{"id":13718,"date":"2008-12-15T07:54:48","date_gmt":"2008-12-15T06:54:48","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13718"},"modified":"2021-12-30T20:41:27","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:27","slug":"w-j-t-mitchell-kepi-fordulata","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/w-j-t-mitchell-kepi-fordulata\/","title":{"rendered":"W. J. T. Mitchell k\u00e9pi fordulata"},"content":{"rendered":"<p>Sz\u00f6veg: <strong>Hornyik S\u00e1ndor <\/strong><\/p>\n<p>A Critical Inquiry f\u0151szerkeszt\u0151je \u00e9s a University of Chicago professzora a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s egyik k\u00f6zismert \u2013 ha nem a legismertebb \u2013 apolog\u00e9t\u00e1ja. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1t c\u00e9lszer\u0171 a legsikeresebb \u00e9s legt\u00f6bbet hivatkozott k\u00f6tete, az 1994-es Picture Theory fel\u0151l n\u00e9zve ismertetni. Ennek els\u0151 fejezet\u00e9ben vezeti be Richard Rorty linguistic turn-je nyom\u00e1n a pictorial turn fogalm\u00e1t. E kifejez\u00e9s Kuhn paradigm shift-j\u00e9hez hasonl\u00f3an (b\u00e1r volumen\u00e9ben ahhoz az\u00e9rt nem m\u00e9rhet\u0151en) sok vit\u00e1ra adott alkalmat. A fogalom \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy Mitchell nem els\u0151sorban a posztmodern kor, \u00e9s nem is a high tech fel\u0151l \u00e9rtelmezi a k\u00e9pi fordulatot, hanem arra h\u00edvja fel a figyelmet (r\u00e9szben Martin Jay, r\u00e9szben Norman Bryson nyom\u00e1n), hogy a huszadik sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9nek (els\u0151sorban francia) kritikai gondolkod\u00e1s\u00e1ban milyen kit\u00fcntetett szerepet j\u00e1tszanak a kult\u00fara \u00e9s a tud\u00e1s vizu\u00e1lis metafor\u00e1i (societ\u00e9 du spectacle \u2013 Guy Debord, surveillance \u2013 Michel Foucault, regard\/gaze \u2013 Jean-Paul Sartre, Jacques Lacan, scopic regime \u2013 Christian Metz).<br \/>\nVagyis a k\u00e9pi fordulatot nem els\u0151sorban a k\u00e9s\u0151 kapitalizmus k\u00e9probban\u00e1sa, hanem a logikai-filoz\u00f3fiai gondolkod\u00e1s fel\u0151l defini\u00e1lja. \u00cdgy v\u00e1lik jelent\u00e9sess\u00e9 a k\u00f6nyv wittgensteini mott\u00f3ja is: \u201eEgy k\u00e9p tartott fogva benn\u00fcnket. \u00c9s nem tudtunk szabadulni t\u0151le, hiszen benne rejlett a nyelv\u00fcnkben, \u00e9s \u00fagy l\u00e1tszott, nyelv\u00fcnk csak ezt ism\u00e9tli k\u00e9rlelhetetlen\u00fcl.\u201d (Ludwig Wittgenstein: Filoz\u00f3fiai vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sok. Atlantisz, Budapest, 1998. 80.) Az ilyen \u00e9rtelemben felfogott k\u00e9pi fordulat el\u0151j\u00e1t\u00e9ka lehetne Mitchell Mi a k\u00e9p? c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nya (1984-ben a New Literary History-ban jelent meg el\u0151sz\u00f6r, de olvashat\u00f3 az 1986-os Iconology k\u00f6tetben is), amelynek alapj\u00e1n fogalmat alkothatunk arr\u00f3l, hogy mi minden tartozik hozz\u00e1 a k\u00e9p \u00e9s a k\u00e9pis\u00e9g diskurzus\u00e1hoz. Mitchell grafikus (festm\u00e9ny, szobor, design), optikai (t\u00fck\u00f6r, kivet\u00edt\u00e9s) perceptu\u00e1lis (\u00e9rzet adat, megjelen\u00e9s), ment\u00e1lis (\u00e1lom, eml\u00e9k, idea, fantazma) \u00e9s verb\u00e1lis (metafora, le\u00edr\u00e1s) k\u00e9pekre is gondol, amikor a k\u00e9pi fordulatr\u00f3l \u00e9rtekezik.<br \/>\nMitchell els\u0151dleges t\u00e9m\u00e1ja a k\u00e9pi \u00e9s a sz\u00f6veges reprezent\u00e1ci\u00f3k egym\u00e1shoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszonya. Az ut pictura poesis klasszikus trad\u00edci\u00f3j\u00e1val szak\u00edtva e tekintetben \u00faj terminol\u00f3gia kidolgoz\u00e1s\u00e1ra is k\u00eds\u00e9rletet tesz. Bevezeti az imagetext kifejez\u00e9st, amely azt hivatott k\u00e9pviselni \u00e9s vizualiz\u00e1lni is egyben, hogy a k\u00e9pek \u00e9s a sz\u00f6vegek a t\u00f6rt\u00e9nelem folyam\u00e1n mindig is elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszefon\u00f3dtak. Az irodalomban \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben is dialektikusan kell vizsg\u00e1lnunk az egyes alkot\u00e1sokat, m\u00e9g akkor is, ha olyan par excellence tiszta reprezent\u00e1ci\u00f3kkal foglalkozunk, mint a Greenberg-f\u00e9le amerikai absztrakt expresszionizmus. Mitchell az Ut pictura theoria fejezetben ugyanis brilli\u00e1nsan bemutatja, hogy ez esetben is k\u00e9psz\u00f6vegekr\u0151l van sz\u00f3, hiszen a k\u00e9pek nem f\u00fcggetlen\u00edthet\u0151k a \u201em\u00f6g\u00f6ttes\u201d te\u00f3ri\u00e1t\u00f3l, Greenberg purista, nonfigurat\u00edv (a sz\u00f3 legteljesebb \u00e9rtelm\u00e9ben) modernizmus-elm\u00e9let\u00e9t\u0151l. A Picture Theory egyik legfontosabb szerepl\u0151je a CNN (a Sivatagi Vihar \u201ehadm\u0171velet-show\u201d), William Blake (Mitchell els\u0151 k\u00f6nyv\u00e9t, kv\u00e1zi doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t Blake-r\u0151l \u00edrta \u2013 Blake\u2019s Composite Art), \u00e9s a JFK (Oliver Stone filmje) mellett m\u00e9giscsak Nelson Goodman, \u00e9s az \u0151 konvencionalista (nem naturalista) reprezent\u00e1ci\u00f3-elm\u00e9lete. E te\u00f3ria alapj\u00e1n Mitchell a t\u00fals\u00e1gosan is nyelvi \u201eterm\u00e9szet\u0171\u201d szemiotik\u00e1t\u00f3l elhat\u00e1rol\u00f3dva is k\u00f6z\u00f6s platformot teremthet a k\u00e9pek \u00e9s a sz\u00f6vegek, mint szimbolikus reprezent\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra.<br \/>\nNelson Goodman Mitchell el\u0151z\u0151 k\u00f6nyv\u00e9nek, az 1986-os Iconology-nak is l\u00e9nyeges szerepl\u0151je, s\u0151t Mitchell 1980-ban tanulm\u00e1nyk\u00f6tetet (The Language of Images) is szentelt a \u201emester\u201d wittgensteini\u00e1nus k\u00e9pelm\u00e9let\u00e9nek. A Goodmanr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1s mellett m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti szempontb\u00f3l meglep\u0151 tanulm\u00e1nyokat olvashatunk a k\u00f6nyvben. Nem tal\u00e1lkozhatunk ugyanis sem Erwin Panofsky, sem Aby Warburg nev\u00e9vel, csak Ernst Gombrichr\u00f3l \u00edr Mitchell, de r\u00f3la sem mint ikonol\u00f3gusr\u00f3l. E tekintetben az alc\u00edm orient\u00e1l\u00f3 lehet: Image, Text, Ideology. A k\u00f6nyv arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy Gotthold Ephraim Lessing, Edmund Burke, illetve Karl Marx milyen ideol\u00f3gia alapon \u00edt\u00e9lte meg\/el a k\u00e9peket, s ez az ideol\u00f3gia mennyire \u00e9rhet\u0151 tetten sz\u00f6vegeik (Laokoon, A fens\u00e9gesr\u0151l, N\u00e9met ideol\u00f3gia) retorik\u00e1j\u00e1ban.<br \/>\nEtt\u0151l a komoly tudom\u00e1nyos programt\u00f3l, amely a Picture Theory-ban az\u00e9rt m\u00e1r popul\u00e1ris filmeket \u00e9s TV-m\u0171sorokat is t\u00e9m\u00e1j\u00e1ul v\u00e1lasztott, egy jelent\u0151s t\u00e9rid\u0151 ugr\u00e1ssal juthatunk el az 1998-as The Last Dinosaur Book-ig, amely tagadhatatlanul Mitchell f\u0151m\u0171v\u00e9nek tekinthet\u0151. Ez nem tanulm\u00e1nygy\u0171jtem\u00e9ny, hanem egy hihetetlen\u00fcl \u00f6sszetett kult\u00faratudom\u00e1nyi opusz arr\u00f3l, hogy mit is jelentenek sz\u00e1munkra a dinoszauruszok. Mitchell (a sz\u00f3 legjobb \u00e9rtelm\u00e9ben) interdiszciplin\u00e1ris v\u00e1llalkoz\u00e1sa a 19. sz\u00e1zadi paleontol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l a Jurassic Parkig \u00edvel\u0151en tekinti \u00e1t a dinoszaurusznak nevezett kultur\u00e1lis entit\u00e1s l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. A k\u00f6nyv nemcsak az \u0151sh\u00fcll\u0151k geneal\u00f3gi\u00e1j\u00e1t t\u00e1rja fel, de egy\u00fattal azt is bizony\u00edtja, hogy egyetlen kultur\u00e1lis ikonon kereszt\u00fcl is zseni\u00e1lis le\u00edr\u00e1s adhat\u00f3 korunk szocio-kultur\u00e1lis \u00e9letvil\u00e1g\u00e1r\u00f3l, a tudom\u00e1nyelm\u00e9lett\u0151l a sz\u00f3rakoztat\u00f3 iparon \u00e1t eg\u00e9szen a testkult\u00far\u00e1ig.<br \/>\nEhhez k\u00e9pest 2004-ben Mitchell ism\u00e9t egy tanulm\u00e1nyk\u00f6tettel rukkolt el\u0151, ami azonban t\u00e1volr\u00f3l sem \u00e9rdektelen. Az elm\u00falt \u00e9vtized olyan sikert\u00e9m\u00e1i olvashat\u00f3k \u00fajra, mint a kl\u00f3noz\u00e1s (Dolly, a b\u00e1r\u00e1ny), a terrorizmus (9.11, World Trade Center), vagy a vizu\u00e1lis kult\u00fara (\u00f6n)kritik\u00e1ja. S\u0151t egy olyan tanulm\u00e1nnyal is tal\u00e1lkozhatunk benne, amely v\u00e9lem\u00e9nyem szerint j\u00f3 es\u00e9llyel nevezhetne a legjobb c\u00edmnek j\u00e1r\u00f3 (nem l\u00e9tez\u0151) d\u00edj\u00e9rt: A m\u0171alkot\u00e1s a biokibernetikus sokszoros\u00edt\u00e1s korszak\u00e1ban (The Work of Art in the Age of Biocybernetic Reproduction).<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Sz\u00f6veg: Hornyik S\u00e1ndor A Critical Inquiry f\u0151szerkeszt\u0151je \u00e9s a University of Chicago professzora a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s egyik k\u00f6zismert \u2013 ha nem a legismertebb \u2013 apolog\u00e9t\u00e1ja. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1t c\u00e9lszer\u0171 a legsikeresebb \u00e9s legt\u00f6bbet hivatkozott k\u00f6tete, az 1994-es Picture Theory fel\u0151l n\u00e9zve ismertetni. Ennek els\u0151 fejezet\u00e9ben vezeti be Richard Rorty linguistic turn-je nyom\u00e1n a pictorial turn fogalm\u00e1t. [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13718"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13718"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13718\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39699,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13718\/revisions\/39699"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13718"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13718"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13718"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}