{"id":13740,"date":"2008-12-14T12:14:07","date_gmt":"2008-12-14T11:14:07","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13740"},"modified":"2021-12-30T20:41:25","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:25","slug":"a-latas-iskolaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/a-latas-iskolaja\/","title":{"rendered":"A l\u00e1t\u00e1s iskol\u00e1ja"},"content":{"rendered":"<p><strong>M\u00fazeum \u00e9s vizualit\u00e1s<\/strong><\/p>\n<p>Sz\u00f6veg: <strong>\u00c9bli G\u00e1bor <\/strong><\/p>\n<p>A konkr\u00e9t gy\u0171jtem\u00e9nyen \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyen t\u00fal, l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve a m\u00fazeum egyfajta l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot jelent \u2013 fogalmazta meg az\u00f3ta sz\u00e9les k\u00f6rben osztott v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t Svetlana Alpers. E felfog\u00e1sban a m\u00fazeum \u00fagy kezeli \u00e9s mutatja be t\u00e1rgyait, hogy a l\u00e1togat\u00f3 azokat m\u0171t\u00e1rgyk\u00e9nt szeml\u00e9lje. A m\u00fazeumra teh\u00e1t tov\u00e1bbra is igaz, hogy id\u0151g\u00e9p, amely utaz\u00e1st enged a m\u00faltba, tov\u00e1bb\u00e1 k\u00f6zel hoz f\u00f6ldrajzilag is t\u00e1vol es\u0151 kult\u00far\u00e1kat, \u00e9s m\u00e9g sz\u00e1mos m\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sb\u0151l kiemeli, majd \u00faj kontextusba helyezi a t\u00e1rgyakat, de ezen sokr\u00e9t\u0171 transzform\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6s jegye val\u00f3j\u00e1ban az a prezent\u00e1ci\u00f3, amelynek r\u00e9v\u00e9n sz\u00e1munkra a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb alkot\u00e1sok m\u0171t\u00e1rgyk\u00e9nt jelennek meg.<br \/>\nA m\u00fazeumba l\u00e9p\u0151 l\u00e1togat\u00f3 szem\u00fcveget kap, amellyel a t\u00e1rgyak olyan \u00faj min\u0151s\u00e9ge v\u00e1lik l\u00e1that\u00f3v\u00e1 sz\u00e1m\u00e1ra, amelyet sem \u0151 nem ismert kor\u00e1bban, sem a t\u00e1rgyak nem birtokoltak eredetileg. Walter Benjamin t\u00e9zise, hogy a modern m\u00fazeumi kult\u00fara a t\u00e1rgyak kultikus \u00e9rt\u00e9ke helyett a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9rt\u00e9k\u00fcket helyezi el\u0151t\u00e9rbe, e rekontextualiz\u00e1ci\u00f3 egyik lehets\u00e9ges \u00fatj\u00e1t \u00edrja le. A kultikus tisztelet mellett sz\u00e1mos m\u00e1s \u2013 haszn\u00e1lati, szimbolikus, reprezent\u00e1ci\u00f3s \u2013 funkci\u00f3t is leh\u00e1nt a modern \u00e9let a t\u00e1rgyakr\u00f3l, \u00e9s cser\u00e9be olyan m\u00fazeumi helyet biztos\u00edt sz\u00e1mukra, ahol a tudom\u00e1nyos elismer\u00e9s \u00e9s a l\u00e1togat\u00f3i tetsz\u00e9s alapja a t\u00e1rgy mint m\u0171t\u00e1rgy eszt\u00e9tikai hat\u00e1sa \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti jelent\u0151s\u00e9ge. Az eredeti k\u00f6zeg\u00fcket veszett, illetve onnan er\u0151szakosan kiemelt t\u00e1rgyak \u00faj \u00e9letre kelnek \u2013 egy mesters\u00e9ges k\u00f6rnyezetben.<br \/>\nT\u00f6bb szerz\u0151 pozit\u00edvan fogja fel ezt a funkci\u00f3v\u00e1lt\u00e1st, mondv\u00e1n a t\u00e1rgyak a muland\u00f3, esetleges, \u00e9s csak egy adott, sz\u0171k k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rv\u00e9nyes eredeti szerep\u00fckt\u0151l megszabadulva, \u00f6r\u00f6k, vagy legal\u00e1bbis hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa \u00e9letet nyernek, \u00e9s a szakemberek \u00e9s l\u00e1togat\u00f3k figyelm\u00e9\u00e9rt versenghetnek saj\u00e1t kvalit\u00e1saik alapj\u00e1n. A m\u00fazeum ilyen \u00e9rtelmez\u00e9sben nem a t\u00e1rgyak temet\u0151je (mint azt \u00e1ll\u00edtja Paul Val\u00e9ry vagy \u00e9ppen Theodor W. Adorno), hanem \u00e9ppen revitaliz\u00e1l\u00f3juk, hiszen itt kezd\u0151dik r\u00e9szletes feldolgoz\u00e1suk, izgalmas bemutat\u00e1suk (Boris Groys, Donald Kuspit).<br \/>\nA t\u00e1rgyak \u00faj rendbe illeszkednek a m\u00fazeumban, a l\u00e1togat\u00f3 pedig az \u00e9lm\u00e9ny \u00e9s a tanul\u00e1s korszakonk\u00e9nt \u00e9s helysz\u00ednenk\u00e9nt elt\u00e9r\u0151 ar\u00e1ny\u00fa elegy\u00edt\u00e9s\u00e9vel elsaj\u00e1t\u00edtja ezt az \u00faj l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot. A m\u00fazeum a vizu\u00e1lis k\u00e9pz\u00e9s helysz\u00edne, mondja Nelson Goodman. Hozz\u00e1tehetj\u00fck, hogy akkor is az, ha egy\u00e1ltal\u00e1n nem didaktikus, hanem p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e1mulatra, \u00e9rzelmi azonosul\u00e1sra \u00e9p\u00edt, vagy sz\u00f3rakoz\u00e1s-orient\u00e1lt. Hiszen nem csup\u00e1n a kronologikus, filol\u00f3giai inform\u00e1ci\u00f3t sulykol\u00f3 m\u00fazeum tan\u00edt, hanem a j\u00e1t\u00e9kos vagy az ideologikus is. Nem att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en a vizu\u00e1lis k\u00e9pz\u00e9s tere teh\u00e1t a m\u00fazeum, hogy milyen m\u00f3dszert, eszk\u00f6zt v\u00e1laszt, hanem m\u00e1r eleve az\u00e9rt, mert m\u00e1sk\u00e9nt l\u00e1ttatja vel\u00fcnk a t\u00e1rgyakat, mint ahogyan mi magunk m\u00e1s k\u00f6zegben n\u00e9zn\u00e9nk azokat.<br \/>\nA m\u00fazeumok ez a k\u00fcldet\u00e9se t\u00e1rsadalmilag nagyon hasznos \u2013 de ellentmond\u00e1sokt\u00f3l nem mentes. M\u0171velts\u00e9get k\u00f6zvet\u00edtenek, r\u00e1szoktatj\u00e1k a l\u00e1togat\u00f3k szem\u00e9t a t\u00f6rt\u00e9neti fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s a kvalit\u00e1sbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek felismer\u00e9s\u00e9re. Fejl\u0151d\u00e9si modelleket, rendszerez\u00e9si kereteket sugallnak az \u00e1llampolg\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra. Nem v\u00e9letlen, hogy a modern \u00e1llam felkarolta ezt az int\u00e9zm\u00e9nyt: a m\u0171t\u00e1rgyak id\u0151beli besorol\u00e1sa \u00e9s t\u00edpusok szerinti oszt\u00e1lyoz\u00e1sa pontosan azt a racion\u00e1lis rendet, k\u00f6vetkezetess\u00e9get, esetenk\u00e9nt kifejezetten determinisztikus vil\u00e1gk\u00e9pet er\u0151s\u00edti idestova k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ve a l\u00e1togat\u00f3kban, amelyre a modern \u00e1llam szervezete \u00e9p\u00fcl.<br \/>\nL\u00e1tni tanulunk a m\u00fazeumban, de az igazi \u00fczenetet legt\u00f6bbsz\u00f6r \u00e9szre sem vessz\u00fck. Nem annyira a t\u00e1rgyak m\u0171t\u00e1rgyk\u00e9nt l\u00e1t\u00e1sa t\u0171nik itt val\u00f3ban l\u00e9nyegesnek, hanem annak tudat alatti elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa, hogy magunkat mint \u00e1llampolg\u00e1rokat milyen rendben l\u00e1ssuk, illetve, hogy elfogadjuk, hogy a magunk t\u00e1rsadalmi hely\u00e9t egy\u00e1ltal\u00e1n egy el\u0151re meghat\u00e1rozott rendben l\u00e1ssuk. Amint a m\u00fazeumi szakember besorolja a t\u00e1rgyat a hely\u00e9re, \u00fagy d\u00f6nt a b\u00fcrokratikus appar\u00e1tus az \u00e1llampolg\u00e1rok hely\u00e9r\u0151l. Ennek elfogad\u00e1s\u00e1val a hagyom\u00e1nyos t\u00edpus\u00fa m\u00fazeumokban magunkat t\u00e1rgyias\u00edtjuk.<br \/>\nAmilyen t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1ssal n\u00e9z\u00fcnk a m\u00fazeumban a volt t\u00e1rgyainkra, olyan kim\u00e9rten int\u00e9zik \u00fcgyeinket, \u201ekartot\u00e9k-adatainkat\u201d az \u00e1llami tiszts\u00e9gvisel\u0151k. A m\u00fazeumot bizony nem a tudom\u00e1nyos misszi\u00f3j\u00e1\u00e9rt, eszt\u00e9tikai k\u00e1non\u00e1\u00e9rt per se kezdte t\u00e1mogatni a modern \u00e1llamhatalom, hanem ez\u00e9rt az indoktrin\u00e1ci\u00f3s szerep\u00e9rt: viselked\u00e9smint\u00e1t sulykol a polg\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra. Amint a t\u00e1rgyak t\u00e9telek a m\u00fazeumban, \u00fagy vagyunk mi magunk t\u00e9telek az \u00e1llamg\u00e9pezet kezel\u00e9s\u00e9ben. A vizualit\u00e1s a modern kor egyik leghat\u00e9konyabb m\u00f3dszer\u00e9nek bizonyult a csoportos emberi viselked\u00e9s kondicion\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. A m\u00fazeum \u00e1ltal nek\u00fcnk adott szem\u00fcveg azon az \u00e1ron haszn\u00e1lhat\u00f3 a benn\u00fcnket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 t\u00e1rgyak elrendez\u00e9s\u00e9re, hogy kiszor\u00edtja saj\u00e1t v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnket, l\u00e1thatatlann\u00e1 teszi a helyesnek \u00edt\u00e9lt rendszernek ellentmond\u00f3 von\u00e1sokat.<br \/>\nA l\u00e1t\u00e1s bizonyos ir\u00e1ny\u00fa \u00e9les\u00edt\u00e9se, egyszersmind sz\u00e1mos egy\u00e9b ir\u00e1nyban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elhom\u00e1lyos\u00edt\u00e1sa nemcsak ilyen t\u00e1rsadalomelm\u00e9leti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben, hanem vizu\u00e1lis, eszt\u00e9tikai szempontb\u00f3l is ellentmond\u00e1sos eredm\u00e9nyt sz\u00fclt. A t\u00e1rgyak eredeti funkci\u00f3j\u00e1nak felcser\u00e9l\u00e9se a m\u0171t\u00e1rgy st\u00e1tuszuk szerinti besorol\u00e1ssal ugyanis szakmai, tudom\u00e1nyos tekintetben is sok vesztes\u00e9ggel j\u00e1r egy\u00fctt. A m\u00fazeumi szakemberek \u00e9s a l\u00e1togat\u00f3k egyk\u00e9nt abba a vesz\u00e9lybe ker\u00fclnek, hogy egy adott t\u00e1rgyat ugyan \u00faj m\u00f3don \u2013 m\u0171t\u00e1rgyk\u00e9nt \u2013 l\u00e1tnak, \u00e1m ek\u00f6zben egyre kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1tj\u00e1k megannyi kor\u00e1bbi, vagy elk\u00e9pzelhet\u0151, potenci\u00e1lis jelent\u00e9s\u00e9t. \u00dagy a m\u00fazeumi munka, mint a laikus l\u00e1togat\u00f3i \u00e9lm\u00e9ny paradox m\u00f3don nagyfok\u00fa vaks\u00e1got felt\u00e9telez, illetve okoz.<br \/>\nA hagyom\u00e1nyosan felfogott m\u00fazeumi renddel az tud azonosulni, aki nem vesz tudom\u00e1st a t\u00e1rgyak polisz\u00e9mi\u00e1j\u00e1r\u00f3l, vagy egy kis sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kkal azt mondhatn\u00e1nk, aki szemet huny a t\u00e1rgyak megannyi \u00fczenet\u00e9b\u0151l term\u00e9szetesen ad\u00f3d\u00f3 ellentmond\u00e1sok f\u00f6l\u00f6tt. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lend\u0151ek a szem\u00e9lyes, szubjekt\u00edv benyom\u00e1sok: nem v\u00e9letlen, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-tudom\u00e1ny m\u00e1ig egyik legvitatottabb, \u00e9s t\u00e9nylegesen csak komplexen \u00e9rtelmezhet\u0151 maxim\u00e1ja az egy\u00e9ni \u00edzl\u00e9s elutas\u00edt\u00e1sa. A \u201esz\u00e9p\u201d kateg\u00f3ri\u00e1ja tabu a hagyom\u00e1nyos m\u00fazeumi iskol\u00e1ban. A tetsz\u00e9s, a l\u00e1t\u00e1s primer, \u00e9rz\u00e9ki benyom\u00e1sa \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett \u00edt\u00e9let helyett az egy\u00e9nis\u00e9g szab\u00e1lytalans\u00e1g\u00e1t\u00f3l megtiszt\u00edtott, bizonyos \u00e9rtelemben steril, szakavatott szem meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa a m\u00e9rvad\u00f3.<br \/>\nKis t\u00falz\u00e1ssal, a m\u00fazeumi l\u00e1t\u00e1s \u00f6ncsonkol\u00e1st felt\u00e9telez \u2013 lemond\u00e1st a l\u00e1t\u00e1sr\u00f3l mint \u00f6n\u00e1ll\u00f3 jog\u00fa \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sr\u0151l, \u00e9s ehelyett a l\u00e1t\u00e1s mint az \u00e9rtelem seg\u00e9deszk\u00f6ze elfogad\u00e1s\u00e1t. Az elemi l\u00e1t\u00e1s \u00e9lvezete, a vizu\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3ban szerzett \u00f6r\u00f6m helyett a szakmai l\u00e1t\u00e1s tudom\u00e1nyos erej\u00e9be vetett hit ennek az alapja. A m\u00fazeumi l\u00e1t\u00e1s teh\u00e1t redukt\u00edv, mert sokf\u00e9le \u00fczenet helyett egy-egy kiemelt t\u00e9nyez\u0151t \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 jelleggel a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rgyak sor\u00e1ban, m\u00e1sr\u00e9szt exkluzivit\u00e1sra is t\u00f6r, mert az oda nem ill\u0151t kiszor\u00edtja a rendb\u0151l. \u00dajabb k\u00e9pi fordulattal \u00e9lve, ez a l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d rossz szemmel n\u00e9zi az atipikus, a k\u00e1nonba nem ill\u0151, a logikus dat\u00e1l\u00e1snak, klasszifik\u00e1ci\u00f3nak ellentmond\u00f3 t\u00e1rgyat, v\u00e9lem\u00e9nyt.<br \/>\nE szemellenz\u0151 szerencs\u00e9re a val\u00f3s\u00e1gban nem \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl ilyen k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl. A m\u00fazeumok soha nem m\u0171k\u00f6dtek g\u00e9piesen, egy szigor\u00fa, elvi modell szerint, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az elm\u00falt \u00e9vtizedek nemzetk\u00f6zi m\u00fazeumi diskurzusa sok hely\u00fctt fellaz\u00edtotta a m\u00e9g megmaradt bels\u0151, szeml\u00e9leti korl\u00e1tokat. Egyre er\u0151sebb a t\u00f6rekv\u00e9s a t\u00e1rgyakhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 dokumentumok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s az eredeti k\u00f6rnyezet, heteron\u00f3mia rekonstru\u00e1l\u00e1sra annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy sokr\u00e9t\u0171s\u00e9g\u00fck el\u0151t\u0171nj\u00f6n. A k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyek profiltiszt\u00edt\u00e1sa helyett ma (\u00fajra) a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa t\u00e1rgyak kever\u00e9se, egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 bemutat\u00e1sa a c\u00e9l. Szeretn\u00e9nk mindazt \u00fajra l\u00e1tni, amit a szakm\u00fazeumok gyakran t\u00falzott buzgalma a l\u00e1t\u00e1sunk holtter\u00e9be \u0171z\u00f6tt.<br \/>\nFelismert\u00fck, hogy a m\u00fazeumi l\u00e1t\u00e1s t\u00f6rt\u00e9netileg, id\u0151ben v\u00e1ltozik, s ebb\u0151l az k\u00f6vetkezik, hogy nem valamely \u00fcdv\u00f6s l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dra kell szakembert \u00e9s l\u00e1togat\u00f3t egyk\u00e9nt megtan\u00edtani, hanem azt \u00e9rdemes el\u0151seg\u00edteni, hogy min\u00e9l t\u00f6bbf\u00e9lek\u00e9ppen legy\u00fcnk k\u00e9pesek t\u00e1rgyainkra szemet nyitni. Nincs \u201ehelyes\u201d m\u00fazeumi l\u00e1t\u00e1s, \u00e9s aligha sz\u00fcks\u00e9ges a t\u00e1rgyi vil\u00e1g r\u00e9tegzett jelent\u00e9seinek megpillant\u00e1s\u00e1hoz a l\u00e1t\u00e1s egy\u00e9ni, esend\u0151, \u201et\u00e9ved\u00e9sek\u201d-re is nyitott \u00e9rz\u00e9ki jelleg\u00e9r\u0151l lemondani. A m\u00fazeum ett\u0151l m\u00e9g a l\u00e1t\u00e1s iskol\u00e1ja maradhat, s\u0151t tal\u00e1n most v\u00e1lhat majd igaz\u00e1n azz\u00e1 \u2013 annak r\u00e9v\u00e9n, hogy a l\u00e1t\u00e1s fakult\u00e1s\u00e1nak min\u00e9l kreat\u00edvabb haszn\u00e1lat\u00e1ra \u00f6szt\u00f6n\u00f6z. A m\u00fazeum teh\u00e1t t\u00e9nyleg l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d, de ennek tal\u00e1n nem valamely kiemelt, kit\u00fcntetett form\u00e1j\u00e1t kell abszolutiz\u00e1lnunk, hanem \u00e9ppen azt bel\u00e1tnunk, hogy milyen sok t\u00e9nyez\u0151t sz\u00fcks\u00e9ges tekintetbe venn\u00fcnk egy t\u00e1rgy (\u00e9s ezzel \u00f6nmagunk) jelent\u00e9svil\u00e1g\u00e1nak \u00e1tl\u00e1t\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n<p>(A sz\u00f6veg meg\u00edr\u00e1s\u00e1t t\u00e1mogatta a K\u00e1llai Ern\u0151 M\u0171kritikusi \u00d6szt\u00f6nd\u00edj. A gondolatsor m\u00e1s fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171, r\u00e9szletesebb kifejt\u00e9se olvashat\u00f3 a nemr\u00e9g megjelent Az antropologiz\u00e1lt m\u00fazeum. K\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyek \u00e1talakul\u00e1sa az ezredfordul\u00f3n (Typotex) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvemben.)<\/p>\n<p>Irodalom<\/p>\n<p>Aagaard-Mogensen, Lars (ed.) The Idea of the Museum. Philosophical, Artistic, Political Questions (New York: Mellen, 1988)<br \/>\nAdorno, Theodor W., \u2018Val\u00e9ry Proust Museum\u2019, Prisms (Cambridge, Mass.: MIT Press, 1981), 175-185.<br \/>\nAlpers, Svetlana, \u201cThe Museum as a Way of Seeing\u2019, in Ivan Karp and Steven Lavine (eds.) Exhibiting Cultures. The Poetics and Politics of Museum Display (Washington, D. C.: The Smithsonian Institutions Press, 1991), 25-32.<br \/>\nBernea, Horia, \u2018Das Museum? Ein offener Erkenntnissprozess\u2019, Museumskunde 62, 1997, 59-66.<br \/>\nCavell, Stanley, \u2018Le monde comme choses. Collection de pens\u00e9es sur la collection\u2019, Cahiers du Mus\u00e9e nationale d\u2019art moderne, 69, 1999, 4-41.<br \/>\nCuno, James (ed.) Whose Muse? Art Museums and the Public Trust (Princeton: Princeton University Press, 2003)<br \/>\nDagognet, Fran\u00e7ois. Le mus\u00e9e sans fin (Le Creusot: Champ Vallon, 1984)<br \/>\nDuncan, Carol. Civilizing Rituals. Inside Public Art Museums (London: Routledge, 1995)<br \/>\nGoodman, Nelson, \u2018The End of the Museum?\u2019, Of Mind and other Matters (Cambridge, Ma.: Harvard University Press, 1990), 179-181.<br \/>\nGreenberg, Reesa and Bruce Ferguson and Sandy Nairne (eds.) Thinking About Exhibitions (London: Routledge, 1996)<br \/>\nGroys, Boris. Logik der Sammlung (M\u00fcnchen: Carl Hanser, 1997)<br \/>\nHooper-Greenhill, Eilean. Museums and the Interpretation of Visual Culture (London: Routledge, 2000)<br \/>\nHuyssen, Andreas, \u2018Escape from Amnesia: The Museum as Mass Medium\u2019, in Twilight Memories (London: Routledge, 1995), 122-156.<br \/>\nKuspit, Donald, \u2018The magic kingdom of the museum\u2019, Artforum 4, 1992, 58-63.<br \/>\nLumley, Robert (ed.) The Museum Time-Machine. Putting Cultures on Display (London: Routledge, 1988)<br \/>\nNoever, Peter (ed.) Das diskursive Museum (Wien und Ostfildern: MAK und Hatje Cantz, 2001)<br \/>\nPomian, Krzystof, \u2018Entre l\u2019invisible et le visible: la collection\u2019, Libre 3, 1978, 3-56.<br \/>\nPreziosi, Donald. Brain of the Earth\u2019s Body. Art, Museums, and the Phantasms of Modernity (Minneapolis: University of Minnesota Press, 2003)<br \/>\nRugoff, Ralph, \u2018Beyond Belief: The Museum as Metaphor\u2019, in Lynne Cooke and Peter Wollen (eds.) Visual Display: Culture Beyond Appearances (Seattle: Bay Press, 1995), 69-81.<br \/>\nVergo, Peter (ed.) The New Museology (London: Reaktion Books, 1989)<br \/>\nWallach, Alan. Exhibiting Contradiction. Essays on the Art Museum in the United States (Amherst: University of Massachusetts Press, 1998)<br \/>\nWeil, Stephen. Making Museums Matter (Washington, D. C.: The Smithsonian Institutions Press, 2002)<br \/>\nZacharias, Wolfgang (ed.) Zeitph\u00e4nomen Musealisierung. Das Verschwinden der Gegenwart und die Konstruktion der Erinnerung (Essen: Klartext, 1990)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>M\u00fazeum \u00e9s vizualit\u00e1s Sz\u00f6veg: \u00c9bli G\u00e1bor A konkr\u00e9t gy\u0171jtem\u00e9nyen \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyen t\u00fal, l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve a m\u00fazeum egyfajta l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot jelent \u2013 fogalmazta meg az\u00f3ta sz\u00e9les k\u00f6rben osztott v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t Svetlana Alpers. E felfog\u00e1sban a m\u00fazeum \u00fagy kezeli \u00e9s mutatja be t\u00e1rgyait, hogy a l\u00e1togat\u00f3 azokat m\u0171t\u00e1rgyk\u00e9nt szeml\u00e9lje. A m\u00fazeumra teh\u00e1t tov\u00e1bbra is igaz, hogy id\u0151g\u00e9p, amely utaz\u00e1st [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13740"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13740"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13740\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39673,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13740\/revisions\/39673"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13740"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13740"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13740"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}