a tudatalatti is a nyelv mint\u00e1j\u00e1ra struktur\u00e1l\u00f3dik. Ez am\u00fagy nem lenne olyan nagy b\u0171n, hiszen mag\u00e1n\u00e1l Lacann\u00e1l is megtal\u00e1lhat\u00f3 a mondat, a gond csak az, hogy Mitchell ebb\u0151l messzemen\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vont le. Lacant a posztstrukturalist\u00e1k textu\u00e1lis univerzum\u00e1ba utalta, pedig ha alaposabban megvizsg\u00e1ljuk Lacan t\u00fck\u00f6r-elm\u00e9let\u00e9t, akkor kider\u00fcl, hogy az ink\u00e1bb a \u201evil\u00e1g-mint-k\u00e9p\u201d modellek k\u00f6z\u00e9 tartozik, \u00e9s akkor olyan egy\u00e9rtelm\u0171en vizu\u00e1lis fogalmakr\u00f3l m\u00e9g sz\u00f3t sem ejtett\u00fcnk, mint a gaze, vagy a screen.<br \/>\nA kultur\u00e1lis forradalom (\u00e9rtsd: a Cultural Studies \u00e9s \u201et\u00e1rsainak\u201d forradalma) ironikus \u00fcdv\u00f6zl\u00e9s\u00e9nek szentelt tanulm\u00e1ny m\u00e1sodik fel\u00e9ben Krauss egy Jackson Pollock m\u0171vet elemez, Jamesont \u00e9s Friedet id\u00e9zi (ism\u00e9t a marxizmus \u00e9s a formalizmus furcsa p\u00e1rosa). Mik\u00f6zben arra figyelmeztet, hogy az a legnagyobb baj a kritikai kult\u00farakutat\u00e1ssal \u00e9s vizu\u00e1lis fatty\u00fahajt\u00e1s\u00e1val, hogy elvak\u00edtja \u0151ket a fogyaszt\u00e1s, a befogad\u00e1s \u00e9s a diszkurzivit\u00e1s, a m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyeg\u00e9t, a produkci\u00f3t, a techn\u00e9t, mag\u00e1t a m\u0171t\u00e1rgyat m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem is veszik figyelembe. Vagyis ism\u00e9t a deskilling-argumentumhoz jutottunk. A fogyaszt\u00e1s \u2013 termel\u00e9s, illetve a befogad\u00e1s \u2013 alkot\u00e1s nyilv\u00e1nval\u00f3an tendenci\u00f3zus oppoz\u00edci\u00f3inak fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val azonban \u00e9rthet\u0151bb\u00e9 v\u00e1lik Krauss poz\u00edci\u00f3j\u00e1nak ambivalenci\u00e1ja. Alapvet\u0151en egy esszencialista formalist\u00e1val van dolgunk, akit els\u0151sorban a m\u0171t\u00e1rgy \u00e9rdekel, \u00e9s m\u00e1sodsorban annak adekv\u00e1t, egy\u00e9rtelm\u0171en meghat\u00e1rozhat\u00f3 t\u00e1rsadalmi-politikai h\u00e1ttere. Az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb intertextu\u00e1lis \u00e9s szubkultur\u00e1lis kontextusokat, vagy ink\u00e1bb kereteket (frame, cadre), amelyekbe az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb st\u00fadiumok m\u0171vel\u0151i belehelyezik kult\u00far\u00e1ink produktumait, nem igaz\u00e1n veszi be a gyomra. R\u00e1ad\u00e1sul ezek az \u00faj szubkultur\u00e1lis \u00e9s intertextu\u00e1lis \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k azzal sincsenek tiszt\u00e1ban, hogy l\u00e9nyeg\u00e9ben maguk alatt v\u00e1gj\u00e1k a f\u00e1t azzal, hogy a termel\u00e9s helyett a fogyaszt\u00e1sra koncentr\u00e1lnak \u00e9s messzemen\u0151en beh\u00f3dolnak a k\u00e9s\u0151 kapitalizmus kultur\u00e1lis logik\u00e1j\u00e1nak. (12) Moxey fel\u00f6l olvasva Krauss ott v\u00e9ti el a c\u00e9lt, hogy modernista aszk\u00e9tak\u00e9nt, egy paradox avantg\u00e1rd, greenbergi\u00e1nus Bildung k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt a hedonizmust \u00e9s a kritik\u00e1t \u00f6sszeegyeztethetetlennek tartja.<br \/>\nAz argentin sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Moxey, aki m\u00e1r interkultur\u00e1lis neveltet\u00e9se folyt\u00e1n sem tekinthet\u0151 akad\u00e9mikus k\u00e9kharisny\u00e1nak, \u00e9s aki Mitchell mellett a vizu\u00e1lis kult\u00farakutat\u00e1s m\u00e1sik apostola, k\u00f6nnyen fog\u00e1st tal\u00e1l Krauss posztmarxista terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1n, \u00e9s remek\u00fcl kimutatja azokat a t\u00e9veszm\u00e9ket, illetve ideol\u00f3gi\u00e1kat, amelyek meghat\u00e1rozz\u00e1k a deskilling-\u00e9rvel\u00e9s retorik\u00e1j\u00e1t. Moxey-t mindenekel\u0151tt a Vizu\u00e1lis Kult\u00fara K\u00e9rd\u0151\u00edv k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9sei h\u00e1bor\u00edtott\u00e1k fel, az, hogy az October kritikai elm\u00e9let ir\u00e1nt elk\u00f6telezett szerkeszt\u0151i tov\u00e1bbra sem tudnak elszakadni a popul\u00e1ris vs. magas kult\u00fara adorn\u00f3i hieratikus szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l. Retorik\u00e1juk a kritikai vizu\u00e1lis kult\u00farakutat\u00e1st olyan dehoneszt\u00e1l\u00f3 kontextusba helyezi, ahol k\u00e9pvisel\u0151i a popkult\u00fara reflekt\u00e1latlan fogyaszt\u00f3iv\u00e1, s\u0151t a mindenre kiterjed\u0151 ideol\u00f3giai \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s \u00e1ldozatai v\u00e1lnak. Moxey m\u00e9ltatlankod\u00e1sa abszol\u00fat jogos, ha megn\u00e9zz\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6vetkez\u0151 mondatot: \u201ea vizu\u00e1lis tanulm\u00e1nyok a maguk szolid, akad\u00e9mikus m\u00f3dj\u00e1n hozz\u00e1j\u00e1rulnak a globaliz\u00e1lt t\u0151ke \u00fajabb st\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz szabott szubjektumok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.\u201d (13) De Moxey-val egy\u00fctt arra is felfigyelhet\u00fcnk, hogy milyen h\u00e1tr\u00e1nyos szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1st implik\u00e1l a \u201edisembodied image\u201d kifejez\u00e9s. Az egyik oldalon a kritikai elm\u00e9let realit\u00e1sa, a m\u00e1sikon pedig l\u00e1tv\u00e1nyt\u00e1rsadalom testetlen k\u00e9pei, virtu\u00e1lis fantazmag\u00f3ri\u00e1i. Az egyik oldalon a vizualit\u00e1s t\u00e1rsadalmi konstrukci\u00f3j\u00e1nak kritik\u00e1ja, a m\u00e1sikon pedig a k\u00e9pek kultikus \u00e9lvezete.<br \/>\nMoxey egy \u00e1rulkod\u00f3 k\u00f6zgazdas\u00e1gtani metafora kiemel\u00e9s\u00e9vel azt is bizony\u00edtva l\u00e1tja, hogy a Tod der Fachkenntniss\u00e9-ben Krauss ugyanerr\u0151l az ideol\u00f3gia-kritikai platformr\u00f3l \u00edt\u00e9li el a val\u00f3s\u00e1got kritik\u00e1tlanul szeml\u00e9l\u0151 vizu\u00e1lis kult\u00farakutat\u00e1st. Ezzel a platformmal azonban Moxeynak komoly probl\u00e9m\u00e1i vannak. Mibenl\u00e9t\u00fckre egy \u00fajabb durva c\u00edmk\u00e9z\u00e9ssel tudok a leggyorsabban r\u00e1vil\u00e1g\u00edtani. Ha Krauss modern esszencialista, akkor Moxey posztmodern relativista. Derrida fel\u0151l \u00fagy gondolja, hogy nem l\u00e9tezik egyetlen kit\u00fcntetett kontextus, nincs v\u00e9gs\u0151 \u00e9rtelem. (14) Ezek csup\u00e1n a nyugati metafizikus gondolkod\u00e1s produktumai. Derrid\u00e1val sz\u00f3lva: nincs keret, csak keretek vannak. R\u00e1ad\u00e1sul tud\u00e1sunk rem\u00e9nytelen\u00fcl nyelv\u00fcnk hat\u00e1rain bel\u00fcl marad: a sz\u00f6vegen k\u00edv\u00fcl semmi sincs. A realit\u00e1s a nyelv opacit\u00e1s\u00e1n\u00e1l fogva gyakorlatilag el\u00e9rhetetlen sz\u00e1munkra. Krauss esszencialista realizmusa \u00edgy Moxey szerint legf\u00f6ljebb nosztalgikus lehet, \u00e9s semmi \u00e9rtelme sincs m\u00e1ra m\u00e1r inadekv\u00e1tt\u00e1 v\u00e1lt klasszikus m\u00f3dszerek \u00e9s \u201eskill\u201d-ek kihal\u00e1s\u00e1n sir\u00e1nkozni. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netnek radik\u00e1lisan meg kell v\u00e1ltoznia (reskilling), hogy megfelelhessen a korszer\u0171s\u00e9g k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek, a m\u0171\u00e9rt\u00e9s vagy a st\u00edluskritika ma m\u00e1r csak a m\u00fazeumi kult\u00faraiparban lehet relev\u00e1ns.<br \/>\n\u00c9rtem ugyan Moxey motiv\u00e1ci\u00f3it, m\u00e9gis t\u0151le elt\u00e9r\u0151en \u00e9n az\u00e9rt nem mondan\u00e9k le a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net hagyom\u00e1nyair\u00f3l. E tekintetben szimpatikusabb v\u00e1llalkoz\u00e1snak t\u0171nik Mitchell kritikai ikonol\u00f3gi\u00e1ja, aki nem akar radik\u00e1lisan szak\u00edtani a m\u00falt \u00e9rt\u00e9keivel, ink\u00e1bb sz\u00e9les\u00edteni, illetve revide\u00e1lni akarja a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net perspekt\u00edv\u00e1it. (15) Ennek egyik eklat\u00e1ns p\u00e9ld\u00e1ja, hogy szerinte Panofsky ikonol\u00f3gi\u00e1ja \u00e9s Althusser ideol\u00f3gi\u00e1ja k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen r\u00e1vil\u00e1g\u00edthat egym\u00e1s vakfoltjaira. Mitchell r\u00e1ad\u00e1sul a posztstrukturalista t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Moxeyt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pelm\u00e9let kidolgoz\u00e1s\u00e1ra tesz k\u00eds\u00e9rletet, ami val\u00f3sz\u00edn\u0171leg jobban megfelelhet a vizu\u00e1lis kult\u00fara ig\u00e9nyeinek, mint Foucault, Lacan, vagy Derrida te\u00f3ri\u00e1inak transzform\u00e1ci\u00f3ja. K\u00e9pelm\u00e9let\u00e9ben Mitchell a vizualit\u00e1s \u00e9s a textualit\u00e1s dichot\u00f3mi\u00e1j\u00e1ban gondolkodva pr\u00f3b\u00e1lja meg felszabad\u00edtani az imago-t a logosz uralma al\u00f3l. A dichot\u00f3mia tematiz\u00e1l\u00e1sa egy\u00fattal te\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak egyik gyenges\u00e9gek\u00e9nt is felfoghat\u00f3, hiszen egy val\u00f3ban auton\u00f3m k\u00e9pelm\u00e9let kidolgoz\u00e1sa m\u00e9g Wittgenstein-i, vagy Nelson Goodman-i alapokon sem lehets\u00e9ges. M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy aki Wittgensteint\u0151l veszi teoretikus mott\u00f3j\u00e1t, az val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ezzel tiszt\u00e1ban van: \u201eEgy k\u00e9p tartott fogva benn\u00fcnket. \u00c9s nem tudtunk szabadulni t\u0151le, hiszen benne rejlett a nyelv\u00fcnkben, \u00e9s \u00fagy l\u00e1tszott, nyelv\u00fcnk csak ezt ism\u00e9tli k\u00e9rlelhetetlen\u00fcl.\u201d (16)<br \/>\nMitchell 2003-ban egy t\u00edz pontba foglalt szisztematikus kritik\u00e1nak vetette al\u00e1 a vizu\u00e1lis kult\u00fara k\u00f6r\u00fcl kialakult t\u00e9veszm\u00e9ket. Ezek k\u00f6z\u00fcl most csak azokra h\u00edvom fel a figyelmet, amelyek relev\u00e1nsak Krauss kritik\u00e1ja szempontj\u00e1b\u00f3l. L\u00e1ssuk el\u0151sz\u00f6r a k\u00e9pi fordulat t\u00e9veszm\u00e9j\u00e9t: Mitchell nem azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a pictorial turn valami \u00faj, \u00e9s a modernit\u00e1sra, vagy \u00e9ppen a posztmodernre jellemz\u0151 t\u00fcnet-egy\u00fcttes lenne, hanem egyfajta retorikai tr\u00f3pusnak tekinti, ami Plat\u00f3nt\u00f3l kezdve, Lessingen \u00e9s Wittgensteinen \u00e1t a Star Wars-ig \u00fajra \u00e9s \u00fajra felbukkan a t\u00f6rt\u00e9nelemben. (17) A m\u00e1sik a vizu\u00e1lis m\u00e9dium t\u00e9veszm\u00e9je, ami szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a vizualit\u00e1s modern hegem\u00f3ni\u00e1j\u00e1nak t\u00e9veszm\u00e9j\u00e9vel, illetve a mi eset\u00fcnkben a vulgarit\u00e1s v\u00e1dj\u00e1val. Mitchell szerint egy\u00e1ltal\u00e1n nincsenek tiszt\u00e1n vizu\u00e1lis \u00e9s tiszt\u00e1n textu\u00e1lis m\u00e9diumok, a k\u00e9tf\u00e9le reprezent\u00e1ci\u00f3 mindig keveredik. Vagyis a picture theory sem akar \u201etiszta\u201d k\u00e9pelm\u00e9let lenni. Ez egy\u00fattal f\u00e9lig-meddig arra is v\u00e1lasz, hogy Mitchell Lacant sem akarta a textualist\u00e1k doboz\u00e1ba tenni.<br \/>\nAm\u00edg Mitchell az ikonol\u00f3gia meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1n f\u00e1radozik, addig egy kor\u00e1bbi chicag\u00f3i koll\u00e9g\u00e1ja Nicolas Mirzoeff, m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00e1mol a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nettel korunk vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1nak le\u00edr\u00e1sa kapcs\u00e1n. (18) A fest\u0151i ancien r\u00e9gime diszcipl\u00edn\u00e1ja az ezredv\u00e9g vizualit\u00e1s\u00e1nak feldolgoz\u00e1s\u00e1ra szerinte m\u00e1r nem alkalmas, ehelyett a film- \u00e9s a m\u00e9diaelm\u00e9let, valamint a feminista \u00e9s a posztkolonialista kritika b\u00e1zis\u00e1n kell kidolgozni a vizu\u00e1lis kult\u00farakutat\u00e1st olyan taktikak\u00e9nt (a had\u00e1szati metafora a szerz\u0151 intenci\u00f3ja), ami sikeresen \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhet a Culture War vil\u00e1g\u00e1ban. Mitchell \u00e9s Mirzoeff vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1ban az a k\u00f6z\u00f6s, hogy mindkett\u0151ben l\u00e9nyeges szerepet j\u00e1tszik a popul\u00e1ris kult\u00fara is, Moxey-t\u00f3l \u00e9s Krausst\u00f3l elt\u00e9r\u0151en nemcsak a magasm\u0171v\u00e9szet alkot\u00e1sai foglalkoztatj\u00e1k \u0151ket. (19) Gondoljunk csak a Star Trek-r\u0151l, a Jurassic Park-r\u00f3l vagy az \u00d6b\u00f6l-h\u00e1bor\u00far\u00f3l \u00edrott eszmefuttat\u00e1saikra. L\u00e9tezik azonban olyan perspekt\u00edva is, amelyben m\u00e9g az \u0151 politikailag \u00e9s t\u00e1rsadalmilag motiv\u00e1lt vizu\u00e1lis kult\u00fara fogalmuk is parci\u00e1lisnak t\u0171nik. A vizu\u00e1lis kult\u00fara mindkett\u0151j\u00fckn\u00e9l els\u0151sorban a m\u0171v\u00e9szetre, illetve az ezzel szorosan \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 sz\u00f3rakoztat\u00f3- \u00e9s rekl\u00e1miparra terjed ki, a tudom\u00e1nyos c\u00e9lb\u00f3l alkotott k\u00e9pekre viszont nem. \u00cdgy a vizualit\u00e1s \u2013 egy\u00e1ltal\u00e1n nem meglep\u0151en \u2013 a szubjektumhoz, a szubjektivit\u00e1shoz k\u00f6t\u0151dik. Dinamik\u00e1j\u00e1t a passz\u00edvan elszenvedett fel\u00fcgyelet \u00e9s az akt\u00edvan megszerzett \u00e9lvezet dialektik\u00e1ja hat\u00e1rozza meg.<br \/>\nA vizualit\u00e1s\/textualit\u00e1s paragone a huszadik sz\u00e1zadi filoz\u00f3fi\u00e1ban a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gok \u00e9s a csal\u00f3ka\/csal\u00e1rd k\u00e9pek filoz\u00f3fiai befeket\u00edt\u00e9s\u00e9vel m\u00e9g mindig a logosznak \u00e1ll. (20) A spekt\u00e1kulum\/idolum a logosszal szemben a b\u00f6lcseletben mindig is h\u00e1tr\u00e1nyba fog ker\u00fclni, de vajon mi a helyzet akkor, ha a humani\u00f3r\u00e1k perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1t kit\u00e1g\u00edtjuk a Hard Sciences fel\u00e9. A logika \u00e9s a matematika prim\u00e1tusa itt sem ismeretlen, a k\u00e9pek \u00e9s a k\u00e9pis\u00e9g ennek ellen\u00e9re m\u00e9gis a megfellebbezhetetlen bizony\u00edt\u00e9k erej\u00e9vel hathat, egyfajta akheiropoi\u00e9toszk\u00e9nt jelenhet meg a tudom\u00e1nyos \u00e9rvel\u00e9sben. (21) K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor, ha ember nem l\u00e1tta, szubatomi \u00e9s intergalaktikus dimenzi\u00f3k megismer\u00e9s\u00e9r\u0151l, vizualiz\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l, le\u00edr\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3.<br \/>\nTanuls\u00e1gos lehet ebb\u0151l a szempontb\u00f3l a Science Studies (Latour, Galison) \u00e9s az Image Studies (Elkins) perspekt\u00edv\u00e1ja, amelyek a vizualit\u00e1s t\u00e1gabb \u00e9s a modernizmusra tal\u00e1n jellemz\u0151bb fogalm\u00e1val dolgoznak. Ak\u00e1r a grand art ak\u00e1r a popul\u00e1ris k\u00e9palkot\u00e1s fel\u0151l n\u00e9zz\u00fck ugyanis: a 17. sz\u00e1zad \u00e9pp\u00fagy a vizu\u00e1lis kult\u00fara kora, mint a 21. Viszont ha tekintetbe vessz\u00fck a vizualit\u00e1st, mint a tudom\u00e1nyos objektivit\u00e1s 19. sz\u00e1zadban legitim\u00e1lt m\u00e9rc\u00e9j\u00e9t, akkor tal\u00e1n haszn\u00e1lhat\u00f3bb modernista karakterisztikumot kapunk. (22) Gallison p\u00e9ld\u00e1ul meggy\u0151z\u0151en \u00e9rvel amellett, hogy a szubjektivit\u00e1ssal szembe\u00e1ll\u00edtott fotografikus objektivit\u00e1s a 19. sz\u00e1zad reprezentat\u00edv tudom\u00e1nyos m\u0171faj\u00e1ban, az atlaszokban v\u00e1lt a tudom\u00e1nyoss\u00e1g alapvet\u0151 krit\u00e9rium\u00e1v\u00e1 Ugyanakkor a vizualit\u00e1s st\u00e1tusza egy\u00e1ltal\u00e1n nem tekinthet\u0151 egy\u00e9rtelm\u0171nek a term\u00e9szettudom\u00e1nyokban sem. A vizualit\u00e1s ugyan akheiropoi\u00e9toszk\u00e9nt az objektivit\u00e1s pecs\u00e9tj\u00e9t hordozza mag\u00e1n, viszont a szimbolikus logika fel\u0151l az intu\u00edci\u00f3, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel a fantazmag\u00f3ria birodalm\u00e1hoz tartozik. R\u00e1ad\u00e1sul, ahogy Mitchell szeml\u00e9lteti, hogy a m\u0171v\u00e9szi \u00e9s a sz\u00f3rakoztat\u00f3ipari reprezent\u00e1ci\u00f3ban elv\u00e1laszthatatlan egym\u00e1st\u00f3l a k\u00e9pi \u00e9s a sz\u00f6veges elem, \u00fagy Gallison is bemutatja, hogy a tudom\u00e1nyos bizony\u00edt\u00e1sban \u00e9s szeml\u00e9ltet\u00e9sben ugyanez a helyzet: a k\u00e9pek folyamatosan adatokra bomlanak, az adatok pedig id\u0151r\u0151l id\u0151re k\u00e9pekk\u00e9 \u00e1llnak \u00f6ssze. (23)<br \/>\nElkins k\u00e9ptudom\u00e1nya fel\u0151l n\u00e9zv\u00e9st viszont azzal kell sz\u00e1molnunk, hogy a tudom\u00e1nyos c\u00e9lb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett k\u00e9pek egy\u00e1ltal\u00e1n nem hat\u00e1rolhat\u00f3k el olyan egy\u00e9rtelm\u0171en a m\u0171v\u00e9szi k\u00e9pekt\u0151l, ahogy azt mi hinni v\u00e9lj\u00fck. (24) Elkins a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, illetve a vizu\u00e1lis kult\u00fara hat\u00e1rainak radik\u00e1lis kiterjeszt\u00e9s\u00e9t h\u00e1rom okb\u00f3l tartan\u00e1 fontosnak: egyr\u00e9szt szerinte e k\u00e9pekre is \u00e9rv\u00e9nyesek az olyan fogalmak, mint a st\u00edlus, a jelent\u00e9s vagy a t\u00e1rsadalmi kontextus; m\u00e1sr\u00e9szt a reprezent\u00e1ci\u00f3, a medialit\u00e1s \u00e9s a recepci\u00f3 ter\u00e9n gyakran komplexebb k\u00e9rd\u00e9seket vetnek fel, mint a sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szet alkot\u00e1sai; harmadr\u00e9szt ezek is kifejeznek valamit, s ezt gyakran legal\u00e1bb olyan \u00e1rnyalt eszk\u00f6z\u00f6kkel teszik, mint a festm\u00e9nyek vagy a filmek.<\/p>\n<p>Jegyzetek<\/p>\n<p>1 E sz\u00f6veg egy kor\u00e1bbi verzi\u00f3ja elhangzott a Magyar Iparm\u0171v\u00e9szeti Egyetem Vizu\u00e1lis Kult\u00fara Konferenci\u00e1j\u00e1n 2004. m\u00e1jus 8-\u00e1n. Ez\u00faton is k\u00f6sz\u00f6netet szeretn\u00e9k mondani a MIE Vizu\u00e1lis Kult\u00fara Kutat\u00f3 Csoportj\u00e1nak (B\u00e1tori Zsolt, Ferkai Andr\u00e1s, Hor\u00e1nyi Attila, Zwickl Andr\u00e1s) hogy hozz\u00e1j\u00e1rult el\u0151ad\u00e1som webes k\u00f6zl\u00e9s\u00e9hez.<br \/>\n2 A Querelle des Anciens et des Modernes-hez j\u00f3 kiindul\u00f3pont: Hans Robert Jauss: \u00c4sthetische Normen und geschichtliche Reflexion is der Querelle des Anciens et des Modernes. Fink, M\u00fcnchen, 1964.<br \/>\n3 Rosalind Krauss: Der Tod der Fachkenntnisse und Kunstfertigkeiten. Texte zur Kunst, 1995\/November. 61-67. A deskilling kifejez\u00e9s eredetileg Ian Burn ausztr\u00e1l konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9sz nyelvi lelem\u00e9nye.<br \/>\n4 Thomas Crow: Reply to Visual Culture Questionnaire. October, 1996\/Summer. 34-36.<br \/>\n5 Keith Moxey: Nostalgia for the Real. The Troubled Relation of Art History to Visual Studies. In: The Practice of Persuasion. Paradox and Power in Art History Cornell University Press, Ithaca and London, 2001. 103-123.<br \/>\n6 Rosalind Krauss: The Optical Unconscious. MIT Press, Boston, 1993.<br \/>\n7 Fredric Jameson: The Political Unconscious. Cornell University Press, Ithaca and London, 1981. Az optikai tudatalatti (Optisch-Unbewusste) kifejez\u00e9s term\u00e9szetesen Walter Benjamint\u00f3l sz\u00e1rmazik, akinek amerikai recepci\u00f3j\u00e1\u00e9rt az October foly\u00f3irat igen sokat tett.<br \/>\n8 Rosalind Krauss: Welcome to the Cultural Revolution. October, 1996\/Summer. 83-96.<br \/>\n9 W. J. T. Mitchell: Picture Theory. Essays on Verbal and Pictorial Representation. University of Chicago Press, Chicago, 1994.<br \/>\n10 W. J. T. Mitchell: Showing Seeing: A Critique of Visual Culture. In: Michael Ann Holly, Keith Moxey (eds.): Art History, Aesthetics, Visual Studies Yale University Press, New Haven and London, 2003. 231-250.<br \/>\n11 W. J. T. Mitchell: The Pictorial Turn. In: Picture Theory. Essays on Verbal and Pictorial Representation. University of Chicago Press, Chicago, 1994. 11-34.<br \/>\n12 V.\u00f6.: Fredric Jameson: Postmodernism, or The Cultural Logic of Late Capitalism. Duke University Press, Durham, 1991.<br \/>\n13 Visual Culture Questionnaire. October, 1996\/Summer. 25.<br \/>\n14 Moxey Derrida-recepci\u00f3j\u00e1hoz: Keith Moxey: The Practice of Theory: Poststructuralism, Cultural Politics and Art History. Cornell University Press, Ithaca and London, 1994.<br \/>\n15 Az ikonol\u00f3gia Mitchell-f\u00e9le \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez l\u00e1sd: W. J. T. Mitchell: Iconology. Image, Text, Ideology. The university of Chicago Press, Chicago, 1986. Althusser \u00e9s Panofsky \u00f6sszeolvas\u00e1s\u00e1hoz: W. J. T. Mitchell: Iconology and Ideology: Panofsky, Althusser, and the Scene of Recognition. Works and Days, 1988\/Spring-Fall. \u00dajrak\u00f6z\u00f6lve: David Downing \u2013 Susan Bargan (eds.): Image and Ideology in Modern\/Postmodern Discourse. State University of New York Press, Albany, 1991. 321-330.<br \/>\n16 Ludwig Wittgenstein: Filoz\u00f3fiai vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sok. Atlantisz, Budapest, 1998. 80.<br \/>\n17 Nicholas Mirzoeff a Lucas Studio 1982-es k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9hez k\u00f6ti a digit\u00e1lis k\u00e9pkult\u00fara sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t. Lucas\u00e9k kijelentett\u00e9k, hogy a fot\u00f3 m\u00e1r nem tekinthet\u0151 a val\u00f3s\u00e1g objekt\u00edv lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9nek, mivel digit\u00e1lisan manipul\u00e1lhat\u00f3. L\u00e1sd m\u00e9g ehhez a Sz\u00e1rnyas fejvad\u00e1sz c. film t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e9s recepci\u00f3j\u00e1t is. Nicholas Mirzoeff: Mi a vizu\u00e1lis kult\u00fara? Ex-Symposion, 1999\/2. 28-35.<br \/>\n18 Nicholas Mirzoeff: An Introduction to Visual Culture. Routledge, New York and London, 1999.<br \/>\n19 Moxey p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt D\u00fcrerr\u0151l, Riemenschneiderr\u0151l vagy \u00e9ppen Boschr\u00f3l szokott \u00e9rtekezni, Krauss pedig Picass\u00f3r\u00f3l, Duchampr\u00f3l, vagy \u00e9ppen Jackson Pollockr\u00f3l.<br \/>\n20 Martin Jay: Downcast Eyes: The Denigration of Vision in Twentieth Century French Thought. University of California Press, Berkeley, 1993.<br \/>\n21 Bruno Latour: What is Iconoclash? Or is There a World Beyond the Image Wars? In: Bruno Latour \u2013 Peter Weibel (eds.): Iconoclash. Beyond the Image Wars in Science, Religion, and Art. MIT Press, Cambridge, 2002. 14-37.<br \/>\n22 Lorraine Daston \u2013 Peter Galison: The Image of Objectivity Representation, 1992\/Fall. 81-128.<br \/>\n23 Peter Gallison: Images Scatter into Data, Data Gather into Images. In: Bruno Latour \u2013 Peter Weibel (eds.): Iconoclash. Beyond the Image Wars in Science, Religion, and Art. MIT Press, Cambridge, 2002. 300-323.<br \/>\n24 James Elkins: Art History and Images That Are Not Art. The Art Bulletin, 1995\/4. 551-571. L\u00e1sd m\u00e9g: James Elkins: The Domain of Images Cornell University Press, Ithaca and London, 2001.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Egy \u00fajabb fejezet a r\u00e9giek \u00e9s a modernek visz\u00e1ly\u00e1ban? (1) Sz\u00f6veg: Hornyik S\u00e1ndor A vizu\u00e1lis kult\u00fara nem csup\u00e1n egy program vagy egy \u00faj diszcipl\u00edna, vagy egy az eddig ismertn\u00e9l jobb teoretikus h\u00e1l\u00f3 a megv\u00e1ltozott vil\u00e1g le\u00edr\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s nem is puszt\u00e1n a k\u00e9s\u0151 kapitalizmus kultur\u00e1lis fel\u00e9p\u00edtm\u00e9nye; sokkal ink\u00e1bb egy komplik\u00e1lt diskurzus, ahol az eredetis\u00e9g \u00e9s a [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13706"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13706"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13706\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39728,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13706\/revisions\/39728"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13706"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13706"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13706"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}