{"id":13713,"date":"2008-12-15T09:49:08","date_gmt":"2008-12-15T08:49:08","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13713"},"modified":"2021-12-30T20:41:29","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:29","slug":"nosztalgia-a-valodi-utan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/nosztalgia-a-valodi-utan\/","title":{"rendered":"Nosztalgia a Val\u00f3di ut\u00e1n"},"content":{"rendered":"<p><strong>A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a visual studies problematikus viszonya<\/strong><\/p>\n<p>Sz\u00f6veg: <strong>Keith Moxey <\/strong><\/p>\n<p><em>\u201eAmikor a val\u00f3di t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem az, ami volt, a nosztalgia veszi \u00e1t teljes jelent\u00e9s\u00e9t\u201d<\/em><br \/>\nJean Baudrillard: The Precession of Simulacra<\/p>\n<p>Az elm\u00falt h\u00fasz \u00e9v m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti \u00edr\u00e1sainak egyik legjellemz\u0151bb von\u00e1sa, hogy sz\u00e1mos kritika foglalkozik \u201ea m\u0171v\u00e9szet, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s az eszt\u00e9tika v\u00e9g\u00e9\u201d-nek gondolat\u00e1val. Az elm\u00e9letalkot\u00f3k, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kritikai perspekt\u00edv\u00e1kb\u00f3l, a hegeli filoz\u00f3fia m\u0171v\u00e9szetfogalm\u00e1t veszik alapul. T\u00f6bben k\u00f6z\u00fcl\u00fck azt gondolj\u00e1k, hogy a Hegel \u00e1ltal le\u00edrt folyamat v\u00e9g\u00e9n j\u00e1runk, vagyis a m\u0171v\u00e9szetet, a felvil\u00e1gosod\u00e1s alapelv\u00e9nek megfelel\u0151en, a szellem anyagi megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1nak id\u0151ben kibontakoz\u00f3 folyamatak\u00e9nt kellene l\u00e1tnunk.<br \/>\nArthur C. Danto p\u00e9ld\u00e1ul \u2013 Hegelt k\u00f6vetve \u2013 azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a m\u0171v\u00e9szet korszak\u00e1nak v\u00e9ge, mert a szellem meghaladta m\u0171v\u00e9szi term\u00e9kekben testet \u00f6lt\u0151 anyagi \u00f6nmegval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t, \u00e9s filoz\u00f3fiak\u00e9nt m\u00e1r teljesen intellektu\u00e1lis form\u00e1t vett fel.  Danto, mik\u00f6zben elismeri, hogy a m\u0171v\u00e9szi termel\u00e9s v\u00e1ltozatlanul folytat\u00f3dik, azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9gen t\u00fali t\u00f6rekv\u00e9s az \u00f6ntudat fel\u00e9 m\u00e1r nem a m\u0171v\u00e9szetben val\u00f3sul meg. A m\u0171v\u00e9szeti modernizmus teleol\u00f3giai hajt\u00f3ereje a v\u00e9g\u00e9hez \u00e9rt: teh\u00e1t a narrat\u00edva, melynek sor\u00e1n a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 modern m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatok dialektikus kapcsolatban \u00e1llnak egym\u00e1ssal, \u00e9s minden \u00faj tev\u00e9kenys\u00e9g el\u0151dj\u00e9nek ellentmondva meghaladja az azt megel\u0151z\u0151ket, lez\u00e1rult. Andy Warhol Brillo Box-\u00e1nak 1964-es leleplez\u00e9sekor az ir\u00f3nia megjelen\u00e9se tette teljess\u00e9 a folyamatot.<br \/>\nAz elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban a m\u0171v\u00e9szet a filozofikus \u00f6ntudat fel\u00e9 k\u00f6zeledett, hallgat\u00f3lagosan elismerve azt, hogy a m\u0171v\u00e9sznek olyan m\u0171vet kell alkotnia, ami a m\u0171v\u00e9szet filoz\u00f3fiai l\u00e9nyeg\u00e9t testes\u00edti meg. Ma m\u00e1r l\u00e1tjuk, hogy ez helytelen \u00e9rtelmez\u00e9s, \u00e9s egy megfelel\u0151bb interpret\u00e1ci\u00f3 elvezet minket annak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00fatja v\u00e9get \u00e9rt. B\u00e1rmiv\u00e9 v\u00e1lhat, amiv\u00e9 a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s a patr\u00f3nusok teszik.<br \/>\nM\u00e1s kritikusok, mint Hans Belting is, szint\u00e9n Hegelt k\u00f6vetik abb\u00e9li meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fckben, hogy a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net el\u00e9rkezett a v\u00e9g\u00e9hez.  Ahogyan a m\u0171v\u00e9szi termel\u00e9s elvesz\u00edtette bels\u0151 sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g\u00e9t, a forma vagy a st\u00edlus alapelve m\u00e1r nem biztos\u00edtja a tudom\u00e1ny\u00e1g egyedis\u00e9g\u00e9t, \u00e9s azok alapj\u00e1n a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net sem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151 meg a t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtelmez\u00e9s m\u00e1s form\u00e1it\u00f3l. A gondolat, mely szerint a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net egys\u00e9ges\u00edt\u0151 ereje a st\u00edlus, zs\u00e1kutc\u00e1ba jutott. Ez k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netek burj\u00e1nz\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezte, melyek mind saj\u00e1t bels\u0151 rendszer\u00fcket k\u00f6vetik.<br \/>\nMin\u00e9l ink\u00e1bb cs\u0151d\u00f6t mondott a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1ny\u00e1gk\u00e9nt \u00e9rtelmezett bels\u0151 egys\u00e9ge, ann\u00e1l ink\u00e1bb felold\u00f3dott a k\u00f6rnyez\u0151 kult\u00fara \u00e9s t\u00e1rsadalom kontextus\u00e1ban. A m\u00f3dszerr\u0151l folytatott vita elvesz\u00edtette \u00e9less\u00e9g\u00e9t, \u00e9s az \u00e9rtelmez\u0151k egyetlen m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net hely\u00e9be sz\u00e1mtalan m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet helyeztek, melyek, ahogyan az \u00e9rtelmez\u0151i m\u00f3dszerek is, b\u00e9k\u00e9sen l\u00e9teznek egym\u00e1s mellett a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyzataihoz hasonl\u00f3an.<br \/>\nDouglas Crimp sz\u00e1m\u00e1ra a m\u0171v\u00e9szet sors\u00e1t a m\u00fazeum sz\u00fclet\u00e9se pecs\u00e9telte meg. Hegel gondolat\u00e1t \u201ea m\u0171v\u00e9szet v\u00e9ge\u201d-r\u0151l a m\u00fazeum t\u00f6rt\u00e9nelmi felemelked\u00e9s\u00e9vel \u00f6sszekapcsolva \u00fagy \u00e9rvel, hogy a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edt\u00e9se \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetnek egy idealista eszt\u00e9tika \u00e9gisze alatti bez\u00e1r\u00e1sa a m\u00fazeumba kiszak\u00edtotta a m\u0171v\u00e9szetet a mindennapi \u00e9letb\u0151l.  A m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak gondolata, a m\u0171v\u00e9szetnek tulajdon\u00edtott egyetemes \u00e9rt\u00e9k a gyakorlatban a m\u0171v\u00e9szet hal\u00e1l\u00e1t eredm\u00e9nyezte. B\u00e1r a m\u0171v\u00e9szetet tov\u00e1bbra is m\u0171velik, \u00e9ppen auton\u00f3m helyzete miatt nem j\u00e1tszhat szerepet a mindennapi \u00e9letben \u00e9s a t\u00e1rsadalomban. A m\u00fazeum sz\u00fclet\u00e9se megfosztotta a m\u0171v\u00e9szetet t\u00e1rsadalmi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t\u0151l, \u00e9s azt eredm\u00e9nyezte, hogy az csak margin\u00e1lis szerepet t\u00f6lthet be a kult\u00far\u00e1ban.<br \/>\nAlighanem a m\u00fazeumban megtestes\u00fcl\u0151 idealista eszt\u00e9tika semleges\u00edti majd azt a m\u0171v\u00e9szetben rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9get, hogy forradalmi gyakorlat vagy ellen\u00e1ll\u00e1s legyen. A m\u0171v\u00e9szet sikeres elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa a t\u00e1rsadalmi \u00e9letb\u0151l, a m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra egy auton\u00f3m ter\u00fclet l\u00e9trehoz\u00e1sa \u2013 ezek v\u00e1ltak a m\u00fazeum k\u00fcldet\u00e9seiv\u00e9. A modernista elm\u00e9let \u00e9s gyakorlat radik\u00e1lis form\u00e1i pedig \u00e9ppen egy ilyen ideol\u00f3gia ellen ir\u00e1nyultak.<br \/>\nV\u00e9g\u00fcl, egy a m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9lett\u0151l t\u00e1voli kontextusban, a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem nyugati fogalmai azzal a kih\u00edv\u00e1ssal tal\u00e1lj\u00e1k szemben magukat, hogy bizonyos l\u00e9tez\u0151 kult\u00far\u00e1knak vagy nincs sz\u00e1mukra kultur\u00e1lis megfelel\u0151je, vagy olyannyira radik\u00e1lisan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fogalmakat haszn\u00e1lnak, amelyek a nyugatiakkal \u00f6sszem\u00e9rhetetlenek. Johannes Fabian Time and the Other c. k\u00f6nyv\u00e9ben a kolonializmus kontextus\u00e1ban r\u00e1mutat arra, hogy a nyugati modernizmus teleol\u00f3gia \u00e9s evol\u00faci\u00f3 m\u00e1ni\u00e1ja k\u00e9ts\u00e9gbe vonta \u00e9s marginaliz\u00e1lta a nem nyugati t\u00e1rsadalmak id\u0151-fogalmait.  A posztkolonialista politika a modernista ideol\u00f3gia ilyesfajta eurocentrikus elfogults\u00e1g\u00e1ra eml\u00e9keztet. A modernista \u00e1ll\u00edt\u00e1sok az egyetemess\u00e9gr\u0151l megalapozatlann\u00e1 v\u00e1lnak egy olyan korban, amely felismeri a kult\u00far\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9nek \u00e9rt\u00e9k\u00e9t. \u00c9pp \u00fagy, ahogyan a modernista vagy a historicista id\u0151 m\u00e1r egyszer \u00e9rv\u00e9nytelen\u00edtette m\u00e1s kult\u00far\u00e1k idej\u00e9t, \u00fagy mi is a nyugati programot \u00e1ssuk al\u00e1, amikor elismerj\u00fck m\u00e1s rendszerek jogosults\u00e1g\u00e1t. T\u00e1volr\u00f3l sincs sz\u00f3 arr\u00f3l, hogy a m\u0171v\u00e9szet, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s az eszt\u00e9tika fogalmai a dolgok rendj\u00e9hez tartozn\u00e1nak, ink\u00e1bb kultur\u00e1lis konstrukci\u00f3kk\u00e9nt l\u00e1tjuk \u0151ket, amelyek keletkez\u00e9s\u00fck hely\u00e9hez \u00e9s idej\u00e9hez k\u00f6t\u0151dnek.<br \/>\nNem v\u00e9letlen, hogy e k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hipot\u00e9zisek abb\u00f3l a szellemi k\u00f6zegb\u0151l indultak, amely szembesz\u00e1llt a nyelv \u00e9s az uralkod\u00f3 narrat\u00edv\u00e1k els\u0151bbs\u00e9g\u00e9vel, melynek talaj\u00e1ra a modernizmus m\u00edtosza is \u00e9p\u00fclt. A m\u0171v\u00e9szet, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s az eszt\u00e9tika hal\u00e1la tekinthet\u0151 a dekonstrukci\u00f3 okozta sz\u00e9lesebb episztemologiai kr\u00edzis metafor\u00e1j\u00e1nak. Derrida The Parergon c. essz\u00e9j\u00e9ben \u00fagy \u00e9rvel, hogy Az \u00edt\u00e9l\u0151er\u0151 kritik\u00e1j\u00e1ban Kant ama pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sa, hogy a m\u0171v\u00e9szetet az univerz\u00e1lis emberi reakci\u00f3 alapj\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztesse meg a kult\u00fara m\u00e1s term\u00e9keit\u0151l, val\u00f3j\u00e1ban mag\u00e1t az eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9ket konstru\u00e1lta meg, nem pedig egy m\u00e1r eleve l\u00e9tez\u0151t fedezett fel.  Derrida szerint, amikor \u2013 Kantot k\u00f6vetve \u2013 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt egy k\u00e9pet a keret\u00e9t\u0151l, az egyikhez eszt\u00e9tikai jelent\u00e9st rendelve, m\u00edg a m\u00e1sikhoz nem, ezzel az aktussal olyan \u00e9rt\u00e9keket fogadunk el egyetemes \u00e9rv\u00e9ny\u0171nek, amelyeket val\u00f3j\u00e1ban csak egy bizonyos, helyi kult\u00fara szentes\u00edtett.<br \/>\nA tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s egy \u00faj ter\u00fclet\u00e9nek, a visual studies-nak  vagy visual culture-nek gyakori kritik\u00e1ja, hogy nem k\u00fcl\u00f6n\u00edti el a m\u0171v\u00e9szi \u00e9s a m\u00e1sf\u00e9le k\u00e9pek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t. Ebben az \u00edr\u00e1sban azt szeretn\u00e9m bizony\u00edtani, hogy a kultur\u00e1lis \u00e9rtelmez\u00e9snek ezen \u00faj form\u00e1j\u00e1val szembeni ellen\u00e9rz\u00e9s nem helyt\u00e1ll\u00f3. Ahelyett, hogy az \u00faj tudom\u00e1nyt, mely a k\u00e9ptermel\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9s gyakran popul\u00e1ris form\u00e1it tanulm\u00e1nyozza \u2013 ahol a m\u0171v\u00e9szet m\u00e1sf\u00e9le vizu\u00e1lis term\u00e9kek k\u00f6zt kap helyet \u2013 esetleges fenyeget\u00e9sk\u00e9nt tekinten\u00e9nk a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9re, azt \u00e1ll\u00edtom, hogy ezeknek a vizu\u00e1lis ellent\u00e9teknek az \u00e9rt\u00e9ke a m\u0171fajok tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban van. P\u00e9ld\u00e1ul a fest\u00e9szet \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3, vagy \u00e9ppen a rekl\u00e1mok vizsg\u00e1lat\u00e1nak \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa az\u00e9rt fontos, mert ez\u00e1ltal eljutunk azokhoz a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dokhoz, ahogyan a tud\u00f3sok \u00e9s a kritikusok az egyes m\u00e9diumokat \u00e9rtelmezik. Az egyik meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 strat\u00e9gia a m\u00e1sik \u00e9rtelmez\u00e9si folyamat\u00e1t gazdag\u00edthatja. B\u00e1r e szem\u00e9let relativiz\u00e1lja a m\u0171v\u00e9szet tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t, mert azt sugallja, hogy a m\u0171v\u00e9szet is csak egy a vizu\u00e1lis termel\u00e9s sz\u00e1mtalan form\u00e1ja k\u00f6z\u00fcl, ugyanakkor elismeri a kutat\u00f3kat motiv\u00e1l\u00f3 etikai \u00e9s politikai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st. A visual culture tudom\u00e1nya azt \u00e1ll\u00edtja, hogy az eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9k nem term\u00e9szetes \u00e9s nem egyetemes \u00e9rv\u00e9ny\u0171, \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa \u2013 szemben m\u00e1sf\u00e9le k\u00e9pek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val \u2013 azt vil\u00e1g\u00edtja meg, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kult\u00far\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151pillanatokban milyen egy\u00e9ni jelent\u00e9ssel ruh\u00e1zt\u00e1k fel az eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9k fogalm\u00e1t.<br \/>\nA visual studiesnek egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 gyakorlatot kell kialak\u00edtania, mely a m\u0171v\u00e9szetet egy saj\u00e1tlagos szempontb\u00f3l vizsg\u00e1lva lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1l arra, hogy azt a k\u00e9pis\u00e9g m\u00e1s form\u00e1ival \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00fck k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3djaival vess\u00fck \u00f6ssze. Fenntartom, hogy ez a v\u00e1llalkoz\u00e1s kibogozhatatlanul \u00f6sszefon\u00f3dik a nyelv filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1val. A visual studies gyakorta foglalkozik azzal, hogy t\u00e1rgyak milyen m\u00f3don fedik fel az \u0151ket tanulm\u00e1nyoz\u00f3k etikai \u00e9s politikai elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t. Ez az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s egyfel\u0151l azon a felismer\u00e9sen alapul, hogy a szubjektivit\u00e1s szerepet j\u00e1tszik az objektivit\u00e1s hajszol\u00e1s\u00e1ban, m\u00e1sfel\u0151l pedig azon a felismer\u00e9sen, hogy a tudom\u00e1nyok elfogadott ter\u00fcletei a diskurzus archeol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak eredm\u00e9nyei.<br \/>\n\u00dagy t\u0171nik, Michael Baxandall haszn\u00e1lta el\u0151sz\u00f6r a visual culture kifejez\u00e9st, majd pedig Svetlana Alpers k\u00f6vette, hogy egy bizonyos kult\u00fara bizonyos id\u0151beni k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1nak (spectrum of images) jellemz\u0151ire utaljon.  A kifejez\u00e9s bevezet\u00e9se nyilv\u00e1nval\u00f3an Baxandall saj\u00e1t c\u00e9ljait szolg\u00e1lta, vagyis azt, hogy Baxandall mint t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz a m\u0171v\u00e9szi termel\u00e9st belehelyezze a t\u00e1rsadalomba, s hogy megmutathassa azt, amit \u00fagy nevezett, hogy a \u201ekor l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja\u201d (period eye).  Ek\u00f6zben term\u00e9szetesen nem t\u00f6r\u00f6lte el a magasm\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1t; hanem azt javasolta, hogy a premodern t\u00e1rsadalmak m\u0171v\u00e9szi termel\u00e9s\u00e9t ne \u00fagy tekints\u00e9k, mint egy auton\u00f3m tev\u00e9kenys\u00e9get, hanem mint olyat, ami mindig alapvet\u0151en r\u00e9sze volt a mindennapi \u00e9letet lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 \u00e9s alak\u00edt\u00f3 dolgoknak. W. J. T. Mitchell, aki a legink\u00e1bb felel\u0151s az\u00e9rt, ahogyan a kifejez\u00e9st alkalmazz\u00e1k, \u00fagy l\u00e1tja a visual culture-t mint a tudom\u00e1ny egy olyan ter\u00fclet\u00e9t, ahol k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudom\u00e1ny\u00e1gak tud\u00f3sainak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9z\u0151pontjai tal\u00e1lkoznak. Egy ilyen csoport tagjak\u00e9nt a chicag\u00f3i egyetemen Mitchell seg\u00edtett lefektetni az alapokat \u00e9s kialak\u00edtani a tanmenetet egy egy\u00e9ves egyetemi kurzus sz\u00e1m\u00e1ra a t\u00e9m\u00e1ban.  A visual culture \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net kapcsolat\u00e1r\u00f3l Mitchell a k\u00f6vetkez\u0151t \u00edrja: \u201eA visual culture \u00e1ltal\u00e1nos ter\u00fclet\u00e9nek talaj\u00e1n \u00e1llva a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00f6nmaga meghat\u00e1roz\u00e1sakor nem t\u00e1maszkodhat t\u00f6bb\u00e9 a sz\u00e9ps\u00e9g vagy az eszt\u00e9tikai jelent\u0151s\u00e9g \u00e1thagyom\u00e1nyozott fogalmaira. Elker\u00fclhetetlen, hogy figyelembe vegy\u00fck a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9s a popul\u00e1ris k\u00e9pi vil\u00e1g ter\u00fcleteit is, \u00e9s az eszt\u00e9tikai hierarchia, a zseni \u00e9s a remekm\u0171vek fogalmait \u00fajra kell \u00e9rtelmezn\u00fcnk, mint k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kult\u00far\u00e1k t\u00e9ri-id\u0151 saj\u00e1ts\u00e1gait megtestes\u00edt\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi konstrukci\u00f3kat.\u201d<br \/>\nMif\u00e9le k\u00e9pis\u00e9get sz\u00f3l\u00edt meg a visual culture, ha a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szi term\u00e9k k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9telt ink\u00e1bb kultur\u00e1lis konstrukci\u00f3nak, mintsem a kult\u00fara sz\u00e1m\u00e1ra \u201eadott\u201d valaminek tekinti? Ezen a ponton Mitchell kev\u00e9sb\u00e9 specifikus: \u201eAhelyett, hogy egy meghat\u00e1rozott inform\u00e1ci\u00f3- vagy \u00e9rt\u00e9kanyagot k\u00f6zvet\u00edtene, a visual culture kurzus l\u00e9nyege r\u00f6viden sz\u00f3lva az volna, hogy a di\u00e1kokat kritikai eszk\u00f6z\u00f6k t\u00e1r\u00e1val l\u00e1ssa el, amelyekkel az emberi vizualit\u00e1st vizsg\u00e1lhatj\u00e1k. Amennyiben megfelel\u0151en viszonyulunk a k\u00e9rd\u00e9sekhez \u00e9s a vit\u00e1khoz, teh\u00e1t nem eleve eld\u00f6nt\u00f6ttnek, hanem a kurzus l\u00e9nyegi tartalm\u00e1nak tekintj\u00fck azokat, akkor elker\u00fclhetetlen\u00fcl eljutunk majd a visual culture legjobb produktumainak m\u0171v\u00e9szeti tartalm\u00e1hoz, \u00e9rt\u00e9keihez, \u00e9s napvil\u00e1gra hozatal\u00e1hoz.\u201d<br \/>\nEgy ilyen meghat\u00e1roz\u00e1s mintha k\u00e9rd\u00e9s\u00e9rt ki\u00e1ltana. Olyan hatalmas a k\u00e9pek vil\u00e1ga, hogy ig\u00e9nyli a keretet. Neh\u00e9z meg\u00e9rteni, hogy miut\u00e1n Mitchell kor\u00e1bban m\u00e1r elutas\u00edtotta a \u201esz\u00e9ps\u00e9g vagy az eszt\u00e9tikai jelent\u0151s\u00e9g \u00e1thagyom\u00e1nyozott fogalmai\u201d-t, hogyan utalhat a min\u0151s\u00e9g fogalm\u00e1ra \u00e9s \u201ea visual culture legjobb produktumai\u201d-ra mint a kurzus meghat\u00e1roz\u00f3 tartalmi elemeire. M\u00edg Mitchell ellen\u00e1ll\u00e1sa azzal szemben, hogy a visual culture tudom\u00e1ny\u00e1nak keretet javasoljon, \u00e9rtelmezhet\u0151 az \u00faj, t\u00f6rt\u00e9netileg m\u00e9g nem elhelyezkedett tudom\u00e1nyter\u00fcletnek sz\u00f3l\u00f3 hasznos rugalmass\u00e1gk\u00e9nt is, addig a hezit\u00e1l\u00e1s elm\u00e9leti gyenges\u00e9gnek is tekinthet\u0151.<br \/>\nMitchell tervezett kurzus\u00e1nak egyik f\u0151bb gyeng\u00e9je azon amb\u00edci\u00f3ja, hogy a di\u00e1kokat \u201ekritikai eszk\u00f6z\u00f6k t\u00e1r\u00e1val l\u00e1ssa el, amelyekkel az emberi vizualit\u00e1st vizsg\u00e1lhatj\u00e1k\u201d. Ez a felfog\u00e1s a hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net kurzusokat visszhangozza, amelyek a di\u00e1kokat meg akarj\u00e1k \u201etan\u00edtani n\u00e9zni\u201d, \u00e9s azt is mag\u00e1ban foglalja, hogy van a fogalmaknak egy egyszer\u0171 t\u00e1rh\u00e1za, mintegy szersz\u00e1mosl\u00e1d\u00e1ja, aminek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a k\u00e9pi \u00e9lm\u00e9nyek gazdag \u00e9s komplex vil\u00e1ga meg\u00e9rthet\u0151.   Ha a visual culture-t nem kell lesz\u0171k\u00edteni az eszt\u00e9tikai jelent\u0151s\u00e9g egyetemes \u00e9rv\u00e9ny\u0171 fogalm\u00e1n alapul\u00f3 tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra a m\u0171v\u00e9szetnek, akkor mi\u00e9rt kellene a benne rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9geket egy egyetemes \u00e9rv\u00e9ny\u0171 episztemol\u00f3gia alapj\u00e1n eleve lehat\u00e1rolni?<br \/>\n\u00dagy l\u00e1tom, hogy a visual culture elemz\u00e9s\u00e9t nem sz\u00fcks\u00e9ges egyszer\u0171en n\u00e9h\u00e1ny alapelvre lesz\u0171k\u00edten\u00fcnk, e helyett a k\u00e9pek tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t heterogenit\u00e1suk, keletkez\u00e9s\u00fck k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei, valamint kultur\u00e1lis \u00e9s szoci\u00e1lis funkci\u00f3ik sokf\u00e9les\u00e9ge adhatja. Ez pontosan az\u00e9rt van, mert az \u00e9rtelmez\u00e9s kell\u00e9kei, a magyar\u00e1zat strat\u00e9gi\u00e1i, amelyeket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hagyom\u00e1ny\u00fa kult\u00far\u00e1k vizu\u00e1lis term\u00e9keinek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez haszn\u00e1lunk, olyannyira k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l, hogy minden egyes vizsg\u00e1lat form\u00e1j\u00e1nak el\u0151ny\u00e9re v\u00e1lik, ha a t\u00f6bbiben is j\u00e1ratos. Legal\u00e1bb egynek a \u201evisual studies\u201d c\u00edmet visel\u0151 egyetemi programok k\u00f6z\u00fcl ez a gondolat alapozza meg a szerkezet\u00e9t. P\u00e9ld\u00e1ul az 1980-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a rochesteri egyetem \u201eVisual and Cultural Studies\u201d tanterve k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudom\u00e1nyalap\u00fa elv\u00e1r\u00e1sokat foglalt mag\u00e1ban.  A di\u00e1kok hallgathatnak el\u0151ad\u00e1sokat a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a filmt\u00f6rt\u00e9net vagy popul\u00e1ris kult\u00fara t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9b\u0151l an\u00e9lk\u00fcl, hogy fel\u00e1ldozn\u00e1k az \u00e9rtelmez\u0151i hagyom\u00e1nyoknak azt a saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1t, amely a kultur\u00e1lis diskurzusok egyes form\u00e1inak egy\u00e9ni protokollj\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik. Az, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 metodol\u00f3giai hagyom\u00e1nyokat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetnek meg, k\u00e9pess\u00e9 teszi \u0151ket arra, hogy saj\u00e1t \u00e9rtelmez\u00e9seikhez n\u00e9z\u0151pontok sz\u00e9les sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t h\u00edvhass\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00fcl. P\u00e9ld\u00e1ul a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net tanulm\u00e1nyoz\u00e1sakor olyan elm\u00e9leteket \u00e9s m\u00f3dszereket alkalmazhatnak, melyekkel a film vagy a telev\u00edzi\u00f3 elemz\u00e9sekor ismerkedtek meg.<br \/>\nM\u00e9g enn\u00e9l is fontosabb tal\u00e1n, hogy a di\u00e1kok tudat\u00e1ban vannak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletek ideol\u00f3giai soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9nek, ami \u00e9rz\u00e9kenny\u00e9 teszi \u0151ket azokra a m\u00f3dokra, melyekben a tud\u00e1s termel\u00e9se megjelen\u00edti l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit, csak\u00fagy, mint az \u00e9rintettek motiv\u00e1ci\u00f3it. \u00cdgy a di\u00e1koknak r\u00e1l\u00e1t\u00e1suk ny\u00edlik saj\u00e1t kultur\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcleteire is. Az\u00e1ltal, hogy a di\u00e1kok megismerkednek az egyes tudom\u00e1ny\u00e1gak t\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1nyaival, lehet\u0151s\u00e9g\u00fck ad\u00f3dik, hogy elemezz\u00e9k \u00e9s dekonstru\u00e1lj\u00e1k azokat a filoz\u00f3fiai attit\u0171d\u00f6ket \u00e9s kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9keket, amelyek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151pontokban l\u00e9trehozt\u00e1k a tudom\u00e1ny\u00e1gak kereteit. Annak felismer\u00e9se, hogy a tudom\u00e1nyok diskurzusai v\u00e1ltoz\u00f3, nem stabil term\u00e9szet\u0171ek, hogy a v\u00e1ltoz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre reag\u00e1lnak, az elemz\u0151ket k\u00e9pess\u00e9 teszi arra, hogy ezeket a jellemz\u0151ket arra a ter\u00fcletre is alkalmazz\u00e1k, ahol \u00e9ppen m\u0171k\u00f6dnek. Annak felismer\u00e9se, hogy a tudom\u00e1ny\u00e1gak nem id\u0151h\u00f6z k\u00f6t\u00f6ttek \u2013 hogy nincsen semmi alapvet\u0151 a m\u00f3dszertani k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gben, ami az egyiket a m\u00e1sikt\u00f3l elv\u00e1lasztja \u2013 ahhoz seg\u00edti a visual culture tanulm\u00e1nyoz\u00f3it, hogy a tudom\u00e1ny\u00e1gak hat\u00e1rait kreat\u00edv \u00e9s term\u00e9keny eredm\u00e9nyekkel keresztezz\u00e9k. Ha semmi \u201eszent\u201d nincs abban, ahogyan egy t\u00e9m\u00e1t a m\u00faltban tanulm\u00e1nyoztak, \u00fagy semmi sem g\u00e1tolhatja meg, hogy a j\u00f6v\u0151ben ugyanazt a t\u00e9m\u00e1t egy m\u00e1sik n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l vizsg\u00e1lj\u00e1k.<br \/>\nAligha meglep\u0151, hogy a visual culture akad\u00e9miai t\u00e9m\u00e1v\u00e1 avanzs\u00e1l\u00e1sa nem volt vitamentes. Meglehet\u0151sen ironikus ugyanakkor, hogy nemcsak azok a tud\u00f3sok vitatt\u00e1k, akik a status quo \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1nak fenntart\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedtek, de olyanok is, akik ismert\u00e9k \u00e9s helyeselt\u00e9k a posztstrukturalista eszm\u00e9ket. Mik\u00f6zben a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a nem-m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zti hat\u00e1r elmos\u00e1s\u00e1nak tendenci\u00e1ja mag\u00e1ban foglalja annak hallgat\u00f3lagos elutas\u00edt\u00e1s\u00e1t, hogy egy egyetemes \u00e9rv\u00e9ny\u0171 eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9k k\u00e9pezn\u00e9 a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net alapj\u00e1t, \u00fagy t\u0171nik, hogy a tendencia olyan kritikusokat is \u00e9rz\u00e9kenyen \u00e9rintett, akik m\u00e1r hossz\u00fa id\u0151 \u00f3ta a visual arts \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek \u00fajfajta megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seit vallott\u00e1k maguk\u00e9nak, k\u00f6zt\u00fck olyan kritikusokkal, akik hat\u00e1rozottan elutas\u00edtott\u00e1k a hagyom\u00e1nyos eszt\u00e9tikai elveket.<br \/>\n1996-ban az October c. foly\u00f3irat k\u00f6rbek\u00fcld\u00f6tt egy k\u00e9rd\u0151\u00edvet olyan tud\u00f3soknak, akikr\u0151l k\u00f6ztudott volt, hogy \u00e9rdekeltek a k\u00e9pek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ban. \u00cdgy m\u0171v\u00e9szet- \u00e9s filmt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeket, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a vizualit\u00e1s szak\u00e9rt\u0151it k\u00e9rdezt\u00e9k a visual culture kezdem\u00e9nyez\u00e9ssel kapcsolatban. M\u00e1r maga a k\u00e9rd\u0151\u00edv is el\u00e1rulta azonban megalkot\u00f3inak a visual culture-rel szembeni gyanakv\u00e1s\u00e1t, vagyis hogy ennek az \u00faj ter\u00fcletnek a l\u00e9trehoz\u00e1sa a k\u00e9s\u0151kapitalizmus kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3 \u00e9rdekeinek szerencs\u00e9tlen fejlem\u00e9nye volna. Mivel egy ilyen \u00e1ll\u00edt\u00e1s nyilv\u00e1nval\u00f3an a legkev\u00e9sb\u00e9 sem mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151, \u00e9rdemes r\u00e9szletesebben megvizsg\u00e1lni. A harmadik k\u00e9rd\u00e9s \u00edgy sz\u00f3lt: \u201e\u00dagy t\u0171nik, hogy a visual studies mint interdiszciplin\u00e1ris rubrika, el\u0151felt\u00e9telezi a l\u00e1that\u00f3 (visual) mint testetlen\u00edtett k\u00e9p (disembodied image) \u00fajonnan kialak\u00edtott koncepci\u00f3j\u00e1t, amelyet re-kre\u00e1ltak a jelcsere \u00e9s a fantazma-projekci\u00f3 virtu\u00e1lis terei sz\u00e1m\u00e1ra. Tov\u00e1bb\u00e1, ha a k\u00e9pnek eme \u00faj paradigm\u00e1ja eredetileg a pszichoanal\u00edzis \u00e9s a m\u00e9dia diskurzusok tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l fejl\u0151d\u00f6tt is ki, napjainkra m\u00e1r egy speci\u00e1lis, m\u00e9diumokt\u00f3l f\u00fcggetlen szerepet kapott. E szerepb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an a visual studies a maga szer\u00e9ny, akad\u00e9mikus m\u00f3dj\u00e1n hozz\u00e1j\u00e1rul a globaliz\u00e1lt t\u0151ke k\u00f6vetkez\u0151 fejl\u0151d\u00e9si fokozat\u00e1hoz tartoz\u00f3 szubjektumok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.\u201d<br \/>\nKinek az \u00e1ll\u00e1spontja ez? Ki mondott kinek, mit, mikor \u00e9s hol, \u00e9s mit \u00e9rtett alatta? A sz\u00f6veg testetlen hangja nem seg\u00edt, kellemetlen helyzetbe hozza a potenci\u00e1lis v\u00e1laszad\u00f3t, aki szeretne reag\u00e1lni ezekre az \u00e1ll\u00edt\u00e1sokra. Mit jelent p\u00e9ld\u00e1ul az, hogy \u201ea visual studies mint interdiszciplin\u00e1ris rubrika, el\u0151felt\u00e9telezi a l\u00e1that\u00f3 (visual) mint testetlen\u00edtett k\u00e9p (disembodied image) \u00fajonnan kialak\u00edtott koncepci\u00f3j\u00e1t\u201d? Ha ez azt jelenten\u00e9, hogy a visual studies le akarja v\u00e1lasztani a k\u00e9pet az azt k\u00f6r\u00fclvev\u0151 kultur\u00e1lis term\u00e9kekr\u0151l, h\u00e1t semmi sincs t\u00e1volabb az igazs\u00e1gt\u00f3l. A visual studies l\u00e9nyege \u2013 ahogyan \u00e9n l\u00e1tom \u2013 az, hogy elhelyezze a k\u00e9pet a kultur\u00e1lis k\u00f6rnyezet\u00e9t alkot\u00f3 jelent\u00e9sk\u00e9pz\u00e9s folyamat\u00e1ban. Egy ilyen meghat\u00e1roz\u00e1s mag\u00e1ban foglaln\u00e1 p\u00e9ld\u00e1ul, hogy a visual studies sz\u00e1nd\u00e9kosan nem veszi figyelembe azokat a hagyom\u00e1nyos biztos\u00edt\u00e9kokat, amiket a tud\u00f3sok az\u00e9rt alkottak, hogy meg\u0151rizz\u00e9k a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. A visual studiest meghat\u00e1roz\u00f3 feltev\u00e9sek egyike nem m\u00e1s, mint \u00e9ppen az, hogy a k\u00e9p szavakkal tel\u00edtett. Nem tagadom, hogy lehetetlen kiel\u00e9g\u00edt\u0151en szavakk\u00e1 form\u00e1lni egy k\u00e9pet, de a vizu\u00e1lis jelrendszerek kibogozhatatlanul \u00f6sszefon\u00f3dtak a nyelvi \u00e9s m\u00e1s k\u00f3dokkal, amelyek egy bizonyos t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151pontban egy bizonyos kult\u00far\u00e1nak a jellemz\u0151i. Ahogyan W. J. T. Mitchell \u00edrja a k\u00f6nyv\u00e9ben: \u201eA Picture Theory egyik vitathat\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1sa az, hogy a k\u00e9pek \u00e9s a sz\u00f6vegek k\u00f6z\u00f6tti interakci\u00f3t a reprezent\u00e1ci\u00f3 alapozza meg: minden k\u00f6zeg kevert \u00e9s minden reprezent\u00e1ci\u00f3 heterog\u00e9n; nincsenek \u2019tiszt\u00e1n\u2019 vizu\u00e1lis vagy k\u00e9pi m\u0171v\u00e9szetek, m\u00e9g ha a modernizmus egyik k\u00f6zponti ut\u00f3pisztikus gesztusa is az a t\u00f6rekv\u00e9s, hogy megtiszt\u00edtsa a m\u00e9diumokat.\u201d<br \/>\nAz a kijelent\u00e9s, hogy a visual studies ahhoz a defin\u00edci\u00f3hoz k\u00f6t\u0151dik, mely szerint a vizualit\u00e1s vagyis a \u201etestetlen\u00edtett k\u00e9p\u201d (disembodied image) \u201ehozz\u00e1j\u00e1rul a globaliz\u00e1lt t\u0151ke k\u00f6vetkez\u0151 fejl\u0151d\u00e9si fokozat\u00e1hoz tartoz\u00f3 szubjektumok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz\u201d, k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a legink\u00e1bb hi\u00e1nyosan al\u00e1t\u00e1masztott \u00e1ll\u00edt\u00e1s. Rosalind Kraussnak az October ugyanezen sz\u00e1m\u00e1hoz \u00edrt hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sa azonban megvil\u00e1g\u00edtja a probl\u00e9m\u00e1t. A \u201eWelcome to the Cultural Revolution\u201d c. tanulm\u00e1ny a cultural studies n\u00e9ven ismertt\u00e9 v\u00e1lt interdiszciplin\u00e1ris kutat\u00e1s egyik t\u00edpus\u00e1nak kritik\u00e1ja. V\u00e9lem\u00e9nye szerint, amikor a visual studies \u2013 ahogyan a cultural studies is \u2013 a Lacan-i identit\u00e1selm\u00e9let \u00e9s az Althusser-i ideologikus interpell\u00e1ci\u00f3-elm\u00e9let k\u00f6vet\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik, akkor az a vesz\u00e9ly fenyegeti, hogy az identit\u00e1skonstrukci\u00f3 bizonyos leegyszer\u0171s\u00edtett form\u00e1inak kell al\u00e1vetnie mag\u00e1t.  Krauss azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a vizsg\u00e1latnak ez az \u00faj ter\u00fclete azt is mag\u00e1ban foglalja, hogy a hum\u00e1n szubjektivit\u00e1st a \u201etestetlen\u00edtett k\u00e9pek\u201d (disembodied image) passz\u00edv befogad\u00e1sa form\u00e1lja.<br \/>\nEgy ilyen v\u00e9gk\u00f6vetkeztet\u00e9s azonban nehezen t\u0171nik \u00f6sszeegyeztethet\u0151nek a szubjektum form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1r\u00f3l vallott Lacan-i elk\u00e9pzel\u00e9ssel. Ahogyan Douglas Crimp r\u00e1mutatott, a Lacan-i elm\u00e9letben bizony semmifajta passz\u00edv elem nincsen.  Ha Lacan a \u201et\u00fck\u00f6r st\u00e1dium\u201d-r\u00f3l adott le\u00edr\u00e1sa szerint a gyerek narcisztikusan azonosul egy k\u00e9pm\u00e1ssal, ami \u00e9n-ide\u00e1ll\u00e1 v\u00e1lik, a gyerekben ugyanakkor az is tudatosul, hogy k\u00e9pm\u00e1sa \u2013 valaki m\u00e1snak a szem\u00e9b\u0151l n\u00e9zve \u2013 puszta t\u00e1rgy. Lacan nem csak az ellent\u00e9tes, paradox term\u00e9szet\u00e9t \u00e1ll\u00edtja a folyamatnak, aminek sor\u00e1n a gyerek egyszerre azonosul \u00e9s elidegenedik egy \u00f6nk\u00e9pt\u0151l, de a folyamat folytat\u00f3d\u00e1s\u00e1t \u00e9s v\u00e9gn\u00e9lk\u00fclis\u00e9g\u00e9t is \u00e1ll\u00edtja. A Lacan-i szubjektum ez\u00e9rt sosem merev, hanem \u00e1tmeneti \u00e9s form\u00e1l\u00f3d\u00f3. Bizonyos \u00e9rtelmez\u0151k, k\u00f6zt\u00fck Kaja Silverman, a modell dinamizmus\u00e1ban, vagyis az \u00e9n-ide\u00e1l \u00e1lland\u00f3 konstrukci\u00f3j\u00e1ban \u00e9s destrukci\u00f3j\u00e1ban v\u00e9lik felfedezni a szubjektumnak azt a k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, hogy t\u00e1rsas cselekv\u0151k\u00e9nt tev\u00e9kenykedhessen.  Ha a t\u00fck\u00f6r st\u00e1diumban a tudatoss\u00e1g hasad\u00e1sa \u00e9ppen annyira f\u00fcgg az egy\u00e9nnek a k\u00e9pm\u00e1st\u00f3l val\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1s\u00e1t\u00f3l, mint amennyire f\u00fcgg a k\u00e9pm\u00e1ssal val\u00f3 azonosul\u00e1s\u00e1t\u00f3l, akkor a szubjektivit\u00e1s sz\u00fclet\u00e9se nem tekinthet\u0151 ok-okozat viszonynak, a k\u00e9pek tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa \u00e9s a \u201eglobaliz\u00e1lt t\u0151ke k\u00f6vetkez\u0151 fokozat\u00e1nak szubjektumai\u201d k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat pedig tov\u00e1bbra is bizony\u00edt\u00e1sra v\u00e1r.<br \/>\nA harmadik k\u00e9rd\u00e9s t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t neh\u00e9z k\u00f6vetni \u2013 azt az \u00e9rvel\u00e9st, mely szerint a k\u00e9pek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak posztstrukturalista m\u00f3dja, amelyhez hozz\u00e1tartozik, hogy az eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9k ink\u00e1bb kultur\u00e1lisan konstru\u00e1lt, mintsem eleve adott, a k\u00e9s\u0151kapitalizmus term\u00e9ke volna. Ezen a ponton Fredric Jameson nagyhat\u00e1s\u00fa posztmodernizmus koncepci\u00f3ja lehetett inspir\u00e1l\u00f3.  Jameson a t\u00f6rt\u00e9nelmet evolucionista n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l vizsg\u00e1lja: a posztmodernizmus sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en k\u00f6veti a modernizmust, mivel kult\u00far\u00e1ja a k\u00e9s\u0151 kapitalista gazdas\u00e1gra reflekt\u00e1l. Egy ilyen \u00e9rtelmez\u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmet id\u0151beli teleol\u00f3giai folyamatk\u00e9nt l\u00e1ttatja, Jameson eset\u00e9ben azonban ez nem a hegeli, hanem a marxista modell. A t\u00f6rt\u00e9nelem motorja itt nem a szellem \u00fatja, hanem az oszt\u00e1lyharc. Jameson szerint a nyugati t\u00f6rt\u00e9nelem marxista nagy narrat\u00edv\u00e1j\u00e1nak elm\u00e9leti kritik\u00e1i l\u00e9trej\u00f6tt\u00fck t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanat\u00e1nak szimpt\u00f3m\u00e1it hordozz\u00e1k. A t\u00f6rt\u00e9nelem totaliz\u00e1l\u00f3 \u2013 ez esetben a marxista \u2013 elm\u00e9leteinek kritik\u00e1ja a posztmodern \u00e1llapot megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1nak tekintend\u0151, \u00e9s nem a hagyom\u00e1nyos t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let kih\u00edv\u00e1s\u00e1nak. E n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l tekintve, a t\u00f6rt\u00e9nelem marxista \u00e9rtelmez\u00e9se megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen, mert lehetetlen azon k\u00edv\u00fcl gondolkodni. A t\u00f6rt\u00e9nelem egybeesik az emberi l\u00e9tez\u00e9s val\u00f3s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeivel, \u00e9s nem egy bizonyos filoz\u00f3fiai r\u00e1l\u00e1t\u00e1s e k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre. Csak akkor lehets\u00e9ges a historicista vagy a marxista t\u00f6rt\u00e9nelemfiloz\u00f3fia kritik\u00e1j\u00e1t egy t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151szak jellegzetess\u00e9g\u00e9re reduk\u00e1lni, ha elfogadjuk a t\u00f6rt\u00e9nelem teleol\u00f3giai szeml\u00e9let\u00e9t, miszerint a posztmodernizmust \u00e9s annak intellektu\u00e1lis fejlem\u00e9nyeit a szellem vagy a t\u0151ke evol\u00faci\u00f3j\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9ges \u00e1llom\u00e1sak\u00e9nt azonos\u00edtjuk. Jameson marxizmusa sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en metafiloz\u00f3fia, ami fel\u00f6leli az \u00f6sszes t\u00f6bbi filoz\u00f3fiai rendszert, mik\u00f6zben elutas\u00edtja, hogy maga is egy lenne k\u00f6z\u00fcl\u00fck. \u00c1m pontosan az \u00f6nreflexivit\u00e1s e hi\u00e1nya, a t\u00f6rt\u00e9neti gondolatok alapjainak eme naturaliz\u00e1l\u00e1sa ellen int\u00e9z kih\u00edv\u00e1st a visual studies.<br \/>\nA nyelv Derrida-i filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve, mely szerint a metafizika otthona a nyelv, a visual studies els\u0151sorban \u00e9s legf\u0151k\u00e9ppen a jelent\u00e9sk\u00e9pz\u00e9s keret\u00e9re \u00f6sszpontos\u00edt. \u00c9pp ahogyan a diskurzusanal\u00edzis a nyelvhez nem mint a vil\u00e1ghoz elvezet\u0151 \u00fathoz, hanem a vil\u00e1got helyettes\u00edt\u0151 \u00f6nk\u00e9nyes jelek t\u00e1r\u00e1hoz k\u00f6zel\u00edt, \u00fagy a visual studies \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek t\u00e1rgya is az, hogy mik\u00e9ppen \u00e9rthet\u0151k a k\u00e9pek kultur\u00e1lis praxisk\u00e9nt. A megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s jelent\u0151s\u00e9ge, hogy felfedi azoknak az \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t, akik l\u00e9trehozz\u00e1k, manipul\u00e1lj\u00e1k \u00e9s fogyasztj\u00e1k a k\u00e9peket. Ahelyett, hogy egy totaliz\u00e1l\u00f3 elm\u00e9letet k\u00f6vetne \u2013 amely az elm\u00e9leti \u00faj\u00edt\u00e1st egy gazdas\u00e1gi alapokon form\u00e1l\u00f3d\u00f3 kult\u00fara ideol\u00f3giai \u201efel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny\u00e9v\u00e9\u201d sz\u0171k\u00edten\u00e9 le \u2013, a visual studies kitart amellett, , hogy az emberi cselekv\u00e9s nem megj\u00f3solhat\u00f3 (m\u00e9g ha el is fogadja, hogy a kultur\u00e1lis hat\u00e1sok sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en a tudatoss\u00e1g felt\u00e9telei); a kultur\u00e1lis diskurzus f\u0151bb konfliktusai (heteroglossz\u00e1i) bizony\u00edtj\u00e1k, hogy kultur\u00e1lis anal\u00edzis sor\u00e1n nem tekinthet\u00fcnk el az alapvet\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3kt\u00f3l (agency). A posztstrukturalizmus \u2013 olyan elm\u00e9letek sora, amelyek a jelent\u00e9s meghat\u00e1rozhatatlans\u00e1g\u00e1t \u00e9s a vil\u00e1g megismerhetetlens\u00e9g\u00e9t hangs\u00falyozz\u00e1k \u2013 felbukkan\u00e1s\u00e1nak idej\u00e9n Jameson a t\u00f6rt\u00e9nelem f\u0151bb narrat\u00edv\u00e1i k\u00f6z\u00fcl az egyik legtradicion\u00e1lisabbat t\u00e1mogatja: Marx elm\u00e9let\u00e9t, amely az emberi l\u00e9nyeknek l\u00e9tez\u00e9s\u00fck val\u00f3s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeihez val\u00f3 viszony\u00e1t \u00e9rtelmezi. A posztstrukturalista filoz\u00f3fiai hagyom\u00e1ny kontextus\u00e1ban, amely \u00e9lesen r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra a felismer\u00e9sre, hogy a nyelv nem \u00e1tl\u00e1that\u00f3 \u00e9s nem k\u00e9pes utat nyitni a vil\u00e1g fel\u00e9, nem jellemezhetj\u00fck m\u00e1sk\u00e9nt Jameson kult\u00faraelm\u00e9let\u00e9t, \u00e9s a visual studies ellen ir\u00e1nyul\u00f3 ezen alapul\u00f3 t\u00e1mad\u00e1sokat, mint egyfajta, a val\u00f3di ut\u00e1ni nosztalgi\u00e1t (nostalgia for the real).<br \/>\nHal Foster, az October id\u00e9zett sz\u00e1m\u00e1hoz val\u00f3 hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1s\u00e1ban csatlakozik Rosalind Krausshoz, amikor a visual culture gondolat\u00e1hoz negat\u00edvan viszonyul, \u00e9s azzal \u00e9rvel, hogy a k\u00e9pek ilyen m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se mag\u00e1ban foglal egy elmozdul\u00e1st \u201ea m\u0171v\u00e9szett\u0151l a vizu\u00e1lis fel\u00e9 \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelemt\u0151l a kult\u00fara fel\u00e9\u201d.  A k\u00e9t ellent\u00e9tp\u00e1r k\u00f6z\u00fcl a m\u00e1sodikkal kezdve Foster azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a visual culture r\u00e9sze annak, amit \u0151 \u201eetnogr\u00e1fiai fordulatnak\u201d nevez. Elismerve, hogy a diskurzus termel\u00e9s\u00e9ben jelent\u0151s\u00e9ge van a helynek (positionality), hogy a tud\u00e1st m\u00f3dos\u00edtj\u00e1k az alakul\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s szem\u00e9lyek \u00e9rdekei, Foster azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a visual culture k\u00f6nnyen kompromitt\u00e1lhatja a hagyom\u00e1nyos (pl. marxista) t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00e9pet.<br \/>\nAz etnogr\u00e1fiai modellben a t\u00e1rsadalom ter\u00e9ben haladva egyik helyr\u0151l a m\u00e1sikra a mozg\u00e1s ink\u00e1bb v\u00edzszintes, mintsem f\u00fcgg\u0151leges. Ezt a modellt a t\u00f6rt\u00e9neti diskurzus, \u00e9s a form\u00e1\u00e9rt, a saj\u00e1t form\u00e1j\u00e1\u00e9rt val\u00f3 felel\u0151ss\u00e9g jellemzi. Ily m\u00f3don a t\u00f6rt\u00e9nelemr\u0151l a kult\u00far\u00e1ra v\u00e1lt\u00e1s el\u0151id\u00e9zheti, a m\u0171v\u00e9szetben \u00e9pp \u00fagy, mint a kritik\u00e1ban, a poszthistorikus redukci\u00f3t, \u00e9pp oly gyakran, mint a multihistorikus komplik\u00e1ci\u00f3t.<br \/>\nFoster \u00edgy szembe\u00e1ll\u00edtja a diakr\u00f3ni\u00e1t a szinkr\u00f3ni\u00e1val, \u00e9s \u00fagy \u00e9rvel, hogy az ut\u00f3bbi gyarapszik az el\u0151bbi k\u00e1r\u00e1ra. A kronol\u00f3gia sz\u00e1m\u00e1ra kedvez\u0151tlennek t\u0171nik a kult\u00fara t\u00e9rbelis\u00e9g\u00e9nek \u00e9s a szubjektum poz\u00edci\u00f3k sokas\u00e1g\u00e1nak felismer\u00e9se. Foster szerint a poz\u00edci\u00f3k k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek lehetetlenn\u00e9 teszik, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyek egyetlen v\u00e1ltozat\u00e1t elfogadjuk. Foster k\u00e9ts\u00e9gei azonban alaptalanok. B\u00e1r a visual studies n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi azokat a f\u0151 narrat\u00edv\u00e1kat, amelyek eddig meghat\u00e1rozt\u00e1k t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let\u00fcnket, m\u00e9gsem k\u00edv\u00e1n el\u0151l\u00e9pni t\u00f6rt\u00e9nelemfiloz\u00f3fi\u00e1v\u00e1. A visual culture tanulm\u00e1nyoz\u00f3i nem t\u00e1madj\u00e1k az id\u0151t, hiszen pontosan az id\u0151- \u00e9s t\u00e9rs\u00edkok tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1ra hivatott ez a tudom\u00e1nyter\u00fclet. Elhagyva a hegeli \u00e9s a marxista meta-narrat\u00edv\u00e1kat, lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk ny\u00edlik a kultur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l \u00fajragondolni a t\u00f6rt\u00e9nelmet. T\u00e1volr\u00f3l sem a fejl\u0151d\u00e9snek egy lesz\u0171k\u00edt\u0151 form\u00e1j\u00e1r\u00f3l van itt sz\u00f3, hanem a t\u00f6rt\u00e9nelem ilyen fajta tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa lehet\u0151s\u00e9g szerint annak narrat\u00edv\u00e1it m\u00e9g tov\u00e1bb gazdag\u00edtja \u00e9s \u00e9rdekesebb\u00e9 teszi. M\u00e1s szavakkal, a \u201emultihistorikus komplik\u00e1ci\u00f3\u201d, vagyis annak lehet\u0151s\u00e9ge, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi narrat\u00edv\u00e1kat n\u00e9z\u0151pontok sokas\u00e1g\u00e1b\u00f3l lehet elmondani, nem azonos\u00edthat\u00f3 ellentmond\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl a \u201eposzthistorikus redukci\u00f3val\u201d.<br \/>\nA m\u0171v\u00e9szet kifejez\u00e9snek a kult\u00far\u00e1val val\u00f3 helyettes\u00edt\u00e9se \u2013 Foster v\u00e9lem\u00e9nye szerint \u2013 feladja a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1ban rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9get. Felid\u00e9zve az \u201eal\u00e1rendelts\u00e9get\u201d (subjection) mint az auton\u00f3mia ellenp\u00e1rj\u00e1t, azt hangs\u00falyozza, hogy auton\u00f3mia h\u00edj\u00e1n a m\u0171v\u00e9szet puszt\u00e1n a vizu\u00e1lis vil\u00e1gra \u201ereduk\u00e1l\u00f3dik\u201d. Foster Adorno kapitalista kult\u00far\u00e1val szembefordul\u00f3 m\u0171v\u00e9szetk\u00e9p\u00e9t visszat\u00fckr\u00f6zve \u00edrja: \u201eA felvil\u00e1gosod\u00e1s gondolkod\u00f3i, mint Kant is, az\u00e9rt hirdett\u00e9k ki az auton\u00f3mi\u00e1t, hogy az int\u00e9zm\u00e9nyeket kiragadj\u00e1k az ancien r\u00e9gime-b\u0151l, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szei, mint Riegl is, az\u00e9rt, hogy ellen\u00e1lljanak a m\u0171v\u00e9szet determinisztikus magyar\u00e1zat\u00e1nak, a modernist\u00e1k \u2013 Manet-t\u0151l Juddig \u2013 pedig az\u00e9rt, hogy kikezdj\u00e9k az ikonogr\u00e1fiai sz\u00f6vegek els\u0151bbs\u00e9g\u00e9t, az illusztrat\u00edv jelent\u00e9sek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, a t\u00f6megm\u00e9dia imperializmus\u00e1t, a m\u0171v\u00e9szet \u00f6nk\u00e9nyes politik\u00e1val val\u00f3 t\u00falterhel\u00e9s\u00e9t, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Ahogyan az esszencializmus, \u00fagy az auton\u00f3mia is egy cs\u00fanya sz\u00f3 manaps\u00e1g, de tal\u00e1n id\u0151nk\u00e9nt nem egy rossz m\u00f3dszer: nevezz\u00fck strat\u00e9giai auton\u00f3mi\u00e1nak.\u201d<br \/>\nNem v\u00e9letlen term\u00e9szetesen, hogy az utols\u00f3 szavak Gayatri Spivak \u201estrat\u00e9giai esszencializmus\u201d-s\u00e1t visszhangozz\u00e1k.   Ahogyan Spivak esszencializmus koncepci\u00f3ja a politikai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekt\u0151l f\u00fcgg\u0151en relat\u00edv vagy abszol\u00fat, \u00e9ppen \u00fagy a \u201estrat\u00e9giai auton\u00f3mia\u201d is egyszerre relativiz\u00e1lja \u00e9s meger\u0151s\u00edti a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. Foster eset\u00e9ben a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak t\u00e9telez\u00e9se politikai gesztus (ami t\u00f6rt\u00e9netileg meghat\u00e1rozott \u00e9s szem\u00e9lyes ballasztot hordoz) \u00e9s azt szolg\u00e1lja, hogy elh\u00e1r\u00edtsa a vizualit\u00e1s m\u0171v\u00e9szet elleni t\u00e1mad\u00e1s\u00e1t. Sz\u00e1m\u00e1ra ez egy vagy-vagy helyzet; a m\u0171v\u00e9szet vagy auton\u00f3m, vagy els\u00fcllyed a vizualit\u00e1s ingov\u00e1ny\u00e1ban.<br \/>\nFosterrel ellent\u00e9tben azt gondolom, hogy az auton\u00f3mia\/al\u00e1rendelts\u00e9g \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet\/vizualit\u00e1s ellent\u00e9tp\u00e1rok val\u00f3j\u00e1ban nem helyt\u00e1ll\u00f3k. Az a gondolat, hogy a m\u0171v\u00e9szet egy volna a sz\u00e1mtalan diszkurz\u00edv praxis k\u00f6z\u00fcl, a jelent\u00e9salkot\u00e1s egy olyan vizu\u00e1lis form\u00e1ja, mely m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1ban a k\u00e9palkot\u00e1s m\u00e1s form\u00e1ival \u00f6sszevethet\u0151, azt jelenti, hogy ezek a tev\u00e9kenys\u00e9gek egym\u00e1ssal egyenrang\u00fanak tekinthet\u0151k. Ahelyett, hogy a m\u0171v\u00e9szetnek m\u00e1s kultur\u00e1lis k\u00e9palkot\u00e1sokkal szembeni els\u0151bbs\u00e9g\u00e9t bizonygatn\u00e1nk, mi\u00e9rt nem ismerj\u00fck fel ink\u00e1bb megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetetts\u00e9g\u00e9t? Mi\u00e9rt nem tekintj\u00fck a m\u0171v\u00e9szetet egynek a visual culture-t alkot\u00f3 sz\u00e1mtalan k\u00e9palkot\u00e1si m\u00f3d k\u00f6z\u00fcl? A visual culture-nek nem az az \u00e9rdeke, hogy \u00fagy tekintse a m\u0171v\u00e9szetet, mint ami beolvad a t\u00f6bbi \u00e1br\u00e1zol\u00e1si form\u00e1ba, hanem ink\u00e1bb az, hogy elismerje a vizu\u00e1lis kreativit\u00e1s saj\u00e1t hagyom\u00e1nnyal rendelkez\u0151 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett form\u00e1jak\u00e9nt. S\u0151t, a visual culture-nek nem csak fel kell ismernie az egy bizonyos kult\u00far\u00e1t \u00e9ltet\u0151 k\u00e9ptermel\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171fajait, hanem ki kell \u00e1llnia amellett, hogy az egyedi min\u0151s\u00e9gek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00fckh\u00f6z k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket ig\u00e9nyelnek.<br \/>\nAzonban m\u00e9g enn\u00e9l is fontosabb tal\u00e1n, hogy a m\u0171v\u00e9szi termel\u00e9snek a visual culture kontextus\u00e1n bel\u00fcli megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1munkra, hogy megvizsg\u00e1ljuk az eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9kre vonatkoz\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1sok t\u00e1rsadalmi saj\u00e1toss\u00e1gait \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi alak\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Nem sz\u00fcks\u00e9ges, hogy a k\u00e9ptermel\u00e9snek azok a form\u00e1i, amelyek m\u00e1r el\u00e9rtek egy bizonyos st\u00e1tuszt \u00e9s elismer\u00e9st egy kult\u00far\u00e1n bel\u00fcl, szert tegyenek arra egy m\u00e1sikban is. A nyugati m\u0171v\u00e9szetfogalom glob\u00e1lis elismer\u00e9st \u00e9lvez \u00e9s a nem-nyugati kult\u00far\u00e1kat felhatalmazza arra, hogy a nyugat-eur\u00f3pai hagyom\u00e1nyban tekint\u00e9lyes m\u0171v\u00e9szi term\u00e9keknek hazai megfelel\u0151ire tal\u00e1ljanak r\u00e1, mi\u00e1ltal lehet\u0151s\u00e9g\u00fck ad\u00f3dik, hogy a nemzet\u00e1llam ide\u00e1ja \u00e1ltal uralt politikai univerzumban szerephez jussanak. A gondolat eredet\u00e9nek \u00e9s szerep\u00e9nek felismer\u00e9se azonban, r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra, ahogyan a m\u0171v\u00e9szet fogalma sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen \u00e1tform\u00e1lja azt, ahogyan a nem-nyugati kult\u00far\u00e1k m\u0171v\u00e9szi term\u00e9keit kor\u00e1bban \u00e9rtelmezt\u00e9k. Diszkurz\u00edv gyakorlatk\u00e9nt \u00e9rtelmezve az eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9ket, vil\u00e1gosan l\u00e1thatjuk azokat a m\u00f3dokat, ahogyan egy ilyen gyakorlat term\u00e9szete az id\u0151 folyam\u00e1ban v\u00e1ltozik. A m\u0171v\u00e9szetnek egy nem-esszencialista szeml\u00e9lete, amely nem t\u00f6r\u0151dik azzal, hogy e t\u00f6rekv\u00e9s \u201eauton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t\u201d a kultur\u00e1lis diszkurzivit\u00e1s m\u00e1s form\u00e1ival szemben v\u00e9delmezze, felh\u00edvja figyelm\u00fcnket a m\u0171v\u00e9szetet nem-m\u0171v\u00e9szett\u00e9 (\u00e9s vice versa) form\u00e1l\u00f3 \u00edzl\u00e9sbeli v\u00e1ltoz\u00e1sokra.<br \/>\nTomas Crow kritik\u00e1j\u00e1nak is a visual culture v\u00e1lt a c\u00e9lt\u00e1bl\u00e1j\u00e1v\u00e1. Fosterhez hasonl\u00f3an, Crow is a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t akarja v\u00e9delmezni, de az \u0151 eset\u00e9ben az auton\u00f3mi\u00e1t a \u201enyilv\u00e1noss\u00e1gnak\u201d (public sphere) nevezett elgondol\u00e1s t\u00e1mogatja. J\u00fcrgen Habermast k\u00f6veti ezen a ponton \u00e9rv\u00e9l\u00e9s\u00e9ben, mely szerint a tizennyolcadik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a nacionalizmus alapelveinek talaj\u00e1n a burzso\u00e1 kult\u00fara fejl\u0151d\u00e9se ellent\u00e9tben \u00e1llt az \u00e1llam hagyom\u00e1nyos autokrata autorit\u00e1s\u00e1val. Ebben a nyilv\u00e1noss\u00e1gban, amelyet a n\u00e9zetek konszenzust kov\u00e1csol\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00f3lagosan szabad cser\u00e9jek\u00e9nt jellemeznek, l\u00e1tja Crow a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak biztos\u00edt\u00e9k\u00e1t.  Ez a nyilv\u00e1noss\u00e1g az a kritikai t\u00e9r, amelyben a m\u0171v\u00e9szet mibenl\u00e9t\u00e9nek gondolat\u00e1t megvitatj\u00e1k, \u00e9s ahol err\u0151l megegyez\u00e9s sz\u00fclethet. A posztstrukturalizmus megjelen\u00e9se idej\u00e9n \u00e9s az identit\u00e1s politika felemelked\u00e9sekor az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a m\u0171v\u00e9szeti helyzetet tekintve Crow a megegyez\u00e9sen alapul\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ide\u00e1j\u00e1nak cs\u0151dj\u00e9t panaszolja, mert ez szerinte azt jelzi, hogy megsz\u0171nt a m\u0171v\u00e9szi \u00e9rt\u00e9kr\u0151l alkotott b\u00e1rmif\u00e9le konszenzus.  A m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g ir\u00e1nyn\u00e9lk\u00fclis\u00e9g\u00e9t, az avantg\u00e1rd elt\u0171n\u00e9s\u00e9t a nyilv\u00e1noss\u00e1g \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1nak tulajdon\u00edtja, arra utalva, hogy speci\u00e1lis \u00e9rdekek szabot\u00e1lt\u00e1k azt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alapot, amire a m\u0171v\u00e9szet ide\u00e1ja t\u00e1maszkodott.<br \/>\nFeminista kritik\u00e1k er\u00e9lyesen t\u00e1madt\u00e1k Crow azon \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, hogy az identit\u00e1s politika felel\u0151s a nyilv\u00e1noss\u00e1g degrad\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u00e9s lerombol\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u2013 \u00e9s ez\u00e1ltal a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak kompromitt\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Rosalyn Deutsche p\u00e9ld\u00e1ul \u00fagy \u00e9rvel, hogy a nyilv\u00e1noss\u00e1g gondolata a demokratikus politik\u00e1val &#8211; pontosabban egy olyan politikai s\u00e9m\u00e1val, amely a n\u0151k \u00e9rdekeit is figyelembe veszi &#8211; val\u00f3j\u00e1ban \u00f6sszef\u00e9rhetetlen.   Deutsche r\u00e1mutat arra, hogy a korl\u00e1tlan hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s \u00e9s a szabad inform\u00e1ci\u00f3csere nyilv\u00e1noss\u00e1got megalapoz\u00f3 eszm\u00e9i val\u00f3j\u00e1ban ut\u00f3pikusak, \u00e9s a konszenzus ide\u00e1ja nem \u00f6sszekapcsolja, hanem \u00e9ppen elnyomja a kisebbs\u00e9geket. Deutsche poszt-marxista szerz\u0151kh\u00f6z (mint Ernesto Laclau-hoz \u00e9s Chantal Mouffe-hoz) fordul meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9rt, olyan politikai gondolkod\u00f3khoz, akik a nyilv\u00e1noss\u00e1g ide\u00e1j\u00e1t a \u201eradik\u00e1lis demokr\u00e1ci\u00e1val\u201d helyettes\u00edten\u00e9k. E szeml\u00e9let szerint a ny\u00edlt hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s, a szabad kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a konszenzus\u00e9p\u00edt\u00e9s a nyilv\u00e1noss\u00e1g ide\u00e1j\u00e1val t\u00e1rs\u00edtva a kultur\u00e1lis \u00e9rdekek \u00f6sszem\u00e9rhetetlens\u00e9g\u00e9nek \u00e9s a politikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00f6sszeegyeztethetetlens\u00e9g\u00e9nek felismer\u00e9s\u00e9hez vezet.<br \/>\nHogyan hat\u00e1rozhatjuk h\u00e1t meg az \u00fajfajta tudom\u00e1ny t\u00e1rgy\u00e1t, a k\u00e9pis\u00e9g l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u00e9t \u00e9s alkalmaz\u00e1si ter\u00fclet\u00e9t, ha \u2013 ahogyan eddig \u00e9rveltem \u2013 a m\u0171v\u00e9szet gondolata nem ellenkezik sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen a visual culture ide\u00e1j\u00e1val, ha lehets\u00e9ges a m\u0171v\u00e9szetet a kultur\u00e1lis diskurzus egy bizonyos k\u00f6r\u00fcl\u00edrt form\u00e1j\u00e1nak tekinten\u00fcnk, egy megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett (\u00e1mde egyenrang\u00fa) form\u00e1nak a kultur\u00e1lis termel\u00e9sen bel\u00fcl? Nem szeretn\u00e9m, ha a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1som a k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1ra f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9shez vezetne. B\u00e1rmilyen keretnek, amivel a visual studies \u00e1ltal vizsg\u00e1lt k\u00e9peket k\u00f6rbe fogjuk, \u00fajradefini\u00e1lhat\u00f3nak \u00e9s alak\u00edthat\u00f3nak kell lennie. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00e9p\u00e9rtelmez\u00e9si hagyom\u00e1nyok kultur\u00e1lis tartalommal val\u00f3 felruh\u00e1z\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 egym\u00e1s mell\u00e9 rendel\u00e9s\u00e9nek csak akkor van \u00e9rtelme, ha \u00e1ltala lehet\u0151s\u00e9g van sz\u00e1mottev\u0151 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sre is. A visual studiesnak megfelel\u0151en rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy megengedje, t\u00e1mogassa \u00e9s lehet\u0151v\u00e9 tegye a  k\u00e9ptermel\u00e9s mindeddig egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen form\u00e1inak k\u00e9pzelet gazdag \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t.<br \/>\nT\u00fals\u00e1gosan is gyors m\u00f3dszernek t\u0171nik azonban, \u00e9s v\u00e1llalkoz\u00e1sunkat ak\u00e1r az abszurdit\u00e1sig fokozhatja, ha a kultur\u00e1lis k\u00e9palkot\u00e1s minden form\u00e1j\u00e1t sz\u00e1mba vessz\u00fck, min\u0151s\u00e9gi alapon t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, a digit\u00e1lis \u00e9s az elektronikus k\u00e9pekt\u0151l eg\u00e9szen a k\u00e9preg\u00e9nyekig. James Elkins nemr\u00e9giben azt javasolta, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net hasznosan t\u00e1g\u00edthatn\u00e1 kereteit, \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6r\u00e9be vonhatn\u00e1 a nem-m\u0171v\u00e9szet (non-art) t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9be tartoz\u00f3 diagramokat \u00e9s t\u00e1bl\u00e1zatokat, amelyek hagyom\u00e1nyosan a t\u00e1rsadalom- \u00e9s a term\u00e9szettudom\u00e1nyok adatainak k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1lnak.  Meggy\u0151z\u0151en \u00e9rvelt amellett, hogy az inform\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pi vil\u00e1gban haszn\u00e1lt konvenci\u00f3k t\u00f6rt\u00e9netei kev\u00e9ss\u00e9 kutatottak \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak kifinomult jellemz\u0151i el\u0151ny\u00e9re v\u00e1lhatn\u00e1nak annak a m\u00f3dnak, ahogyan a nem-m\u0171v\u00e9szet (non-art) eme p\u00e9ld\u00e1nyait meg\u00e9rtik. Ha azonban a visual culture fel\u00f6leln\u00e9 az \u00f6sszes k\u00e9ptermel\u0151i kult\u00far\u00e1t, m\u00falt- \u00e9s jelenbelit egyar\u00e1nt, akkor a v\u00e1llalkoz\u00e1s olyan hatalmas \u00e9s \u00e1tfog\u00f3 lenne, hogy k\u00e9ptelen lenne megval\u00f3s\u00edtani intellektu\u00e1lis, kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit.<br \/>\nAhelyett, hogy az Elkins ind\u00edtv\u00e1nyozta m\u00f3don, a visual culture-t a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net hagyom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9geinek kit\u00e1g\u00edt\u00e1sak\u00e9nt fogn\u00e1nk fel, \u00fagy v\u00e9lem, hogy a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a nem-m\u0171v\u00e9szet egy\u00fcttes vizsg\u00e1lat\u00e1nak c\u00e9lja ink\u00e1bb az, hogy fenntartsuk a kateg\u00f3ri\u00e1k k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket, semmint, hogy egybeolvasszuk azokat. Hisz csakis akkor profit\u00e1lhatunk a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00e9pek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l, ha felismerj\u00fck a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3dok k\u00f6z\u00f6tti m\u00f3dszertani k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9geket. \u00cdgy teh\u00e1t nem az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy belef\u00e9r-e a nem-m\u0171v\u00e9szet a m\u0171v\u00e9szet tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ba (\u00e9ppen ahogyan Foster helyzet\u00e9nek kor\u00e1bbi megvitat\u00e1sakor sem az volt k\u00e9rd\u00e9s, hogy bef\u00e9r-e a m\u0171v\u00e9szet a nem-m\u0171v\u00e9szetbe), hanem, hogy \u00f6sszehasonl\u00edtsuk \u00e9s szembe\u00e1ll\u00edtsuk egym\u00e1ssal azokat a heurisztikus eszk\u00f6z\u00f6ket, amelyeket a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa k\u00e9ptermel\u00e9sekn\u00e9l a jelent\u00e9salkot\u00e1shoz haszn\u00e1lnak.<br \/>\nAnnak magyar\u00e1zata, hogy a k\u00e9ptermel\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171fajai beletartoznak-e vagy sem a visual culture kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba, a t\u00f6rt\u00e9neti kontextuson, az oktat\u00e1s ig\u00e9nyein \u00e9s a politikai megfontol\u00e1sokon kell, hogy alapuljon. Jelenlegi helyzet\u00fcnkben az egyik leger\u0151teljesebb \u00e9rv amellett, hogy a m\u0171v\u00e9szetet a nem-m\u0171v\u00e9szettel egy\u00fctt tanulm\u00e1nyozzuk, nem m\u00e1s, mint a tud\u00e1sr\u00f3l alkotott alapvet\u0151 (foundationalist) elm\u00e9letek \u00f6sszeoml\u00e1sa. A visual studies mindezek mellett k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szubjektum poz\u00edci\u00f3kb\u00f3l nyit ajt\u00f3t a tud\u00e1s termel\u00e9se fel\u00e9. El\u0151mozd\u00edtja a feminizmus, a \u201equeer studies\u201d \u00e9s a posztkolonialista eszm\u00e9k \u00e1ltal inspir\u00e1lt \u00e9rtelmez\u0151i form\u00e1kat. Aligha t\u00f6rekszik konszenzusra, ink\u00e1bb az \u00e9rtelmez\u0151i st\u00edlusok sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges egyet nem \u00e9rt\u00e9s\u00e9b\u0151l h\u00faz hasznot. A heteroglossza, mely m\u0171veleteit jellemzi, tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek pozit\u00edv \u00e9s dinamikus aspektusa. Val\u00f3j\u00e1ban, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rtelmez\u0151i st\u00edlusoknak a visual studies \u00e9gisze al\u00e1 helyez\u00e9se azt jelenti, hogy neh\u00e9z mell\u0151zni azokat az adott \u00e9rdekeket, amelyek a tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s egyes form\u00e1ihoz kapcsol\u00f3dnak. Mivel t\u00f6bb\u00e9 nem \u00e1ll\u00edthat\u00f3, hogy a tud\u00e1s \u00e9rdekn\u00e9lk\u00fcli, a p\u00e1rhuzamos hangok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9ge elker\u00fclhetetlen\u00fcl felh\u00edvja a figyelmet a v\u00e1llalkoz\u00e1st inform\u00e1l\u00f3 kultur\u00e1lis \u00e1gend\u00e1kra. Az \u00e9rvel\u00e9s minden form\u00e1ja el\u0151tt nyitva \u00e1ll a lehet\u0151s\u00e9g, hogy ink\u00e1bb el\u0151t\u00e9rbe helyezze, mintsem elrejtse politikai elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t.<br \/>\nRosalind Krauss fogalmazott meg egy praktikus ellenvet\u00e9st a visual studies \u00e1ltal el\u0151t\u00e9rbe helyezett interdiszciplinarit\u00e1ssal szemben.  \u00dagy \u00e9rvel, hogy az interdiszciplinarit\u00e1s elfojtja azokat a k\u00e9szs\u00e9geket, amelyek hagyom\u00e1nyosan a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net tudom\u00e1ny\u00e1g\u00e1hoz tartoztak. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeknek az a k\u00e9pess\u00e9ge, hogy felismerj\u00e9k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szek \u201ekez\u00e9t\u201d \u00e9s ismeretlen m\u0171veket ismert mestereknek tulajdon\u00edtsanak \u2013 m\u00e1s sz\u00f3val connoisseur k\u00e9pess\u00e9g\u00fck \u2013 vesz\u00e9lybe ker\u00fclt, amikor szembes\u00fcltek azzal, hogy olyan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dszereket kell elsaj\u00e1t\u00edtaniuk, mint a Foucault-f\u00e9le \u201earcheol\u00f3gia\u201d vagy a szemiotika. Krauss \u00fagy \u00e9rvel, hogy azok a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, akik r\u00e9szt vesznek tudom\u00e1nyk\u00f6zi programokban, k\u00e9pess\u00e9geiket magukkal viszik ugyan, de k\u00e9ptelenek azokat \u00e1tadni a di\u00e1kok \u00faj nemzed\u00e9k\u00e9nek. Ennek a folyamatnak a k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy az interdiszciplinarit\u00e1s elker\u00fclhetetlen\u00fcl a \u201eszakk\u00e9pzetlens\u00e9ghez\u201d (deskilling) vezet.<br \/>\n\u00c9n azonban \u00fagy v\u00e9lem, hogy ez az \u00e1ll\u00edt\u00e1s figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja a t\u00f6rt\u00e9nelmet. A tudom\u00e1nyok sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en alkalmazkodnak a v\u00e1ltoz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez, elm\u00e9leteik \u00e9s m\u00f3dszereik pedig felemelkednek, vagy els\u00fcllyednek aszerint, hogy mennyire relev\u00e1nsak a tudom\u00e1ny ter\u00fclet\u00e9n munk\u00e1lkod\u00f3 szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra. B\u00e1r a k\u00e9s\u0151 19. sz\u00e1zadi \u00e9s a korai 20. sz\u00e1zadi m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net sz\u00e1m\u00e1ra a connoisseurs\u00e9g elengedhetetlen r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-k\u00e9pz\u00e9snek, ma m\u00e1r azonban nem az attrib\u00faci\u00f3s k\u00e9rd\u00e9sek uralj\u00e1k a tudom\u00e1nyt. A connoisseurs\u00e9g gyakorlata visszavonult a m\u00fazeumba, ahol a polg\u00e1ri \u00e9s a nemzeti b\u00fcszkes\u00e9g gy\u0171jt\u00e9si \u00f6szt\u00f6ne tartja \u00e9letben, valamint a m\u0171kereskedelembe, ahol a szaktud\u00e1s \u00e9letbev\u00e1g\u00f3 a m\u0171piac m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez. Ahogyan a vizsg\u00e1lt t\u00e1rgyak azonos\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s keltez\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se a h\u00e1tt\u00e9rbe szorult, \u00fagy l\u00e9ptek el\u0151 az \u00e9rtelmez\u00e9s k\u00e9rd\u00e9sei. Nem meglep\u0151, az interdiszciplinarit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t\u0151l eltekintve, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek t\u00fal szerettek volna l\u00e9pni a st\u00edluselemz\u00e9s, az ikonogr\u00e1fia \u00e9s a t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9net azon hermeneutikai lehet\u0151s\u00e9gein, amelyeket a tudom\u00e1ny alap\u00edt\u00f3i hagyom\u00e1nyoztak r\u00e1juk.<br \/>\nA \u201eszakk\u00e9pzetlens\u00e9ggel\u201d (deskilling) val\u00f3 \u00e9rvel\u00e9s elhom\u00e1lyos\u00edtja azt, hogy a tudom\u00e1nyk\u00f6zi munka mily m\u00e9rt\u00e9kig vezethet \u00e9ppen \u00faj k\u00e9pess\u00e9gek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1hoz (reskilling), s hogy a r\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9gek hely\u00e9be \u00e9s mell\u00e9j\u00fck \u00fajak l\u00e9phetnek. Tal\u00e1n elvesz\u00edtik a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek azt a k\u00e9pess\u00e9g\u00fcket, hogy megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztessenek \u201ekezeket\u201d, de helyette felfedezhetnek intellektu\u00e1lis strat\u00e9gi\u00e1kat, amelyek sokkal ink\u00e1bb relev\u00e1nsak a jelenlegi szakmai gyakorlatuknak, \u00e9rtelmis\u00e9gi k\u00f6zszerepl\u0151k\u00e9nt bet\u00f6lt\u00f6tt (\u00e9s bet\u00f6ltend\u0151) szerep\u00fckr\u0151l nem is besz\u00e9lve. Nem csup\u00e1n arr\u00f3l van itt sz\u00f3, hogy az \u00faj kelet\u0171 elm\u00e9leti \u00e9s m\u00f3dszertani perspekt\u00edv\u00e1k k\u00e9pess\u00e9 teszik \u0151ket arra, hogy a tudom\u00e1ny \u00faj \u00e9s v\u00e1ltozatos form\u00e1it hozz\u00e1k l\u00e9tre, de a heurisztikai eszk\u00f6z\u00f6ket elsaj\u00e1t\u00edtva munk\u00e1jukat egy sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra is fontoss\u00e1 tehetik. Az effajta kezdem\u00e9nyez\u00e9sek egybeesnek Jonathan Cullernek az egyetemr\u0151l alkotott v\u00edzi\u00f3j\u00e1val, amelyben az egyetem az a hely, ahol egyik nemzed\u00e9kr\u0151l a m\u00e1sikra a tud\u00e1s ink\u00e1bb termel\u0151dik, semmint \u00fajratermel\u0151dik.<br \/>\nV\u00e9g\u00fcl sz\u00f3ljunk m\u00e9g egy sz\u00f3t a folyamatos gazdas\u00e1gi fesz\u00fclts\u00e9gr\u0151l Rosalind Krauss cikk\u00e9ben. A szerz\u0151 p\u00e1rhuzamot von az \u00e9rtelmis\u00e9g interdiszciplinarit\u00e1sb\u00f3l fakad\u00f3, \u00e9s a gy\u00e1ri munk\u00e1sok g\u00e9pes\u00edt\u00e9sb\u0151l ered\u0151 \u201eszakk\u00e9pzetlens\u00e9ge\u201d k\u00f6z\u00f6tt. Mindk\u00e9t csoport v\u00e9gzete, hogy a munkaer\u0151 rugalmass\u00e1 t\u00e9tel\u00e9re t\u00f6rekv\u0151 kapitalista kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s kez\u00e9re jut a \u201eszakk\u00e9pzett\u201d (skilled) munka fogalm\u00e1nak elherd\u00e1l\u00e1s\u00e1val. Ez a forgat\u00f3k\u00f6nyv azonban mag\u00e1ban foglalja, hogy az interdiszciplinarit\u00e1s kontextus\u00e1ban a tudom\u00e1nyos szakk\u00e9pes\u00edt\u00e9s sorsa \u00f6sszefon\u00f3dik az ann\u00e1l \u00e1tfog\u00f3bb kapitalista gazdas\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel. T\u00e1vol \u00e1ll t\u0151lem a kapitalista strat\u00e9gi\u00e1k t\u00e1rsadalmi k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek legitim\u00e1l\u00e1sa (ami egy fel\u00fcletes \u00e9s lelkiismeretlen v\u00e1llalkoz\u00e1s), m\u00e9gis azt \u00e1ll\u00edtom, hogy a manufakt\u00far\u00e1k szolg\u00e1ltat\u00f3 iparr\u00e1 alak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz legal\u00e1bb annyira hozz\u00e1tartozik az \u00e1tk\u00e9pz\u00e9s (reskilling), mint a kor\u00e1bbi k\u00e9pess\u00e9gek elveszt\u00e9se (deskilling). Term\u00e9szetesen a gazdas\u00e1gi forradalmak sosem zajlanak f\u00e1jdalom \u00e9s szenved\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. M\u00e9gis, jogos-e azonos\u00edtani a munk\u00e1sok szenved\u00e9s\u00e9t \u2013 akiknek meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t fenyegeti szakk\u00e9pzetts\u00e9g\u00fck elavul\u00e1sa \u2013, az \u00e9rtelmis\u00e9g\u00e9vel, akiknek intellektu\u00e1lis \u00fajrafelszerel\u00e9se tudom\u00e1nyos felel\u0151ss\u00e9g? Vagy lehets\u00e9ges, hogy ez az utal\u00e1s a gazdas\u00e1gi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre ism\u00e9t csak egyfajta, a val\u00f3di ut\u00e1ni nosztalgi\u00e1r\u00f3l \u00e1rulkodik, egy v\u00e1gyr\u00f3l \u2013 a mai posztstrukturalista id\u0151k bizonytalans\u00e1g\u00e1ban \u2013, hogy a diskurzus hat\u00e1rait \u00e1tl\u00e9pve az \u00e9rvel\u00e9st egy nagy narrat\u00edva transzcendent\u00e1lis jel\u00f6ltj\u00e9hez k\u00f6ss\u00fck.<br \/>\nA befejez\u00e9shez k\u00f6zeledve t\u00e9rj\u00fcnk vissza a tanulm\u00e1ny kezdet\u00e9hez. \u00dagy \u00e9rveltem, hogy a visual culture tudom\u00e1nny\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa egybe esik azzal a felismer\u00e9ssel, hogy olyan korban \u00e9l\u00fcnk, amely m\u00e1r l\u00e1tta a m\u0171v\u00e9szet v\u00e9g\u00e9t. A t\u00f6rt\u00e9nelem teleol\u00f3giai n\u00e9z\u0151pontjainak megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9hez a m\u0171v\u00e9szet transzcendens st\u00e1tusz\u00e1nak hasonl\u00f3 megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9se t\u00e1rsult. Ha a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1ja \u2013 melynek alapja az egyetemes eszt\u00e9tikai \u00e9rz\u00e9k vagy az a gondolat, hogy a kapitalizmus kontextus\u00e1n bel\u00fcl a m\u0171v\u00e9szet a szabads\u00e1g helye \u2013 melletti \u00e9rveket politikailag \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmileg motiv\u00e1lt retorikai strat\u00e9gi\u00e1kk\u00e9nt \u00e9rtelmezz\u00fck, akkor a m\u0171v\u00e9szet a kultur\u00e1lis termel\u00e9s sz\u00e1mtalan form\u00e1j\u00e1nak egyik\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik. E narrat\u00edv\u00e1nak paradoxona abban a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9ben rejlik, hogy egyfel\u0151l a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt gazdag \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes diskurzus hagyom\u00e1nya a meghat\u00e1roz\u00f3, m\u00e1sfel\u0151l azonban ez a diskurzus m\u00e1r nem rendelkezik m\u00faltb\u00e9li transzcendent\u00e1lis st\u00e1tusz\u00e1val. Ha elfogadjuk ezt a paradoxont, a m\u0171v\u00e9szet tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t k\u00f6nnyed\u00e9n m\u00e1s vizu\u00e1lis praxisok mell\u00e9 helyezhetj\u00fck, nem az\u00e9rt, hogy eln\u00e9zz\u00fck a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket, amelyek egyiket a m\u00e1sikt\u00f3l elv\u00e1lasztj\u00e1k, hanem annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy \u00f6sszehasonl\u00edtsuk \u00e9s szembe\u00e1ll\u00edtsuk elm\u00e9leti felt\u00e9telez\u00e9seiket \u00e9s m\u00f3dszertani elj\u00e1r\u00e1saikat. A tud\u00e1stermel\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 jelenlegi elm\u00e9leti attit\u0171d\u00f6k arra engednek k\u00f6vetkeztetni, hogy ink\u00e1bb a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gben, semmint a hasonl\u00f3s\u00e1gban \u00e9rhet\u0151 tetten legink\u00e1bb a hum\u00e1n tudom\u00e1nyok gazdagod\u00e1sa. Minden kutat\u00e1si ter\u00fclet\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9ge van m\u00e1r arra, hogy \u00e9rtelmez\u0151i m\u00f3dszerei reperto\u00e1rj\u00e1t a szomsz\u00e9dos ter\u00fcletekkel \u00f6sszhangban b\u0151v\u00edtse. A diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00f6zti r\u00e9sekben rejlenek a legjelent\u0151sebb felismer\u00e9sek tud\u00e1sunk szerkezet\u00e9r\u0151l, csak\u00fagy, mint a k\u00e9sztet\u00e9s e tud\u00e1s hajszol\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n<p>Ford\u00edtotta: Ferencz Judit<\/p>\n<p>Jegyzetek<\/p>\n<p>  Arthur Danto, \u201cThe End of Art,\u201d in: The Philosophical Disenfranchisement of Art (New York: Columbia University Press, 1986), 81-115; Danto, \u201cThree Decades after the End of art,\u201d in After the End of Art: Contemporary Art and the Pale of History (Princeton University Press, 1997), 21-39.<br \/>\n2 Danto, \u201cThree Decades,\u201d, 36.<br \/>\n3 Hans Belting, The End of Art History, trans. Cristopher Wood (Chichago: University of Chichago Press, 1987); Belting, Das Ende der Kunstgeschichte. Eine Revision nach Zebn Jahren (Munich: Beck, 1994).<br \/>\n4 Belting, das Ende der Kunstgeschichte, 22. \u201cJe mehr die innere Einheit einer autonom verstandne Kunstgeschichte zerviel, umso mehr l\u00f6ste sie sich in das ganze Umfeld der Kultur und Gesellschaft auf, zu dem man sie rechnen sollte. Der Streit um die Methode verlor seine Sch\u00e4rfe, und die Interpreten ersetzten die eine, zwingende Kunstgeschichte durch mehrere, ja viele Kunstgeschichten, die als Methoden \u00e4hnlich Konflictlos nebeneinander existieren, wie es die zeitgen\u00f6sischen Kunstrichtungen tun.\u201d<br \/>\n5 Douglas Crimp, On the Museum\u2019s Ruins (Cambridge: MIT Press, 1993).<br \/>\n6 Ibid., 303.<br \/>\n7 Johannes Fabian, Time and the Other: How Anthropology Makes Its Object (New York: Columbia University Press, 1983).<br \/>\n8 Ld. Jacques Derrida, The Truth in Painting, trans. Geoff Bennington \u00e9s Ian McLeod (Chicago:  University of Chicago Press, 1987), 37-147; valamint ld. M\u00e9g David Rodowick, \u201cImpure Mimesis, or the End of Aesthetic,\u201d in Deconstructions and the Spatial Arts: Art, Media, Architecture, ed. Peter Brunette and David Wills (Cambridge: Cambridge University Press, 1994), 96-117.<br \/>\n9 A m\u0171v\u00e9szet (art) folyamatos haszn\u00e1lata ebben a tanulm\u00e1nyban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen szembehelyezve valamivel, amit nem-m\u0171v\u00e9szetnek (non-art) nevez\u00fcnk, \u00fagy tekintend\u0151, mint egy m\u00f3dja annak, ahogyan utalhatunk egy kultur\u00e1lis diskurzus \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltoz\u00f3 form\u00e1j\u00e1ra. A diskurzus olyan term\u00e9kekkel foglalkozik, amelyek a nemzet\u00e1llamok hagyom\u00e1ny\u00e1nak r\u00e9szeit k\u00e9pezik, amelyek a kapitalista \u00e1rucikkek piac\u00e1n szerepet j\u00e1tszanak, \u00e9s amelyek\u00e9rt filoz\u00f3fiai, vall\u00e1si \u00e9s\/vagy politikai \u00e9rdekek apell\u00e1lnak.<br \/>\n10 Ld. Thomas DaCosta Kaufmann v\u00e1lasza a \u201cVisual Culture Questinnnaire,\u201d October 77 (1996): 45-48.<br \/>\n11 Michael Baxandall, Painting and Experience in Fifteenth Century Italy ) Oxford: Oxford University Press, 1974).<br \/>\n12 W.T.J. Mitchell: \u201cWhat Is Visual Culture?\u201d in Meaning in the Visual Arts: Views from the Outside: A Centennial Commemoration of Erwin Panofsky (1892-1962), szerk. Irving Lavin (Princeton: Institute for Advanced Study, 1995), 207-17.<br \/>\n13 Ibid., 209-210.<br \/>\n14 Ibid.<br \/>\n15 Ebben a gyenges\u00e9gben osztozik a visual culture t\u00e9ma n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s szerz\u0151je is. A tudom\u00e1ny potenci\u00e1lis t\u00e1rgyainak soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t dics\u00e9rve nem  l\u00e1tj\u00e1k be annak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, hogy egy f\u00f3kuszt, egy napirendet aj\u00e1nljanak vagy \u00e9sszer\u0171 magyar\u00e1zatot adjanak a v\u00e1llalkoz\u00e1s mibenl\u00e9t\u00e9re. P\u00e9ld\u00e1ul Chris Jenks, szerk., Visual Culture (London: Routledge, 1995) sokf\u00e9le t\u00e9m\u00e1ban k\u00f6z\u00f6l tanulm\u00e1nyokat, \u00fagy mint rekl\u00e1m, kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet, a nagyv\u00e1ros ny\u00fajtotta vizu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9ny, fasiszta k\u00e9pis\u00e9g, telev\u00edzi\u00f3, stb. Nicholas Mirzoeff An Introduction toVisual Culture (London, Routledge, 1999) c. k\u00f6nyve t\u00fal k\u00e9s\u0151n jelent meg ahhoz, hogy bevehett\u00fck volna ebbe a fejezetbe.<br \/>\n16 Joshua Taylor h\u00edres Learning to Lookj\u00e1nak (Chicago: University of Chicago Press, 1957) formalista ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t Linda Seindel \u00e9s Katherine Taylor hasznosan kontextualiz\u00e1lta besz\u00e1mol\u00f3jukban a t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis agend\u00e1kr\u00f3l, amelyek meghat\u00e1rozt\u00e1k a m\u0171v\u00e9szet helyzet\u00e9t \u00e9s szerep\u00e9t az int\u00e9zm\u00e9nyben, amihez Taylor kurzusa k\u00e9sz\u00fclt. Ld. Linda Seidel \u00e9s Katherine Taylor, Looking to Learn (Chicago: University of Chicago Press, 1998).<br \/>\n17 A tervezet c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seinek elemz\u00e9s\u00e9hez ld. Scott Heller, \u201cVisual Images Replace text as Focal Point for Many Scholars\u201d, Chronicle of Higher Education, 19 July 1996, appendix I. A rochesterbeli program egy hasonl\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1sra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte az Irvine-ban sz\u00e9kel\u0151 University of Californi\u00e1t.<br \/>\n18 October 77 (1996), 25. A v\u00e1laszokhoz a k\u00e9rd\u0151\u00edv \u00e1ltal felvetett probl\u00e9m\u00e1ra ld. m\u00e9g: Douglas Crimp, \u201cGetting the Warhol We Deserve: Cultural Studies and Queer Studies,\u201d Social Text 59 (1999): 49-66, \u00e9s Irit Rogoff, \u201cStudying Visual Culture,\u201d in The Visual Culture Reader, szerk. Nicholas Mirzoeff (London: Routledge, 1998). 14-26.<br \/>\n19 W.J.T. Mitchell, Picture Theory (chicago: University of Chicago Press, 1994), 5.<br \/>\n20 Rosalind Krauss, \u201cWelcome to the Cultural Revolution\u201d, October 77 (1996): 85<br \/>\n21 Crimp, \u201cGetting the Warhol We Deserve,\u201d 53.<br \/>\n22 Kaja Silverman, \u201cFassbinder and Lacan: A Reconsideration of Gaze, Look and Image,\u201d in Male Subjectivity at the Margins (New York: Routledgem 1992), 125-56.<br \/>\n23 Ld. Fredric Jameson, Postmodernism, or, The Cultural Logic of Late Capitalism (Durham: Duke University Press, 1991) \u00e9s The Cultural Turn: Selected Workings on the Postmodern (London: Verso, 1998).<br \/>\n24 Hal Foster, \u201cThe Archive Without Museums,\u201d October 77 (1996): 104; ld. m\u00e9g \u201cThe Artista as Ethnographer,\u201d c. fejezet\u00e9t , in The Return of the Real (Cambridge: MIT Press, 1996), 171-204.<br \/>\n25 Foster, \u201cThe Archive,\u201d104-5.<br \/>\n26 Ibid., 118-19.<br \/>\n27 Gayatri Spivak, \u201cSubaltern Studies: Deconstructing Historiography,\u201d in In Other Words: Essays in Cultural Politics (New York: Routledge, 1988), 197-221<br \/>\n28 Thomas Crow, Painters and Public Life in Eighteenth Century Paris (New Haven: Yale University Press, 1985).  Crow elm\u00e9let\u00e9nek alapja J\u00fcrgen Habermas The Structural Transformation of the Public Sphere: An Inquiry into a Category of Bourgeouis Society, trans. Thomas Burger, Frederick Lawrence (Cambridge: MIT Press, 1988).<br \/>\n29 Crow, \u201cThese Collectors, They Talk About Baudrillard Now,\u201d in Discussions in Contemporary Culture, ed. Hal Foster (Seattle: Bay Press, 1987), 1-8.<br \/>\n30 Rosalyn Deutsche, \u201cAgoraphobia,\u201d in: Evictions: Art and Spatial Politics (Cambridge: MIT Press, 1996). 303-12.<br \/>\n31 Ernesto Laclau and Chantal Mouffe, Hegemony and Socialist Strategy: Towards a Radical Democratic Politics (London: Verso, 1985).<br \/>\n32 James Elkins, \u201c Art History and Images That Are Not Art,\u201d Art Bulletin 77 (1995): 553-71; ld. m\u00e9g  Elkinst\u0151l The Domain of Images (Ithaca: Cornell University Press, 1999).<br \/>\n33 Rosalind Krauss, \u201cDer Tod der Fachkenntnisse und Kunstfertigkeiten,\u201d Texte zur Kunst 5 (1995): 61-67<br \/>\n34 Jonathan Culler, \u201cThe Humanities Tomorrow,\u201d in Framing the Sign: Criticism and Its Institutions (Norman: University of Oklahoma Press, 1988), 41-56.<\/p>\n<p>A ford\u00edt\u00e1s alapja:<\/p>\n<p>Keith Moxey: Nostalgia for the Real. The Troubled Relation of Art History<br \/>\nto Visual Studies. In: The Practice of Persuasion. Paradox and Power in<br \/>\nArt History. Cornell University Press, Ithaca and London, 2003. 103-123.<br \/>\n(A sz\u00f6veget a szerz\u0151 enged\u00e9ly\u00e9vel k\u00f6z\u00f6lj\u00fck.)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a visual studies problematikus viszonya Sz\u00f6veg: Keith Moxey \u201eAmikor a val\u00f3di t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem az, ami volt, a nosztalgia veszi \u00e1t teljes jelent\u00e9s\u00e9t\u201d Jean Baudrillard: The Precession of Simulacra Az elm\u00falt h\u00fasz \u00e9v m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti \u00edr\u00e1sainak egyik legjellemz\u0151bb von\u00e1sa, hogy sz\u00e1mos kritika foglalkozik \u201ea m\u0171v\u00e9szet, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s az eszt\u00e9tika v\u00e9g\u00e9\u201d-nek gondolat\u00e1val. Az [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13713"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13713"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13713\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39726,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13713\/revisions\/39726"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13713"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13713"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13713"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}