{"id":13716,"date":"2008-12-15T08:52:48","date_gmt":"2008-12-15T07:52:48","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13716"},"modified":"2021-12-30T20:41:29","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:29","slug":"interdiszciplinaritas-es-vizualis-kultura-kutatas","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/interdiszciplinaritas-es-vizualis-kultura-kutatas\/","title":{"rendered":"Interdiszciplinarit\u00e1s \u00e9s vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s"},"content":{"rendered":"<p>Sz\u00f6veg: <strong>W. J. T. Mitchell <\/strong><\/p>\n<p>Amikor az Art Bulletin felk\u00e9rt, hogy \u00edrjak valamit az interdiszciplinarit\u00e1sr\u00f3l, k\u00f6nny\u0171 feladatnak t\u0171nt. M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert m\u00e1r tizenh\u00e9t \u00e9ve szerkesztek egy interdiszciplin\u00e1ris kritikai \u00e9s elm\u00e9leti, hum\u00e1n- \u00e9s t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi foly\u00f3iratot. Emellett (m\u00e1sokkal egy\u00fctt) a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net diszciplin\u00e1ris perem\u00e9n dolgozom az \u201eikonol\u00f3gia\u201d (a mediatiz\u00e1lt k\u00e9pek \u00e1ltal\u00e1nos tudom\u00e1nya), vagy m\u00e9g t\u00e1gabban a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s (a vizu\u00e1lis praxis t\u00e1rsadalmi konstrukci\u00f3j\u00e1nak tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa) ir\u00e1nt elk\u00f6telezett interdiszciplin\u00e1ris ter\u00fcleten. E ter\u00fclet felsz\u00edn\u00e9t olyan diszcipl\u00edn\u00e1k konvergenci\u00e1ja hat\u00e1rozza meg, mint a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, az irodalomtudom\u00e1ny, a m\u00e9diaelm\u00e9let \u00e9s a kritikai kult\u00faratudom\u00e1ny, amelyek az \u00e1ltalam \u201ek\u00e9pi fordulat\u201d-nak (1) nevezett jelens\u00e9g k\u00f6r\u00fcl csoportosulnak. Ez a fordulat \u00e9rinti a kritikai elm\u00e9letet, a filoz\u00f3fi\u00e1t, az identit\u00e1s-form\u00e1l\u00e1s, a szexualit\u00e1s \u00e9s a m\u00e1ss\u00e1g politikai diskurzusait, valamint a tudatalattit is, mik\u00f6zben a vizu\u00e1lis tapasztalat kultur\u00e1lis konstrukci\u00f3j\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1l a mindennapi \u00e9letben \u00e9pp\u00fagy, mint a m\u00e9di\u00e1ban, valamint annak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa reprezent\u00e1ci\u00f3iban \u00e9s a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetekben. Ez egy olyan projekt, amely ig\u00e9nyli a p\u00e1rbesz\u00e9det a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, a filmkritikusok, az optika technikusai \u00e9s teoretikusai, a fenomenol\u00f3gusok, a pszichoanalitikusok \u00e9s az antropol\u00f3gusok k\u00f6z\u00f6tt. A vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s r\u00f6viden \u00e9s vel\u0151sen egy interdiszcipl\u00edna, a diszciplin\u00e1ris programok k\u00f6z\u00f6tti p\u00e1rbesz\u00e9d \u00e9s \u00f6sszetart\u00e1s helye.(2)<br \/>\nMin\u00e9l t\u00f6bbet gondolkodtam azonban a t\u00e9m\u00e1n, ann\u00e1l ink\u00e1bb meggy\u0151z\u0151d\u00e9semm\u00e9 v\u00e1lt, hogy interdiszciplin\u00e1risnak nevezni ezt a ter\u00fcletet \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem \u00e9rinti a l\u00e9nyeget. Az elnevez\u00e9s tal\u00e1n nem t\u00f6bb, mint valami m\u00e1snak az euf\u00e9mizmusa, egy kifejez\u00e9s, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy j\u00f3 \u00e9rz\u00e9ssel gondoljunk arra, amit csin\u00e1lunk, \u00e9s egy\u00fattal elker\u00fclj\u00fck, hogy t\u00fals\u00e1gosan is prec\u00edzen gondolkodjunk r\u00f3la. Az nem k\u00e9rd\u00e9s, hogy \u201einterdiszciplin\u00e1risnak lenni\u201d a mai akad\u00e9miai nyelvhaszn\u00e1latban \u201ej\u00f3 dolgot\u201d jelent. Az az \u00e9rz\u00e9sem, hogy a kifejez\u00e9s az 1970-es \u00e9vek alap\u00edtv\u00e1nyi zsargonj\u00e1ban (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az NEH-n\u00e9l (3)) bukkant fel mint a politikailag \u00e9s elm\u00e9letileg egyar\u00e1nt mer\u00e9sz kutat\u00e1sok (feminista kritika, m\u00e9dia- \u00e9s t\u00f6meg kult\u00fara kutat\u00e1s, dekonstrukci\u00f3, szemiotika, marxista kritika \u00e9s pszichoanal\u00edzis) fed\u0151neve.(4) A kifejez\u00e9s akkor j\u00f3 szolg\u00e1latot tett szalonk\u00e9pess\u00e9 \u00e9s biztons\u00e1goss\u00e1 t\u00e9ve az \u00faj t\u00edpus\u00fa tanulm\u00e1nyokat. Semleges, s\u0151t tiszteletrem\u00e9lt\u00f3 rubrik\u00e1t biztos\u00edtott, az \u00e1lc\u00e1z\u00e1s egy fajt\u00e1j\u00e1t, amely megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethetetlenn\u00e9 tette ezeket a kutat\u00e1sokat a politikailag \u00e9s elm\u00e9letileg nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben mer\u00e9sz tudom\u00e1nyos munk\u00e1t\u00f3l. Az interdiszciplinarit\u00e1snak ezekben a biztons\u00e1gosabb form\u00e1iban m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gak k\u00f6z\u00f6tti \u201e\u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3\u201d tanulm\u00e1nyokat lehetett folytatni ismer\u0151s, historiz\u00e1l\u00f3 keretben (5), vagy alkalmazni lehetett bev\u00e1lt szociol\u00f3giai, irodalomelm\u00e9leti, pszichoanalitikai \u00e9s szemiotikai m\u00f3dszereket m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti probl\u00e9m\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9re a biztos eredm\u00e9ny tudat\u00e1ban. \u00daj olvasatokat lehetett p\u00e9ld\u00e1ul produk\u00e1lni m\u0171t\u00e1rgyakr\u00f3l; a vizualit\u00e1s dek\u00f3dol\u00e1sa, leford\u00edt\u00e1sa, megfejt\u00e9se, le\u00edr\u00e1sa kivitelezhet\u0151nek t\u0171nt. Az biztos, hogy j\u00f3, ha van egy diszcipl\u00edn\u00e1nk, vagy egy diszcipl\u00edn\u00e1n bel\u00fcl dolgozunk, de csak m\u00e9g jobb lehet, ha egyn\u00e9l t\u00f6bb diszcipl\u00edna uraik\u00e9nt interdiszciplin\u00e1risak vagyunk.<br \/>\nAz interdiszciplinarit\u00e1s r\u00f6viden lehet\u0151s\u00e9get ad arra, hogy egy picit mer\u00e9sznek, s\u0151t transzgressz\u00edvnek t\u0171nj\u00fcnk, de az\u00e9rt ne legy\u00fcnk t\u00fals\u00e1gosan azok. El\u00e9g r\u00e9g\u00f3ta a leveg\u0151ben van ahhoz, hogy szab\u00e1lyos opci\u00f3nak, s\u0151t diszcipl\u00edn\u00e1nak t\u0171nj\u00f6n a tudom\u00e1ny akad\u00e9miai szerkezet\u00e9ben. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban minden korszer\u0171 egyetem b\u00fcszke arra, hogy elk\u00f6telezett az interdiszciplin\u00e1ris kutat\u00e1s \u00e9s k\u00e9pz\u00e9s ir\u00e1nt. Int\u00e9zeteket, tan\u00e1csad\u00f3 test\u00fcleteket, konzorciumokat, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si csoportokat \u00e9s workshopokat hoznak l\u00e9tre, hogy el\u0151mozd\u00edts\u00e1k a diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti p\u00e1rbesz\u00e9det. (A vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s \u00e9ppen most int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl az amerikai akad\u00e9mi\u00e1n kutat\u00e1si ter\u00fcletk\u00e9nt \u00e9s interdiszciplin\u00e1ris k\u00e9pz\u00e9si kezdem\u00e9nyez\u00e9sk\u00e9nt egyar\u00e1nt; tudok programokr\u00f3l \u00e9s kurzusokr\u00f3l a Cornellen, a Harvardon, Rochesterben, az Irvine-on, Santa Cruzban \u00e9s Chicag\u00f3ban is.) Amikor egy rem\u00e9nyteljes gradu\u00e1lis hallgat\u00f3 el\u0151sz\u00f6r azt a k\u00e9rd\u00e9st teszi fel nekem a chicag\u00f3i egyetemen, hogy t\u00e1mogatjuk-e az interdiszciplin\u00e1ris kutat\u00e1st, akkor biztos lehetek abban, hogy az interdiszciplinarit\u00e1s kateg\u00f3ri\u00e1ja int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt. A k\u00e9rd\u00e9sre teh\u00e1t tan\u00e1csos igennel v\u00e1laszolni. A \u201enem\u201d annak bevall\u00e1sa lenne, hogy az int\u00e9zm\u00e9ny rem\u00e9nytelen\u00fcl idej\u00e9tm\u00falt. (6)<br \/>\nEz a fajta \u201ehib\u00e1s\u201d interdiszciplinarit\u00e1s sohasem \u00e9rdekelt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben. Vagy legal\u00e1bbis soha sem \u00e9reztem, hogy b\u00fcszkes\u00e9gre adhatna okot az interdiszciplinarit\u00e1st munk\u00e1m (vagy munk\u00e1nk) meghat\u00e1roz\u00f3 jellemvon\u00e1s\u00e1nak tekinteni. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg, megszokott reakci\u00f3m ink\u00e1bb a fokoz\u00f3d\u00f3 sz\u00e9gyen lett a n\u00f6vekv\u0151 sz\u00e1m\u00fa diszcipl\u00edna el\u0151tt, amelyekben eg\u00e9szen biztosan inkompetensnek \u00e9reztem magam. (7) Ezt a sz\u00e9gyent pal\u00e1stolni lehet a \u201efiloz\u00f3fiai tudatlans\u00e1g\u201d alibij\u00e9vel, mivel abban a naiv r\u00e1csod\u00e1lkoz\u00e1snak \u00e9s az igazi tud\u00e1snak egyar\u00e1nt helye van (de mi van akkor, ha valaki nem hivat\u00e1sos filoz\u00f3fus?). Vagy lehet valaki perverz m\u00f3don szem\u00e9rmetlen \u00e9s visszatasz\u00edt\u00f3, nyilv\u00e1nosan al\u00e1vetve mag\u00e1t kem\u00e9nyebb fej\u0171 koll\u00e9g\u00e1i diszciplin\u00e1ris b\u00fcntet\u00e9s\u00e9nek. B\u00e1rki, aki olvasta legut\u00f3bbi k\u00f6nyvem (8) k\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00e1sait, tudni fogja, hogy ez volt az \u00e9n \u00e1ltal\u00e1nos strat\u00e9gi\u00e1m a diszciplin\u00e1ris \u00e9s az interdiszciplin\u00e1ris felel\u0151ss\u00e9gre von\u00e1s elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re egyar\u00e1nt. Ha diszcipl\u00edn\u00e1khoz \u00e9rkeztem, az volt a mott\u00f3m, hogy majd csak boldogulok valahogy egy kis bar\u00e1ti seg\u00edts\u00e9ggel.<br \/>\nM\u00e1s szavakkal, ami val\u00f3ban \u00e9rdekel az nem az interdiszciplinarit\u00e1s, hanem a \u201enem diszciplin\u00e1lts\u00e1g\u201d [\u0093indiscipline\u201d], a diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 hat\u00e1rainak inkoherenci\u00e1ja vagy turbulenci\u00e1ja. Ha a diszcipl\u00edna kollekt\u00edv (technikai, t\u00e1rsadalmi, tudom\u00e1nyos stb.) tev\u00e9kenys\u00e9gek adott mint\u00e1zat\u00e1nak biztos\u00edt kontinuit\u00e1st, akkor a \u201enem diszciplin\u00e1lts\u00e1g\u201d a t\u00f6r\u00e9s vagy a szakad\u00e1s momentuma, amikor a kontinuit\u00e1s megszakad \u00e9s a praxis megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151dik. Biztosak lehet\u00fcnk benne, hogy a szak\u00edt\u00e1s pillanata is rutinszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lhat, amint azt a dekonstrukci\u00f3 \u201eesem\u00e9nyb\u0151l\u201d \u201e\u00e9rtelmez\u00e9si m\u00f3dszerr\u00e9\u201d v\u00e1l\u00e1s\u00e1nak gyors folyamata mutatja. Amikor a tigrisek t\u00fal gyakran t\u00f6rnek be a templomba \u00e9s szents\u00e9gtelen\u00edtik meg az olt\u00e1rt, akkor megjelen\u00e9s\u00fck hamarosan a szentes\u00edtett ritu\u00e1l\u00e9 r\u00e9sze lesz. Mindazon\u00e1ltal ott van a rutin vagy a ritu\u00e1l\u00e9 r\u00f6gz\u00fcl\u00e9se el\u0151tti pillanat, a k\u00e1osz vagy a csoda pillanata, amikor egy diszcipl\u00edna, a dolgok egy bizonyos int\u00e9z\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dja, k\u00e9nyszeredetten felt\u00e1rja saj\u00e1t maga alkalmatlans\u00e1g\u00e1t. Ez az a pillanata az interdiszciplinarit\u00e1snak, ami mindig is \u00e9rdekelt engem. Az \u201eanarchia\u201d pillanata, amely a tud\u00e1s popul\u00e1ris, professzion\u00e1lis \u00e9s ezoterikus form\u00e1iban egyar\u00e1nt \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhet. N\u00e9h\u00e1ny kritikus (Edward Said jut eszembe) \u00fagy v\u00e1lt interdiszciplin\u00e1riss\u00e1, hogy n\u00e9pszer\u0171 lett \u00e9s megc\u00e9lzott egy olyan olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get, amely nem korl\u00e1tozza mag\u00e1t egyetlen diszcipl\u00edn\u00e1ra, s\u0151t akad\u00e9miai \u00e9rtelemben tal\u00e1n semmilyen diszcipl\u00edn\u00e1ra sem. M\u00e1sok (Jacques Lacan lehetne j\u00f3 p\u00e9lda) olyan m\u00e9lyre hatoltak tudom\u00e1nyter\u00fclet\u00fck praxis\u00e1ba, hogy sz\u00e9trobbantott\u00e1k annak hat\u00e1rait, s a l\u00f6k\u00e9shull\u00e1mok m\u00e1s diszcipl\u00edn\u00e1kat is el\u00e9rtek, s\u0151t m\u00e9g a k\u00f6z\u00e9let k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szintjeire is eljutottak.<br \/>\nMinden att\u00f3l f\u00fcgg teh\u00e1t, hogy mif\u00e9le interdiszciplinarit\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk \u2013 hogyan k\u00f6zvet\u00edti az a k\u00f6z\u00e9leti \u00e9s a professzion\u00e1lis diskurzusokat, c\u00e9lja-e, hogy reproduk\u00e1lja mag\u00e1t \u00faj diszciplin\u00e1ris form\u00e1ban vagy megel\u00e9gszik azzal, hogy egy ad hoc vagy \u00e1tmeneti momentum legyen. Enn\u00e9lfogva megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetn\u00e9k h\u00e1rom fajta interdiszciplinarit\u00e1st: (1) \u201efel\u00fclr\u0151l-lefel\u00e9\u201d: komparat\u00edv, struktur\u00e1lis form\u00e1ci\u00f3, amely arra t\u00f6rekszik, hogy megismerje a mindent \u00e1tfog\u00f3 rendszert vagy konceptu\u00e1lis totalit\u00e1st, amelyben minden diszcipl\u00edna \u00f6sszekapcsol\u00f3dik; (2) \u201ealulr\u00f3l-felfel\u00e9\u201d: k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 erej\u0171 \u00e9s k\u00f6telez\u0151 interdiszciplinarit\u00e1s, amelyet egy speci\u00e1lis esem\u00e9ny vagy probl\u00e9ma dikt\u00e1l; (3) \u201ebel\u00fclr\u0151l-kifel\u00e9\u201d: a nem diszciplin\u00e1lt vagy anarchista pillanat, melyre kor\u00e1bban is utaltam. A fel\u00fclr\u0151l lefel\u00e9 modell a tanul\u00e1s(?) kanti \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\u00e9r\u0151l \u00e1lmodik, a tud\u00e1stermel\u00e9s piramid\u00e1lisan egyes\u00edtett szervezet\u00e9r\u0151l, amely szab\u00e1lyozni tudja az inform\u00e1ci\u00f3\u00e1raml\u00e1st a strukt\u00fara r\u00e9szei k\u00f6z\u00f6tt. Ezt tal\u00e1n a filoz\u00f3fia \u00e9s a kritikai elm\u00e9let v\u00e1gyakoz\u00e1sa p\u00e9ld\u00e1zhatn\u00e1 a te\u00f3ria \u00e9s a praxis ut\u00f3pikus egyes\u00edt\u00e9se ir\u00e1nt, vagy a szemiotika \u00e1lma, hogy a kult\u00fara tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1hoz semleges \u00e9s univerz\u00e1lis metanyelvet dolgoz majd ki. Az alulr\u00f3l-felfel\u00e9 modell ezzel szemben \u00fczleti alapokon bontakozott ki a lehet\u0151s\u00e9gekre \u00e9s az eshet\u0151s\u00e9gekre adott v\u00e1laszk\u00e9nt a maga teljes val\u00f3j\u00e1ban. A t\u00e1rsadalmi nemi szerep (gender), a szexualit\u00e1s \u00e9s az etnikumok kutat\u00e1sa p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en interdiszciplin\u00e1ris (a relev\u00e1ns megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek \u00e9s a t\u00e9m\u00e1k soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge adott), de egy\u00fattal diszciplin\u00e1ris is, mivel az \u0151ket kiszor\u00edt\u00f3 vagy \u00e9ppen energi\u00e1ikat elnyel\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyes er\u0151kkel szemben ki kell has\u00edtaniuk a maguk tudom\u00e1nyos ter\u00e9t, illetve kollekt\u00edv mem\u00f3ria-mechanizmusait. Manaps\u00e1g a kritikai kult\u00farakutat\u00e1s tekinthet\u0151 az alulr\u00f3l-felfel\u00e9 modell leg\u00e1tfog\u00f3bb form\u00e1j\u00e1nak. A kritikai kult\u00farakutat\u00e1s az amerikai akad\u00e9miai \u00e9letben bukkant fel, mint hegem\u00f3nia-ellenes marketing strat\u00e9gia sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 intellektu\u00e1lis v\u00e1llalkoz\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra, amelyek a politika, az identit\u00e1s, a m\u00e9dia \u00e9s a kritikai elm\u00e9let k\u00f6r\u00fcl rendez\u0151dtek el. A kritikai kult\u00farakutat\u00e1s lehetne az a rettenetes igazs\u00e1g, amely hossz\u00fa ideig az interdiszciplinarit\u00e1s euf\u00e9mizmusa m\u00f6g\u00f6tt rejt\u0151z\u00f6tt.<br \/>\nDe mi k\u00f6ze mindennek a \u201evizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1hoz\u201d, illetve annak a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nethez f\u0171z\u0151d\u0151 viszony\u00e1hoz? Hogyan illeszkedhet akad\u00e9miai form\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s a tud\u00e1s hivatalos \u00e9s tudom\u00e1nyos strukt\u00far\u00e1j\u00e1ba? A nyelv\u00e9szet diszcipl\u00edna; az angol tansz\u00e9k; a filmelm\u00e9let gyorsan int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u0151 \u00faj diszcipl\u00edna; az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 irodalomt\u00f6rt\u00e9net kutat\u00e1si ter\u00fclet; a kritikai kult\u00farakutat\u00e1s akad\u00e9miai mozgalom. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net mindm\u00e1ig diszcipl\u00edna. De mi a \u201evizu\u00e1lis kult\u00fara\u201d, ez az \u00faj hibrid interdiszcipl\u00edna, amely \u00f6sszek\u00f6ti a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet az irodalomtudom\u00e1nnyal, a filoz\u00f3fi\u00e1val, a filmelm\u00e9lettel, a m\u00e9diatudom\u00e1nnyal, a szociol\u00f3gi\u00e1val \u00e9s az antropol\u00f3gi\u00e1val? A kritikai kult\u00farakutat\u00e1s vizu\u00e1lis frontvonala? \u00daj szcientizmus, amely rem\u00e9nyei szerint kidolgozza a vizualit\u00e1s eg\u00e9sz\u00e9nek lingvisztik\u00e1j\u00e1t vagy szemiotik\u00e1j\u00e1t? \u00daj eszt\u00e9ticizmus, amely elmozd\u00edtja a kritikai kult\u00farakutat\u00e1st a jelekt\u0151l \u00e9s a jelent\u00e9sekt\u0151l az \u00e9rzetek, az \u00e9rz\u00e9kek, az \u00e9rz\u00e9sek \u00e9s az affektusok fel\u00e9? Lehet esetleg egy v\u00e1lasz a \u201ek\u00e9pi fordulat\u201d populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1val \u00f6sszhangban arra a brut\u00e1lis t\u00e9nyre (vagy ez csak egy elsaj\u00e1t\u00edtott idea?), hogy a vizualit\u00e1s annyira meghat\u00e1rozza vil\u00e1gunkat, mint m\u00e9g soha? Az akad\u00e9mia lepakt\u00e1l vagy \u00e9ppen szembefordul a \u201el\u00e1tv\u00e1ny\u201d \u00e9s a \u201efel\u00fcgyelet\u201d t\u00e1rsadalm\u00e1val? Hol h\u00faz\u00f3dnak a vizualit\u00e1s politikumainak hat\u00e1rai? Kiterjesztheti-e a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net a maga horizontj\u00e1t nem csup\u00e1n a m\u0171alkot\u00e1s szf\u00e9r\u00e1j\u00e1n, hanem a k\u00e9peken \u00e9s a vizu\u00e1lis t\u00e1rgyakon is t\u00falra a vizualit\u00e1s praxis\u00e1ig, a n\u00e9z\u00e9s \u00e9s a n\u00e9zetts\u00e9g k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00f3dozataiig, melyekb\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll az emberi vizualit\u00e1s vil\u00e1ga? Vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lhat a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net?<br \/>\nTal\u00e1n sz\u00fcks\u00e9gtelen mondani, hogy nincsenek kidolgozott v\u00e1laszaim ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre, de van n\u00e9h\u00e1ny \u00f6tletem. El\u0151sz\u00f6r is be kell vallanom, hogy szerintem nem lenne szerencs\u00e9s, ha a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s t\u00fal gyorsan, vagy ak\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclne. A vizu\u00e1lis kult\u00fara mint koncepci\u00f3 nagy \u00e9rdeme az, hogy tendenci\u00e1j\u00e1ban \u201enem diszciplin\u00e1lt\u201d, ink\u00e1bb problematika, mint j\u00f3l meghat\u00e1rozott elm\u00e9leti t\u00e1rgy. A feminizmust\u00f3l, a gender tanulm\u00e1nyokt\u00f3l, valamint a faji \u00e9s etnikai kutat\u00e1sokt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en nem politikai mozgalom, \u00e9s m\u00e9g csak nem is akad\u00e9miai jelens\u00e9g, mint a kritikai kult\u00farakutat\u00e1s. A vizualit\u00e1snak a fajt\u00f3l, a t\u00e1rsadalmi nemi szerept\u0151l vagy az oszt\u00e1lyt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en nincs velesz\u00fcletett politikuma. A nyelvhez hasonl\u00f3 m\u00e9dium, amelyen kereszt\u00fcl utat tal\u00e1l a politikum (valamint az identifik\u00e1ci\u00f3, a v\u00e1gy \u00e9s a t\u00e1rsadalmis\u00e1g). V\u00e9lem\u00e9nyem szerint nem a \u201eszkopikus rezsimek\u201d jelentik korunk nagy politikai fenyeget\u00e9s\u00e9t. (9) A fegyverek k\u00e9pei nem gyilkolnak; a fegyverek viszont igen. A fantazmag\u00f3ria, miszerint a k\u00e9pek \u00e9s a vizualit\u00e1s korunk meghat\u00e1roz\u00f3 politikai er\u0151i, val\u00f3j\u00e1ban azon kollekt\u00edv hallucin\u00e1ci\u00f3ink egyike, amelyeket a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s vizsg\u00e1lhat, de nem alapvet\u0151 axi\u00f3m\u00e1ja mag\u00e1nak a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1nak. A \u201evizu\u00e1lis politik\u00e1nak\u201d eme felbukkan\u00e1s\u00e1val \u2013 melyben a f\u0151bb szerepl\u0151k vizu\u00e1lis k\u00e9pek (sztereot\u00edpi\u00e1k, karikat\u00far\u00e1k, f\u00e9lre\u00e9rtelmez\u00e9sek, f\u00e9tisek \u00e9s ideol\u00f3giai ill\u00fazi\u00f3k) \u2013 szembefordul\u00f3 heroikus, k\u00e9prombol\u00f3 teoretikusok azokra az ifj\u00fa h\u00e9geli\u00e1nusokra eml\u00e9keztethetnek minket, akiket Marx parodiz\u00e1lt a N\u00e9met ideol\u00f3gi\u00e1ban: \u201e&#8230;k\u00e9pzelet\u00fck fantomjai t\u00fals\u00e1gosan nagyra n\u0151ttek sz\u00e1mukra. \u0150k, a teremt\u0151k meghajolnak teremtm\u00e9nyeik el\u0151tt. Szabad\u00edtsuk meg \u0151ket kim\u00e9r\u00e1ikt\u00f3l, ide\u00e1ikt\u00f3l, dogm\u00e1ikt\u00f3l \u00e9s k\u00e9pzeletbeli l\u00e9tez\u0151ikt\u0151l, melyek ig\u00e1ja alatt g\u00f6rnyedeznek.\u201d (10)<br \/>\nMarx nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 teszi, hogy ez a fajta \u201emegszabad\u00edt\u00e1s\u201d a \u201efantomokt\u00f3l\u201d \u00e9ppolyan fantazmag\u00f3ria, mint ami ellen k\u00fczd. Ez az, ami\u00e9rt a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s legjobb pillanataiban nem csup\u00e1n a kritikai kult\u00farakutat\u00e1s (felt\u00e9telezve, hogy tudjuk mi az, meg hogy merre tart, stb.) vizu\u00e1lis frontvonala. A vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1st t\u00fals\u00e1gosan is \u00e9rdekli az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi is a l\u00e1t\u00e1s val\u00f3j\u00e1ban, \u00e9s t\u00fals\u00e1gosan is \u201eeszt\u00e9tikusan\u201d leli \u00f6r\u00f6m\u00e9t az \u00e9rz\u00e9kekben, az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sben \u00e9s a k\u00e9pzel\u0151er\u0151ben. A kritikai kult\u00farakutat\u00e1st marxizmust\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt k\u00e9prombol\u00f3 retorik\u00e1ja, valamint bizalma a nyelv\u00e9szeti \u00e9s diszkurz\u00edv modellekben valamelyest elszak\u00edtja a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1st\u00f3l, amely a vizu\u00e1lis k\u00e9pek b\u0171verej\u00e9re alapoz, s \u00edgy t\u00fcrelmesen odafigyel a vizu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyek teljes sk\u00e1l\u00e1j\u00e1ra az alantas h\u00e9tk\u00f6znapi k\u00e9pekt\u0151l a mindennapi vizu\u00e1lis praxison \u00e1t az eszt\u00e9tikai \u00e9lvezet \u00e9s gy\u00f6trelem(?) t\u00e1rgyaiig.<br \/>\nNem akarom tagadni, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s m\u00e9lyen lek\u00f6telezett a feminizmusnak, a gender \u00e9s etnikai kutat\u00e1soknak, a kritikai elm\u00e9letnek, a kritikai kult\u00farakutat\u00e1snak \u00e9s m\u00e1s tudom\u00e1nyos mozgalmaknak. Egyszer\u0171en nem l\u00e9tezne ezek n\u00e9lk\u00fcl. De nem l\u00e9tezne pszichoanal\u00edzis, szemiotika, nyelv\u00e9szet, irodalomelm\u00e9let, fenomenol\u00f3gia, eszt\u00e9tika, antropol\u00f3gia, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s filmelm\u00e9let n\u00e9lk\u00fcl sem; ezek m\u00e1s \u00e9rtelemben v\u00e9ve diszcipl\u00edn\u00e1k, amelyek elm\u00e9leti t\u00e1rgyak, s nem annyira t\u00e1rsadalmi mozgalmak k\u00f6r\u00fcl szervez\u0151dnek. A vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s sok minden m\u00e1s mellett e k\u00e9t fajta diszcipl\u00edna (amelyek durv\u00e1n megfelelnek a modern tud\u00e1s \u201ealulr\u00f3l-felfel\u00e9\u201d \u00e9s \u201efel\u00fclr\u0151l-lefel\u00e9\u201d modellj\u00e9nek) konvergenci\u00e1j\u00e1nak eredm\u00e9nye. De legfontosabb jellemvon\u00e1sa \u2013 ahogy m\u00e1r erre utaltam \u2013 m\u00e9giscsak a \u201enem diszciplin\u00e1lts\u00e1g\u201d, a megalapozott diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 hat\u00e1rainak felforgat\u00e1sa. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nethez k\u00e9pest p\u00e9ld\u00e1ul a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s els\u0151sorban egy \u201ebel\u00fclr\u0151l-kifel\u00e9\u201d jelens\u00e9g. Egyr\u00e9szt a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neten \u201ek\u00edv\u00fcl\u201d helyezkedik el: felt\u00e1rja a h\u00e9tk\u00f6znapi k\u00e9pek, a m\u00e9diumok \u00e9s a mindennapi vizu\u00e1lis praxis t\u00e1gasabb mez\u0151j\u00e9t, amelyen bel\u00fcl a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetek hagyom\u00e1nya elhelyezhet\u0151; \u00e9s megk\u00e9rd\u0151jelezi a magas \u00e9s a popul\u00e1ris kult\u00fara, illetve a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetek \u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00fara elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9t. M\u00e1sr\u00e9szt viszont a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s nagyon is \u201ebel\u00fcl\u201d marad a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net trad\u00edci\u00f3j\u00e1n, amely a vizualit\u00e1s \u00e9rz\u00e9ki \u00e9s szemiotikai saj\u00e1toss\u00e1gaira f\u00f3kusz\u00e1l. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net mindig is sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en t\u00f6bb volt, mint a m\u0171alkot\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9nete; mindig is r\u00e1 kellett hagyatkoznia a n\u00e9z\u0151s\u00e9g, a vizu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9ny \u00e9s a l\u00e1t\u00f3mez\u0151 t\u00e1rsadalmi, interszubjekt\u00edv viszonyainak t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 j\u00f3l teoretiz\u00e1lt modelljeire.<br \/>\nAz irodalomtudom\u00e1ny hasonl\u00f3an ambivalens viszonyban \u00e1ll a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1ssal. Nem teljesen egy\u00e9rtelm\u0171, hogy a sz\u00f6vegek tud\u00f3sainak mi\u00e9rt is kellene hirtelen vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetekkel \u00e9s m\u00e9diumokkal foglalkoznia (relev\u00e1ns lehet \u00e9s tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latot ig\u00e9nyel e t\u00e9ren az a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u201ebaleset\u201d, hogy a filmelm\u00e9letet gyakran irodalom tansz\u00e9keken oktatj\u00e1k). Az ambivalencia \u00f6sszetett, hiszen a textu\u00e1lis elm\u00e9let \u00e9s a f\u0151k\u00e9nt a \u201enyelvi fordulaton\u201d alapul\u00f3 kult\u00fara fogalmak fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9ge szembes\u00fcl a vizu\u00e1lis vagy k\u00e9pi fordulattal, amely nem t\u0171nik diszkurz\u00edv modellekre reduk\u00e1lhat\u00f3nak. (11) Az irodalomt\u00f6rt\u00e9net mindig is t\u00f6bb volt, mint az irodalmi m\u0171vek t\u00f6rt\u00e9nete. Mindig is meg kellett sz\u00f3laltatnia a nyelv \u00e9s a verb\u00e1lis kifejez\u00e9s teljes spektrum\u00e1t, amelyben a teljes \u00e9rz\u00e9kel\u0151 rendszer (de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a vizu\u00e1lis) szerepet kap. A mondhat\u00f3 \u00e9s a n\u00e9zhet\u0151, az elmond\u00e1s \u00e9s a megmutat\u00e1s, az artikul\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s a l\u00e1that\u00f3 (hogy Michel Foucault terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t haszn\u00e1ljuk) a verb\u00e1lis kifejez\u00e9s minden szintj\u00e9n \u00f6sszefon\u00f3dik a besz\u00e9dt\u0151l az \u00edr\u00e1son \u00e9s a le\u00edr\u00e1son \u00e1t a figur\u00e1ci\u00f3ig \u00e9s a form\u00e1lis\/szemantikai strukt\u00far\u00e1kig. (12) Egyszer\u0171en nincs arra lehet\u0151s\u00e9g, hogy a vizualit\u00e1st \u00e9s a k\u00e9peket kihagyjuk az irodalom \u00e9s a nyelv tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l. A vizu\u00e1lis kult\u00fara a k\u00fcls\u0151 hat\u00e1rvid\u00e9k s egyben a bels\u0151 \u201efekete lyuk\u201d a verb\u00e1lis kult\u00fara sz\u00edv\u00e9ben. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nethez hasonl\u00f3an az irodalomtudom\u00e1ny is \u201ebel\u00fclr\u0151l-kifel\u00e9\u201d interdiszciplinarit\u00e1sk\u00e9nt szembes\u00fcl a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1ssal. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az, hogy a vizualit\u00e1s a szemiotikai m\u00e1ss\u00e1g form\u00e1j\u00e1ban kapcsol\u00f3dik be a nyelvbe \u2013 a kifejez\u00e9s \u201em\u00e1sik\u201d m\u00e9diumak\u00e9nt vagy form\u00e1jak\u00e9nt, \u201etestv\u00e9r\u201d m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt, illetve egy paragone riv\u00e1lisak\u00e9nt. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net ezzel szemben \u00fagy szembes\u00fcl a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1ssal, mint saj\u00e1t tudatalattij\u00e1val, m\u00e9lyen rejl\u0151 \u00e9s elnyomott \u00f6nmag\u00e1val, amely (Narcissus k\u00e9p\u00e9hez hasonl\u00f3an) egyszerre hal\u00e1los \u00e9s vonz\u00f3. (13)<br \/>\nA filmelm\u00e9let \u00e9s a m\u00e9dia tudom\u00e1ny az a k\u00e9t diszcipl\u00edna, amelyek a legink\u00e1bb megtal\u00e1lj\u00e1k a hangot a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1ssal. A mi korunkban a mozi \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3 egyszer\u0171en a legfelt\u0171n\u0151bb, a leger\u0151sebb \u00e9s a leg\u00e1that\u00f3bb form\u00e1ja a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1nak. Az \u00e1ltalam ismert akad\u00e9mikus vizu\u00e1lis kult\u00fara programok nagy r\u00e9sze film programokt\u00f3l indult el, ahol a n\u00e9z\u0151s\u00e9g (spectatorship), a vizualit\u00e1s \u00e9s a sokszoros\u00edt\u00e1s teoretiz\u00e1l\u00e1sa er\u0151s hagyom\u00e1nnyal rendelkezik, amely \u00fagy t\u0171nik k\u00f6nnyed\u00e9n be\u00e9p\u00fclt a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s t\u00e1gabb szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba a rekl\u00e1mt\u00f3l a mindennapi \u00e9letig. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nett\u0151l elt\u00e9r\u0151en a filmelm\u00e9let otthonosan mozog az alacsony vagy t\u00f6megkult\u00far\u00e1ban \u00e9pp\u00fagy, mint a h\u00e9tk\u00f6znapi k\u00e9pek \u00e9s a mindennapi vizualit\u00e1s vil\u00e1g\u00e1ban. Ha a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s csup\u00e1n redundanci\u00e1t tud produk\u00e1lni a film- \u00e9s m\u00e9diaelm\u00e9let sz\u00e1m\u00e1ra, akkor fel kell tennie azokat a \u201ehat\u00e1r\u201d-k\u00e9rd\u00e9seket, amelyek l\u00e9trehozz\u00e1k m\u00e1s ter\u00fcleteken is a \u201ebel\u00fclr\u0151l-kifel\u00e9\u201d effektust. Az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9s r\u00f6gt\u00f6n vonatkozhatna a kiterjed\u00e9sre, illetve a fennhat\u00f3s\u00e1gra: milyen m\u00e9rt\u00e9kben lehet a vizualit\u00e1s filmes modelljeit \u00e1tvinni m\u00e1s m\u00e9diumokra? Mennyire sok sz\u00edn\u0171 a vizu\u00e1lis m\u00e9dia \u00e9s a film, illetve a telev\u00edzi\u00f3 mennyire illik be a sorba? A m\u00e1sodik k\u00e9rd\u00e9s vonatkozhat a vizualit\u00e1s kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak centralit\u00e1s\u00e1ra is: a vizu\u00e1lis kult\u00fara mennyiben tekinthet\u0151 a m\u00e9dia t\u00e1rgyiasul\u00e1s\u00e1nak, egy megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si \u00e9s szemiotikai csatorn\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fix\u00e1ci\u00f3nak az \u00fan. vizu\u00e1lis m\u00e9dia \u00e1ltal alkalmazott t\u00f6bbf\u00e9le \u00e9rz\u00e9k \u00e9s k\u00f3d rov\u00e1s\u00e1ra? Nem kellene ink\u00e1bb a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1snak a l\u00e1t\u00e1s \u00e9s a t\u00f6bbi \u00e9rz\u00e9k \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1t t\u00e9teleznie ragaszkodva az \u201eaudiovizualit\u00e1shoz\u201d \u00e9s a \u201ek\u00e9psz\u00f6veghez\u201d, hogy a vizu\u00e1lis m\u00e9di\u00e1t (\u00e9s a mindennapi \u00e9let vizu\u00e1lis tapasztalatait) \u00f6sszetett konstrukci\u00f3k\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolhassa? (14) V\u00e9g\u00fcl a legfontosabb fesz\u00fclts\u00e9g a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s \u00e9s a film- \u00e9s m\u00e9diaelm\u00e9let k\u00f6z\u00f6tt egyszer\u0171en abban rejlik, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara nem a fotogr\u00e1fia, a mozi, vagy a telev\u00edzi\u00f3 feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1val fejl\u0151d\u00f6tt ki. Hozz\u00e1tartozik az emberi fajhoz \u00e9s a nem modern, a nem nyugati \u00e9s a nem techniciz\u00e1lt t\u00e1rsadalmakban is vir\u00e1gzik. A vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s legfontosabb tanuls\u00e1ga v\u00e9g\u00fcl is az lehet a film- \u00e9s m\u00e9diaelm\u00e9let fel\u00e9, hogy nem kiz\u00e1r\u00f3lag a modern \u00e9s a kort\u00e1rs kult\u00far\u00e1val foglalkozik. Ha a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1snak sz\u00fcks\u00e9ge van arra, hogy a filmelm\u00e9let eml\u00e9keztesse \u0151t az akusztikus \u00e9s nyelvi dimenzi\u00f3kra, akkor a maga r\u00e9sz\u00e9r\u0151l eml\u00e9keztetheti a filmelm\u00e9letet arra, hogy az ember vizu\u00e1lis tapasztalat\u00e1t a g\u00f6r\u00f6g materialist\u00e1kt\u00f3l kezdve Descartes-on, Diderot-n \u00e9s Merleau-Pontyn \u00e1t folyamatosan a tapint\u00e1s \u00e9rz\u00e9k\u00e9vel \u00e9s a vak emberrel mint a l\u00e1t\u00e1s aktus\u00e1nak k\u00f6zponti figur\u00e1j\u00e1val, illet\u0151leg \u201emetak\u00e9p\u00e9vel\u201d modellezt\u00e9k. (15)<br \/>\nMik\u00f6zben a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s els\u0151dlegesen nem diszciplin\u00e1risan, a konvergencia \u00e9s a turbulencia ter\u00fcletek\u00e9nt hasznos\u00edthat\u00f3, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek benne kijel\u00f6lhet\u0151 poz\u00edci\u00f3k. Z\u00e1r\u00e1sk\u00e9ppen egyszer\u0171en \u00f6sszefoglalom, hogy melyek lehetnek ezek. Nem sz\u00e1nom ezeket a poz\u00edci\u00f3kat diszciplin\u00e1ris ki\u00e1ltv\u00e1nynak, \u00e9s nem tekintem \u0151ket \u201eeredeti elk\u00e9pzel\u00e9snek\u201d sem. Ezek csup\u00e1n \u00f6tletek a tekintetben, hogy egy \u00e9ppen kialakul\u00f3 interdiszciplin\u00e1ris form\u00e1ci\u00f3 hol lehetne a legterm\u00e9kenyebb \u00e9s a legprovokat\u00edvabb.<br \/>\n1.<br \/>\nA vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1snak oda kell figyelnie azokra a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le diszciplin\u00e1ris t\u00f6rt\u00e9netekre, amelyek benne \u00f6sszetal\u00e1lkoznak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a \u201efel\u00fclr\u0151l-lefel\u00e9\u201d \u00e9s az \u201ealulr\u00f3l-felfel\u00e9\u201d diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti disszonanci\u00e1ra, arra a s\u00farl\u00f3d\u00e1sra, amely a magukat politikailag elk\u00f6telezettnek, illetve semlegesnek vall\u00f3 tudom\u00e1nyos projektek k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll.<br \/>\n2.<br \/>\nA vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1snak dacolnia kell azzal a k\u00f6nnyed pluralizmussal, amely megtagad b\u00e1rminem\u0171 \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rv\u00e9nyt k\u00f6zponti koncepci\u00f3j\u00e1t\u00f3l \u2013 ilyen n\u00e9zet p\u00e9ld\u00e1ul, hogy \u201ecsak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1k l\u00e9teznek, nincs olyan, hogy \u2019vizu\u00e1lis kult\u00fara\u2019. Ez olyan lenne, mintha azt \u00e1ll\u00edtan\u00e1nk, hogy nem l\u00e9tezik nyelv, csak nyelvek vannak. Ha van egy\u00e1ltal\u00e1n alapvet\u0151 t\u00e9tele a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1snak, akkor az \u00e9ppen az, hogy a vizualit\u00e1s a kultur\u00e1lis kifejez\u00e9s \u00e9s az emberi kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9ppoly alapvet\u0151 \u00e9s elterjedt m\u00f3dja, mint a nyelv. R\u00e1ad\u00e1sul a vizualit\u00e1s nem reduk\u00e1lhat\u00f3 a nyelvre, \u00e9s nem is magyar\u00e1zhat\u00f3 abb\u00f3l.<br \/>\n3.<br \/>\nA vizu\u00e1lis kult\u00fara csak akkor v\u00e1lhat \u00e9rdekes elk\u00e9pzel\u00e9ss\u00e9, ha alapvet\u0151 fogalmait \u00e9s az azok k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot megk\u00e9rd\u0151jelezz\u00fck. Ha beoltjuk a kult\u00fara adott ide\u00e1j\u00e1t (a kritikai kult\u00farakutat\u00e1sb\u00f3l vagy m\u00e1shonnan) a vizu\u00e1lis adott ide\u00e1j\u00e1ba (a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netb\u0151l vagy a filmelm\u00e9letb\u0151l vagy m\u00e1shonnan), akkor csak \u00fajabb m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 ide\u00e1kat hozhatunk l\u00e9tre. A l\u00e9nyeg az, hogy engedj\u00fck, hogy a fogalmak megvizsg\u00e1lj\u00e1k egym\u00e1st \u00e9s meg\u00e1llap\u00edts\u00e1k a k\u00f6zt\u00fck h\u00faz\u00f3d\u00f3 hat\u00e1rokat. Mi az, ami egy kult\u00far\u00e1ban k\u00edv\u00fcl esik a vizualit\u00e1son? Rengeteg minden; \u00e9s \u00e9ppen ez\u00e9rt a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1snak foglalkoznia kell a l\u00e1t\u00e1s \u00e9s a t\u00f6bbi \u00e9rz\u00e9k viszony\u00e1val. Mi az, ami a vizualit\u00e1sban k\u00edv\u00fcl esik a kult\u00far\u00e1n? A korrekt (kultur\u00e1lis konstruktivista) v\u00e1lasz az, hogy semmi, ami igaz\u00e1n fontos lenne. Semmi, csak \u00e9ppen a \u201eterm\u00e9szet\u201d (az optika, a szem\u00e9szet, az \u00e1llati l\u00e1t\u00e1s stb.), ami \u00f6nmag\u00e1ban is kultur\u00e1lis konstrukci\u00f3nak t\u0171nik. De ez a k\u00f6nny\u0171 v\u00e1lasz nem m\u0171k\u00f6dik. A vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1snak ellent kell \u00e1llnia a konstruktivista reflexnek, \u00e9s \u00fajra fel kell t\u00e1rnia a kult\u00fara \u00e9s a term\u00e9szet hat\u00e1rait, ahonnan a l\u00e1t\u00e1s fiziol\u00f3giai folyamatnak, \u201e\u00f6szt\u00f6nnek\u201d, az \u00e1llatokkal k\u00f6z\u00f6s \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si, fenomenol\u00f3giai dimenzi\u00f3nak t\u0171nik. Neh\u00e9z elk\u00e9pzelni, hogyan l\u00e9tezhetne \u201eoptikai tudatalatti\u201d az automatizmusnak e szintje n\u00e9lk\u00fcl, a szervis\u00e9g, a m\u00e9dium, vagy a k\u00e9p prot\u00e9zisszer\u0171 k\u00e9pviselete (agency) n\u00e9lk\u00fcl. (16) Ez a term\u00e9szet az egyik oka annak, hogy olyan neh\u00e9z \u201ekritikai gondolkod\u00e1ssal\u201d t\u00faljutni a m\u00e1gikus k\u00e9peken, az ifj\u00fa h\u00e9geli\u00e1nusok \u00e1ltal leleplezett \u201efantomokon\u201d.<br \/>\n4.<br \/>\nHa a kult\u00fara a vizualit\u00e1s fel\u0151l az egyik hat\u00e1rhoz (a term\u00e9szethez mint nem-kultur\u00e1lishoz) vezet benn\u00fcnket, akkor a vizualit\u00e1s a kult\u00fara fel\u0151l n\u00e9zve a l\u00e1thatatlanhoz, a nem l\u00e1that\u00f3hoz, az anti- \u00e9s extravizu\u00e1lis vil\u00e1ghoz juttat el, amely r\u00e9sze \u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3ja minden vizu\u00e1lis tapasztalatnak. Eljuthatunk az eszt\u00e9tikai (hall\u00e1s, tapint\u00e1s) \u00e9s a szemiotikai (nyelv, besz\u00e9d, szimbolikus\/imagin\u00e1rius, k\u00e9psz\u00f6veg) hat\u00e1rokhoz. A vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s egyik f\u0151 feladata, hogy visszaford\u00edtsa elm\u00e9leti objektuma, az emberi vizualit\u00e1s t\u00e1rgyiasul\u00e1s\u00e1t. A k\u00e9rd\u00e9s ekkor az lehetne, hogyan vehette kezdet\u00e9t \u201ea vizualit\u00e1s\u201d totalit\u00e1ss\u00e1, vil\u00e1gn\u00e9zett\u00e9, vil\u00e1gk\u00e9pp\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa? Ez r\u00e9szben egy t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9rd\u00e9s a \u201el\u00e1t\u00e1s hegem\u00f3ni\u00e1j\u00e1nak\u201d modernit\u00e1s\u00e1r\u00f3l, amely visszamegy a l\u00e1t\u00e1s mint szuver\u00e9n \u00e9rz\u00e9k antik privilegiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ig. De egyben elm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9s is: mi lehet val\u00f3j\u00e1ban a l\u00e1t\u00e1s, ha olyan kultur\u00e1lis st\u00e1tusszal b\u00edr, amelyet neki tulajdon\u00edtunk a l\u00e1tv\u00e1ny \u00e9s a k\u00e9pek hatalm\u00e1nak durva t\u00falbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9t\u0151l (amely a m\u00e9dia \u00e9s a modernit\u00e1s mai diskurzusait jellemzi) a vizu\u00e1lis \u00e1br\u00e1zol\u00e1s hagyom\u00e1nyos tabuiig? Mi van a k\u00e9pekben, ami arra k\u00e9szteti az embereket, hogy lerombolj\u00e1k vagy \u00e9ppen im\u00e1dj\u00e1k azokat, s\u0151t m\u00e9g meg is haljanak \u00e9rt\u00fck? Mi\u00e9rt \u00e9letk\u00e9pesek m\u00e9g ma is olyan archaikus \u201evizu\u00e1lis perverzi\u00f3k\u201d, mint a fetisizmus, a totemizmus \u00e9s a b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1d\u00e1s?<br \/>\n5.<br \/>\nA kult\u00fara m\u00e1sik hat\u00e1ra, amely megny\u00edlik a vizualit\u00e1s \u00e1ltal a t\u00e1rsadalmi. B\u00e1rmi is legyen a vizu\u00e1lis kult\u00fara, nem csak a k\u00e9pek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9n kell alapulnia, hanem annak a t\u00e1rsadalmi mez\u0151nek a le\u00edr\u00e1s\u00e1n, amely mag\u00e1ban foglalja a tekintetet, a szubjektum, az identit\u00e1s, a v\u00e1gy, az eml\u00e9kezet \u00e9s a k\u00e9pzelet konstrukci\u00f3it is. A l\u00e1t\u00e1ssal kapcsolatban ez esetben alapvet\u0151 t\u00e9ny, hogy nem els\u0151sorban a vil\u00e1g, hanem a m\u00e1sik ember megfigyel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1ljuk. A vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s\u00e1nak kiindul\u00f3pontjait ekkor a t\u00e1rsadalmi, interszubjekt\u00edv kapcsolatokban, a vizu\u00e1lis megismer\u00e9s praktik\u00e1iban \u00e9s a tud\u00e1s elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ban (\u00e9s ellent\u00e9teikben \u2013 a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sben, a mimikriben, a maszkban, a \u201egonosz szemben\u201d) kellene keresn\u00fcnk. A k\u00e9pek \u00e9rtelmez\u00e9se kiker\u00fclne a kutat\u00e1s centrum\u00e1b\u00f3l \u00e9s \u00e1tadn\u00e1 hely\u00e9t a k\u00e9pek hat\u00e1s\u00e1t \u00e9s autorit\u00e1s\u00e1t \u00e9rint\u0151 vizsg\u00e1latoknak. Ez persze visszavezethet a t\u00falbecsl\u00e9s \u00e9s a vizu\u00e1lis babon\u00e1k k\u00e9rd\u00e9seihez. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s ebben az esetben nem az lenne, hogy \u201emit jelentenek a k\u00e9pek\u201d, hanem az, hogy \u201emit akarnak\u201d? <\/p>\n<p>Ford\u00edtotta: Hornyik S\u00e1ndor<\/p>\n<p>Jegyzetek<\/p>\n<p>[1] L\u00e1sd: W. J. T. Mitchell: Picture Theory: Essays in Verbal and Visual Representaion. Chicago UP, Chicago, 1994. 1. fejezet<br \/>\n2 R\u00e9szletesebb kifejt\u00e9s\u00e9t l\u00e1sd: W. J. T. Mitchell: What is Visual Culture? In: Irving Lavin (ed.): Meaning in the Visual Arts: A Centennial Commemoration of Erwin Panofsky. Princeton UP, Princeton, megjelen\u00e9s el\u0151tt<br \/>\n3 National Endowment for the Humanities.<br \/>\n4 L\u00e1sd: Stanley Fish: Being Interdisciplinary Is So Hard to Do. In: MLA Profession 89, New York, 1989, 15-22. Magyarul: Interdiszciplin\u00e1risnak lenni oly neh\u00e9z. Ford\u00edtotta: Saj\u00f3 S\u00e1ndor. Literatura, 1990\/4. 317-329. Fish az interdiszciplinarit\u00e1st els\u0151sorban a \u201ebalos kult\u00farakritik\u00e1val\u201d t\u00e1rs\u00edtja.<br \/>\n5 A vizu\u00e1lis \u00e9s verb\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetek k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 tanulm\u00e1nyokhoz l\u00e1sd: Mitchell, 1994. harmadik fejezet. A komparatisztik\u00e1r\u00f3l \u00e1ltal\u00e1nosabban l\u00e1sd: Mitchell: Why Comparisons Are Odiuos. In: World Literature Today, megjelen\u00e9s el\u0151tt.<br \/>\n6 Ennyiben egyet\u00e9rtek Stanley Fishhel, aki szerint interdiszciplin\u00e1risnak lenni nem csak neh\u00e9z dolog, hanem szigor\u00faan v\u00e9ve lehetetlen is, mivel a tud\u00e1s professzion\u00e1lis k\u00e1nonjai folyamatosan \u00fajradefini\u00e1lj\u00e1k a diszciplin\u00e1ris norm\u00e1kat. Nem \u00e9rtek viszont egyet azzal a k\u00f6vetkeztet\u00e9s\u00e9vel, hogy ez a lehetetlens\u00e9g azt jelenten\u00e9, hogy \u00e9rtelmetlens\u00e9g a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 diszcipl\u00edn\u00e1k m\u0171vel\u0151ivel kapcsolatban \u201eautentikus kritik\u00e1r\u00f3l\u201d vagy \u201eaz elme kiterjeszt\u00e9s\u00e9r\u0151l\u201d besz\u00e9lni.<br \/>\n7 Az interdiszciplinarit\u00e1s kiv\u00e1ltotta stresszr\u0151l l\u00e1sd: Lauren Berlant: Feminism and the Institutions of Intimacy. Publik\u00e1latlan essz\u00e9.<br \/>\n8 W. J. T. Mitchell: Picture Theory: Essays in Verbal and Visual Representaion. Chicago UP, Chicago, 1994. (a ford. megj.)<br \/>\n9 Martin Jay tejesztette el a \u201eszkopikus rezsim\u201d fogalm\u00e1t a vizualit\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 fontos \u00edr\u00e1saiban. L\u00e1sd k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen: Martin Jay: Downcast Eyes. Berkeley, 1993. 3. fejezet<br \/>\n10 Karl Marx: The German Ideology (written 1845-46). In: Writings of the Young Marx on Philosophy and Society. Trans. Lloyd D. Easton and Kurt H. Guddat. New York, 1967. 404. A marxista trad\u00edci\u00f3ban a \u201ek\u00e9prombol\u00e1s retorik\u00e1j\u00e1nak\u201d t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1hoz l\u00e1sd: W. J. T. Mitchell: Iconology: Image, Text, Ideology. Chicago, 1986. 6. fejezet<br \/>\n11 L\u00e1sd: The Linguistic Turn, szerk.: Richard Rorty, Chicago, 1967. \u00e9s Mitchell 1994 1. fejezet<br \/>\n12 E terminol\u00f3gia kutat\u00e1s\u00e1hoz l\u00e1sd: Gilles Deleuze: The Visible and the Articulable. In: Foucault, Minneapolis, 1988. \u00e9s Mitchell 1994 2. fejezet<br \/>\n13 Narcissus ovidiusi\/lacani, nem pedig freudi mes\u00e9j\u00e9re gondolok, amelyben a f\u0151h\u0151s nem ismeri fel a visszat\u00fckr\u00f6z\u00f6tt k\u00e9pben \u00f6nmag\u00e1t, \u00e9s egy val\u00f3di \u201em\u00e1sikk\u00e9nt\u201d beleszeret abba. E mese mor\u00e1lis \u00fczenet\u00e9t a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s viszonylat\u00e1ban m\u00e9g ki kellene dolgozni.<br \/>\n14 Val\u00f3j\u00e1ban az egyik leg\u00e9rdekesebb fejlem\u00e9nye a mai filmelm\u00e9letnek a hang mint prominens t\u00e9ma felbukkan\u00e1sa. Marcel Chion \u00e9s Rick Altman munk\u00e1ss\u00e1ga meghat\u00e1roz\u00f3 e t\u00e9ren. L\u00e1sd tov\u00e1bb James Lastra fontos tanulm\u00e1ny\u00e1t: Reading, Writing, and Representing Sound. In: Sound Theory\/Sound Practice, ed. Rick Altman, London, 1992. A nyelv k\u00e9rd\u00e9se a moziban term\u00e9szetesen a kezdetek \u00f3ta abszol\u00fat alapvet\u0151 probl\u00e9ma a filmelm\u00e9letben. A \u201ek\u00e9psz\u00f6veg\u201d koncepci\u00f3j\u00e1hoz l\u00e1sd: Mitchell 1994. 3. fejezet<br \/>\n15 A vak ember figur\u00e1ja a vakbottal k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos Descartes Optik\u00e1j\u00e1ban.<br \/>\n16 L\u00e1sd: Rosalind E. Krauss: The Optical Unconscious. Cambridge, 1993. A dadaizmus vizu\u00e1lis automatizmus\u00e1nak kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n<p>A ford\u00edt\u00e1s alapja:<\/p>\n<p>W. J. T. Mitchell: Interdisciplinarity and Visual Culture. Art Bulletin, 77. \u00e9vf., 4. sz., 1995. 540-544.<br \/>\n(A sz\u00f6veget a szerz\u0151 enged\u00e9ly\u00e9vel k\u00f6z\u00f6lj\u00fck)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Sz\u00f6veg: W. J. T. Mitchell Amikor az Art Bulletin felk\u00e9rt, hogy \u00edrjak valamit az interdiszciplinarit\u00e1sr\u00f3l, k\u00f6nny\u0171 feladatnak t\u0171nt. M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert m\u00e1r tizenh\u00e9t \u00e9ve szerkesztek egy interdiszciplin\u00e1ris kritikai \u00e9s elm\u00e9leti, hum\u00e1n- \u00e9s t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi foly\u00f3iratot. Emellett (m\u00e1sokkal egy\u00fctt) a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net diszciplin\u00e1ris perem\u00e9n dolgozom az \u201eikonol\u00f3gia\u201d (a mediatiz\u00e1lt k\u00e9pek \u00e1ltal\u00e1nos tudom\u00e1nya), vagy m\u00e9g t\u00e1gabban a [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13716"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13716"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13716\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39720,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13716\/revisions\/39720"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13716"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13716"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13716"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}