{"id":13742,"date":"2008-12-14T11:15:48","date_gmt":"2008-12-14T10:15:48","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13742"},"modified":"2021-12-30T20:41:25","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:25","slug":"vizualis-kulturak-a-kezdetekrol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/vizualis-kulturak-a-kezdetekrol\/","title":{"rendered":"Vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1k \u2013 a kezdetekr\u0151l"},"content":{"rendered":"

Sz\u00f6veg: Hornyik S\u00e1ndor <\/strong><\/p>\n

\u201eAmire a vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3k kutat\u00f3inak pillanatnyilag sz\u00fcks\u00e9ge van \u2013 ha tov\u00e1bbra is \u00faj, zavarbaejt\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket akarunk feltenni ahelyett, hogy sz\u00f3 szerint reproduk\u00e1ljuk a kanoniz\u00e1lt ismereteket \u2013 az az egym\u00e1ssal konfliktusba keveredett terek forrong\u00e1sa, az ismeretlen brut\u00e1lis csap\u00e1sa, m\u00e9g akkor is, ha a kialakul\u00f3 intellektu\u00e1lis perpatvar pokolinak t\u0171nik.\u201d<\/em>
\nMichael Anne Holly (1) <\/p>\n

M\u00edtoszokr\u00f3l, a k\u00f6zelm\u00falt mitikus figur\u00e1ir\u00f3l lesz sz\u00f3, intellektu\u00e1lis poklokr\u00f3l, pokoli k\u00e9pekr\u0151l \u00e9s k\u00e9pzetekr\u0151l. Az eredet, a kezdetek, a teremt\u00e9s \u00e9s a keletkez\u00e9s mint t\u00e9ma tal\u00e1n meg is k\u00f6veteli az eff\u00e9le retorik\u00e1t. E propedeutika szerz\u0151j\u00e9t m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti tanults\u00e1ga is ilyen ir\u00e1ny\u00fa eszmefuttat\u00e1sra \u00f6szt\u00f6nzi, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az\u00e9rt, mert tud\u00e1s\u00e1t m\u00e1r felforgatt\u00e1k Barthes, Foucault, Lacan \u00e9s Derrida posztstrukturalista eszm\u00e9i. A fel\u00fct\u00e9s k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1nak m\u00e1sik komponense az \u00fajabb m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netek alvil\u00e1g\u00e1hoz (vagy ink\u00e1bb purgat\u00f3rium\u00e1hoz) vezet, ahol az egyes intellektu\u00e1lis \u00e1gend\u00e1k c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sei nem v\u00e1laszthat\u00f3k el \u00e9lesen a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 programjait\u00f3l. Az els\u0151 Visual Culture c\u00edmet visel\u0151 tanulm\u00e1nyk\u00f6tet (2) p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt \u00e9ppen a diszcipl\u00edna meg\u00faj\u00edt\u00e1sa ir\u00e1nt elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek munk\u00e1ja (is). A k\u00f6tet megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net mellett, s\u0151t szeml\u00e9letileg tal\u00e1n el\u0151tte is a feminista filmkritika (Kaja Silverman, Constance Penley) \u00e9s a posztstrukturalista irodalomelm\u00e9let (Mieke Bal, Norman Bryson) j\u00e1tszott m\u00e9g meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet. Kezd\u0151dj\u00f6n h\u00e1t ez a t\u00f6rt\u00e9net a New York melletti Rochesterben, ahol a nyolcvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n jelent\u0151s rev\u00edzi\u00f3s er\u0151k gy\u00fclekeztek, hogy l\u00e9trehozzanak egy \u00fatt\u00f6r\u0151 Visual and Cultural Studies programot.
\nA forradalmi munk\u00e1nak Michael Anne Holly \u00e9s a rochesteri egyetem m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net tansz\u00e9ke adott otthont, a program kidolgoz\u00e1s\u00e1ban pedig Mieke Bal, Kaja Silverman, Craig Owens \u00e9s Norman Bryson v\u00e1llalt tev\u00e9keny szerepet. Craig Owens kiv\u00e9tel\u00e9vel mind a n\u00e9gyen r\u00e9szt vettek azon az 1989-es konferenci\u00e1n, amelynek anyag\u00e1t Bryson \u00e9s Holly Keith Moxey-val egy\u00fctt 1994-re szerkesztette k\u00f6tett\u00e9. A Visual Culture bevezet\u0151j\u00e9b\u0151l arr\u00f3l is k\u00e9pet alkothatunk, hogy milyen intellektu\u00e1lis \u00f6sszetev\u0151kb\u0151l j\u00f6tt l\u00e9tre az \u00e1ltaluk kialak\u00edtott vizu\u00e1lis kult\u00fara. Az egyik a m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9nete, a m\u00e1sik a szemiotika, a harmadik pedig a t\u00e1rsadalmi nemi szerepek kutat\u00e1sa. A szerkeszt\u0151k sokszor id\u00e9zett c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se pedig \u00edgy hangzik: a m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete helyett ink\u00e1bb a k\u00e9pek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel (History of Images) kellene foglalkozni.(3) (A k\u00e9preg\u00e9nyek \u00e9s a science-fiction filmek m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti vizsg\u00e1lata a kanoniz\u00e1lt grand art perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l ak\u00e1r infern\u00e1lis asszoci\u00e1ci\u00f3kat is kelthet.) R\u00e1ad\u00e1sul \u00fagy kell \u00e9rtelmezni a popul\u00e1ris kult\u00fara k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le produktumait, hogy ne csak k\u00e9pek fel\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 nyit\u00e1s v\u00e1ljon hangs\u00falyoss\u00e1, de az is, hogy m\u00e9g a kanoniz\u00e1lt m\u0171t\u00e1rgyaknak sincs \u00f6nmagukb\u00f3l fakad\u00f3 eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9ke. Az eszt\u00e9tika, amely alapj\u00e1n \u00e9rt\u00e9kel\u00fcnk, maga is t\u00f6rt\u00e9netileg meghat\u00e1rozott \u00e9s kultur\u00e1lisan be\u00e1gyazott. A k\u00f6tet bevezet\u0151j\u00e9nek egyik \u00e9rdekess\u00e9ge a nyit\u00e1s ellen\u00e9re m\u00e9gis a historiogr\u00e1fiai redukci\u00f3, illetve a (m\u0171v\u00e9szet)t\u00f6rt\u00e9neti reflekt\u00e1latlans\u00e1g, ami legal\u00e1bb annyira fakadhat a kutat\u00e1sok \u00fajszer\u0171s\u00e9g\u00e9b\u0151l, mint a rev\u00edzi\u00f3 megalapoz\u00e1s\u00e1nak retorik\u00e1j\u00e1b\u00f3l. A Visual Culture innen n\u00e9zve t\u00f6bbet k\u00f6sz\u00f6nhet Michel Foucault-nak (fel\u00fcgyelet, panoptikum), Jacques Lacannak (t\u00fck\u00f6r-st\u00e1dium, tekintet), Louis Althussernek (ideologikus \u00e1llamappar\u00e1tusok) vagy \u00e9ppen Laura Mulvey-nak (vizu\u00e1lis \u00e9lvezet), mint Aby Warburgnak, Erwin Panofskynak vagy Michael Baxandallnek. Ez a geneal\u00f3gia az auton\u00f3m \u00e9s objekt\u00edv m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net sz\u00e1m\u00e1ra val\u00f3ban az alvil\u00e1g: a tudatalatti, az ideol\u00f3gia, a hatalom \u00e9s a szexualit\u00e1s d\u00e9moni er\u0151inek elfojtott, elz\u00e1rt \u00e9s zavarbaejt\u0151 suttog\u00e1sa.
\nMaga a k\u00f6tet a bevezet\u0151n\u00e9l sokkal t\u00e1gabb perspekt\u00edv\u00e1ba helyezi az egyes intellektu\u00e1lis v\u00e1llalkoz\u00e1sokat. Most csak Hollyt eml\u00edtem konkr\u00e9tan, aki \u00e9ppen Heinrich W\u00f6lfflin \u201ebarokkj\u00e1r\u00f3l\u201d \u00edrt a k\u00f6tetben egy historiogr\u00e1fiai tanulm\u00e1nyt (4), kor\u00e1bban pedig \u00e9ppen Panofskyr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyve (5) tette h\u00edress\u00e9, s a Warburg Int\u00e9zet egykori \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasak\u00e9nt Baxandallr\u0151l is kiv\u00e1l\u00f3 tanulm\u00e1nyt (6) \u00edrt. A bevezet\u0151 alapt\u00f3nus\u00e1t azonban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Bryson \u00e9s Moxey adta meg, akik mindketten a New Art History meghat\u00e1roz\u00f3 alakjai voltak a nyolcvanas-kilencvenes \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n. A sz\u00e1lak azonban m\u00e1r itt kezdenek rem\u00e9nytelen\u00fcl \u00f6sszekusz\u00e1l\u00f3dni \u2013 pedig m\u00e9g csak a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netn\u00e9l tartunk. Thomas DaCosta Kaufmann krist\u00e1lytiszta sz\u00e1rmaz\u00e1stana (7) szerint ugyanis a \u201evisual culture\u201d kifejez\u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben Michael Baxandallt\u0151l ered, att\u00f3l a Baxandallt\u0151l, aki a \u201eperiod eye\u201d \u00e9s a \u201ecognitive style\u201d fogalmainak kidolgoz\u00e1s\u00e1val \u00e9ppen a l\u00e1t\u00e1s \u00e9s a befogad\u00e1s t\u00f6rt\u00e9neti megalapozotts\u00e1ga mellett tette le voks\u00e1t m\u00e1r a hetvenes \u00e9vek elej\u00e9n. Baxandall a Painting and Experience-ben amellett \u00e9rvelt, hogy a renesz\u00e1nsz m\u0171v\u00e9szet tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez mindenekel\u0151tt azt kell rekonstru\u00e1lni, hogy annak idej\u00e9n hogyan l\u00e1tt\u00e1k \u00e9s milyen sz\u00f3k\u00e9szlettel \u00edrt\u00e1k le a m\u0171t\u00e1rgyakat \u2013 ez lenne a period eye, a korszak l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa. Ehhez kapcsol\u00f3dik a kognit\u00edv st\u00edlus fogalma, amely arra utal, hogy nem csak a m\u0171v\u00e9szeti produktumok st\u00edlusa v\u00e1ltozott a t\u00f6rt\u00e9nelemben, hanem a befogad\u00e1s\u00e9 \u00e9s a meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9 is.
\nEnnek ellen\u00e9re m\u00e9gsem Baxandall \u00edrta le el\u0151sz\u00f6r omin\u00f3zus kifejez\u00e9s\u00fcnket, hanem Svetlana Alpers, akit az Art of Describing (8) tett vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9. \u0150 viszont saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint Baxandallt\u0151l vette (9), aki azonban DaCosta Kauffmann szerint a Painting and Experience-ben (10) egyszer sem \u00edrta azt le. A vegytiszta geneal\u00f3gia k\u00f6r\u00fcli zavart csak fokozza, hogy Bryson \u00e9ppen Ernst H. Gombrich (Vision and Painting) (11) \u00e9s Baxandall (Art in Context) (12) ellen int\u00e9zett \u201et\u00e1mad\u00e1saival\u201d vonult be az \u00faj m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net alap\u00edt\u00f3 aty\u00e1i k\u00f6z\u00e9. Bryson a l\u00e1t\u00e1s k\u00e9rd\u00e9seinek tematiz\u00e1l\u00e1sa (a l\u00e1t\u00e1s t\u00f6rt\u00e9neti szitu\u00e1lts\u00e1ga, t\u00e1rsadalmi konstrukci\u00f3ja illetve ennek pszichoanalitikus elemz\u00e9se \u00e9s feminista kritik\u00e1ja) kapcs\u00e1n Alpers mellett a Visual Culture egyik apostola lehetne, Alpershez hasonl\u00f3an azonban \u0151 is kimaradt a kilencvenes \u00e9vek legitim\u00e1ci\u00f3s \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9si t\u00f6rekv\u00e9seib\u0151l. Bryson a nyolcvanas \u00e9vekben a szemiotika \u00e9s az irodalomelm\u00e9let fel\u0151l defini\u00e1lta a vizualit\u00e1st, Alpers pedig a hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l kezdve \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l a l\u00e1t\u00e1sb\u00f3l, annak anyagi \u00e9s szellemi kult\u00far\u00e1j\u00e1b\u00f3l indult ki, szembe\u00e1ll\u00edtva a fest\u0151i le\u00edr\u00e1s m\u0171v\u00e9szet\u00e9t a sz\u00f6vegcentrikus it\u00e1liai m\u0171\u00e9rt\u00e9ssel.
\nTov\u00e1bbra is az eredet k\u00e9rd\u00e9seire koncentr\u00e1lva meg kell eml\u00edten\u00fcnk m\u00e9g Hal Foster Vision and Visuality c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9t, ahol Bryson Sartre-r\u00f3l, Lacanr\u00f3l \u00e9s a tekintetr\u0151l (gaze, regard) \u00e9rtekezett, mik\u00f6zben Martin Jay is publik\u00e1lt egy k\u00e9s\u0151bb igen nagy karriert befutott essz\u00e9t, The Scopic Regimes of Modernity c\u00edmmel. (13) M\u00edg maga Hal Foster a k\u00e9s\u0151bbiekben egyre szkeptikusabb\u00e1 v\u00e1lt a Visual Culture \u00e9rt\u00e9keivel kapcsolatban, addig Jay filoz\u00f3fiai \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa eszmefuttat\u00e1sa a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s egyik alapsz\u00f6veg\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Jay a modernit\u00e1son bel\u00fcl h\u00e1rom vizu\u00e1lis szubkult\u00far\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett meg. Pontosabban a \u201ekartezi\u00e1nus perspektivizmus\u201d uralkod\u00f3nak gondolt tudom\u00e1nyos l\u00e1t\u00e1skult\u00far\u00e1j\u00e1t m\u00e9g kett\u0151vel kieg\u00e9sz\u00edtette. Az egyik Svetlana Alpersre alapozva a le\u00edr\u00e1s m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek (Art of Describing) kult\u00far\u00e1ja, a m\u00e1sik pedig Christine Buci-Glucksmann fel\u0151l n\u00e9zve (14) a barokk l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d. Jay a vizualit\u00e1s uralm\u00e1nak eredete kapcs\u00e1n az alvil\u00e1gi sz\u00e1rmaz\u00e1stanunk alapjait is lerakta: \u201eAk\u00e1r a \u2019term\u00e9szet t\u00fckre\u2019 metafor\u00e1ra koncentr\u00e1lunk a filoz\u00f3fi\u00e1ban Richard Rortyval, ak\u00e1r a fel\u00fcgyelet uralm\u00e1t hangs\u00falyozzuk Michel Foucault-val, ak\u00e1r a l\u00e1tv\u00e1ny t\u00e1rsadalm\u00e1n keserg\u00fcnk Guy Debord-ral, mindenhol a l\u00e1t\u00e1ssal mint a modern kor uralkod\u00f3 \u00e9rz\u00e9k\u00e9vel tal\u00e1ljuk szemben magunkat \u00fajra \u00e9s \u00fajra.\u201d (15)
\nChris Jencks 1995-\u00f6s (a maga nem\u00e9ben els\u0151) Visual Culture (16) sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek egyik kiindul\u00f3pontja \u00e9ppen a \u201escopic regime\u201d fogalma, illetve Martin Jay egy m\u00e1sik nagyhat\u00e1s\u00fa v\u00e1llalkoz\u00e1sa a Downcast Eyes (17) volt. Jay filoz\u00f3fiat\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt azt vizsg\u00e1lta meg, mi t\u00f6rt\u00e9nt a vizualit\u00e1ssal a huszadik sz\u00e1zad nagy hat\u00e1s\u00fa francia kritikai gondolkod\u00f3in\u00e1l. A kiindul\u00f3pont Descartes m\u00f3dszeres, vil\u00e1goss\u00e1gra \u00e9s \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1gra t\u00f6rekv\u0151 tudom\u00e1nya volt, amelyet a francia felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e1ll\u00edtott piedeszt\u00e1lra. Innen azonban \u00f3ri\u00e1sit zuhant a l\u00e1t\u00e1s kultusza, a huszadik sz\u00e1zadi francia kritikai gondolkod\u00e1sban nemcsak \u00edzekre szedt\u00e9k, de diszkredit\u00e1lt\u00e1k is a l\u00e1t\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudom\u00e1nyos metafor\u00e1it. Georges Bataille-on, Jean-Paul Sartre-on, Jacques Lacanon \u00e9s Louis Althusseren \u00e1t Michel Foucault-ig \u00e9s Guy Debordig vezet Jay \u00fatja, megmutatva azt, hogy az eml\u00edtett szerz\u0151k nem sok j\u00f3t \u00edrtak a l\u00e1t\u00e1sr\u00f3l, amelyet a szimbolikus kontroll, az ideol\u00f3giai appar\u00e1tusok, vagy \u00e9ppen a hatalmi strukt\u00far\u00e1k terepek\u00e9nt mutattak be.
\nA Visual Culture sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny szociol\u00f3gus szerkeszt\u0151je, Chris Jencks Jay mellett Brysonra \u00e9s W. J. T. Mitchellre hivatkozott a leggyakrabban, s bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1nak a Szem centralit\u00e1sa a nyugati kult\u00far\u00e1ban c\u00edmet adta. (18) Jenckshez is f\u0171z\u0151dik egy sokat id\u00e9zett megfogalmaz\u00e1s, mely szerint a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s\u00e1nak a l\u00e1t\u00e1s t\u00e1rsadalmi konstrukci\u00f3j\u00e1t (Social Construction of Vision) kell vizsg\u00e1lnia. Am\u00edg Jay az amerikai Berkeley-ben (ott, ahol Svetlana Alpers is) dolgozott a nyolcvanas \u00e9vekben, addig a Londoni Egyetemen tan\u00edt\u00f3 Jencks els\u0151sorban a Goldsmith College-b\u0151l toborozta a l\u00e1t\u00e1s modern hegem\u00f3ni\u00e1j\u00e1val foglalkoz\u00f3 szerz\u0151it. Szint\u00e9n Angli\u00e1b\u00f3l, a warwicki egyetemr\u0151l indult amerikai h\u00f3d\u00edt\u00f3 \u00fatj\u00e1ra a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s egyik legmark\u00e1nsabb k\u00e9pvisel\u0151je, Nicholas Mirzoeff is (Bryson is angol, s miel\u0151tt Rochesterbe ment, Oxfordban tan\u00edtott), aki Jenckst\u0151l elt\u00e9r\u0151en m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt kezdte, de hamarosan Stuart Hall \u00e9s a Cultural Studies hat\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt.
\nA t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk angliai r\u00e9sze az\u00e9rt fontos, mert itt tal\u00e1n nagyobb hangs\u00faly kapott a vizu\u00e1lis kult\u00fara t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se. Egyr\u00e9szt egy t\u00e1g, filoz\u00f3fiai \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171 kult\u00fara szociol\u00f3gia (Jencks), m\u00e1sr\u00e9szt pedig a t\u00e1rsadalmi nemi szerepek kutat\u00e1sa \u00e9s a posztkolonialista kritika fel\u00e9 egyar\u00e1nt nyitott kritikai kult\u00farakutat\u00e1s (Mirzoeff). Mirzoeff 1998-as Visual Culture Readere minden addigin\u00e1l t\u00f6bb, mintegy 44 szerz\u0151t felvonultatva, tematikus csoportokba rendezte a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s lehets\u00e9ges szempontjait. Ezek a k\u00f6vetkez\u0151k: (1) a vizu\u00e1lis kult\u00fara geneal\u00f3gi\u00e1ja: a m\u0171v\u00e9szett\u0151l a kult\u00far\u00e1ig; (2) vizu\u00e1lis kult\u00fara \u00e9s h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let; (3) virtu\u00e1lis testek, virtu\u00e1lis terek; (4) faj \u00e9s identit\u00e1s a koloni\u00e1lis \u00e9s a posztkoloni\u00e1lis kult\u00far\u00e1kban; (5) t\u00e1rsadalmi nemi szerep \u00e9s szexualit\u00e1s. R\u00e1ad\u00e1sul az ut\u00f3bbi kett\u0151 m\u00e1r csak az\u00e9rt is hangs\u00falyoss\u00e1 v\u00e1lt, mert ezeket tov\u00e1bbi alcsoportokra osztotta: (a) vizu\u00e1lis kolonializmus; (b) a faj \u00e9s az identit\u00e1s vizualiz\u00e1ci\u00f3ja; (c) identit\u00e1s \u00e9s transzkult\u00fara; illetve (a) a tekintet \u00e9s a szexualit\u00e1s (b) a melegek vizualit\u00e1sa (Queering the visual).
\nMirzoeff a kor\u00e1bbi akad\u00e9mikus ind\u00edttat\u00e1s\u00fa szemiotikai \u00e9s szociol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sekkel szemben \u2013 Michel de Certeau ut\u00e1n (19) szabadon \u2013 taktikak\u00e9nt defini\u00e1lta a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t, s bevezet\u0151j\u00e9vel m\u00e1r megindult a vita. A sz\u00e1lak egyre szaporodtak, s az egym\u00e1snak is n\u00e9ha ellentmond\u00f3 \u00e1ll\u00e1spontok \u00e9s perspekt\u00edv\u00e1k sz\u00e9d\u00edt\u0151 \u2013 \u00e9s egyre vesz\u00e9lyesebb, hibrid d\u00e9monokkal telezs\u00fafolt \u2013 tereket nyitottak meg. Kem\u00e9nyedett a tematika \u00e9s a hangv\u00e9tel is. De ezen az \u00faton most ne menj\u00fcnk tov\u00e1bb (\u00e1ttekint\u00e9sem k\u00f6vetkez\u0151, Probl\u00e9m\u00e1k alc\u00edm\u0171 r\u00e9sze innen fog majd folytat\u00f3dni), hanem kanyarodjunk vissza a t\u00f6rt\u00e9neti sz\u00e1lakhoz. Mirzoeff a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s \u0151t megel\u0151z\u0151 fejlem\u00e9nyeib\u0151l csak Mitchell k\u00e9pelm\u00e9let\u00e9hez (Picture Theory) k\u00edv\u00e1nt csatlakozni. (20) Orient\u00e1ci\u00f3juk annyiban val\u00f3ban hasonl\u00f3 is, hogy mindketten nyitottak a popul\u00e1ris kult\u00fara legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb k\u00e9palkot\u00f3 folyamataira \u00e9pp\u00fagy, mint ezek ideol\u00f3giai vonzataira. Intellektu\u00e1lis gy\u00f6kereik azonban eg\u00e9szen elt\u00e9r\u0151ek. Mirzoeffn\u00e9l Martin Heidegger, Michel de Certeau, Walter Benjamin \u00e9s Jean-Fran\u00e7ois Lyotard alkot egy egzotikus kokt\u00e9lt, Mitchell viszont irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt ink\u00e1bb a nyelvfiloz\u00f3fia (Ludwig Wittgenstein \u00e9s Nelson Goodman) fel\u0151l indul el egy lehets\u00e9ges k\u00e9pelm\u00e9let kidolgoz\u00e1sa fel\u00e9.
\nW. J. Thomas Mitchell a chicag\u00f3i egyetem professzorak\u00e9nt \u00e9s a Critical Inquiry f\u0151szerkeszt\u0151jek\u00e9nt jelentette meg a maga Picture Theory-j\u00e1t. A k\u00e9pi fordulat c\u00edm\u0171 bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1ban el\u0151sz\u00f6r felsorolja, mi alapj\u00e1n besz\u00e9lhet\u00fcnk vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t\u00f3l, majd elhat\u00e1rolja azt a kor\u00e1bban domin\u00e1ns textu\u00e1list\u00f3l. Vizu\u00e1lis kult\u00fara geneal\u00f3gi\u00e1ja mindm\u00e1ig az egyik legteljesebb: Foucault, Lacan \u00e9s Debord mellett j\u00e1t\u00e9kba hozza Ludwig Wittgensteint, Richard Rortyt, Nelson Goodmant, Louis Marint, Norman Brysont \u00e9s a Frankfurti Iskol\u00e1t is. Leggyakrabban id\u00e9zett defin\u00edci\u00f3ja a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s\u00e1nak specifikum\u00e1r\u00f3l \u00edgy hangzik: \u201ea k\u00e9pelm\u00e9let annak felismer\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik, hogy a n\u00e9z\u0151s\u00e9g (a n\u00e9z\u00e9s, a tekintet, a pillant\u00e1s, a megfigyel\u00e9s praxisa, a fel\u00fcgyelet \u00e9s a vizu\u00e1lis \u00e9lvezet) legal\u00e1bb olyan m\u00e9ly probl\u00e9m\u00e1t jelenthet, mint az olvas\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1i (a kisilabiz\u00e1l\u00e1s, a dek\u00f3dol\u00e1s, az \u00e9rtelmez\u00e9s stb.), \u00e9s hogy a vizu\u00e1lis tapasztalat vagy a vizu\u00e1lis m\u0171velts\u00e9g nem magyar\u00e1zhat\u00f3 t\u00f6k\u00e9letesen a textualit\u00e1s modellj\u00e9ben.\u201d (21) Mitchell \u00e9pp ez\u00e9rt vitatja Bryson \u00e9s Bal szemiotikai \u00e9s lingvisztikai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa kutat\u00e1si programj\u00e1nak l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t is. (22) \u0150 ink\u00e1bb egy komplex \u201eposztszemiotikai\u201d k\u00e9pelm\u00e9letet tartana \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151nek, amely a k\u00e9pekre a \u201evizualit\u00e1s, az appar\u00e1tus, az int\u00e9zm\u00e9nyek, a diskurzus, a test \u00e9s a figuralit\u00e1s \u00f6sszj\u00e1t\u00e9kak\u00e9nt\u201d (23) tekintene.
\nFigyelemrem\u00e9lt\u00f3 e t\u00e9ren Mitchell 1993-as programterve is (24), ami a maga nem\u00e9ben a rochesteri ut\u00e1n a m\u00e1sodiknak tekinthet\u0151 \u2013 b\u00e1r az is igaz, hogy Mitchellt m\u00e1r a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l foglalkoztatta a k\u00e9pek \u00e9s szavak metaforikus \u00e9s val\u00f3s viszonya, illetve \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 elemz\u00e9s\u00fck retorik\u00e1ja \u00e9s ideol\u00f3gi\u00e1ja. (25)
\nMitchellen kereszt\u00fcl Jonathan Crarynek k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck a vizu\u00e1lis kult\u00fara technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak egyik legimpoz\u00e1nsabb felsorol\u00e1s\u00e1t. \u201eA sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes tervez\u00e9s, a szintetikus hologr\u00e1fia, a rep\u00fcl\u00e9s szimul\u00e1torok, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes anim\u00e1ci\u00f3, a robotikus k\u00e9pfelismer\u00e9s, a sug\u00e1rnyomk\u00f6vet\u0151, a domborzati t\u00e9rk\u00e9pek, a mozg\u00e1sdetektorok, a virtu\u00e1lisval\u00f3s\u00e1g-sisakok, a m\u00e1gnesesrezonancia-k\u00e9palkot\u00e1s \u00e9s a multispektr\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kel\u0151k m\u00e9g csak ki sem mer\u00edtik azokat a m\u00f3dszereket, amelyek a l\u00e1t\u00e1st az emberi megfigyel\u0151t\u0151l elv\u00e1lasztott s\u00edkra helyezik \u00e1t.\u201d (26) Ha ehhez m\u00e9g hozz\u00e1vessz\u00fck Barbara Maria Stafford (27), Lisa Cartwright (28), Peter Galison (29) \u00e9s James Elkins (30) kutat\u00e1sait az orvosi, biol\u00f3giai, botanikai, filmes, kartogr\u00e1fiai, asztron\u00f3miai, fizikai \u00e9s k\u00e9miai k\u00e9palkot\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l, akkor \u201emegkapjuk\u201d, hogy a tudom\u00e1ny \u00e9s a technol\u00f3gia oldal\u00e1r\u00f3l n\u00e9zve mi is a vizu\u00e1lis kult\u00fara. Ha m\u00e1r a technol\u00f3gi\u00e1n \u00e1t \u00e9s a popul\u00e1ris kult\u00far\u00e1n t\u00fal a k\u00e9pek igazi \u00e1radat\u00e1n\u00e1l \u00e9s hatalm\u00e1n\u00e1l vagyunk, akkor \u00e9rdemes egy pillanatra meg\u00e1llni, \u00e9s Horst Bredekamppal egy\u00fctt elgondolkozni, hogy hova is vezet a k\u00e9ptudom\u00e1ny (Bildwissenschaft) eredet\u00e9nek \u2013 kiss\u00e9 hagiografikus ind\u00edttat\u00e1s\u00fa \u2013 kutat\u00e1sa? (31) Bizony, Erwin Panofskyhoz \u00e9s mindenekel\u0151tt a par excellence Bildhistorikerhez, Aby Warburghoz. A pog\u00e1ny m\u00falt d\u00e9moni k\u00e9peivel viaskod\u00f3 Warburghoz, akit a m\u0171v\u00e9szet n\u00e9met t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9nete \u00e9pp\u00fagy el\u0151dj\u00e9nek tekint, mint az olasz microstoria \u00e9s az amerikai kultur\u00e1lis antropol\u00f3gia, Georges Didi-Hubermannr\u00f3l nem is besz\u00e9lve. Az, ahogy Constance Penley a Star Trek science-fiction sorozat homoerotikus potenci\u00e1ljait elemezte (32) \u2013 a kultur\u00e1lis politik\u00e1k akkori \u00e9s mai toleranci\u00e1j\u00e1t figyelembe v\u00e9ve \u2013 b\u00e1tran \u00f6sszevethet\u0151 azzal a feladatv\u00e1llal\u00e1ssal, amikor Warburg, asztrol\u00f3giai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel is felv\u00e9rtezve, a reform\u00e1ci\u00f3 politikai sajt\u00f3hadj\u00e1rat\u00e1nak k\u00e9peit tette a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti vizsg\u00e1lat t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1. (33) Tal\u00e1n \u00f6rd\u00f6ginek, vagy ink\u00e1bb ment\u00e1lisan rendellenesnek t\u0171nhet p\u00e9ld\u00e1ul Vermeert \u00f6sszekapcsolni a Wachovsky testv\u00e9rek M\u00e1trix-\u00e1val, de ha a technikai t\u00f6k\u00e9lyre vagy a kor vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1ra tessz\u00fck a hangs\u00falyt, akkor mindkett\u0151 befogadhat\u00f3 a le\u00edr\u00e1s popul\u00e1ris m\u0171v\u00e9szetek\u00e9nt \u00e9pp\u00fagy, mint a vizualit\u00e1s kritik\u00e1jak\u00e9nt. Vagyis ha az infern\u00e1lis te\u00f3ri\u00e1hoz \u00e9s az alvil\u00e1gi k\u00e9pekhez m\u00e9g hozz\u00e1vessz\u00fck a high-tech pokl\u00e1t is, akkor alkothatunk valami halv\u00e1ny fogalmat arr\u00f3l, hogy mi a probl\u00e9ma a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s\u00e1nak m\u0171vel\u00e9s\u00e9vel \u00e9s le\u00edr\u00e1s\u00e1val egyar\u00e1nt. Ez azonban csak a tiszta \u00e9s diszciplin\u00e1lt mennyorsz\u00e1gb\u00f3l n\u00e9zve pokol: aki benne \u00e9l, annak ez a term\u00e9szetes k\u00f6rnyezete, s ha teheti, \u00e9lvezi, ha meg kutatja, akkor Warburg, Holly \u00e9s Mitchell tan\u00e1cs\u00e1t megfogadva igyekezzen m\u00e9giscsak a t\u00e1rgyt\u00f3l, az adott k\u00e9pt\u0151l elindulni, mert annak majd csak meglesznek a maga k\u00e9rd\u00e9sei.<\/p>\n

Jegyzetek<\/p>\n

1 Michael Anne Holly v\u00e1lasza az October Visual Culture Questionnaire-j\u00e9re. October, 77, 1996. 41.
\n2 Bryson, Norman \u2013 Holly, Michael Anne \u2013 Moxey, Keith (eds.): Visual Culture. Images and Interpretations. Wesleyan University Press, Hanover and London, 1994.
\n3 i. m. xvi-xvii.
\n4 Holly, Michael Anne: W\u00f6llflin and the Imagining the Baroque. In: Bryson-Holly-Moxey 1994 347-364.
\n5 Holly, Michael Anne: Panofsky and the Foundations of Art History. Cornell University Press, Ithaca and London, 1984.
\n6 Holly, Michael Anne: Patterns in the Shadows. Invisible Culture. An Electronic Journal for Visual Studies. 1:1, (Winter 1998)
\n7 Thomas DaCosta Kaufmann v\u00e1lasza az October Visual Culture Questionnairej\u00e9re. October, 77, 1996. 45.
\n8 Alpers, Svetlana: The Art of Describing: Dutch Art in the Seventeenth Century The University of Chicago Press, Chicago, 1983. Magyarul: H\u0171 k\u00e9pet alkotni. Holland m\u0171v\u00e9szet a 17. sz\u00e1zadban. (Ford\u00edtotta: V\u00e1rady Szabolcs) Corvina, Budapest, 2000.
\n9 Svetlana Alpers v\u00e1lasza az October Visual Culture Questionnairej\u00e9re. October, 77, 1996. 26.
\n10 Baxandall, Michael: Painting and Experience in Fifteenth Century Italy: A Primer in the Social History of Pictorial Style. Oxford University Press, Oxford, 1972. Magyarul: Renesz\u00e1nsz szeml\u00e9let, renesz\u00e1nsz fest\u00e9szet. (Ford\u00edtotta: Falvay Mih\u00e1ly) Corvina, Budapest, 1986.
\n11 Bryson, Norman: Vision and Painting. The Logic of the Gaze. Macmillan, London, 1983.
\n12 Bryson, Norman: Art in Context. In: Mieke Bal and Inge E. Boer (eds.): The Point of Theory: Practices of Cultural Analysis. Continuum, New York, 1994. 66-78.
\n13 Bryson, Norman: The Gaze In the Expanded Field. In: Foster, Hal (ed.): Vision and Visuality. Bay Press, Seattle, 1988. 87-108. Magyarul: A tekintet a kiterjesztett mez\u0151ben. (Ford\u00edtotta: V\u00e9gs\u0151 Roland.) Enigma, 11. \u00e9vf. 41. sz. 2004. 48-60. ill. Jay, Martin: The Scopic Regimes of Modernity. In: Foster 1988. 3-29. Magyarul: A modernit\u00e1s l\u00e1t\u00e1srendszerei. (Ford\u00edtotta: V\u00e9gs\u0151 Roland.) Vulgo, 2. \u00e9vf. 1-2. sz. 2000. 204-214. A scopic regime fogalm\u00e1t Christian Metz pszichoanalitikai orient\u00e1ci\u00f3j\u00fa filmszemiotik\u00e1j\u00e1b\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte Jay. V.\u00f6.: Metz, Christian: The Imaginary Signifier: Psychoanalysis and the Cinema. Indiana University Press, Bloomington, 1982.
\n14 Jay k\u00e9t k\u00f6nyv\u00e9t hivatkozta: Buci-Glucksmann, Christine: La raison baroque: de Baudelaire a Benjamin. \u00c9ditions Galil\u00e9e, Paris, 1984. \u00e9s La folie du voir: de l\u2019esth\u00e9tique baroque. \u00c9ditions Galil\u00e9e, Paris, 1986.
\n15 Jay 2000 205.
\n16 Jencks, Chris (ed.): Visual Culture. Routledge, London, 1995.
\n17 Jay, Martin: Downcast Eyes. The Denigration of Vision in 20th Century French Thought. University of California Press, Berkeley, 1993.
\n18 Jencks, Chris: The Centrality of the Eye in Western Culture: An Introduction. In: Jencks, Chris (ed.): Visual Culture. Routledge, London, 1995. 1-25.
\n19 Certeau, Michel de: The Practice of Everyday Life. University of California Press, Berkeley, 1984. xix.
\n20 Mitchell, W. J. Thomas: Picture Theory. Essays on Verbal and Visual Representations. University of Chicago Press, Chicago, 1994.
\n21 I. m. 16.
\n22 Bal, Mieke \u2013 Bryson, Norman: Semiotics and Art History. The Art Bulletin, 73, (June 1991), 174-208.
\n23 Mitchell, 1994. 16.
\n24 Mitchell, W. J. T.: What is Visual Culture? In: Lavin, Irving (ed.): Meaning in the Visual Arts: Views from the Outside: A Centennial Commemoration of Erwin Panofsky (1892-1968), Princeton University Press, Princeton, 1995. 207-217. (A konferenci\u00e1t 1993-ban rendezt\u00e9k Princetonban.)
\n25 Mitchell, W. J. T.: Iconology: Image, Text, Ideology. University of Chicago Press, Chicago, 1986.
\n26 Crary, Jonathan: Techniques of the Observer: On Vision and Modernity in the 19th Century. MIT Press, Cambridge (Mass.), 1990. Magyarul: A megfigyel\u0151 m\u00f3dszerei. (Ford\u00edtotta: Luk\u00e1cs \u00c1gnes.) Osiris, Budapest, 1999. 13.
\n27 Stafford, Barbara Maria: Artful Science: Enlightenment Entertainment and the Eclipse of Visual Education. MIT Press, Cambridge (Mass.), 1996. Stafford, Barbara Maria: Good Looking. Essays on the Virtue of Images. MIT Press, Cambridge (Mass.), 1998.
\n28 Cartwright, Lisa: Screening the Body: Tracing Medicine\u2019s Visual Culture. University of Minnesota Press, Minnesota, 1995.
\n29 Galison, Peter: Image and Logic: A Material Culture of Microphysics University of Chicago Press, Chicago, 1997. Galison, Peter \u2013 Jones, Amelia: Picturing Science, Producing Art. Routledge, London, 1998.
\n30 Elkins, James: The Domain of Images. Cornell University Press, Ithaca and London, 1999.
\n31 Bredekamp, Horst: Neglected Tradition? Art History as Bildwissenschaft. Critical Inquiry, 29:3, (Spring 2003), 408-418. Magyarul: Mell\u0151z\u00f6tt hagyom\u00e1ny? A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net mint k\u00e9ptudom\u00e1ny. (Ford\u00edtotta: Wessely Anna.) Buksz, 15. \u00e9vf. 3. sz. 2003. 253-258.
\n32 Constance Penley: Feminism, Psychoanalysis, and the Study of Popular Culture. In: Bryson-Moxey-Holly, 1994. 302-324.
\n33 Warburg, Aby: Heidnisch-antike Weisagung in Wort und Bild zu Luthers Zeiten Heidelberger Akademie der Wissenschaften, Heidelberg, 1920. Magyarul: Pog\u00e1ny-antik j\u00f3sl\u00e1s Luther kor\u00e1b\u00f3l. (Ford\u00edtotta: Adamik Lajos.) Helikon, Budapest, 1986.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Sz\u00f6veg: Hornyik S\u00e1ndor \u201eAmire a vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3k kutat\u00f3inak pillanatnyilag sz\u00fcks\u00e9ge van \u2013 ha tov\u00e1bbra is \u00faj, zavarbaejt\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket akarunk feltenni ahelyett, hogy sz\u00f3 szerint reproduk\u00e1ljuk a kanoniz\u00e1lt ismereteket \u2013 az az egym\u00e1ssal konfliktusba keveredett terek forrong\u00e1sa, az ismeretlen brut\u00e1lis csap\u00e1sa, m\u00e9g akkor is, ha a kialakul\u00f3 intellektu\u00e1lis perpatvar pokolinak t\u0171nik.\u201d Michael Anne Holly (1) M\u00edtoszokr\u00f3l, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13742"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13742"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13742\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39664,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13742\/revisions\/39664"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13742"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13742"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13742"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}