{"id":262,"date":"2009-10-19T11:49:57","date_gmt":"2009-10-19T09:49:57","guid":{"rendered":"http:\/\/meonlinehu.web-server.hu\/?p=262"},"modified":"2021-12-30T22:08:31","modified_gmt":"2021-12-30T21:08:31","slug":"az-elo-bolygo-elo-epiteszete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/archivum\/az-elo-bolygo-elo-epiteszete\/","title":{"rendered":"Az \u00e9l\u0151 bolyg\u00f3 \u00e9l\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szete"},"content":{"rendered":"

A K\u00f3s K\u00e1roly Egyes\u00fcl\u00e9s \u00e9s az International Forum Man and Architecture nemzetk\u00f6zi konferenci\u00e1ja 2009. augusztus 29-\u00e9n \u00e9s 30-\u00e1n zajlott a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetemen, Piliscsab\u00e1n. A konferencia szervesen kapcsol\u00f3dott a K\u00f3s K\u00e1roly Egyes\u00fcl\u00e9s elm\u00falt 20 \u00e9v\u00e9t bemutat\u00f3, Folytatni a Teremt\u00e9st c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz, amely az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban volt l\u00e1that\u00f3 (l: M\u00c9 2009\/4 15-16. o.) A piliscsabai konferenci\u00e1n, neves magyar \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi el\u0151ad\u00f3kat (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt: <\/strong>Karl-Dieter Bodack, Pieter van der Ree, Peter H\u00fcbner, Lucien Kroll, Gregory Burgess, Marko Pogacnik ) hallgathattak a r\u00e9sztvev\u0151k, \u00f6sszefoglal\u00f3nk az UT\u00d3IRAT-ban olvashat\u00f3. Paolo Porthogesi a szerves \u00e9p\u00edt\u00e9szet nemzetk\u00f6zi tekint\u00e9lye akad\u00e1lyoztatva volt, s konferenci\u00e1ra lev\u00e9lben foglalta \u00f6ssze megfontoland\u00f3 intelmeit, melyet itt – a szervez\u0151k enged\u00e9ly\u00e9vel – itt mell\u00e9kel\u00fcnk. Ebben a lev\u00e9lben Portoghesi h\u00edr\u0171l adja, hogy Makovecz Imr\u00e9t a R\u00f3mai La Sapienza egyetem Honoris Causa diplom\u00e1val t\u00fcnteti ki.<\/p>\n

Paolo Portoghesi levele a konferenci\u00e1hoz:<\/p>\n

\u201cSajn\u00e0lom, hogy hirtelen k\u00f6zbej\u00f6tt akad\u00e1lyok miatt nem vehetek r\u00e9szt a magyar \u00e9l\u0151 \u00e9pit\u00e9szetnek szentelt kongresszuson, amelyet a Piliscsabai Katolikus Egyetem rendeznek meg, amelynek campus\u00e1n \u00e9ppen az \u00e1ltalam Makovecz Imre f\u0151m\u0171v\u00e9nek tartott Auditorium Maximum is \u00e1ll. A j\u00f3kiv\u00e1ns\u00e1gokkal egy\u00fctt egy r\u00f6vid hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1st is szeretn\u00e9k k\u00fcldeni, amit, ha a konferencia szervez\u0151i is j\u00f3nak l\u00e1tj\u00e1k, olvassanak fel a r\u00e9sztvev\u0151knek.<\/p>\n

H\u00e1rom \u00e9ve vezettem be a R\u00f3mai La Sapienza Egyetem \u00e9p\u00edt\u00e9szkar\u00e1n egy \u00faj, m\u00e9gis r\u00e9gi tant\u00e1rgyat, amit Geo-\u00e9p\u00edt\u00e9szet<\/em>nek neveztem el. Mit is jelent ez a kifejez\u00e9s: geo-\u00e9p\u00edt\u00e9szet, azaz az \u00e9p\u00edt\u00e9szet sz\u00f3hoz f\u0171z\u00f6tt \u201egeo\u201d el\u0151tag? 1942-ben Le Corbusier haszn\u00e1lta \u00edgy, mivel az ember lakta telep\u00fcl\u00e9sek h\u00e1rom t\u00edpus\u00e1nak le\u00edr\u00e1sakor egy olyan kifejez\u00e9sre volt sz\u00fcks\u00e9ge, amely vil\u00e1gosan kifejezi, hogy tanulm\u00e1nya az eg\u00e9sz f\u00f6ldkereks\u00e9get \u00e9rinti. F\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb, az 1991-ben megjelent Gilles Deleuze \u00e9s Felix Guattari Mi is a filoz\u00f3fia?<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvben a negyedik fejezet c\u00edme pedig: \u201eGeofiloz\u00f3fia\u201d. A szerz\u0151k ebben azt sz\u00f6gezik le, hogy a filoz\u00f3fi\u00e1nak sz\u00e1molnia kell a geogr\u00e1fi\u00e1val is. \u00dajra kell gondolnia a dolgokat abb\u00f3l a bizonyoss\u00e1gb\u00f3l kiindulva, hogy az ember a F\u00f6ld lak\u00f3ja. A lakozni sz\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel kezdve, amit Heidegger tulajdonk\u00e9ppen a l\u00e9tez\u00e9s fogalm\u00e1val azonos\u00edt, a \u201eGeofiloz\u00f3fia\u201d kifejez\u00e9s \u2013 Massimo Caccarinak, Caterina Rest\u00f3nak, Luisa Bonesi\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013 egy olyan kutat\u00e1si programot ind\u00edtott el, melynek t\u00e9m\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt szerepel a t\u00e1j, a helyek \u00e9s az emberek identit\u00e1sa.<\/p>\n

Leford\u00edtva ezt a t\u00f6rekv\u00e9st a \u201egeo-\u00e9p\u00edt\u00e9szet\u201d eset\u00e9re (mely kifejez\u00e9s, mint m\u00e1r eml\u00edtettem Le Corbusier-t\u0151l maradt r\u00e1nk), e megv\u00e1ltozott szitu\u00e1ci\u00f3ban \u2013 azaz a mai globaliz\u00e1lt vil\u00e1gunkban \u2013 ez olyan \u00faj programot, olyan \u00faj c\u00e9lt jel\u00f6lhetne ki sz\u00e1munkra, mely k\u00e9pes k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tendenci\u00e1kat egy programban egyes\u00edteni \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szetnek a m\u00e1r majdnem elvesztett feladat\u00e1t is \u00fajrafogalmazni: az emberek \u00e9let\u00e9t a megfelel\u0151 \u00e9p\u00edtett k\u00f6rnyezet kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val lehet megjav\u00edtani.<\/p>\n

\"\"

Carey Young: Body Techiniques, (after A Line in Ireland, Richard Long, 1974), 2007<\/p><\/div>\n

A mi vil\u00e1gunkban, amelyben \u00e9l\u00fcnk a globaliz\u00e1ci\u00f3t kiz\u00e1r\u00f3lag gazdas\u00e1gi szempontb\u00f3l m\u00e9rlegelik, hogy a minden szab\u00e1lyt n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 piaci vil\u00e1gban az \u00e1ruhalmaz ide-oda utazhasson. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szet pedig a pazarl\u00e1s kifejez\u0151je, a felfuvalkodott \u00e9p\u00edt\u00e9szek eml\u00e9km\u0171ve. Ebben a k\u00f6zegben geo-\u00e9p\u00edt\u00e9szetr\u0151l besz\u00e9lni azt jelenti, hogy vil\u00e1gosan megfogalmazzuk: mit nem szabad tenn\u00fcnk a j\u00f6v\u0151ben, \u00e9s hogy hogyan lehet kidolgozni egy met\u00f3dust egy a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez m\u00e9lt\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9szet l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

A di\u00e1kjaimnak a geo-\u00e9p\u00edt\u00e9szet fogalm\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra bizonyos k\u00f6vetelm\u00e9nyeket jel\u00f6ltem meg, melyeket felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9gesnek tartok ahhoz, hogy l\u00e9trej\u00f6jj\u00f6n egy \u00faj tervez\u00e9si met\u00f3dus. Itt nem el\u00e9g az, hogy egyenk\u00e9nt, a maga auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1ban k\u00f6vess\u00fck sorra a k\u00f6vetelm\u00e9nyeket, hanem egyszerre valamennyit szem el\u0151tt kell tartanunk, nehogy t\u00e9ves, illetve ideiglenes megold\u00e1sra jussunk.<\/p>\n

A fent eml\u00edtett k\u00f6vetelm\u00e9nyek a k\u00f6vetkez\u0151k:<\/p>\n

    \n
  1. Tudom\u00e1sul kell venni \u00e9s v\u00e9deni kell az emberek \u00e9s kult\u00far\u00e1juk k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket;<\/li>\n
  2. Innov\u00e1ci\u00f3kat kifejleszteni jog \u00e9s egyben k\u00f6teless\u00e9g, de tiszteletben kell tartani azt a felt\u00f6r\u0151 kreat\u00edv energi\u00e1t, ami az egyes hagyom\u00e1nyokb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozik;<\/li>\n
  3. Fel kell venni a harcot minden pazarl\u00e1s ellen, hogy \u00fajra helyre\u00e1llhasson az egyens\u00faly a F\u00f6ld k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9gi\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt;<\/li>\n
  4. Meg kell menteni a F\u00f6ldet az elsivatagosod\u00e1st\u00f3l, cs\u00f6kkentve a meg nem \u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sok fogyaszt\u00e1s\u00e1t, valamint harcolni kell a k\u00f6rnyezet elszennyez\u0151d\u00e9se ellen;<\/li>\n
  5. \u00c9sszer\u0171en kell haszn\u00e1lni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 technol\u00f3gi\u00e1kat, \u00e9s ugyanakkor meg\u0151rizni az emberi l\u00e9pt\u00e9ket.<\/li>\n<\/ol>\n

    A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gek:<\/p>\n

    A globaliz\u00e1ci\u00f3, mint a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le civiliz\u00e1ci\u00f3k \u00e9rintkez\u00e9s\u00e9nek, kapcsolat\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nye, egym\u00e1s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s megismer\u00e9s\u00e9v\u00e9 \u00e9s tisztelet\u00e9v\u00e9 kell v\u00e1lnia. A jelenlegi tendencia az egys\u00e9ges\u00edt\u00e9sre, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gek elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9re, a nemzetk\u00f6zis\u00e9gre t\u00f6rekszik, mely elt\u00f6rli a r\u00e9gi\u00f3k identit\u00e1s\u00e1t, t\u00f6nkreteszi az \u00e9l\u0151 hagyom\u00e1nyokat. Ez ut\u00f3bbiakat pedig \u00e9ppen, hogy t\u00e1mogatni, fejleszteni kellene, valamint el\u0151seg\u00edteni egym\u00e1s k\u00f6zti p\u00e1rbesz\u00e9d\u00fcket.<\/p>\n

    Innov\u00e1ci\u00f3 \u00e9s meg\u0151rz\u00e9s:<\/p>\n

    A m\u00falttal fenntartott dialektikus kapcsolat n\u00e9lk\u00fcl az innov\u00e1ci\u00f3 paradox m\u00f3don n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z minden kreat\u00edv t\u00f6ltetet, mind\u00f6ssze a l\u00e9tez\u0151 ford\u00edtottja, a semmib\u0151l val\u00f3 alkot\u00e1s ig\u00e9nye, ahogy az istenek csin\u00e1lj\u00e1k, vagy egyszer\u0171en a form\u00e1k m\u00e1shonnan val\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9se. \u201eMint a j\u00f6v\u0151 k\u00f6zelit hozz\u00e1nk a hagyom\u00e1ny\u201d, \u00e9s ehhez a m\u0171v\u00e9sznek be kell ind\u00edtania a kezd\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges \u201ekifogyhatatlan metaforikus er\u0151\u201d motorj\u00e1t.<\/p>\n

    Egyens\u00faly teremt\u00e9se:<\/p>\n

    A statisztik\u00e1k mondj\u00e1k nek\u00fcnk: a F\u00f6ld n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek 20%-a, vagyis a \u201efejlett\u201d orsz\u00e1gok n\u00e9pess\u00e9ge fogyasztja el a f\u00f6ldi javak 80 %-\u00e1t. M\u00e1r ott tartunk, hogy minden 11. \u00e9vre megdupl\u00e1z\u00f3dik a f\u00f6ld n\u00e9pess\u00e9ge \u00e9s ezzel p\u00e1rhuzamosan az \u00e9hen- \u00e9s szomjanhal\u00f3k sz\u00e1ma \u00e1lland\u00f3an n\u0151. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szet nem h\u00fazhatja ki mag\u00e1t az al\u00f3l a felel\u0151ss\u00e9g al\u00f3l, hogy ezzel sz\u00e1mot vessen, \u00e9s megk\u00eds\u00e9reljen \u00fajra egyens\u00falyt teremteni a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le civiliz\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

    \"\"

    Carey Young: Body Techiniques, (after A Line in Ireland, Richard Long, 1974), 2007 <\/p><\/div>\n

    A F\u00f6ld megment\u00e9se:<\/p>\n

    Az ut\u00f3bbi sz\u00e1z \u00e9vben keletkezett k\u00e1rok, melyet az emberi civiliz\u00e1ci\u00f3 okozott a F\u00f6ld \u00e9s a f\u00f6ldi kl\u00edma egyens\u00falyveszt\u00e9se ter\u00e9n, a tud\u00f3sok k\u00f6r\u00e9ben m\u00e1r elfogadott t\u00e9ny. De e k\u00e1rok j\u00f3 r\u00e9sze az \u00e9p\u00edt\u00e9szetnek, mint olyannak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hiszen beavatkoz\u00e1s\u00e1val \u00e1talak\u00edtja a F\u00f6ld felsz\u00edn\u00e9t, ezen k\u00edv\u00fcl v\u00e1dolhat\u00f3 az anyagi \u00e9s emberi er\u0151forr\u00e1sok pazarl\u00e1s\u00e1val is. A v\u00e1ros, mely az ember \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00e9t lenne hivatott megjav\u00edtani, ehelyett gyakran eg\u00e9szs\u00e9gtelen nagys\u00e1g\u00fara dagad, a pazarl\u00e1s g\u00e9pezete lesz, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 v\u00e1lik benne az elmag\u00e1nyosod\u00e1s. A k\u00f6zleked\u00e9s lass\u00fas\u00e1ga nap mint nap rengeteget felem\u00e9szt az emberek idej\u00e9b\u0151l, amit ha \u00f6sszegezn\u00e9nk, t\u00f6bb fel\u00e1ldozott ember\u00f6lt\u0151nyi id\u0151t-\u00e9letet tenne ki \u00e9ppen \u00fagy, ahogyan az antik m\u00edtoszok sz\u00f6rnyetegei is ember\u00e1ldozatokat k\u00f6veteltek maguknak.<\/p>\n

    A tudom\u00e1ny \u00e9s a technol\u00f3gia:<\/span><\/p>\n

    A k\u00e9t ter\u00fclet egym\u00e1st\u00f3l m\u00e1r nem megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151 \u00e9s az embert\u0151l illetve ennek \u00e9rdekeit\u0151l teljesen elt\u00e9r\u0151 logik\u00e1val fejl\u0151dik. \u00cdgy sz\u00fcletnek mesters\u00e9gesen sz\u00fcks\u00e9gletek, melyek azut\u00e1n m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz vezetnek a viselked\u00e9s\u00fcnkben. Pedig a tudom\u00e1ny \u00e9s a technol\u00f3gia k\u00e9pes lehetne civiliz\u00e1ci\u00f3nk nagy probl\u00e9m\u00e1inak megold\u00e1s\u00e1ra is, meg arra is, hogy el\u0151seg\u00edtse az \u00e9let fennmarad\u00e1s\u00e1t a f\u00f6ld\u00f6n. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben a technikai fejl\u0151d\u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szt mentes\u00edtette minden k\u00f6t\u00f6tts\u00e9g al\u00f3l, \u00e9s abszol\u00fat szabads\u00e1got adott sz\u00e1m\u00e1ra, ami viszont k\u00f6nnyen \u00f6nk\u00e9nyesked\u00e9sbe csap \u00e1t. Ugyanakkor pedig pszichol\u00f3giai jelens\u00e9gek vizsg\u00e1lat\u00e1n kereszt\u00fcl azt is ellen\u0151rizni lehetne, hogy az \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek milyen hat\u00e1st fejtenek ki az emberek \u00e9let\u00e9re. Az emberi k\u00e9z munk\u00e1jak\u00e9nt kialak\u00edtott k\u00f6rnyezetnek az emberek \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 haszn\u00e1lata az \u00e9p\u00edt\u00e9sznek azt kell sugallnia, hogy ne csak teljes cselekv\u00e9si szabads\u00e1got k\u00f6veteljen mag\u00e1nak, de ellen\u0151rizhesse munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit is.<\/p>\n

    Mindaz, amit itt a geo-\u00e9p\u00edt\u00e9szetr\u0151l mondtam, b\u00e1r sokak ig\u00e9nyeit kifejezi, m\u00e9g nem l\u00e9tezik, \u00e9s m\u00e9g igen sokan lesznek a j\u00f6v\u0151ben olyanok, akik ezt az eszmei k\u00fcldet\u00e9st majd \u00e1t meg \u00e1tfogalmazz\u00e1k. Err\u0151l a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l ma besz\u00e9lni val\u00f3sz\u00edn\u0171leg csak arra j\u00f3, hogy az \u00faj \u00e9p\u00edt\u00e9szgener\u00e1ci\u00f3nak egy-egy el\u00e9rend\u0151 c\u00e9lt t\u0171zz\u00fcnk ki, etikai felsz\u00f3l\u00edt\u00e1st tegy\u00fcnk: lehet\u0151leg \u00e1lljon ellen a p\u00e9nz \u00e9s a piac szor\u00edt\u00e1s\u00e1nak, k\u00e9t istens\u00e9gnek, akik ma a siv\u00e1rr\u00e1 v\u00e1l\u00f3 F\u00f6ldet uralj\u00e1k, mely \u00edgy teljesen elvesztette minden szakralit\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

    Ennek az eszmei programnak a megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa a most kezd\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szek feladata lesz. Mit kell tenni\u00fck? Mindenek el\u0151tt tudni kell, hogy az\u00e9rt ennek a Geo-\u00e9p\u00edt\u00e9szet<\/em>i programnak sok r\u00e9szlete – a F\u00f6ld\u00f6n t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben sz\u00e9tsz\u00f3rva ugyan -, de l\u00e9tezik. Szerencs\u00e9re sok minden \u00e9ppen a mi korunkban t\u00f6rt\u00e9nik. Csak n\u00e9gy p\u00e9ld\u00e1t elitek, -mindet a m\u00falt sz\u00e1zadb\u00f3l:<\/p>\n

    \u2013 Hugo H\u00e4ring: parasztgazdas\u00e1g, Gut Gurkau, 1922-27<\/p>\n

    \u2013 Frank Lloyd Wright: Taliesin West, Scottsdale, 1938<\/p>\n

    \u2013 Alvar Aalto: k\u00eds\u00e9rleti h\u00e1z, Muuratsalo, 1953<\/p>\n

    \u2013 J\u00f8rn Utzon: Fredensborg lak\u00f3telep, 1965<\/p>\n

    Valamennyien az organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet nagy trad\u00edci\u00f3j\u00e1hoz tartoz\u00f3 m\u0171vek \u00e9s a magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9rdeme, hogy e nagy m\u0171v\u00e9szi \u00e9s emberi kvalit\u00e1sokkal rendelkez\u0151 a trad\u00edci\u00f3t az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben \u00fajra \u00e9s \u00fajra tov\u00e1bbvitte. A magyar organikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben meg\u00e9rtette \u00e9s felkarolta Wright eszm\u00e9it \u00e9s er\u0151s kapcsolatot \u00e9p\u00edtett ki a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s modern korok k\u00f6z\u00f6tt. Makovecz Imre fel tudta haszn\u00e1lni n\u00e9pe m\u00faltj\u00e1nak eml\u00e9keit \u00e9s ezzel az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet egy nem v\u00e1rt pillanatban megjelen\u0151, n\u00e9pi hagyom\u00e1nyokat tartalmaz\u00f3 dimenzi\u00f3val gazdag\u00edtotta. Ezzel dial\u00f3gust ind\u00edtott meg, mely meg\u00e9rt\u00e9shez \u00e9s testv\u00e9ris\u00e9ghez vezet. En\u00e9lk\u00fcl a magyar \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, mely nyugodtan mondhatjuk az emberis\u00e9g \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek r\u00e9sze, a Geo-\u00e9p\u00edt\u00e9szet<\/em> nem lenne lehets\u00e9ges, s\u0151t elk\u00e9pzelhetetlen lenne, ez\u00e9rt vagyok h\u00e1l\u00e1s az itt jelenl\u00e9v\u0151knek.<\/p>\n

    Soraim azzal az \u00f6r\u00f6mteli bejelent\u00e9ssel z\u00e1rom, hogy a R\u00f3mai La Sapienza Egyetem d\u00f6nt\u00f6tt a Makovecz Imr\u00e9nek oda\u00edt\u00e9lend\u0151 Honoris Causa diplom\u00e1r\u00f3l, melyet rem\u00e9nyeim szerint, 2010 janu\u00e1r 20-\u00e1n fognak neki \u00e1tny\u00fajtani.\u201d<\/p>\n

    (K\u00f6sz\u00f6nettel tartozunk Haines Olg\u00e1nak a ford\u00edt\u00e1s\u00e9rt)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A K\u00f3s K\u00e1roly Egyes\u00fcl\u00e9s \u00e9s az International Forum Man and Architecture nemzetk\u00f6zi konferenci\u00e1j\u00e1ra (2009. augusztus 29-30., Piliscsaba) Paolo Porthogesi lev\u00e9lben foglalta \u00f6ssze megfontoland\u00f3 intelmeit, melyet itt – a szervez\u0151k enged\u00e9ly\u00e9vel – itt mell\u00e9kel\u00fcnk. <\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":263,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[10,7],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/262"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=262"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/262\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":44180,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/262\/revisions\/44180"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/263"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=262"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=262"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=262"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}