{"id":585,"date":"2009-05-26T13:21:15","date_gmt":"2009-05-26T13:21:15","guid":{"rendered":"http:\/\/meonlinehu.web-server.hu\/?p=585"},"modified":"2021-12-30T21:25:59","modified_gmt":"2021-12-30T20:25:59","slug":"daniel-liebeskind-harom-epiteszeti-lecke-1985","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/daniel-liebeskind-harom-epiteszeti-lecke-1985\/","title":{"rendered":"Daniel Liebeskind: H\u00e1rom \u00e9p\u00edt\u00e9szeti lecke (1985)"},"content":{"rendered":"

Zar\u00e1ndoklat az Abszol\u00fat \u00c9p\u00edt\u00e9szet\u00e9rt<\/strong><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

\u00dagy hiszem, ma az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet gyakorolni, az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet tan\u00edtani, az \u00e9p\u00edt\u00e9szetr\u0151l tanulni eg\u00e9szen m\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r, mint ak\u00e1r csak sz\u00e1z \u00e9ve is. \u00dagy gondolom, ma mindannyian a modern vil\u00e1g lehet\u0151s\u00e9geinek, fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek egy m\u00e1s \u00e1llapot\u00e1ban vagyunk. Hiszem, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet a v\u00e9g\u00e9hez1<\/sup> \u00e9rkezett. Ez nem azt jelenti, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet befejez\u0151d\u00f6tt, hanem hogy el\u00e9rt egy v\u00e9gs\u0151 \u00e1llapotba<\/em>. Azt hiszem, mindenki, aki \u00e9p\u00edt\u00e9szettel ak\u00e1r tudatosan, ak\u00e1r tudattalanul foglalkozik, valamik\u00e9ppen azt \u00e9rzi, hogy valami \u00e9ppen v\u00e9get \u00e9rt, de hogy mi, azt nagyon neh\u00e9z megfogalmazni, mivel nem tartozik a t\u00e1rgyak<\/em> vil\u00e1g\u00e1ba. Ez\u00e9rt megpr\u00f3b\u00e1lok olyan vil\u00e1gosan besz\u00e9lni, ahogyan csak tudok egy olyan valamir\u0151l, amir\u0151l nem t\u00fal k\u00f6nny\u0171 besz\u00e9lni, hiszen m\u00e9g nem olyan dolog, ami a vil\u00e1g katal\u00f3gus\u00e1ban megtal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n

Mindenesetre amir\u0151l megpr\u00f3b\u00e1lok besz\u00e9lni, az \u2013 Derrida kifejez\u00e9s\u00e9t haszn\u00e1lva \u2013 egyfajta differencia<\/em>,2<\/sup> \u00e9s meg is pr\u00f3b\u00e1lom vil\u00e1goss\u00e1 tenni ezt a differenci\u00e1t az\u00e1ltal, hogy csak egy dolgot \u00e1ll\u00edtok: ha az egyens\u00faly megval\u00f3sulhatott volna, akkor meg is val\u00f3sult volna sok \u00e9vvel ezel\u0151tt. Az egyens\u00faly csak k\u00e9t felt\u00e9tel mellett val\u00f3sulhatott volna meg. Az egyik az, hogy a val\u00f3s\u00e1g nem-meghat\u00e1rozott vagy nem-vil\u00e1gos lehetett volna, valamif\u00e9le heisenbergi\/mondriani posztul\u00e1tum,3<\/sup> ami \u00e1ltal az egyens\u00faly l\u00e9trej\u00f6hetne a meg-nem-hat\u00e1rozotts\u00e1g kontextus\u00e1ban. Ez nem t\u00f6rt\u00e9nt meg. M\u00e1sfel\u0151l az egyens\u00faly megval\u00f3sulhatott volna a vil\u00e1g egyfajta glob\u00e1lis jelent\u00e9s\u00e9nek posztul\u00e1l\u00e1sa \u00e1ltal, egy olyan hat\u00e1rtalan, de v\u00e9ges jelent\u00e9s \u00e1ltal, amely legink\u00e1bb az einsteini jelent\u00e9shez, a mitol\u00f3giai jelent\u00e9shez, a k\u00f6zpontos\u00edtott vil\u00e1g jelent\u00e9s\u00e9hez kapcsolhat\u00f3. De tal\u00e1n sz\u00fcks\u00e9gtelen is kimondani, hogy e val\u00f3s\u00e1gok k\u00f6z\u00fcl egyet sem tapasztalhattunk meg, \u00e9s nem is fogunk. Teh\u00e1t ami l\u00e9tezik, az a vil\u00e1g ter\u00e9nek olyan form\u00e1ja, amely egy \u00e1lland\u00f3 alapb\u00f3l a befejezetlens\u00e9g \u00e9s a differencia destabiliz\u00e1lt, bels\u0151nek nevezhet\u0151 mozg\u00e1s\u00e1t \u00e1ll\u00edtja el\u0151. Ez az a t\u00e9riforma, amelyr\u0151l besz\u00e9lni szeretn\u00e9k, \u00e9s amit legink\u00e1bb k\u00eds\u00e9rleti eszk\u00f6z\u00f6kkel szeretn\u00e9k felfedezni, mert ma semmif\u00e9le nyelv nem l\u00e9tezik erre a c\u00e9lra. Semmilyen nyelvi meg\u00e1llapod\u00e1s nem sz\u00fcletett eddig, aminek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel besz\u00e9lni lehetne egy ilyen jelens\u00e9gr\u0151l. Szeretn\u00e9k lerajzolni \u00f6n\u00f6knek egy olyan diagramot, amelyre hivatkozhatok, mivel ez valamif\u00e9le s\u00e9m\u00e1ja lenne jelen kis besz\u00e9lget\u00e9s\u00fcnknek.<\/p>\n

Amit illusztr\u00e1lni szeretn\u00e9k ezzel a diagrammal, szinoptikusan \u00e9s szintetikusan,4<\/sup> egy olyan projekt s\u00e9m\u00e1ja, amelyet bar\u00e1taimmal k\u00e9sz\u00edtettem n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve H\u00e1rom \u00e9p\u00edt\u00e9szeti lecke c\u00edmmel, \u00e9s amelyet egy olasz urbanisztikai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son mutattunk be. Ez a projekt tulajdonk\u00e9ppen egy velencei probl\u00e9m\u00e1ra adott v\u00e1lasz. A probl\u00e9ma megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sekor nem azt az utat v\u00e1lasztottam, hogy egyszer\u0171en egy \u00fajabb mesters\u00e9gbeli, ideologikus vagy ipari megold\u00e1st adok. Hanem azt v\u00e1lasztottam, hogy bemutatok egy alternat\u00edv megold\u00e1st, mely a k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151 val\u00f3s\u00e1got kutatja, \u00e9s bemutatom azokat, akik felteszik a k\u00e9rd\u00e9st a k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151 tapasztalattal kapcsolatban, amelyben egyfel\u0151l az \u00e9p\u00edt\u00e9szet probl\u00e9m\u00e1ja ker\u00fclne a k\u00f6z\u00e9ppontba, illetve m\u00e1sfel\u0151l n\u00e9mely r\u00e9sze feled\u00e9sbe mer\u00fclne. Palmanova urbanisztikai probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t v\u00e1lasztottam ki c\u00e9lul, egy olyan v\u00e1ros\u00e9t, amely \u00c9szak-It\u00e1li\u00e1ban, a venet\u00f3i r\u00e9gi\u00f3ban tal\u00e1lhat\u00f3.5<\/sup><\/p>\n

A programot egy szerkezetf\u00e9l\u00e9vel mutattam be a szervez\u0151knek, tulajdonk\u00e9ppen egy nagy mozdulattal, h\u00e1rom r\u00e9szletben. Most \u00f6n\u00f6ket is beavatom a g\u00e9p h\u00e1rom pillanat\u00e1ba \u2013 az \u00e9p\u00edt\u00e9szet olvas\u00e1s\u00e1nak pillanat\u00e1ba, eml\u00e9kez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s \u00edr\u00e1s\u00e1nak pillanat\u00e1ba. Egy bizonyos pontb\u00f3l elindulok, \u00e9s egy m\u00e1sik pontban meg\u00e1llok, de k\u00e9rem, eml\u00e9kezzenek r\u00e1, hogy a diagramot totalit\u00e1sk\u00e9nt c\u00e9loztam meg. Tulajdonk\u00e9ppen b\u00e1rki elindulhat b\u00e1rhonnan \u00e9s meg\u00e9rkezhet b\u00e1rhov\u00e1. Ez egy nagy, k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s \u00e9rtelmez\u00e9s, nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en circulus vitiosus,6<\/sup> de egy olyan k\u00f6r, amely \u00f6nn\u00f6n el\u0151feltev\u00e9sein val\u00f3 kereszt\u00fclhalad\u00e1sa \u00e1ltal bizonyos \u00e9rtelemben elpuszt\u00edtja \u00e9s elt\u00f6rli7 <\/sup>az adott probl\u00e9m\u00e1t, mik\u00f6zben felfedi az \u00e9p\u00edt\u00e9szet m\u00e1s dimenzi\u00f3it. Az \u00e1ltalam itt javasolt h\u00e1rom lecke a h\u00e1rom \u00e9p\u00edt\u00e9szeti lecke: A) az \u00e9p\u00edt\u00e9szet olvas\u00e1sa, \u00e9s az ennek megfelel\u0151 olvas\u00f3g\u00e9p; B) a jelenben eml\u00e9kez\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 lecke, \u00e9s az eml\u00e9kg\u00e9p; C) az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00edr\u00e1sa \u00e9s az ennek megfelel\u0151 \u00edr\u00f3g\u00e9p. Teh\u00e1t ezek a metafizikai szerkezet darabjai (mivel val\u00f3j\u00e1ban nem csin\u00e1lnak semmit, \u0151k egy m\u00e1sik vil\u00e1gban l\u00e9teznek), amelyek egy nagyon k\u00fcl\u00f6nleges megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st biztos\u00edtanak, mivel, ahogyan azt kor\u00e1bban megfogalmaztam, az \u00e9p\u00edt\u00e9szet a legeslegkezdet\u00e9t\u0151l a v\u00e9g \u00e1llapot\u00e1ban volt. A v\u00e9gs\u0151 \u00e1llapotban lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik visszanyerni bizonyos \u00e9rtelemben a teljes m\u00faltbeli \u00e9s j\u00f6v\u0151beli v\u00e9gzetet, mivel a v\u00e9g \u2013 nyilv\u00e1nval\u00f3an \u2013 semmi a j\u00f6v\u0151ben, \u00e9pp\u00edgy semmi a m\u00faltban, \u00e9pp\u00edgy semmi a jelenben \u2013 p\u00e1rhuzamosan l\u00e9tezik a h\u00e1rom szinten. A h\u00e1rom g\u00e9p megteremti a t\u00f6rt\u00e9nelmi viszontags\u00e1gok alapvet\u0151 \u00fajragy\u0171jt\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, f\u0151k\u00e9nt a nyugati \u00e9p\u00edt\u00e9szetb\u0151l. A g\u00e9pek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 r\u00e9szeit k\u00e9pezik a berendez\u00e9snek, ugyanakkor k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen f\u00fcggnek egym\u00e1st\u00f3l.\u00a0 Mindegyik kiindul\u00f3pont a m\u00e1sik sz\u00e1m\u00e1ra. Ennek a berendez\u00e9snek az a c\u00e9lja, hogy felszabad\u00edtsa \u00f6nmaga sz\u00e1m\u00e1ra a v\u00e9get; nem megragadja a v\u00e9get, hanem felszabad\u00edtsa \u00f6nmaga sz\u00e1m\u00e1ra. Azt hiszem, az \u00e9p\u00edt\u00e9szet t\u00e1rgyai puszt\u00e1n maradv\u00e1nyai valami olyannak, ami igaz\u00e1n fontos: a k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151 tapasztalatnak (azon val\u00f3s\u00e1g jelk\u00e9p\u00e9nek, amely behatol a t\u00e1rgyak keletkez\u00e9s\u00e9be). Mondhatn\u00e1nk, hogy minden\u00fcnk, amink van, valami ilyesf\u00e9le maradv\u00e1ny. Ezeket a tapasztalatokat szeretn\u00e9m \u00e9n visszaszerezni, nem a t\u00e1rgyakat.8<\/sup><\/p>\n

Egy\u00e9bir\u00e1nt a g\u00e9p\u00e9p\u00edt\u00e9s, ahogyan azt felfedeztem e projekt k\u00e9sz\u00edt\u00e9se k\u00f6zben, r\u00e9gi feladat. Mindenkinek sz\u00fcks\u00e9ge van g\u00e9pekre. Vitruvius azt mondja, hogy egy \u00e9p\u00edt\u00e9sznek mindenekel\u0151tt g\u00e9pet kell csin\u00e1lnia \u2013 ez sokkal fontosabb, mint v\u00e1rost csin\u00e1lni. Azt\u00e1n azt mondja, csin\u00e1lnunk kell m\u00e9g sz\u00ednh\u00e1zat \u00e9s m\u00e1s dolgokat is. Alberti szint\u00e9n ezt mondja. Amikor Vitruviust \u00e9s Albertit olvastam, akik azt mondt\u00e1k, minden j\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9sznek el\u0151sz\u00f6r g\u00e9peket kell k\u00e9sz\u00edtenie ahhoz, hogy \u00e9p\u00edt\u00e9szetet csin\u00e1ljon, azt gondoltam, ha j\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9sz akarok lenni, k\u00f6vetnem kell a hagyom\u00e1nyt az utols\u00f3 bet\u0171j\u00e9ig. Teh\u00e1t megpr\u00f3b\u00e1ltam ezt tenni saj\u00e1t \u00faton. Vissza akartuk szerezni az olvas\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9szetet, \u00edgy elk\u00e9sz\u00edtett\u00fck ezt az els\u0151 g\u00e9pet. Azt kell, hogy mondjam, amit az olvas\u00e1s mag\u00e1ban foglal, az a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s, hogy tiszta h\u00edv\u0151kk\u00e9 v\u00e1ljunk, ak\u00e1r az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben is. Tudom, hogy ez k\u00eds\u00e9rleti \u00e1llapot. Egy k\u00eds\u00e9rleti l\u00e9tet \u00edrok k\u00f6r\u00fcl, nem egy k\u00eds\u00e9rleti t\u00e1rgyat. Hogy megpr\u00f3b\u00e1ljunk tiszta k\u00f6z\u00e9pkori k\u00e9zm\u0171vess\u00e9 v\u00e1lni \u2013 ez az igazi c\u00e9lja a m\u0171veletnek. Hogy \u00fagy csin\u00e1ljunk meg valamit, hogy azt csak t\u00e9rden \u00e1llva lehessen v\u00e9ghezvinni; hogy azt az \u00e9p\u00edt\u00e9szet, a sz\u00f6veg, az olvas\u00e1s transzcendenci\u00e1j\u00e1ban val\u00f3 felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli hittel lehessen v\u00e9ghezvinni; hogy azt a mesters\u00e9gben val\u00f3 teljes hittel lehessen v\u00e9ghezvinni; hogy azt minden modern technika \u00e9s technol\u00f3gia elutas\u00edt\u00e1s\u00e1val lehessen v\u00e9ghezvinni; hogy azt az \u00e9p\u00edt\u00e9szetr\u0151l val\u00f3 modern gondolkod\u00e1s elutas\u00edt\u00e1s\u00e1val lehessen v\u00e9ghezvinni. Teh\u00e1t ilyen m\u00f3don csin\u00e1ltuk meg. Hajnali n\u00e9gykor kelt\u00fcnk. Ezt a kis g\u00e9pet egy kis helyen \u00e9p\u00edtett\u00fck meg er\u0151g\u00e9pek n\u00e9lk\u00fcl, csak k\u00e9zi eszk\u00f6z\u00f6kkel; villamos \u00e1ram n\u00e9lk\u00fcl, gyertyaf\u00e9nyn\u00e9l. Kor\u00e1n \u00e1gyba ker\u00fclt\u00fcnk, mert gyertyaf\u00e9nyn\u00e9l nem lehet t\u00fal sok\u00e1ig dolgozni. \u00c9s tett\u00fck mindezt csendben, mert nincs mir\u0151l besz\u00e9lgetni, amikor \u00edgy dolgozunk.<\/p>\n

\u00dagy \u00e9reztem, ez az igazi \u00e9p\u00edt\u00e9szeti eszme. Egyesek folyton \u00e1lmodoznak, \u00e9s biztos vagyok benne, hogy m\u00e1r \u00f6n\u00f6k is \u00e1lmodoztak r\u00f3la, milyen is lehetett mindez, \u00e9s hogy milyen is lenne ilyen m\u00f3don \u00e9p\u00edteni. \u00c9s term\u00e9szetesen rekonstru\u00e1lni kellene ezt a tapasztalatot, hiszen hogyan m\u00e1sk\u00e9ppen lehetne megcsin\u00e1lni egy k\u00f6rvonalat k\u00f6rz\u0151eszk\u00f6z n\u00e9lk\u00fcl \u2013 csak egy f\u00fcgg\u0151\u00f3nnal \u00e9s egy ir\u00e1nyt\u0171vel? Megpr\u00f3b\u00e1ltam egyszer\u0171 m\u00f3don k\u00f6rt csin\u00e1lni, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ltam az el\u0151bb le\u00edrt m\u00f3don, telve hittel, megpr\u00f3b\u00e1ltam olyan k\u00f6zel jutni a tapasztalathoz, amennyire csak lehet, ahhoz a tel\u00edtett tapasztalathoz, ami a k\u00e9sz\u00edt\u00e9s mesters\u00e9g\u00e9nek szerzetesi hit\u00e9b\u0151l fakad. Ekk\u00e9ppen az \u2019A\u2019 lecke megtan\u00edtja azt a m\u00e1r elfeledett \u00e9p\u00edt\u00e9si folyamatot, amely igaz\u00e1b\u00f3l m\u00e9g nem v\u00e1lt val\u00f3ra teljes m\u00e9rt\u00e9kben. Mondhatn\u00e1nk, hogy a k\u00f6z\u00e9pkori folyamat mindm\u00e1ig nem \u00e9rt v\u00e9get \u2013 m\u00e9g nem fejez\u0151d\u00f6tt be. Egy saj\u00e1tos technik\u00e1t alkottunk meg, olyat, ami elhozta a sz\u00f3 forradalm\u00e1t; a sz\u00f6veg forradalm\u00e1t.9<\/sup> Ez az archeol\u00f3giai rekonstrukci\u00f3 (olyan v\u00e1rosok eset\u00e9n, mint Palmanova, ahol a hadi elk\u00e9pzel\u00e9sek megjelennek az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben \u00e9s az energiagazd\u00e1lkod\u00e1sban) \u00e9s a hatalomra t\u00f6rekv\u00e9s felt\u00e1rul az \u00e9p\u00edt\u00e9szetr\u0151l val\u00f3 gondolkod\u00e1s \u00e1ltal \u00e9s r\u00e9szben az ennek val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban val\u00f3 hit hi\u00e1nya \u00e1ltal. Soha nem tudtam err\u0151l a gyenge pontr\u00f3l. Csak amikor elkezdtem dolgozni a projekten, akkor fedeztem fel, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet fegyverei \u00e9s a vil\u00e1g fegyverei nem a renesz\u00e1nszb\u00f3l sz\u00e1rmaznak, hanem a szerzetess\u00e9gb\u0151l. A g\u00e9pfegyver, az ejt\u0151erny\u0151 \u00e9s az atombomba nem Leonardo da Vinci tal\u00e1lm\u00e1nya: ezek Aquin\u00f3i Tam\u00e1s tal\u00e1lm\u00e1nyai, \u00e9s szellemis\u00e9g\u00fck m\u00e9g kor\u00e1bbi. Megpr\u00f3b\u00e1ltam azz\u00e1 az \u00e9p\u00edt\u00e9ssz\u00e9 v\u00e1lni, akit szerzetesek b\u00edznak meg, \u00e9s aki ezut\u00e1n a megtiszt\u00edtott, szent tapasztalat mind nem-objekt\u00edv, mind objekt\u00edv hasonm\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1ltatja. Teh\u00e1t k\u00e9sz\u00edtettem egy fogaskereket. Azt\u00e1n k\u00e9sz\u00edtettem sz\u00e1mtalan fogaskereket. K\u00e9rem, eml\u00e9kezzenek r\u00e1, mindet v\u00e9s\u0151vel k\u00e9sz\u00edtettem! Neh\u00e9z pol\u00edrozni csiszol\u00f3pap\u00edr n\u00e9lk\u00fcl. Az\u00e9rt tettem meg ezeket a ker\u00fcl\u0151utakat, mert azt szeretn\u00e9m, ha \u00f6n\u00f6k haszn\u00e1ln\u00e1k ezeket a g\u00e9peket. Ezek ut\u00e1n elv\u00e1rhat\u00f3, hogy ezeket a g\u00e9peket ne \u00fagy haszn\u00e1lj\u00e1k, mint valami olyat, amit n\u00e9zni kell; ezek nem eszt\u00e9tikus t\u00e1rgyak. Felaj\u00e1nlottam \u0151ket Palmanova polg\u00e1rainak, a v\u00e1rosnak, amely sz\u00e1m\u00e1ra a projekt k\u00e9sz\u00fclt. Azt javasoltam a p\u00e1ly\u00e1zat szervez\u0151inek, hogy ezt a h\u00e1rom szerkezetet helyezz\u00e9k el Palmanova f\u0151ter\u00e9n, \u00e9s azt is aj\u00e1nlottam, hogy ne csak \u00e9p\u00edt\u00e9szek, hanem minden v\u00e1roslak\u00f3, aki \u00e1tmegy a piazz\u00e1n, haszn\u00e1lhassa \u0151ket. Meg tudt\u00e1k ugyanis hat\u00e1rozni, hogy mi a probl\u00e9ma \u00e9s mi arra a lehets\u00e9ges megold\u00e1s.<\/p>\n

Semmilyen ehhez hasonl\u00f3 munk\u00e1t nem v\u00e9geztem m\u00e9g sohasem kor\u00e1bban; teljesen \u00faj volt sz\u00e1momra. \u00c9s a tapasztalat is ilyen, amit \u00e1ltala szereztem \u2013 \u00f6n\u00f6knek is meg kell h\u00fazni vagy nyomni a kereket; ez fontos. \u00c9s mivel a ker\u00e9k s\u00falyos, csikorog. Ha oda\u00fclnek el\u00e9, meg kell h\u00fazniuk vagy nyomniuk. Ez a g\u00e9p sz\u00e1mtalan tengellyel rendelkezik \u00e9s sz\u00e1mtalan, sz\u00e1mtalan fogasker\u00e9kkel, amelyek k\u00f6z\u00f6tt rejtettek \u00e9s l\u00e1that\u00f3k is vannak. Polcok vannak bel\u00fcl, \u00e9s az eg\u00e9sz mechanizmusnak el kell b\u00edrnia nyolc sz\u00f3t. Van teh\u00e1t nyolc sz\u00f3, amelyek sz\u00e1m\u00e1ra a mechanizmus tart\u00f3k\u00e9nt szolg\u00e1l. Tov\u00e1bb\u00e1 a szavak nagyon k\u00f6nny\u0171ek, mert a szavak k\u00f6nny\u0171ek; nem nyomnak t\u00fal sokat. Ez a nyolc sz\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00f6nny\u0171, mert olyan szavakat kerestem, amelyeket t\u00f6bb\u00e9 nem olvashatunk az \u00e9p\u00edt\u00e9szet sz\u00f6veg\u00e9ben \u2013 olyan szavakat, amelyekre nem lehet eml\u00e9kezni, \u00e9s amelyeket nem \u00edrunk le. Elrendeztem ezt a nyolc k\u00f6nny\u0171 sz\u00f3t \u00e9s k\u00f6nyveket k\u00e9sz\u00edtettem bel\u0151l\u00fck az\u00e9rt, hogy csek\u00e9ly m\u00e9rt\u00e9kben, de t\u00f6bb anyagis\u00e1gban r\u00e9szes\u00fcljenek. Meg\u00edrtam nyolc k\u00f6nyvet. Elk\u00e9sz\u00edtettem nyolc k\u00f6nyvet, k\u00e9zzel, mint a szerzetesek \u2013 csin\u00e1ltam pap\u00edrt, bek\u00f6t\u00f6ttem a k\u00f6nyveket \u00e9s elhelyeztem \u0151ket a nagy ker\u00e9kben.10<\/sup> \u00c9s ami nagyon \u00e9rdekes, az a k\u00f6nny\u0171s\u00e9g, amit a k\u00f6nyvek \u00e9s a szavak jelentenek, \u00e9s ami t\u00f6rt\u00e9netesen teljes m\u00e9rt\u00e9kben \u00f6sszenyomja a f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt tengelyek s\u00faly\u00e1t. Nyomat\u00e9kot k\u00e9pezve a tengelyeken, k\u00e9t dolog ker\u00fcl a k\u00f6z\u00e9ppontba: az olvas\u00f3 \u00e9s a ker\u00e9k mozg\u00e1sa, amely term\u00e9szetesen forg\u00e1s \u00e9s azt\u00e1n visszat\u00e9r\u00e9s az eredeti kiindul\u00e1si pontba, ahogyan ez minden ker\u00e9kn\u00e9l t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n

Kilencvenk\u00e9t \u00e9kelt \u00e9s ragaszt\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli kapcsolat van, energia a mai \u00e9rtelemben nincs. A g\u00e9p megpr\u00f3b\u00e1lja megmutatni a szellem anyag feletti, a gyertyaf\u00e9ny elektromoss\u00e1g vagy s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g feletti diadal\u00e1t. Kiz\u00e1r\u00f3lag f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, ak\u00e1rcsak a k\u00f6nyvek. \u00d6n\u00f6k r\u00e1 fognak j\u00f6nni, hogy a ker\u00e9k mindig gigantikus, nem sz\u00e1m\u00edt, milyen kicsi. Ez egy nagyon nagy p\u00e9ld\u00e1ny. Egy Vitruvius- \u00e9s Alberti-f\u00e9le humanista szerencseker\u00e9k, mely megfelel\u0151 olyan \u00e1tl\u00f3san keresztre fesz\u00edtett humanist\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra, mint Raffaello \u00e9s Leonardo, akik sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9n val\u00f3j\u00e1ban a g\u00e9pet \u00e9p\u00edtettem. A n\u00e9gyzet belemetsz a k\u00f6rbe. Szerettem volna megcsin\u00e1lni mindezt Aquin\u00f3i Tam\u00e1snak; tal\u00e1n megvette volna ezt a darabot \u00f6nmaga sz\u00e1m\u00e1ra. Ez az eszk\u00f6z alkalmas az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti sz\u00f6veg komparat\u00edv11<\/sup> olvas\u00e1s\u00e1ra. Ink\u00e1bb ez legyen, mint r\u00e1bukni az asztalra \u00e9s keresni a hiteles dolgokat, mint ahogyan azt a szerzetesek csin\u00e1lt\u00e1k, akik a megfelel\u0151 k\u00f6nyvet kerest\u00e9k ahhoz, hogy igazolj\u00e1k a nyolcadik k\u00f6nyvet vagy az els\u0151 k\u00f6nyvet, \u00e9n ink\u00e1bb bepakoltam a k\u00f6nyveket a ker\u00e9kbe, \u00edgy az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s k\u00f6nnyed\u00e9n elv\u00e9gezhet\u0151. \u00c9s a k\u00f6nny\u0171 elk\u00e9sz\u00edt\u00e9sb\u0151l ered\u0151 l\u00e9tben felfedhet\u0151 a v\u00e9g\u00e9t j\u00e1r\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti sz\u00f6veg tautologikus term\u00e9szete is.12<\/sup> Az \u00e9p\u00edt\u00e9szet sz\u00f6vege tautologikus sz\u00f6veg, ami annyit tesz, hogy ugyanazt a dolgot mondja el a v\u00e9g\u00e9n, amit elmondott az elej\u00e9n, mivel a kezdete m\u00e1r egyben a v\u00e9ge is volt. R\u00f6viden, a g\u00e9p a forradalom13<\/sup> kamr\u00e1ja. A forradalom sz\u00f3t itt etimol\u00f3giai jelent\u00e9s\u00e9ben haszn\u00e1lom: egy forradalmi g\u00e9pr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, merthogy forog k\u00f6rbe \u00e9s minden egyes fordulattal annak a sz\u00f6vegnek a forg\u00e1s\u00e1t id\u00e9zi el\u0151, amely \u00e1ltala fordult meg.<\/p>\n

Neh\u00e9z k\u00e9pen megjelen\u00edteni egy k\u00f6nyvet, mert a k\u00f6nyvet olvasni kell. Ez az els\u0151 k\u00f6nyv, amit \u00edrtam \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen m\u00f3k\u00e1s is, hiszen ellopt\u00e1k. \u00d6t perccel azut\u00e1n, hogy bemutattam egy r\u00e9szletes felolvas\u00e1son a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek, a k\u00f6nyvet ellopt\u00e1k, \u00e9s a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 szervez\u0151i odaj\u00f6ttek hozz\u00e1m \u00e9s azt mondt\u00e1k: \u201e N\u00e9zze, a k\u00f6nyvet ellopt\u00e1k, de mivel ez egy nyomtatott k\u00f6nyv, rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll m\u00e1sik p\u00e9ld\u00e1ny is.\u201d \u00c9s \u00e9n azt mondtam: \u201eNem, nem fogom megtenni\u201d, hiszen ha igaz\u00e1n szerzetesek vagyunk, nem gy\u00e1rthatunk semmit t\u00f6megtermel\u00e9sben. Az\u00e9rt haszn\u00e1ljuk a technol\u00f3gi\u00e1t, hogy csak egy dolgot \u00e1ll\u00edtsunk el\u0151; teh\u00e1t nyomtatunk. Haszn\u00e1ljuk a szerzetesi hit teljes lelem\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t, hogy csak egyedi tettet hajtsunk v\u00e9gre, \u00e9s mindig csak egyedit \u2013 ugyanazt az egyedi tettet \u00fajra \u00e9s \u00fajra. Teh\u00e1t ez a k\u00f6nyv m\u00e1r sohasem lesz meg nekem. Az \u00f6tletek k\u00f6nyve hi\u00e1nyzik, \u00e1m m\u00e9g ott van a megmaradt t\u00f6bbi k\u00f6nyv \u00e9s az mindegyik m\u00e1sf\u00e9le. M\u00e1s a vastags\u00e1guk. N\u00e9h\u00e1ny k\u00f6nyv k\u00f6z\u00fcl\u00fck \u00f6tsz\u00e1z oldalas. Az oldalak k\u00e9zzel k\u00e9sz\u00fcltek \u00e9s olvashat\u00f3k. Valaki megk\u00e9rdezte t\u0151lem: \u201eElolvassa ezeket a k\u00f6nyveket?\u201d Igen \u00e9s l\u00e1ttam m\u00e1sokat is olvasni \u0151ket. Teh\u00e1t van nyolc k\u00f6nyv. Valaki m\u00e1s azt k\u00e9rdezte t\u0151lem: \u201eMi\u00e9rt nyolc k\u00f6nyv?\u201d Akkor j\u00f6ttem r\u00e1 a v\u00e1laszra, amikor \u00fajraolvastam a Don Quijot\u00e9<\/em>-t.14<\/sup> Olvastunk a nagyszer\u0171 lovagr\u00f3l, a pap\u00edrcs\u00e1k\u00f3s Don Quijot\u00e9r\u00f3l, aki elindult harcolni az eg\u00e9sz vil\u00e1g igazs\u00e1gtalans\u00e1ga ellen. Cervantes azt mondja, hogy Don Quijote csak egy igaz emberrel tal\u00e1lkozott spanyolorsz\u00e1gi utaz\u00e1sai alatt. Eg\u00e9sz \u00e9lete alatt (mivel el\u00e9gg\u00e9 \u00f6reg volt hal\u00e1lakor) csak egy igaz emberrel tal\u00e1lkozott. Azt mondta, hogy ez a lovag z\u00f6ldbe \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt; igaz ember volt, mert utazott, \u00e9s mert egy t\u00e1sk\u00e1val utazott, amelyben mind\u00f6ssze nyolc k\u00f6nyv volt. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy Cervantesnek m\u00e1r a 16. sz\u00e1zadban nyolcn\u00e1l t\u00f6bb k\u00f6nyve volt, \u00e9s term\u00e9szetesen az \u00e9n k\u00f6nyvt\u00e1ramban is t\u00f6bb van nyolc k\u00f6nyvn\u00e9l. Az\u00e9rt fogtam hozz\u00e1 ehhez a projekthez, hogy megszabaduljak a k\u00f6nyveimt\u0151l, mert elhat\u00e1roztam, hogy nekem is, csak\u00fagy, mint a j\u00f3 lovagnak, cs\u00f6kkentenem kell a k\u00f6nyvt\u00e1ramat.15<\/sup> Neh\u00e9z dolog megszabadulni a k\u00f6nyvekt\u0151l. El lehet adom\u00e1nyozni \u0151ket egy templomnak vagy egy k\u00f6nyvt\u00e1rnak, de val\u00f3j\u00e1ban a k\u00f6nyvekt\u0151l val\u00f3 megszabadul\u00e1s etikai probl\u00e9ma, hiszen valakinek mindet \u00fajra kellene \u00edrnia.16<\/sup> M\u00e9g mindig nyolcn\u00e1l t\u00f6bb k\u00f6nyvem van otthon, de egyre k\u00f6zelebb \u00e9s k\u00f6zelebb ker\u00fcl\u00f6k ahhoz, hogy Don Quijote igaz embere legyek.<\/p>\n

Most k\u00f6vetkezz\u00e9k a g\u00e9p kinetik\u00e1j\u00e1nak illusztr\u00e1ci\u00f3ja. Azt kell, hogy mondjam, a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s jelenti a tapasztalatot. A g\u00e9p nem a t\u00e1rgy\u00e9rt van, a t\u00e1rgyat itt csak dokument\u00e1ljuk \u2013 mindez arr\u00f3l a tapasztalatr\u00f3l sz\u00f3l, amit valaki meg\u00e9rez, r\u00e9szt v\u00e9ve a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sben. Term\u00e9szetesen m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s az olvas\u00f3 \u00e9s a voyeur, a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, hiszen az olvas\u00f3 belebonyol\u00f3dik a kibet\u0171zhetetlenbe vagy a teljesen transzparensbe.17<\/sup> \u00c1m a voyeur, az a szem\u00e9ly, aki az olvas\u00f3t n\u00e9zi, csak egy erre a k\u00ednker\u00e9kre fesz\u00edtett testet \u00e9s csak egy sz\u00e9p kinetikus mozg\u00e1st l\u00e1t. Amikor a kerekek \u00e9s a kis fogaskerekek mozognak, az val\u00f3ban gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u2013 a k\u00f6r megsokszoroz\u00e1s\u00e1nak b\u0171v\u00f6lete. Abban a tapasztalatban r\u00e9szes\u00fcl\u00fcnk, mintha a fej\u00fcnkre esn\u00e9nek a fels\u0151 polcon l\u00e9v\u0151 k\u00f6nyvek, melyek forognak. Ez az, ami ut\u00e1nam k\u00f6vetkezik. Olyb\u00e1 t\u0171nik, hogy a fej\u00fcnkre esnek, ahogyan megl\u00f6kj\u00fck a kereket, vagy ahogyan olvasunk. Nagyon k\u00e9nyelmetlen \u00e9rz\u00e9s. Ahogy megforgatjuk a kereket, a k\u00f6nyv, amit \u00e9ppen magunk m\u00f6g\u00f6tt hagytunk, \u00fagy t\u0171nik, hogy a padl\u00f3ra zuhan. A k\u00f6nyvek leesnek a fej\u00fcnkre \u00e9s a padl\u00f3ra, de ugyanakkor sohasem esnek a fej\u00fcnkre \u00e9s sohasem esnek a padl\u00f3ra; mindig ugyanabban a poz\u00edci\u00f3ban maradnak, mert a tengely nagyon pontosan forog megtartva \u0151ket egy felt\u00e9telezett olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra ide\u00e1lis helyzetben \u2013 egy olyan olvas\u00f3\u00e9ban, aki nincs is jelen.<\/p>\n

Ez az olvas\u00f3i tapasztalat: egy\u00fctt m\u0171k\u00f6dni az eg\u00e9sz g\u00e9ppel. Nem kiindul\u00f3pont, hanem csak egy eleme a nagyobb g\u00e9pnek. Majd megl\u00e1tj\u00e1k \u00f6nmaga megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t mindegyik m\u00e1sik g\u00e9pben.<\/p>\n

Hadd l\u00e9pjek most tov\u00e1bb az eml\u00e9kez\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szetre. Azt mondt\u00e1k nekem (illetve sokat olvastam is err\u0151l), hogy amikor az emberek meghalnak, mikor valaki visszagondol saj\u00e1t \u00e9let\u00e9re, miel\u0151tt \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00f6vetne el, vagy amikor bek\u00f6vetkezik a hal\u00e1l egy k\u00f3rh\u00e1zban, az \u00e9let gyorsan lepereg az ember lelki szemei el\u0151tt. \u00c9s a v\u00e9g\u00e9n a dolgok gyorsan vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lnak. Nagyon gyorsan felhalmoz\u00f3dnak a l\u00e9lekben. A v\u00e9g \u00e1llapot\u00e1ban ezut\u00e1n a dolgok gyorsan felhalmoz\u00f3dnak abban az eml\u00e9kezetben, ami az \u00e9p\u00edt\u00e9szet lehetett volna. Neh\u00e9z felismerni ezt; de meghat\u00e1roztam magamnak a feladatot: eml\u00e9kezni az \u00e9p\u00edt\u00e9szetre, l\u00e9trehozni egy olyan k\u00eds\u00e9rleti l\u00e9t\u00e1llapotot, amire eml\u00e9kezhet\u00fcnk. A \u2019B\u2019 lecke teh\u00e1t az, ami t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem a mesters\u00e9g ar\u00e9n\u00e1j\u00e1ban zajlik, ennek a j\u00f6v\u0151beli m\u00faltj\u00e1nak ar\u00e9n\u00e1j\u00e1ban, hanem a j\u00f6v\u0151beli \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g, a gondolatok ar\u00e9n\u00e1j\u00e1ban. Vagyis kij\u00f6tt\u00fcnk a szerzetesekt\u0151l. Az \u00faj ar\u00e9n\u00e1ban m\u00e1r nem a t\u00e9rdepl\u0151 tiszta \u00e9let eszm\u00e9je szerint cselekedt\u00fcnk, csupasz kez\u00fcnkkel, im\u00e1dkozva az\u00e9rt, hogy valakinek meg kellene mentenie minket; hanem ink\u00e1bb a politika ideologikus fels\u00e9gter\u00fclet\u00e9n, az \u00e9p\u00edt\u00e9szet egyfajta renesz\u00e1nsz ide\u00e1j\u00e1ban. Val\u00f3ban a szerzetesek azok, akik kij\u00f6nnek a rendh\u00e1zb\u00f3l a fegyvereikkel \u00e9s felt\u0171nnek a sz\u00ednh\u00e1z sz\u00ednpad\u00e1n. \u00cdgy a \u2019B\u2019 lecke abb\u00f3l \u00e1ll, amire m\u00e9g lehet eml\u00e9kezni az \u00e9p\u00edt\u00e9szetb\u0151l.<\/p>\n

Mint t\u00f6rt\u00e9nelmi program, az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s annak a n\u00e9z\u0151pontja \u00e1tsz\u0171r\u0151d\u00f6tt azon, amire m\u00e9g lehet eml\u00e9kezni. Egy sz\u00e1momra rendk\u00edv\u00fcl elb\u0171v\u00f6l\u0151 t\u00f6rt\u00e9net ut\u00e1n modelleztem meg a g\u00e9pemet: a 16. sz\u00e1zadi Velenc\u00e9ben egy Giulio Camillo nev\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e9p\u00edtett egy kis eml\u00e9kg\u00e9pet.18 <\/sup>Feltehet\u0151, hogy Giulio Camillo kor\u00e1nak legh\u00edresebb \u00e9p\u00edt\u00e9sze volt \u00e9s bizonyos szempontb\u00f3l Palladio vet\u00e9lyt\u00e1rsa is. A francia kir\u00e1ly megb\u00edzta \u0151t, hogy \u00e9p\u00edtsen egy olyan kis g\u00e9pet, amely a m\u00e1sodperc ezredr\u00e9sz\u00e9re l\u00e1that\u00f3v\u00e1 teszi a kozmosz jelent\u00e9s\u00e9t. \u00dagy gondoltam, hogy mindez kiv\u00e1l\u00f3 ok \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3 eml\u00e9k. \u00c9s nyilv\u00e1nval\u00f3an Giulio Camillo, az \u00e9p\u00edt\u00e9sz nagyszer\u0171en v\u00e9gre is hajtotta a r\u00e1b\u00edzott feladatot. Mindezt az Erasmus-szal val\u00f3 levelez\u00e9s\u00e9b\u0151l tudom, ez az az Erasmus, aki mindig is nagyon megb\u00edzhat\u00f3 volt mindenben. Giulio Camillo bemutatott egy kis g\u00e9pet a francia kir\u00e1lynak a 16. sz\u00e1zadban. A kir\u00e1ly odal\u00e9pett (kicsi t\u00e1rgy volt tulajdonk\u00e9ppen), megvizsg\u00e1lta, k\u00f6rbeforgatta \u00e9s azt mondta Camill\u00f3nak: \u201eMost m\u00e1r \u00e9rtem. Mindent \u00e9rtek. Te \u00e9p\u00edt\u00e9sz vagy. L\u00e1that\u00f3v\u00e1 tetted sz\u00e1momra a mindens\u00e9g jelent\u00e9s\u00e9t.\u201d Camill\u00f3val kapcsolatban az az \u00e9rdekes, hogy azonnal, miut\u00e1n elk\u00e9sz\u00edtette a g\u00e9pet, k\u00e9t dolog t\u00f6rt\u00e9nt: a g\u00e9p elt\u0171nt \u00e9s Camillo is.<\/p>\n

Miut\u00e1n olvastam Camillo g\u00e9p\u00e9r\u0151l, teljesen a rabj\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltam. Tal\u00e1lkozni akartam Camill\u00f3val \u00e9s t\u00f6bbet akartam megtudni a g\u00e9p\u00e9r\u0151l, mert \u00e9n is megpr\u00f3b\u00e1ltam eml\u00e9kezni arra, hogy milyennek kellett lennie, \u00fagy, ahogyan \u0151 megalkotta. Londonba mentem \u00e9s felfedeztem Frances Yates-t, aki \u00edrt egy k\u00f6nyvet Camill\u00f3r\u00f3l, \u00e9s r\u00e1j\u00f6ttem, hogy ann\u00e1l t\u00f6bbet nem lehet tudni Camillo sz\u00ednh\u00e1z\u00e1r\u00f3l, mint amit \u0151 a k\u00f6nyv\u00e9ben le\u00edrt: hogy f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, pap\u00edr volt benne, ami fel volt f\u00fcggesztve \u00e9s k\u00f6t\u00e9l is volt benne. Ezek az egyed\u00fcli teljesen objekt\u00edv t\u00e9nyek a g\u00e9ppel kapcsolatban: k\u00f6t\u00e9l, felf\u00fcggesztett pap\u00edr \u00e9s fa. Ezen gondolatok jelenl\u00e9t\u00e9ben megpr\u00f3b\u00e1ltam Camillo elm\u00e9j\u00e9n kereszt\u00fcl eml\u00e9kezni: az \u00e9p\u00edt\u00e9szetre.<\/p>\n

\u00c9n csak Camillo mechanizmus\u00e1nak h\u00e1tter\u00e9t terveztem meg ekkor, a renesz\u00e1nsz elme olyan modellj\u00e9t, amelyben eszk\u00f6z \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szet el\u0151sz\u00f6r v\u00e1lik \u00f6nmaga megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1v\u00e1. A sz\u00ednh\u00e1z, ez a kis g\u00e9p, nagyon, nagyon egyszer\u0171. Sz\u00e1mtalan faelemb\u0151l, pap\u00edrb\u00f3l \u00e9s zsin\u00f3rb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, valamif\u00e9le olimpiai sz\u00ednh\u00e1z ill\u00fazi\u00f3j\u00e1nak forr\u00e1s\u00e1t k\u00e9pezve. Az els\u0151 g\u00e9p a k\u00f6nyvekkel szint\u00e9n itt van, benne ebben a g\u00e9pben, benne a faanyagban. Azt kell, hogy mondjam, a hang nagyon fontos, mert az eszk\u00f6z hangja fontos, \u00e9s ez a g\u00e9p egy haszn\u00e1latra sz\u00e1nt eszk\u00f6z darabja. A szerkezet els\u0151 darabja \u00e1lland\u00f3an nyikorgott; ez a g\u00e9p \u00fagy kattog, mint egy b\u00e1bsz\u00ednh\u00e1z. Haszn\u00e1lhatjuk, manipul\u00e1lhatjuk, megh\u00fazhatjuk a zsin\u00f3rokat. Szerintem ez az eml\u00e9kezet kicsiny b\u00e1bja \u2013 az \u00e9p\u00edt\u00e9szet sz\u00ednh\u00e1za, sokkal ink\u00e1bb, mint a sz\u00ednh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9szete. \u00c9s ezt szint\u00e9n olvastam a Don Quijot\u00e9<\/em>-ban. Felid\u00e9zhetj\u00fck azt a b\u00e1bsz\u00ednh\u00e1zat, amit a lovag egyszer valahol Spanyolorsz\u00e1gban l\u00e1tott.19<\/sup> A kir\u00e1ly becsm\u00e9relte a h\u00f6lgyet \u00e9s Don Quijote, j\u00f3 \u00e9s nemes lovag l\u00e9v\u00e9n, kih\u00fazta a kardj\u00e1t \u00e9s lenyeste a kir\u00e1ly fej\u00e9t. Szeg\u00e9ny b\u00e1bos el\u0151reugrott h\u00e1tulr\u00f3l \u00e9s azt mondta: \u201e\u00c1lljunk meg egy pillanatra! Ez nem az igazi kir\u00e1ly, ez csak egy j\u00e1t\u00e9k!\u201d M\u00e1r t\u00fal k\u00e9s\u0151 volt. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy Don Quijote de la Mancha nem tudta meg\u00e1llap\u00edtani a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get b\u00e1b \u00e9s val\u00f3s\u00e1g, a megjelen\u00edt\u00e9s \u00e9s annak eredete k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Azt kell mondjam teh\u00e1t, hogy e g\u00e9pek k\u00f6z\u00fcl egyet sem \u00e9n tal\u00e1ltam ki. Az eg\u00e9sz folyamat arra j\u00f3, hogy valakinek seg\u00edts\u00fcnk kiemelkedni bel\u0151le. Valaki t\u00f6rt\u00e9netileg belehelyezte mag\u00e1t, de neki valamely ponton el kell t\u0171nnie. Vagyis ez az \u00e9n utam, a h\u00e1rom \u00e1llom\u00e1som a kifel\u00e9 vezet\u0151 \u00faton. Kierkegaard sz\u00e1m\u00e1ra ez a \u201evagy-vagy\u201d volt, azonban valakinek a kiemel\u00e9se sokkal bizonytalanabb folyamat. Mondhatn\u00e1nk r\u00e1, hogy a t\u00e1rgyb\u00f3l ki, \u00e9s a tapasztalatba be; az \u00e9lettelenb\u0151l a szellembe; a neml\u00e9tez\u0151b\u0151l a l\u00e9tez\u0151be. Amit \u00e9n az \u00e9p\u00edt\u00e9szet probl\u00e9m\u00e1j\u00e1val kapcsolatban megpr\u00f3b\u00e1ltam megtenni az\u00e9rt, hogy valamilyen m\u00e1s p\u00e1ly\u00e1ra \u00e1lljon, az az, hogy ki akartam szabad\u00edtani f\u00f6ldi helyzet\u00e9b\u0151l. Megkaptam egy ter\u00fcletet Velenc\u00e9ben \u00e9s ahelyett, hogy azt tettem volna, amit szerintem m\u00e1s \u00e9p\u00edt\u00e9szek tesznek ma, vagyis hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t a f\u00f6ldh\u00f6z, saj\u00e1t talaj\u00e1hoz kapcsolj\u00e1k, \u00e9n megpr\u00f3b\u00e1ltam kiszabad\u00edtani az \u00e9p\u00edt\u00e9szet probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t a f\u00f6ldb\u0151l \u2013 hogy elk\u00fcldjem saj\u00e1t csillag-eredet\u00e9be. K\u00e9t olyan csillag volt, ahov\u00e1 elk\u00fcldtem \u2013 k\u00e9t olyan hely, ahonnan szerintem \u00e9rkezett. Az egyik keleti, a m\u00e1sik nyugati. Szerintem nyugaton a kiindul\u00f3pont Dublin. Teh\u00e1t a teljes projektet visszak\u00fcldtem \u2013 mindent Velenc\u00e9b\u0151l, Venet\u00f3b\u00f3l, a renesz\u00e1nszb\u00f3l, Palladi\u00f3b\u00f3l, Camill\u00f3b\u00f3l \u2013 Dublinba, Mr. Joyce c\u00edm\u00e9re. Hiszen azt mondtam itt a programomban, hogy szeretn\u00e9k t\u00f6rekedni arra, hogy \u00f6nmaga sz\u00e1m\u00e1ra felszabad\u00edtsam a v\u00e9get. M\u00e1sr\u00e9szt visszak\u00fcldtem a projektet Moszkv\u00e1ba, Mr. Tatlin c\u00edm\u00e9re,20<\/sup> hiszen bizonyos \u00e9rtelemben innen is sz\u00e1rmazik. Moszkva \u00e9s Dublin k\u00e9t f\u0151v\u00e1ros, nem a 19. sz\u00e1zadb\u00f3l; ezek a 21. sz\u00e1zad elej\u00e9nek f\u0151v\u00e1rosai. Elk\u00fcldtem teh\u00e1t ezt az odradeket21<\/sup> (az \u201eodradek\u201d sz\u00f3t Kafk\u00e1t\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ztem \u00e9s cseh\u00fcl azt jelenti: \u201enem adni es\u00e9lyt\u201d) vissza a Moszkva-Dublin \u00fatra.<\/p>\n

M\u00e1s dolgok is vannak m\u00e9g ebben a kis eml\u00e9kg\u00e9pben, amire eml\u00e9kez\u00fcnk. Kis lovak, kis felh\u0151g\u00e9pek, kis hull\u00e1mg\u00e9pek, mindenf\u00e9le szerkezetek, m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z\u00f6k tal\u00e1lhat\u00f3k benne, hiszen eml\u00e9kezhet\u00fcnk r\u00e1 az els\u0151 k\u00eds\u00e9rletb\u0151l (az olvas\u00f3g\u00e9pb\u0151l), hogy a m\u00e9r\u00e9s egyenesen a hitb\u0151l ered. Azonban a gondolatok birodalm\u00e1ban a m\u00e9r\u00e9s politikai m\u00e9r\u00e9st jelent. Egyfajta szubjektumok k\u00f6z\u00f6tti p\u00e1rbesz\u00e9db\u0151l sz\u00e1rmazik. A sz\u00f6veg, m\u00e1s m\u00f3don, \u00e9pp\u00fagy t\u00f6rl\u0151dik, mint maga a sz\u00f6veg \u00edr\u00e1sa, amely term\u00e9szetesen megval\u00f3sul az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00edr\u00e1sa \u00e1ltal. Ez az \u00e9p\u00edt\u00e9szet megint m\u00e1sk\u00e9ppen kit\u00f6r, \u00e9s sz\u00e9t\u00e1rad vagy sz\u00e9tporlad a percepci\u00f3 erny\u0151j\u00e9n kereszt\u00fcl. A g\u00e9p mellesleg r\u00e9sze mindennek; a felf\u00fcggesztett pap\u00edrlapokat a francia kir\u00e1lynak tekinthetj\u00fck. K\u00eds\u00e9rletet tesz\u00fcnk arra, hogy a lelket felt\u00f6lts\u00fck eml\u00e9kekkel, amelyek \u00edgy v\u00e9g\u00fcl egy\u00fcttesen t\u00f6rl\u0151dnek. Hiszen egy id\u0151 ut\u00e1n m\u00e1r t\u00e9nyleg nem marad semmi, amire eml\u00e9kezhetn\u00e9nk, csak a rakt\u00e1roz\u00e1s folyamata. \u00c9s m\u00e9g egy dolog: Giulio Camill\u00f3nak volt egy szellemi rokona. Bizony\u00e1ra hallottak m\u00e1r Giordano Brun\u00f3r\u00f3l, a filoz\u00f3fusr\u00f3l \u00e9s eretnekr\u0151l, akit meg\u00e9gettek R\u00f3m\u00e1ban pontosan 1600-ban. \u0150 szerte Eur\u00f3p\u00e1ban a kopernikuszi szeml\u00e9letet hirdette, de az egyh\u00e1z elhat\u00e1rozta, hogy kik\u00f6z\u00f6s\u00edti. Bruno egyfajta szellemi \u00e9p\u00edt\u00e9sz volt, arr\u00f3l besz\u00e9lt, hogy eg\u00e9sz \u00e9lete sor\u00e1n \u00e9p\u00edt\u00e9szetet m\u0171velt. Val\u00f3j\u00e1ban soha nem \u00e9p\u00edtett \u00e9p\u00fcletet \u2013 \u0151 \u00f6nmag\u00e1ban \u00e9p\u00edtette fel a katedr\u00e1list. Azt mondta: \u201eK\u00edv\u00fcl m\u00e1r nem \u00e9p\u00edtenek ilyet soha t\u00f6bb\u00e9, teh\u00e1t \u00e9n bel\u00fcl \u00e9p\u00edtem fel.\u201d \u00c9s k\u00f6zvetlen\u00fcl azel\u0151tt, hogy m\u00e1gly\u00e1n meg\u00e9gett\u00e9k volna, kimondta: \u201eV\u00e9gre elk\u00e9sz\u00fcltem vele. Teljesen k\u00e9szen van idebenn. Sz\u00e1momra nem sz\u00fcks\u00e9ges k\u00edv\u00fcl l\u00e1tni.\u201d H\u00e1t, nem mindenki Giordano Bruno vagy Giulio Camillo, de pr\u00f3b\u00e1lkozni kell. Vagyis helyezz\u00fcnk el mindent bel\u00fcl, ezt szeretn\u00e9m \u00e9n is \u00e9rezni. Ezt f\u00fcggeszten\u00e9nk magunk f\u00f6l\u00e9; ez az \u00e9p\u00edt\u00e9szet felf\u00fcggeszt\u00e9se. \u00cdgy val\u00f3ban nem lesz a f\u00f6ldh\u00f6z horgonyozva. B\u00e1r \u00e9n tudom, hogy mindenki le akarja horgonyozni az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet \u00e9s vissza akarja vinni a lak\u00e1s\u00e1ba Heidegger f\u00e9lre\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re t\u00e1maszkodva \u2013 visszat\u00e9rve az erd\u0151be, a kis kunyh\u00f3hoz \u2013, de szerintem Heidegger teljes m\u00e9rt\u00e9kben nem ennek a vil\u00e1gnak a r\u00e9sze volt, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a nemzeti szocializmusnak, a mitol\u00f3gi\u00e1nak, a szellemnek \u00e9s a fekete erd\u0151nek.22<\/sup><\/p>\n

Az els\u0151 g\u00e9p megtan\u00edtott arra, hogyan kell kereket gy\u00e1rtani, azt\u00e1n meg kellett csin\u00e1lnom azt a valamit, amit elneveztek talicsk\u00e1nak. Megpr\u00f3b\u00e1ltam l\u00e9trehozni egy talicsk\u00e1t \u2013 eml\u00e9keznem kellett, hogyan kell elk\u00e9sz\u00edteni. Amikor v\u00e9gigtekint\u00fcnk a 20. sz\u00e1zadon, sz\u00e1mos \u00e9p\u00edt\u00e9szt l\u00e1tunk lefot\u00f3zva egy talicska mellett: Mies van der Rohe-t, Le Corbusier-t, Behrenst. Azonban az kev\u00e9ss\u00e9 hihet\u0151, hogy haszn\u00e1lj\u00e1k is a talicsk\u00e1t, hiszen mindig \u00f6lt\u00f6nyben vagy valami hasonl\u00f3ban vannak. Van egy nagyon sz\u00e9p f\u00e9nyk\u00e9p Behrensr\u0151l, amelyen nyakkend\u0151ben \u00e9s ingben \u00e9s kalapban \u00e1ll egy talicska mellett. \u00cdgy teh\u00e1t azt gondoltam, ha \u00e9p\u00edt\u00e9szettel szeretn\u00e9k foglalkozni, k\u00f6zel kell ker\u00fcln\u00f6m egy talicsk\u00e1hoz \u00e9s azt mozgatnom<\/em> is kell. Azonban megmozd\u00edtani neh\u00e9z, mert nagyon kileng (ami nem igaz\u00e1n a s\u00falya miatt van). Az a baj a talicsk\u00e1val, hogy alapvet\u0151en egy felf\u00fcggesztett konstrukci\u00f3, vagyis neh\u00e9z egy ir\u00e1nyban tolni. \u00c1m ez m\u00e1r a m\u00e1sodik r\u00e9sz. Valamif\u00e9le ideol\u00f3giai hagyat\u00e9k, \u00e9s \u00e9n be tudtam mutatni \u00f6n\u00f6knek, hogy a ker\u00e9k \u00e9s a \u201efelf\u00fcggesztett r\u00e9sz\u201d egyes\u00fclhet egy n\u00e9mileg kifinomultabb egys\u00e9gben: az \u00edrott r\u00e9sz megjelenik mindk\u00e9t darabban. A talicska mozgat\u00e1sa a k\u00f6nyv \u00edr\u00e1sa maga. J\u00f6jj\u00f6n teh\u00e1t a \u2019C\u2019 lecke. Ezt az \u00edr\u00e1sleck\u00e9nek nevezem; nem olyan lecke ez, amely puszt\u00e1n b\u00e1rminek a meg\u00edr\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, hanem az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00edr\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Ez tan\u00edt meg benn\u00fcnket az \u00e9p\u00edt\u00e9szet m\u0171vel\u00e9s\u00e9nek m\u0171v\u00e9szet \u00e9s tudom\u00e1ny n\u00e9lk\u00fcli m\u00f3dj\u00e1ra. Bemutattam \u00f6n\u00f6knek a jeleket, a mesters\u00e9get \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szet m\u0171v\u00e9szet\u00e9t. Most jelek \u00e9s m\u0171v\u00e9szet n\u00e9lk\u00fcl szeretn\u00e9k \u00e9p\u00edt\u00e9szetet csin\u00e1lni. Val\u00f3j\u00e1ban a jelek \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet csak \u00e1llom\u00e1sok az \u00faton. Azt hiszem, Nietzsche volt az, aki azt mondta, hogy nemcsak a fest\u00e9szet \u00e9s a zene a sz\u00e9p r\u00e9sze a m\u0171v\u00e9szetnek, hanem a porosz sereg \u00e9s a jezsuita rend is. \u0150 teljes m\u00e9rt\u00e9kben \u00f6r\u00f6m\u00e9t lelhette volna a modern ipari vil\u00e1g megfigyel\u00e9s\u00e9ben is. Ez a g\u00e9p az ipari darab. Az els\u0151 mesteri volt: az \u201eegyed\u00fcli egyetlen\u201d, azt\u00e1n ott volt az \u201eegyed\u00fcli sz\u00e1mosan\u201d, hogy eml\u00e9kezzen az el\u0151z\u0151re. Most abb\u00f3l az ir\u00e1nyb\u00f3l besz\u00e9lek, amely szerint az \u201eegyed\u00fcli egyetlen\u201d \u00e1llapot nem elegend\u0151. Az \u201eegyed\u00fcli sz\u00e1mosan\u201d sem elegend\u0151. Egyetlenk\u00e9nt kell bel\u00e9pni a sz\u00e1mos m\u00e1s munkaerej\u00e9be: hogy \u00e9p\u00edt\u00e9szetet csin\u00e1lhassunk jelek n\u00e9lk\u00fcl, m\u0171v\u00e9szet n\u00e9lk\u00fcl, azon a m\u00f3don, ahogyan egy p\u00e1r cip\u0151t is csin\u00e1ln\u00e1nk. Mivel egy ideje Mil\u00e1n\u00f3ban \u00e9lek, sok cip\u0151gy\u00e1rt\u00f3t l\u00e1tok \u00e9s tudom, ott mi teszi a cip\u0151gy\u00e1rost j\u00f3 cip\u0151gy\u00e1ross\u00e1: tudja, hogyan kell a szeget a megfelel\u0151 helyre elhelyezni. A kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9s a k\u00f6zepes cip\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a szeg helyzete jelenti. Ezt pr\u00f3b\u00e1ltam v\u00e9ghezvinni \u00e9n is az\u00e1ltal, hogy megtanulom, hogyan kell beverni a szeget m\u0171v\u00e9szet \u00e9s tudom\u00e1ny n\u00e9lk\u00fcl; m\u00e1s szavakkal, megpr\u00f3b\u00e1ltam iparos\u00edtani az el\u0151bb elmondott folyamatot, iparos\u00edtani az \u00e9p\u00edt\u00e9szet k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9t \u00e9s \u00e1ldozatk\u00e9nt felaj\u00e1nlani az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet egy sz\u00f6veg meg\u00edr\u00e1s\u00e1nak saj\u00e1t lehet\u0151s\u00e9gei\u00e9rt.<\/p>\n

Az \u00edr\u00f3g\u00e9p mind az eml\u00e9kezet, mind az olvas\u00e1s eszk\u00f6zeit kihaszn\u00e1lja, tov\u00e1bb\u00e1 ez nem m\u00e1s, mint egy kibernetikus forg\u00f3p\u00e1nt, hiszen most az a feladat, hogy beemelj\u00fck a fogaskereket, a tengelyt \u00e9s a sz\u00f6veget egy ipari mozgat\u00f3rendszerbe, \u00e9s hogy az iparban szok\u00e1sos rutinb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n el maga a g\u00e9p. El\u0151sz\u00f6r ugye az\u00e1ltal \u00e9p\u00edtett\u00fcnk, hogy t\u00e9rden \u00e1llva im\u00e1dkoztunk \u2013 ez volt a tot\u00e1lis hit. M\u00e1sodj\u00e1ra az\u00e1ltal \u00e9p\u00edtett\u00fcnk, hogy politikailag ravaszak voltunk a m\u00e9r\u00e9s \u00e9s a vita seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A harmadik l\u00e9p\u00e9s elvisz minket valamif\u00e9le kilenct\u0151l-\u00f6tig munk\u00e1hoz. \u00dagy gondoltam, t\u00f6bb tapasztalatra van sz\u00fcks\u00e9gem a kilenct\u0151l-\u00f6tig-ben. Lehet, hogy valaki mindig is kilenct\u0151l-\u00f6tig dolgozott, de val\u00f3j\u00e1ban nem szerzett el\u00e9g tapasztalatot a folyamatban, vagy nem vett benne r\u00e9szt megfelel\u0151k\u00e9ppen. Hogyan lehet teh\u00e1t ezt a tapasztalatot megszerezni? Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg elind\u00edtunk egy kis \u00fczletet, egy kis ipart. Szerezt\u00fcnk magunknak a bar\u00e1taimmal egy \u00f3r\u00e1t \u2013 egy id\u0151m\u00e9r\u0151 \u00f3r\u00e1t. Megpr\u00f3b\u00e1ltuk a probl\u00e9m\u00e1t a legalapvet\u0151bb minimumra, a technik\u00e1ra reduk\u00e1lni, \u00e9s nem \u00e9rdekess\u00e9 tenni azt a j\u00f6v\u0151ben \u2013 minden mulats\u00e1gunkat \u00f6t ut\u00e1nra akartuk sz\u00e1m\u0171zni. A m\u0171velet sor\u00e1n egyet\u00e9rtett\u00fcnk abban, hogy kem\u00e9nyen dolgozunk, csak keveset besz\u00e9l\u00fcnk, r\u00e1gy\u00fajthatunk, \u00e1lmodhatunk a TV-r\u0151l, de ebben a projektben megpr\u00f3b\u00e1ljuk ezeket nem beszennyezni m\u00e1s dolgokkal.<\/p>\n

Elkezdtem beemelni a fogaskerekeket a protot\u00edpusba. Tudhat\u00f3, hogy ha egyszer elk\u00e9sz\u00edt\u00fcnk egy fogaskereket, egy kicsit magabiztosabbakk\u00e1 v\u00e1lunk. Elk\u00e9sz\u00edthet\u00fcnk egy olyat, amely n\u00e9mileg \u00f6sszetettebb. Nemcsak \u00f6nmaga sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6telezhetj\u00fck el a fogaskereket, tautologikus \u00e9rtelemben, hanem azt\u00e1n kivet\u00edthetj\u00fck a tengelyek ment\u00e9n, el\u0151re \u00e9s vissza, \u00e9s tal\u00e1n valamik\u00e9ppen teljesen \u00f6nmag\u00e1n k\u00edv\u00fclre is. Szeretn\u00e9m bemutatni a fejl\u0151d\u00e9s menet\u00e9t. Meg\u00e9p\u00edtettem a g\u00e9pet f\u00e1b\u00f3l. A fogasker\u00e9kkel folytattam. Nyitottam egy kis m\u0171helyt a kis olvas\u00f3kerekek gy\u00e1rt\u00e1sa sz\u00e1m\u00e1ra. Azt\u00e1n felhaszn\u00e1ltam a k\u00f6nyveket\u2026 Sz\u00fcks\u00e9gem volt ken\u0151anyagra, \u00fczemanyagra a g\u00e9phez, \u00e9s ez\u00e9rt kellett haszn\u00e1lnom a k\u00f6nyveket. Sz\u00e1mos fel\u00fcletet kellett el\u0151\u00e1ll\u00edtani, mivel nem egy olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt a g\u00e9p. Ahhoz, hogy megkenj\u00fck az \u00edr\u00e1s ilyen nagy, ipari darabj\u00e1t, sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk lenne a vil\u00e1g \u00f6sszes sz\u00f6veg\u00e9re,23<\/sup> teh\u00e1t leford\u00edtottam a k\u00f6nyveket negyvenkilencszer n\u00e9gy nyelvre, mert h\u00e9t sz\u00f3 szorozva h\u00e9ttel, az negyvenkilenc kocka.24<\/sup> A kock\u00e1k n\u00e9gy oldal\u00e1t haszn\u00e1lom, n\u00e9gy arcot t\u00e1rva fel \u00edgy, ami negyvenkilencszer n\u00e9gy fel\u00fcletet jelent. Sok, nagyon sok tengely v\u00e1r a megken\u00e9sre; sok sz\u00f6vegre. Az els\u0151 g\u00e9p nyikorog, a m\u00e1sodik kattog, ez pedig, biztos\u00edthatom \u00f6n\u00f6ket, k\u00f6nnyed\u00e9n forog. Egy nagyon alaposan megkent mechanizmus m\u0171k\u00f6dik itt gyorsan, nagyon gyorsan \u2013 b\u00e1rmilyen nyelven. Azt\u00e1n a k\u00f6nyveket lassan felszabdaltam, \u00e9s nagyon apr\u00f3l\u00e9kosan, az \u00e9p\u00edt\u00e9szet legmegrend\u00edt\u0151bb r\u00e9szek\u00e9nt, bizony \u00fajra felhaszn\u00e1ltam az eg\u00e9szet. Mert ma olyasmit csin\u00e1lunk, aminek haszn\u00e1lhat\u00f3nak kell lennie, nemcsak azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik egyed\u00fcliek a sz\u00e1mosak k\u00f6z\u00f6tt, hanem a sz\u00e1mosak sz\u00e1m\u00e1ra is az egyetlenben. \u00d6sszek\u00f6t\u00f6ttem a tengelyeket olyan bonyolult form\u00e1kk\u00e1, mint a genetikai k\u00f3dok, \u00e9s mindenf\u00e9le eszk\u00f6zt kifejlesztettem az\u00e9rt, hogy m\u0171k\u00f6dtetni tudjam a rendszert.25<\/sup><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Ezut\u00e1n j\u00f6tt a h\u00e1z-egys\u00e9gek probl\u00e9m\u00e1ja \u2013 egy \u00e9p\u00edt\u00e9szeti probl\u00e9ma. A projekt egy v\u00e1rosrendez\u00e9si p\u00e1ly\u00e1zatra k\u00e9sz\u00fclt. Foglalkoznom kellett a lak\u00e1segys\u00e9gekkel, k\u00f6zgazdas\u00e1gtannal, kereskedelemmel stb., ami azt jelentette, hogy az eml\u00e9kg\u00e9ppel kellett foglalkoznom. Azonban a g\u00e9pet ar\u00e1nyosan reduk\u00e1lnom kellett, teh\u00e1t reduk\u00e1ltam az eml\u00e9kg\u00e9pet a kis ablakaival egy\u00fctt ezz\u00e9 a kis m\u0171t\u00e1rggy\u00e1. Most el fogom mondani, hogyan m\u0171k\u00f6dik az elm\u00e9letben \u00e9s a gyakorlatban. Az elk\u00e9pzel\u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151: meg kell forgatni ezt<\/em> a kart, de el kell mozd\u00edtani azt<\/em> az \u00e1tl\u00f3san messze lev\u0151 kock\u00e1t is a mi rot\u00e1ci\u00f3nkt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben. Vagyis mondjuk ford\u00edtsuk el a kart jobbra\u00a0 egyszer \u00e9s \u00edgy elmozd\u00edtjuk az \u00e1tl\u00f3s kock\u00e1t balra n\u00e9gyszer ugyanazzal ez egy mozdulattal. Vagy forgassuk el a jobboldali kart k\u00e9tszer jobbra \u00e9s elmozd\u00edtjuk ezt a n\u00e9gy kock\u00e1t itt balra, h\u00e1romszor el\u0151re. Ez a fogasker\u00e9k-mozg\u00e1s \u00f6sszetetts\u00e9ge: puszt\u00e1n a technik\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. Val\u00f3j\u00e1ban ez az, amir\u0151l az ipari moderns\u00e9g sz\u00f3l; hogy be kell kapcsoljuk ezeket az olvas\u00f3-ciklusokat \u00e9s eml\u00e9kezet-kerekeket valamif\u00e9le v\u00e9delembe vagy lelt\u00e1rba, mely folyamat nem v\u00e1rt eredm\u00e9nyeket hozhat. Mindez primit\u00edv, de Pascal megcsin\u00e1lta az \u0151 kis saj\u00e1t sz\u00e1mol\u00f3g\u00e9p\u00e9t \u00e9s Babbage megcsin\u00e1lta az \u0151 kis sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00e9t, \u00e9s mindezek ut\u00e1n az \u00e1ltalunk \u00e1ltal\u00e1nosan haszn\u00e1lt sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek is csak k\u00e9t f\u00e1zison alapulnak. Bin\u00e1risnak szokt\u00e1k nevezni, feket\u00e9nek \u00e9s feh\u00e9rnek, ami meglehet\u0151sen skizofr\u00e9nn\u00e9 teszi \u0151ket, hiszen mindig csak igent vagy nemet mondhatnak mindenre, tal\u00e1n sohasem. \u00c9n megpr\u00f3b\u00e1ltam l\u00e9trehozni egy n\u00e9gyf\u00e1zis\u00fa sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p-rendszert, ami azt jelenti, hogy megt\u00fckr\u00f6ztem a d\u00f6nt\u00e9si ter\u00fcletet \u00f6nmaga duplik\u00e1ci\u00f3jak\u00e9nt. Mondhatn\u00e1nk, hogy \u00edgy n\u00e9gy r\u00e9sz van. Tal\u00e1n ezek a r\u00e9szek Istenhez \u00e9s a haland\u00f3khoz, a f\u00f6ldh\u00f6z \u00e9s az \u00e9ghez tartoznak. Mondhatn\u00e1nk, hogy ezek azok a r\u00e9szek, amelyek a n\u00e9gyes csom\u00f3ponthoz tartoznak. H\u00e1t \u00edgy jutottam el egy \u00fajabb protot\u00edpushoz az\u00e9rt, hogy \u00f6sszekapcsoljam a konfigur\u00e1ci\u00f3kat egy gyors, forg\u00f3 mozg\u00e1ss\u00e1.<\/p>\n

Most m\u00e1r l\u00e1thatj\u00e1k az apr\u00f3, kidomborod\u00f3 egys\u00e9geket, az apr\u00f3 h\u00e1zakat; rajtuk l\u00e1thatj\u00e1k a tet\u0151kerteket \u00e9s mag\u00e1t a v\u00e1rost is, \u00e9s a h\u00e1toldalon l\u00e1tj\u00e1k a nagy dugatty\u00fat, amely emelkedik \u00e9s s\u00fcllyed. Az emelked\u00e9ssel \u00e9s a s\u00fcllyed\u00e9ssel f\u00fcgg\u0151leges ir\u00e1nyban az eg\u00e9sz \u00e1tford\u00edthat\u00f3. A horizontalit\u00e1s \u00e1talak\u00edthat\u00f3 \u00e1tl\u00f3s mozg\u00e1ss\u00e1. Itt van az a szerelv\u00e9ny, amely egy kocka sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt. Nem szerzetesi m\u00f3don k\u00e9sz\u00edtettem, mert r\u00e1j\u00f6ttem, hogy az ipar m\u00e1s ipar\u00e1gakra \u00e9p\u00fclhet, vagyis megoldhatjuk, hogy minden ipar\u00e1g boldogan egy\u00fctt dolgozzon. A g\u00e9p rendk\u00edv\u00fcl \u00f6sszetett. 2662 r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll, melynek nagy r\u00e9sze mozg\u00f3alkatr\u00e9sz, teh\u00e1t nem l\u00e1tjuk \u0151ket, azonban mindent \u2013 a h\u00e1toldalon l\u00e1that\u00f3 sz\u00f6veget, a g\u00e9p \u00f6sszeszerel\u00e9s\u00e9t, a mozg\u00e1s mozaikj\u00e1t \u2013 \u00f6sszekapcsoltunk. Az els\u0151 g\u00e9pnek csak egy rajza volt, mint egy k\u00f6z\u00e9pkori h\u00e1znak, amelynek csak egy rajza volt: a k\u00f6r rajza. A m\u00e1sodik g\u00e9pnek m\u00e1r k\u00e9t rajza volt. \u00c9s ennek a g\u00e9pnek \u00fajra csak egy rajza van, de ez a rajz ink\u00e1bb hasonl\u00edt egy diagramra, mint egy rajzra \u2013 beemeli a bin\u00e1ris sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p-rendszert a felette \u00e1ll\u00f3 nagyobb raszterbe. Hiszem, hogy sok a k\u00f6z\u00f6s a modern v\u00e1rosban \u00e9s a had\u00e1szati probl\u00e9m\u00e1kban.26<\/sup> A modern v\u00e1ros sebezhet\u0151s\u00e9ge szoros kapcsolatban \u00e1ll a v\u00e1rost fenyeget\u0151 l\u00e1thatatlans\u00e1ggal. Azt hiszem, hogy amikor a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n sor ker\u00fclt falak led\u0151l\u00e9s\u00e9re \u00e9s a v\u00e1ros felt\u00e1rult, egyszersmind meg is halt, noha tov\u00e1bbra is \u00e9lni l\u00e1tszik. \u00c9s gyakran gondolom azt is, hogy a katonai sebezhet\u0151s\u00e9g \u00e9s a v\u00e1ros, mint l\u00e1that\u00f3 organizmus entit\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat nem \u00e9rthet\u0151 meg vizu\u00e1lis helyzetb\u0151l. Semmit sem kezdhet\u00fcnk a szemmel, mert az igazi probl\u00e9ma az ekvivalencia e csillag k\u00fcl\u00f6nleges konfigur\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s egy m\u00e1sik k\u00fcl\u00f6nleges, k\u00f6z\u00e9pen elhelyezked\u0151 csillag k\u00f6z\u00f6tt. A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 tal\u00e1n Houston, vagy tal\u00e1n Chicago lehet, vagy b\u00e1rmely m\u00e1s v\u00e1ros, amely egy \u00faj, der\u00e9ksz\u00f6g\u0171, mer\u0151leges csillag. Azonban e csillagok k\u00f6z\u00fcl egy sem t\u00fcnd\u00f6k\u00f6l, hacsak valaki be nem illeszt valamifajta m\u00e1trixot a h\u00e1ts\u00f3 oldalukra.<\/p>\n

V\u00e9g\u00fclis az ekvivalencia probl\u00e9m\u00e1j\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. Balzac szerint a meg\u00e9rt\u00e9shez kiegyens\u00falyoz\u00e1s kell. Teh\u00e1t itt a kiegyens\u00falyoz\u00e1s a feladat. \u00dagy gondolom, hogy mi mindannyian kiegyens\u00falyoz\u00f3k vagyunk, azonban a kiegyens\u00falyoz\u00e1s folyamata sor\u00e1n m\u00e9g ritu\u00e1lis k\u00f6telezetts\u00e9geink is vannak, els\u0151sorban a sz\u00f6veg megv\u00e9d\u00e9s\u00e9nek ir\u00e1ny\u00e1ban. Olyan ez, mint a mez\u00fcze a zsid\u00f3 hagyom\u00e1nyban: az a szent sz\u00f6veg, az a tekercs \u2013 a T\u00f3ra egy darabja \u2013, ami ki van t\u0171zve minden h\u00e1ztart\u00e1s kapualj\u00e1ba, amely \u00edgy szentt\u00e9 teszi a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6t. Gyakran gondolkodtam arr\u00f3l, hogy mi\u00e9rt kell ennek \u00edgy lennie a zsid\u00f3 hagyom\u00e1nyban. Akkor \u00e9rtettem meg, amikor ipaross\u00e1 v\u00e1ltam. A megszentel\u00e9s folyam\u00e1n egy\u00fattal el is puszt\u00edtjuk a sz\u00f6veget, \u00e9s azut\u00e1n minden m\u00f3don felel\u0151sek vagyunk \u2013 nem is tudom, felel\u0151sek valaki\u00e9rt, Isten\u00e9rt mag\u00e1\u00e9rt \u2013 az\u00e9rt, hogy meg\u00f3vjuk. Minden technikai probl\u00e9m\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Az id\u0151t mag\u00e1t be kellett csomagoljam szavakba. Amikor el\u00e9rj\u00fck a sz\u00f6veg ilyen jelleg\u0171 s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00e9t, akkor val\u00f3ban nagyon j\u00f3l be kell csomagoljuk. L\u00e1thatj\u00e1k, hogy amikor a kicsi kerekek \u00f6sszekapcsol\u00f3dnak, sokkal hat\u00e9konyabb\u00e1 v\u00e1lnak. \u00c9s l\u00e1thatj\u00e1k, amikor nekil\u00e1tnak a dolgoknak. Er\u0151teljesen nekiindulnak \u00e9s a kilenct\u0151l-\u00f6tig nem el\u00e9g: ott a t\u00fal\u00f3ra. Azonnal ott a t\u00fal\u00f3ra. Tudj\u00e1k, amikor fel\u00e1ll\u00edtjuk ezeket az egyens\u00falyokat, fel\u00e1ll\u00edtunk k\u00e9t hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st. Fel\u00e1ll\u00edtjuk a teljes v\u00e9get \u00f6nmaga sz\u00e1m\u00e1ra. A m\u00e1trixot, mint \u00e1ruk\u00e9szletet halmozzuk fel. \u00c9s azut\u00e1n, mikor a lak\u00e1sokon dolgozunk, az eredm\u00e9nyek ezekben az urn\u00e1kban jelennek meg. Ezekben a kis s\u00edreml\u00e9kekben, gy\u00e1szurn\u00e1kban k\u00f6tnek ki, \u00e9s azt\u00e1n a hamut itt helyezz\u00fck el benn\u00fck. Egy ritu\u00e1lis t\u00e1rgy az, amit most bemutatok \u00f6n\u00f6knek. Nem egy r\u00e9gi v\u00e1g\u00e1s\u00fa ritu\u00e1lis t\u00e1rgy, hiszen ezekben a kis s\u00edreml\u00e9kekben elhelyezett hamvak sem nem sz\u00e1llnak el a sz\u00e9lben \u00e9s nincsenek egy saj\u00e1tos helyzetben elrakt\u00e1rozva; az urn\u00e1kat egy tengelyre szerelj\u00fck, hogy \u00e1lland\u00f3 forg\u00e1snak legyenek kit\u00e9ve.<\/p>\n

Az \u00edr\u00f3g\u00e9p olyan g\u00e9p, amivel egy egyedi sz\u00f6veg meg\u00edrhat\u00f3. Az egyedi sz\u00f6veg, amit a g\u00e9p megpr\u00f3b\u00e1l meg\u00edrni, olyan sz\u00f6veg, amit m\u00e1r a 20. sz\u00e1zad egy k\u00fcl\u00f6nleges szerz\u0151je meg\u00edrt. Raymond Roussel francia \u00edr\u00f3 sz\u00f6veg\u00e9r\u0151l besz\u00e9lek, \u0151 \u00edrta meg az Afrikai benyom\u00e1sok<\/em>27<\/sup> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvet. Amire Raymond Roussel t\u00f6rekedett, az jelen van a sz\u00f6vegben, egy olyan tapasztalat, amely soha nem \u00e9lhet\u0151 meg, sem t\u00f6rt\u00e9netileg, sem a j\u00f6v\u0151ben. Rengetegen \u00e9rdekl\u0151dtek Roussel ir\u00e1nt. Picasso azt mondta, az\u00e9rt festett, mert Raymond Roussel inspir\u00e1lta \u0151t arra, hogy fessen. Duchamp, Picasso ellenl\u00e1basa azt mondta, az \u0151 teljes \u00e9letm\u0171ve l\u00e1bjegyzet Rousselhez. Le Corbusier azt mondta, hogy Roussel miatt foglalkozott az \u00e9p\u00edt\u00e9szettel. Giacometti azt mondta, Roussel miatt lett szobr\u00e1sz. Proust azt mondta, hogy Roussel volt a klasszikus francia irodalom. Cocteau azt mondta, az\u00e9rt haszn\u00e1lt \u00f3piumot, mert olvasta Rousselt. Folytathatn\u00e1m m\u00e9g tov\u00e1bb a felsorol\u00e1st az \u00f6sszes saj\u00e1t h\u0151s\u00f6mmel. Itt az id\u0151, hogy \u00e9rtelmezz\u00fck Roussel sz\u00f6veg\u00e9t, \u00e1m k\u00e9rd\u00e9ses, hogyan lehet tov\u00e1bbl\u00e9pni egy olyan sz\u00f6veggel, ami a semmib\u0151l keletkezett? Olyan tapasztalatr\u00f3l sz\u00f3l, amelyet sohasem \u00e9lhet\u00fcnk meg. P\u00e9ld\u00e1ul Rousseln\u00e9l sz\u00e1mos csod\u00e1s alak van, aki felt\u0171nik \u00e9s elt\u0171nik. Ott van Mossem. Nem tudom, Mossem honnan sz\u00e1rmazik, de Mossemet meg\u00f6lik Roussel k\u00f6nyv\u00e9ben az\u00e1ltal, hogy egy sz\u00f6veget el\u00e9getnek a l\u00e1bfejein. Ez olyan tapasztalat, amelyet nem volt k\u00f6nny\u0171 meg\u00e9lni. \u00c1m k\u00e9s\u0151bb felfedeztem azt, hogy konstantin\u00e1polyi Szt. Teodort a 7. sz\u00e1zadban \u00fagy \u00f6lt\u00e9k meg, hogy egy jambikus sz\u00f6veget el\u00e9gettek a homlok\u00e1n. Vagyis kezdett minden \u00e9rtelmet nyerni. Azt\u00e1n megtal\u00e1ltam Angelic\u00e1t, aki Rousseln\u00e9l t\u0171nik fel. Angelica a r\u00e1ccsal, akit v\u00e9g\u00fcl egy r\u00e1cson \u00e9gettek meg Szt. Donatellak\u00e9nt, egy k\u00fcl\u00f6nleges id\u0151pontban, a Krisztus ut\u00e1ni 3. sz\u00e1zadban. Teh\u00e1t negyvenkilenc \u00fcres doboz van. Fel kell \u0151ket t\u00f6lteni ismeretlen szentek hamvaival. Szerencs\u00e9re van egy szentekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyv, amelyhez egy It\u00e1lia-k\u00e9pzet kapcsolhat\u00f3, az a k\u00e9pzet, amelyr\u0151l elmondhat\u00f3, hogy v\u00e9g\u00fclis a \u201ek\u00e9pzeletbeli Afrik\u00e1val\u201d t\u00e1rs\u00edthat\u00f3, egyfajta nem gyarmatos\u00edtott vagy \u00e9ppenhogy gyarmatos\u00edtott utols\u00f3 ter\u00fclettel. Azt mondan\u00e1m, hogy Roussel csod\u00e1latos, mivel \u0151 a gyarmatos\u00edt\u00f3ja az agy t\u00e1voli r\u00e9szeinek, amelyeket \u00e9pp hamarosan imperializ\u00e1lni28<\/sup> fognak. Mindenesetre ezt a fajta berendez\u00e9st nem k\u00f6nny\u0171 elmagyar\u00e1zni, de k\u00f6nny\u0171 haszn\u00e1lni. Seg\u00edt elhelyezni a v\u00e1rost a t\u00e9rn\u00e9lk\u00fcli t\u00e9rben.<\/p>\n

Tal\u00e1n el kellene mondanom, mit jelent ennek a g\u00e9pnek \u2013 ennek a sz\u00e1mol\u00f3g\u00e9pnek \u2013 a n\u00e9gy oldala. Egy kis sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p az, amit k\u00e9sz\u00edtettem. Egy sz\u00e1mol\u00f3g\u00e9p, amelynek az a feladata, hogy el\u0151re jelezze az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00edrott v\u00e9gzet\u00e9t. Oper\u00e1torr\u00e1 v\u00e1lva b\u00e1rki tal\u00e1l\u00e9konyan k\u00e9szlett\u00e9 halmozhatja az inform\u00e1ci\u00f3t, azt az inform\u00e1ci\u00f3t, amely \u00f6sszekapcsol\u00f3dott a Victor Hugo \u00e1ltal megj\u00f6vend\u00f6lt pr\u00f3f\u00e9ci\u00e1val, 29<\/sup> tudniillik hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet hal\u00e1lra van \u00edt\u00e9lve a sz\u00f6veg miatt. Victor Hugo azt mondta, hogy a k\u00f6nyv meg fogja \u00f6lni a katedr\u00e1list. Megpr\u00f3b\u00e1ltam teh\u00e1t Victor Hug\u00f3t \u00e9s Jonathan Swift Utaz\u00e1s Laput\u00e1ba<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t30<\/sup> egyfajta pragmatikus val\u00f3s\u00e1gig k\u00f6vetve elk\u00e9sz\u00edteni ezt a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet. Ekk\u00e9ppen a gy\u00e1szdobozok n\u00e9gy oldala a k\u00f6vetkez\u0151ket tartalmazza: az els\u0151 oldalon a v\u00e1ros van, amely m\u00e1r nem t\u00fcnd\u00f6k\u00f6l t\u00f6bb\u00e9, Palmanova azon csillaga, amely m\u00e1r nem t\u00fcnd\u00f6k\u00f6l t\u00f6bb\u00e9, belemetsz\u0151dve \u00e9s beledermedve a line\u00e1ris csillagba, mondjuk Mies van der Rohe-\u00e9ba; a gy\u0151zelmi boogie-woogie titkos csillag\u00e1ba; az egyedi csillagg\u00e1 dermedt fekete \u00e9s feh\u00e9r csillagokba. Ez a lak\u00f3egys\u00e9g egyik oldala. A m\u00e1sodik mind\u00f6ssze egy f\u00e9mdarab, ami tulajdonk\u00e9ppen egy visszat\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9s, ami \u00f6sszez\u00fazza a lak\u00f3egys\u00e9g matematik\u00e1j\u00e1t. Ez egyfajta reflekt\u00edv rend, amely sz\u00e9tdarabolja a negyvenkilencszer n\u00e9gy oldalt. A harmadik oldal egy geometrikus jelb\u0151l \u00e1ll, amely tulajdonk\u00e9ppen egy \u00e9p\u00edt\u00e9szeti horoszk\u00f3p. <\/sup>\u00a0Horoszk\u00f3pokat k\u00e9sz\u00edtettem az \u00f6sszes szent \u00f6sszes helyzet\u00e9r\u0151l Palmanova \u00f6sszes helysz\u00edn\u00e9n az\u00e9rt, hogy levezessem, hol lehet az egys\u00e9geket felv\u00e1gni. \u00d6nk\u00e9nyesen nem v\u00e1ghatjuk fel \u0151ket; meg kell tanulnunk az \u00f6sszes csillagot \u00e9s horoszk\u00f3pot. \u00c9s a negyedik oldal maga a negyvenkilenc szent felsorol\u00e1sa, azon szentek\u00e9, akikre sz\u00fcks\u00e9g van az\u00e9rt, hogy beteljes\u00edts\u00fck a zar\u00e1ndoklatot: a zar\u00e1ndoklatot az Abszol\u00fat \u00c9p\u00edt\u00e9szet\u00e9rt.<\/p>\n

Jegyzetek<\/p>\n

1 Az ezredv\u00e9gi v\u00e9g-elm\u00e9letekr\u0151l b\u0151s\u00e9ges irodalom \u00e1ll rendelkez\u00e9sre, jelen esetben \u2013 Libeskind \u00e9s a dekonstrukt\u00edv gondolkod\u00e1sm\u00f3d fel\u0151l \u2013 tal\u00e1n a legfontosabb megeml\u00edteni Francis Fukuyama A t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9ge \u00e9s az utols\u00f3 ember<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t (Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3, 1994. M. Nagy Mikl\u00f3s \u00e9s Somogyi P\u00e1l L\u00e1szl\u00f3 ford\u00edt\u00e1sa). Ennek kapcsolata elemz\u00e9sre szorulna olyan \u201eendista\u201d sz\u00f6vegekkel kapcsolatban, mint p\u00e9ld\u00e1ul Peter Eisenman A klasszikus v\u00e9ge: A kezdet \u00e9s a v\u00e9g v\u00e9ge<\/em> (magyarul l\u00e1sd: in A m\u00e9rhet\u0151 \u00e9s a m\u00e9rhetetlen. \u00c9p\u00edt\u00e9szeti \u00edr\u00e1sok a huszadik sz\u00e1zadb\u00f3l<\/em>. Typotex, 2000. szerk.: Ker\u00e9kgy\u00e1rt\u00f3 B\u00e9la) vagy Libeskind Mikromeg\u00e1k: A V\u00e9gt\u00e9r \u00e9p\u00edt\u00e9szete<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja (Micromegas. in: Daniel Libeskind: Countersign<\/em>. Academy Editions, London, 1991).<\/p>\n

2 A derridai differancia fogalom beemel\u00e9se. (Az \u00faj \u00edr\u00e1s-fogalom) \u201egramm\u00e1nak vagy differanci\u00e1nak nevezhet\u0151. (…) A gramma mint differancia, teh\u00e1t egy olyan strukt\u00fara \u00e9s mozg\u00e1s, amely t\u00f6bb\u00e9 nem gondolhat\u00f3 a jelenl\u00e9t\/t\u00e1voll\u00e9t oppoz\u00edci\u00f3ja fel\u0151l. A differancia, a differenci\u00e1k, a differancia nyomai, a t\u00e9rbelies\u00fcl\u00e9s szisztematikus j\u00e1t\u00e9ka, amely \u00e1ltal az elemek egym\u00e1sra vonatkoznak.\u201d (Jacques Derrida: S\u00e9miologie et grammatologie – entretien avec Julia Kristeva<\/em>, Positions, Paris: Minuit 1972, 37k. Orb\u00e1n Jol\u00e1n ford\u00edt\u00e1sa)<\/p>\n

3 A posztul\u00e1tum: bizony\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl elfogadott, egyszer\u0171bb igazs\u00e1gra vissza nem vezethet\u0151 t\u00e9tel, egyfajta alapigazs\u00e1g vagy el\u0151zetes k\u00f6vetelm\u00e9ny. (Bakos Ferenc: Idegen szavak \u00e9s kifejez\u00e9sek sz\u00f3t\u00e1ra<\/em>. Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, 2002) Werner Heisenberg (1901-1976) n\u00e9met fizikus a 20. sz\u00e1zadi elm\u00e9let (r\u00e9szecske-) fizika egyik legjelent\u0151sebb alakja. Most az 1927-ben \u00e1ltala meg\u00e1llap\u00edtott hat\u00e1rozatlans\u00e1gi rel\u00e1ci\u00f3 v\u00e1lik fontoss\u00e1, amely a mikrofizika egyik alapt\u00e9tele. Libeskind sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9t dolog miatt fontos: egyr\u00e9szt a relativit\u00e1s, m\u00e1sr\u00e9szt ennek a m\u00e9r\u00e9shez val\u00f3 kapcsolata miatt. R\u00f6viden: a t\u00e9tel igazol\u00e1s\u00e1ra gyakran v\u00e9gigk\u00f6vett\u00e9k a m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z \u00e9s a m\u00e9rt mennyis\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1st, ti. noha makroszkopikus rel\u00e1ci\u00f3ban arr\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk, hogy a m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z mindig befoly\u00e1solja a m\u00e9r\u00e9s eredm\u00e9ny\u00e9t (vagyis a m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z hat\u00e1sa kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lhet\u0151 az eredm\u00e9nyb\u0151l), a mikrofizikai m\u00e9r\u00e9sekre az \u00e1ll\u00edt\u00e1s nem teljes\u00fcl. Vagyis b\u00e1r az atomban egyens\u00faly \u00e1ll fenn, az kor\u00e1ntsem biztos, hogy egy\u00e9rtelm\u0171en (hat\u00e1rozottan) le is \u00edrhat\u00f3 az \u00e1llapota. (C. F. von Weizs\u00e4cker mondta: \u201eHeisenberg meg volt gy\u0151z\u0151dve, hogy csak konzervat\u00edv ember lehet igazi forradalm\u00e1r. Csak a konzervat\u00edv veszi annyira komolyan az \u00e1thagyom\u00e1nyozott strukt\u00far\u00e1kat, hogy el\u00e9gtelens\u00e9g\u00fck miatt m\u00e9lyen szenvedjen \u00e9s felfedezze azt az egyetlen pontot, ahol \u00e1t lehet \u00e9s \u00e1t kell t\u00f6rni az \u00faj val\u00f3s\u00e1g ir\u00e1ny\u00e1ba.\u201d) A m\u00e1sik posztul\u00e1tum Piet Mondrian\u00e9 (1872-1944). \u0150 egyr\u00e9szt \u00fagy ker\u00fcl Libeskind l\u00e1t\u00f3ter\u00e9be, mint a modernizmus absztrakt alkot\u00f3inak egyik jelent\u0151s alakja (a t\u00f6bbi “dekonstruktivist\u00e1n\u00e1l” is fontos, \u00e1t\u00edrand\u00f3 b\u00e1zis a modern, a de Stijl, az orosz konstrukt\u00edvok csoportja), m\u00e1sr\u00e9szt az \u00e9letm\u0171 k\u00e9sei festm\u00e9nyein megfigyelhet\u0151 egyfajta kiegyens\u00falyozott aszimmetria. Mondriann\u00e1l (\u00e9s a de Stijl bizonyos alkot\u00f3in\u00e1l) nyilv\u00e1nval\u00f3an megjelenik a filoz\u00f3fus bar\u00e1t, Scoenmaekers gondolatvil\u00e1ga, amelyben ink\u00e1bb a viszonyokra\/rel\u00e1ci\u00f3kra helyez\u0151dik a hangs\u00faly \u00e9s nem a dolgokra\/t\u00e1rgyakra (\u201eOly m\u00f3don akarunk behatolni a term\u00e9szetbe, hogy a val\u00f3s\u00e1g bels\u0151 konstrukci\u00f3ja mutatkozz\u00e9k meg sz\u00e1munkra.\u201d) A fest\u0151 megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban: \u201eAmi megv\u00e1ltoztathatatlan, az minden szenved\u00e9s \u00e9s boldogs\u00e1g felett \u00e1ll: ez az egyens\u00faly. A benn\u00fcnk l\u00e9v\u0151 megv\u00e1ltoztathatatlan \u00e1ltal azonosulunk minden l\u00e9tez\u0151vel; a v\u00e1ltoztathat\u00f3 kibillenti egyens\u00falyunkat, korl\u00e1toz \u00e9s elk\u00fcl\u00f6n\u00edt benn\u00fcnket mindent\u0151l, ami rajtunk k\u00edv\u00fcl van.\u201d (Paul Overy: De Stijl<\/em>. Corvina Kiad\u00f3, Budapest, 1969. Turai Hedvig ford\u00edt\u00e1sa)<\/p>\n

4 \u00f6sszefoglal\u00f3an \u00e9s mesters\u00e9gesen<\/p>\n

5 Palmanova 1593-ban alap\u00edtott v\u00e1rosa \u00c9szakkelet-It\u00e1li\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3; a r\u00f3mai uralom el\u0151tt ezen a ter\u00fcleten \u00e9ltek a ven\u00e9tek, innen ered a r\u00e9gi\u00f3 neve. Palmanova val\u00f3j\u00e1ban egy kilenc\u00e1g\u00fa csillagot form\u00e1l\u00f3, a t\u00f6k\u00e9letess\u00e9get szimboliz\u00e1l\u00f3, a haditechnika cs\u00facs\u00e1t bemutat\u00f3 renesz\u00e1nsz er\u0151d\u00edtm\u00e9ny, mely a Velencei K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a kereszt\u00e9nys\u00e9g erej\u00e9t \u00e9s hatalm\u00e1t volt hivatott reprezent\u00e1lni a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kkel szemben. M\u00e1ig j\u00f3 \u00e1llapotban fennmaradt v\u00e1rosszerkezete: k\u00f6z\u00e9pen a f\u0151t\u00e9rrel, a csillagpontokban tal\u00e1lhat\u00f3 b\u00e1sty\u00e1k fel\u00e9 mutat\u00f3 sug\u00e1rutakkal \u00e9s az \u0151ket \u00f6sszek\u00f6t\u0151 gy\u0171r\u0171kkel.<\/p>\n

6 egy helyben toporg\u00e1s, k\u00f6rbe forg\u00f3 hib\u00e1s okoskod\u00e1s<\/p>\n

7\u00a0 Derrida (jel)elm\u00e9let\u00e9ben l\u00e9tezik egy \u00fan. \u0151s\u00edr\u00e1s<\/em>, az eredet, mely felt\u00e1rhatatlan, mert (eml\u00e9k)r\u00e9tegek sokas\u00e1ga fedi el. Mindig efel\u00e9 t\u00f6reksz\u00fcnk, de csak nyomokat<\/em> lel\u00fcnk: \u00f6nmagunkra \u00e9s a vel\u00fcnk megt\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9nyekre mindig m\u00e1sk\u00e9ppen, torzulva, \u00fajra\u00edrva eml\u00e9kez\u00fcnk. A nyom a \u201emost\u201d aktualit\u00e1s\u00e1val szemben \u00e1ll, \u00edgy nem l\u00e9tezik a felsz\u00ednen \u00e9s \u201eeredend\u0151bb\u201d, mint b\u00e1rmely eredet. Tov\u00e1bbfejtve: a derridai arch\u00edvum<\/em> nem egy id\u0151t\u00e1ll\u00f3 (rakt\u00e1r)k\u00e9szlet, amelyb\u0151l b\u00e1rmikor leh\u00edvhat\u00f3ak lenn\u00e9nek a t\u00e1rgyak, eml\u00e9kek. Csak szimul\u00e1ci\u00f3<\/em> van: \u00fagy t\u0171nik, mintha egy\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g lenne, mintha jel\u00f6l\u0151 \u00e9s jel\u00f6lt, az \u00e9n \u00e9s az \u00e9nk\u00e9p pontosan megfeleltethet\u0151 lenne egym\u00e1snak, de az el-k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151d\u00e9s (a m\u00e1r hivatkozott differancia) t\u00e1vols\u00e1got, t\u00e9rk\u00f6zt teremt, elt\u00e1vol\u00edt. Az elt\u00e1vol\u00edt\u00f3 mozg\u00e1s \u201emegt\u00f6r minden \u00f6nmag\u00e1val val\u00f3 azonoss\u00e1got, minden \u00f6nmag\u00e1hoz val\u00f3 pontszer\u0171 hasonl\u00f3s\u00e1got, minden \u00f6nmag\u00e1val val\u00f3 homogenit\u00e1st, minden \u00f6nmag\u00e1nak val\u00f3 bens\u0151s\u00e9gess\u00e9get.\u201d (\u201ePositions\u201d, Positions, <\/em>Paris: Minuit 1972, 108-109. 31. l\u00e1bjegyzet. Orb\u00e1n Jol\u00e1n ford\u00edt\u00e1sa)<\/p>\n

8 V\u00f6. a berlini Zsid\u00f3 M\u00fazeum nem k\u00e9pileg eml\u00e9keztet\u0151, hanem \u201e\u00e1t\u00e9lhet\u0151\u201d tereivel! (l\u00e1sd: Bun Zolt\u00e1n: C\u00edm n\u00e9lk\u00fcl. Libeskind-hi\u00e1nyok Berlinben. in: Berlin \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1sai<\/em>. Typotex, 2008. szerk.: Ker\u00e9kgy\u00e1rt\u00f3 B\u00e9la. 301-325.)<\/p>\n

9 V\u00f6. a derridai \u00e9s az eisenmani textus-fogalmakkal! Derrida nem nyelvben, hanem \u00edr\u00e1sban gondolkodott: Eisenman a dekonstrukci\u00f3t \u00fagy “alkalmazhatta \u00e9p\u00edt\u00e9szetre”, hogy azt sz\u00f6vegk\u00e9nt \u00e9rtelmezte, ekk\u00e9ppen a filoz\u00f3fiai-irodalomkritikai “m\u00f3dszert” az \u00e9p\u00edt\u00e9szet fogalm\u00e1nak, diszcipl\u00edn\u00e1j\u00e1nak \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lhatta fel. Libeskind Eisenman tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt ker\u00fcl kapcsolatba a te\u00f3ri\u00e1val.<\/p>\n

10 Libeskind a k\u00f6vetkez\u0151 szavakat, sz\u00f3\u00f6sszet\u00e9teleket haszn\u00e1lja (kiindul\u00e1si alapk\u00e9nt): energia, created being, power, subject, spirit, will to power, being. A nyolcadik sz\u00f3r\u00f3l nincs inform\u00e1ci\u00f3nk, az azt tartalmaz\u00f3 k\u00f6nyv elveszett (l\u00e1sd k\u00e9s\u0151bb). A k\u00f6nyvek sz\u00f6vegteste az egyes sz\u00f3egys\u00e9gekb\u0151l k\u00e9pezett \u00e9rtelmezhetetlen vagy jelent\u00e9sn\u00e9lk\u00fcli (ekk\u00e9ppen \u00f6nreferenci\u00e1lis) bet\u0171- vagy fon\u00e9ma-halmaz. A szavak ism\u00e9tl\u0151d\u00e9se bet\u0171sorr\u00e1 \u00e1ll \u00f6ssze \u2013 az \u00e9rtelem \u00e9s az eredeti nyelvi strukt\u00fara felbont\u00e1s\u00e1val egyidej\u0171leg \u00faj egys\u00e9g (egyfajta hipertextus) k\u00e9pz\u0151dik versform\u00e1ban, vagy essz\u00e9szer\u0171en, bekezd\u00e9sekkel, kiemel\u00e9sekkel.<\/p>\n

11 egybevet\u0151, \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3; l\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul: \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 irodalomtudom\u00e1ny<\/p>\n

12 A tautol\u00f3gia sz\u00f3szapor\u00edt\u00e1st, sz\u00f3fecs\u00e9rl\u00e9st, felesleges ism\u00e9tl\u00e9st jelent, egy fogalomnak \u00f6nmag\u00e1val val\u00f3 meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t (mint logikai hiba). Libeskind itt az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u201ek\u00f6rforg\u00e1s\u00e1ra\u201d, \u00f6nmaga formai ism\u00e9tl\u00e9s\u00e9re (pl. renesz\u00e1nsz, klasszicizmus, posztmodern) c\u00e9loz; itt gyakorlatilag kifigur\u00e1zza ezt a \u201ehagyom\u00e1nyt\u201d a nyelv \u00e9s az irodalom eszk\u00f6zeivel.<\/p>\n

13 Az angol \u201erevolution\u201d f\u0151n\u00e9v a \u201erevolve\u201d (forog, forgat) ig\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik, vagyis a (ker\u00e9k) forg\u00e1sa etimol\u00f3giailag \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a (fel)forgat\u00e1ssal, a megl\u00e9v\u0151 rendszer fejtet\u0151re \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val \u2013 a forradalommal, amelyet szint\u00e9n a \u201erevolution\u201d jel\u00f6l. (A sz\u00f3 sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1ja a derridai nem-egy\u00e9rtelm\u0171s\u00e9gnek.)<\/p>\n

14 Cervantes Az elm\u00e9s nemes Don Quijote de la Mancha<\/em> c. reg\u00e9ny\u00e9t (1604 k.), az els\u0151 \u201emodernnek\u201d nevezett irodalmi m\u0171vet az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n sz\u00e1mos k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz (pl. Dal\u00ed) \u00e9s \u00edr\u00f3 (pl. Thomas Mann) megid\u00e9zte. T\u00f6bb okb\u00f3l is; ezek k\u00f6z\u00fcl az egyik a lovag eszm\u00e9inek, k\u00e9pzelet\u00e9nek, fant\u00e1ziavil\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gnak az a tragikus \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9se, bizarr \u00f6sszemos\u00f3d\u00e1sa, mely abb\u00f3l ered, hogy a h\u0151s nemes olvasm\u00e1nyaib\u00f3l(!) sz\u0151tt \u00e1br\u00e1ndjai sokas\u00e1g\u00e1ban \u00e9l.<\/p>\n

15 Nagyon izgalmas k\u00e9rd\u00e9s \u00e9s alaposabb tanulm\u00e1nyoz\u00e1st ig\u00e9nyelne a k\u00f6nyvnek, mint a m\u00falt vagy a szem\u00e9lyes eml\u00e9kek metafor\u00e1j\u00e1nak gondolata.<\/p>\n

16 V\u00f6. Ray Bradbury 451\u00b0 Fahrenheit<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9vel, illetve az ebb\u0151l k\u00e9sz\u00fcl Truffault-filmmel, ahol a t\u0171zolt\u00f3k olyan l\u00e1nglovagok, akik a k\u00f6nyveket el\u00e9getik az\u00e9rt, hogy \u00e1ltaluk ne szabadulhassanak fel senkiben sem felesleges \u00e9rzelmek. A n\u00e9h\u00e1ny ellen\u00e1ll\u00f3 elvonul a term\u00e9szet mened\u00e9k\u00e9be \u00e9s ott \u201etartja fejben\u201d a vil\u00e1girodalom klasszikusait.<\/p>\n

17 Meg kell eml\u00edteni ezen a ponton a \u201edekonstrukt\u00edv\u201d \u00e9p\u00edt\u00e9szethez kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00faj befogad\u00f3i \u00e1llapotot, amikor a percepci\u00f3 sor\u00e1n az \u00e9p\u00fclet \u201evisszakacsint\u201d, \u00e9s amikor (nem k\u00f6nyv, hanem) gerenda esne a fej\u00fcnkre a bizonytalans\u00e1g jegy\u00e9ben: a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gess\u00e9g megmutat\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lja l\u00e9t\u00fcnkben elfoglalt helyzet\u00fcnk megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9se, az alapok fel\u00e9 val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s. (R\u00e9szben ez a sz\u00f3 szerint hajmereszt\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9s, a meg\u00e9p\u00fclt dekonstrukci\u00f3 \u201eborzalma\u201d vezetett el Derrida \u00e9s Eisenman kapcsolat\u00e1nak megszakad\u00e1s\u00e1hoz.)<\/p>\n

18 Giulio Camillo Delmino (1480-1544) kor\u00e1nak egyik legfontosabb gondolkod\u00f3ja volt, \u00e9s noha \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl feled\u00e9sbe mer\u00fclt, ma \u00fajra felfedezik a m\u0171v\u00e9szet legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb ter\u00fcletein alkot\u00f3k. Azt mondj\u00e1k r\u00f3la, hogy \u0151 az install\u00e1ci\u00f3s m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az internet el\u0151fut\u00e1ra, \u00e1m m\u00e9giscsak az Eml\u00e9kezet vagy Mem\u00f3ria Sz\u00ednh\u00e1z \u00e9lete f\u0151m\u0171ve. A Libeskind \u00e1ltal is m\u00e9ltatott m\u0171 (Frances A. Yates: The Art of Memory,<\/em> Pimlico, London, 1996) alapj\u00e1n \u00edrta Keser\u00fc Katalin: \u201eGiulio Camillo az \u00f3kort\u00f3l a k\u00f6z\u00e9pkorig \u00e9l\u0151 eml\u00e9kez\u00e9sm\u0171v\u00e9szetet \u00f6sszefoglal\u00f3, \u00e9s \u00edgy \u00e9lettartam\u00e1t meghosszabb\u00edtand\u00f3, mem\u00f3ria sz\u00ednh\u00e1zat tervezett, \u00faj szempontok szerint. Nem j\u00e1t\u00e9kteret, hanem egy rendszert k\u00e9peknek, amik mindent, amir\u0151l az embernek tud\u00e1sa volt, vagy amit szemmel nem l\u00e1that, kifejeztek. Minden k\u00e9pet elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett t\u00e9rbe helyezett volna. A l\u00e9lek \u00e9s a szellem m\u00e9lyeibe rejtett dolgokat tette l\u00e1that\u00f3v\u00e1, ez\u00e9rt sz\u00ednh\u00e1znak nevezte rendszer\u00e9t, ami ilyenform\u00e1n m\u00e1gikus \u00e9s misztikus sz\u00ednh\u00e1z volt: a r\u00e1ismer\u00e9s\u00e9. H\u00e9t szinten, h\u00e9t folyos\u00f3n, mindegyiken h\u00e9t kapun r\u00f6gz\u00edtette volna a k\u00e9peket, a h\u00e9t plan\u00e9ta saj\u00e1toss\u00e1ga szerint f\u00fcgg\u0151legesen is kapcsolatba hozva \u0151ket. A legmagasabbrend\u0171 vil\u00e1gt\u00f3l a teremt\u00e9sen kereszt\u00fcl a m\u0171v\u00e9szetekig, az emberi szellem \u00e1ltal konstru\u00e1lt univerzumig terjedt a rendszer, amiben a szellem \u00e9s l\u00e9lek els\u0151bb volt, mint a test. A l\u00e1togat\u00f3, a saj\u00e1t legbens\u0151bb vil\u00e1g\u00e1t k\u00e9pies\u00edtve l\u00e1tva, onnan kiindulva, el tudta helyezni mag\u00e1t az univerzumban, annak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9srendszer\u00e9ben.\u201d, Yates m\u00e1sik fontos m\u0171ve: Theatre of the World<\/em> (Chicago: The University of Chicago Press, 1969).<\/p>\n

Camillo egy r\u00f6vidke k\u00f6nyvet is \u00edrt L’idea del Theatro<\/em> (1550) c\u00edmmel, ebben \u00edrta le az elk\u00e9pzel\u00e9seit. A sz\u00ednh\u00e1znak csak kicsiny\u00edtett\/reduk\u00e1lt v\u00e1ltozata \u00e9p\u00fclet meg (f\u00e1b\u00f3l!). A korabeli forr\u00e1sok egy olyan \u201e\u00e9p\u00fcletr\u0151l\u201d besz\u00e9lnek, amely egy- k\u00e9t feln\u0151ttet tud befogadni, \u00e9s a fentiek szerint tele van k\u00e9peket \u00e9s d\u00edsz\u00edt\u00e9seket tartalmaz\u00f3 rekeszekkel (internet!). Bel\u00e9pve a sz\u00ednh\u00e1z\u00e1ba b\u00e1rki (a n\u00e9z\u0151) k\u00e9pes lehetett arra, hogy b\u00e1rmir\u0151l korl\u00e1tok n\u00e9lk\u00fcl besz\u00e9lgessen. Camillo t\u00f6bbf\u00e9lek\u00e9ppen is megpr\u00f3b\u00e1lta sz\u00ednh\u00e1z\u00e1t le\u00edrni: mint az agy \u00e9s a l\u00e9lek konstrukci\u00f3j\u00e1t vagy, mint a megismer\u00e9shez vezet\u0151 ablakok sorozat\u00e1t. Az \u0151si loci met\u00f3dus\u00e1t haszn\u00e1lta: m\u00edg az \u00f3kori sz\u00f3nokok a tudom\u00e1nyt egy fantasztikus palot\u00e1ba t\u00e1rolva k\u00e9pzelt\u00e9k el, Camillo egy val\u00f3di, \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 \u00e9p\u00fcletet kre\u00e1lt. Meg volt gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy az emberi szellem \u00e1ltal befogadott tartalmak, noha l\u00e1thatatlanok a szem sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00e9gis, a kitart\u00f3 medit\u00e1ci\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megvil\u00e1g\u00edthat\u00f3ak, fizikai jelekkel kifejezhet\u0151k, \u00fagy, hogy a n\u00e9z\u0151 egyetlen pillant\u00e1ssal felfoghatja azt, ami am\u00fagy rejtve maradna az emberi l\u00e9lek m\u00e9lys\u00e9geiben. (Emil Hrvatin 2000. febru\u00e1r 5-\u00e9n a M\u0171csarnokban Camillo Memo 4.1<\/em> c\u00edmen tartott el\u0151ad\u00e1sa kapcs\u00e1n)<\/p>\n

19 A lovag a m\u00e1sodik r\u00e9sz huszon\u00f6t\u00f6dik fejezet\u00e9ben tal\u00e1lkozik a b\u00e1bj\u00e1t\u00e9kossal, Pedro mesterrel, akinek egy gondolkod\u00f3 majma is van, aki viszont \u201esokkal ink\u00e1bb a m\u00faltr\u00f3l, mint a j\u00f6v\u0151r\u0151l besz\u00e9l\u201d A k\u00f6vetkez\u0151 fejezetben t\u00f6rt\u00e9nik meg az az epiz\u00f3d, amikor nemcsak a m\u00f3rokat, hanem az eg\u00e9sz sz\u00ednh\u00e1zat kiv\u00e9gzi Don Quijote.<\/p>\n

20 Mind James Joyce (\u00e9s az Ulysses<\/em>), mind Vlagyimir Tatlin (\u00e9s install\u00e1ci\u00f3i, rajzai) a posztmodern\/dekonstruktivista \u00e9p\u00edt\u00e9szet kiindul\u00f3pontjait, alapvet\u0151 \u201eihlet\u0151forr\u00e1sait\u201d jelentik. Az irodalmi \u00f6sszetetts\u00e9g \u00e9s bonyolult referenci\u00e1lis j\u00e1t\u00e9k, valamint a konstruktivista gondolkod\u00e1s- \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3d nagyban meghat\u00e1rozza Libeskinden k\u00edv\u00fcl p\u00e9ld\u00e1ul Eisenman, Bernard Tschumi vagy Zaha Hadid munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t is. (l\u00e1sd m\u00e9g: Bun Zolt\u00e1n: A dekonstrukci\u00f3 fogalm\u00e1nak \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se 20 \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l. Kritikai m\u00f3dszertan filoz\u00f3fi\u00e1t\u00f3l \u00e9p\u00edt\u00e9szetig. in: \u00c9p\u00edt\u00e9s-\u00c9p\u00edt\u00e9szettudom\u00e1n<\/em>y 36. 2008\/3-4. 251-269.)<\/p>\n

21 Kafka Egy csal\u00e1dapa gondja<\/em> c\u00edm\u0171 novell\u00e1j\u00e1ban tulajdonk\u00e9ppen csak az odradek mint fogalom \u00e9s mint l\u00e9ny le\u00edr\u00e1s\u00e1val foglalkozik. \u201eE m\u0171 elemz\u00e9s\u00e9t [Walter] Benjamin a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen \u00f6sszegzi: \u00bbOdradek az a forma, amelyet a dolgok az elfelejtetts\u00e9gben felvesznek. El vannak torz\u00edtva. El van torz\u00edtva a \u2019csal\u00e1dapa gondja\u2019, amelyr\u0151l senki sem tudja, hogy micsoda, el van torz\u00edtva a f\u00e9reg, amelyr\u0151l t\u00fals\u00e1gosan is j\u00f3l tudjuk, hogy Gregor Sams\u00e1t k\u00e9pviseli, s el van torz\u00edtva a nagy \u00e1llat, amely f\u00e9lig b\u00e1r\u00e1ny, f\u00e9lig macska, akinek tal\u00e1n a \u2019hentes k\u00e9se lenne a megv\u00e1lt\u00e1s\u2019.\u00ab Vagyis Benjamin az ODRADEK-et egy saj\u00e1tos dolog-elm\u00e9let centrum\u00e1ba emeli. \u00c1ltal\u00e1ban is \u00edgy n\u00e9znek ki azok a dolgok, amelyek az elfelejtetts\u00e9g \u00e1llapot\u00e1ban k\u00f6r\u00fclvesznek minket. De mire vonatkozik az elfelejtetts\u00e9g? N\u00e9mi leegyszer\u0171s\u00edt\u00e9ssel azt mondhatjuk, hogy az \u2019elfelejtetts\u00e9g\u2019 azt jelzi, hogy a dolgok hozz\u00e1nk f\u0171z\u0151d\u0151 kapcsolata meglazult, vagy felsz\u00e1mol\u00f3dott, s ez\u00e9rt m\u00e1r csak egy sz\u00fcrke mez\u0151ben l\u00e9teznek a sz\u00e1munkra. Benjamin m\u00e1r nem l\u00e1t m\u00e1s kiutat, mint a \u2019hentes k\u00e9s\u00e9t\u2019. De a \u2019hentes k\u00e9se\u2019 k\u00fcls\u0151dlegesen \u00e9rkezik, az elfelejtetts\u00e9g \u00e9s a megv\u00e1lt\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt nincs semmif\u00e9le k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s. Adorno ezt m\u00e1sk\u00e9pp l\u00e1tja: \u00bbHa a helye a csal\u00e1dap\u00e1n\u00e1l van – nem \u00e9ppen annak gondja \u00e9s vesz\u00e9lye, nincs-e vele el\u0151re jelezve a teremtm\u00e9nyi b\u0171n-viszony megsz\u00fcntet\u00e9se? A gond – val\u00f3j\u00e1ban egy talp\u00e1ra \u00e1ll\u00edtott Heidegger – a rem\u00e9ny titkos\u00edr\u00e1sa, s\u0151t legbiztosabb el\u0151rejelz\u00e9se? Igen, Odradek a dologi vil\u00e1g eltorz\u00edtotts\u00e1gak\u00e9nt az eltorz\u00edtotts\u00e1g jele, de \u00e9ppen mint ilyen a transzcend\u00e1l\u00e1s mot\u00edvuma is [\u2026]: Odradek \u2019t\u00fal\u00e9l\u2019. M\u00e1sk\u00e9nt sz\u00f3lva, csak a dologszer\u0171en megford\u00edtott \u00e9letnek \u00edg\u00e9rtetik meg a term\u00e9szeti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sb\u0151l val\u00f3 kiszabadul\u00e1s. \u00ab\u201d (Weiss J\u00e1nos: Adorno \u00e9s Benjamin<\/em>, M\u00falt \u00e9s j\u00f6v\u0151, 2000\/3-4. sz\u00e1m) L\u00e1sd m\u00e9g Derrida Kafka-olvasatait.<\/p>\n

22 Heidegger a Fekete-erd\u0151ben sz\u00fcletett, majd \u00e9let\u00e9nek utols\u00f3 \u00e9vtizedeit is itt t\u00f6lt\u00f6tte. Libeskind sorban \u00e9letrajzi adatokra utal, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a n\u00e1cizmussal val\u00f3 kompromitt\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1ra, amit – “\u00e9rz\u00e9keny” zsid\u00f3 gondolkod\u00f3k\u00e9nt – nem tud megbocs\u00e1tani.<\/p>\n

23 Mint ahogyan Camillonak is sz\u00fcks\u00e9ge volt mindenre (nemcsak \u00edr\u00e1sra, hanem k\u00e9pre is) az \u00e9vezredes tud\u00e1s elrakt\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz az Eml\u00e9kezet Sz\u00ednh\u00e1zban.<\/p>\n

24 A h\u00e9t k\u00f6nyv a nyolcb\u00f3l megmaradt h\u00e9t k\u00f6nyvet jel\u00f6li.<\/p>\n

25 L\u00e1sd a “dekonstrukt\u00edv” \u00e9p\u00edt\u00e9szetet: sz\u00e9tszedni \u00e9s \u00fajra \u00f6sszerakni az eml\u00e9keket, az archet\u00edpusokat, Vitruviust, stb., felt\u00e1rni \u00e9s \u00fajra\u00edrni a rendszereket, hogy (formailag \u00e9s szerkezetileg) \u00faj koll\u00e1zs sz\u00fclethessen.<\/p>\n

26 Vagyis Palmanov\u00e1ban.<\/p>\n

27 Raymond Roussel (1877-1933) eredetileg zeneakad\u00e9mi\u00e1ra j\u00e1rt (mint Libeskind is tette!), s kamaszk\u00e9nt Victor Hug\u00f3\u00e9rt rajongott (vonatkoz\u00e1s\u00e1t l\u00e1sd k\u00e9s\u0151bb!). Az Afrikai benyom\u00e1sok<\/em> c. 1910-es k\u00f6nyv\u00e9ben alkalmazza el\u0151sz\u00f6r azt az elj\u00e1r\u00e1s\u00e1t, amely \u201ea \u00bbnorm\u00e1lis\u00ab irodalom ford\u00edtottja; vagyis a nyelv nem hordoz\u00f3ja, hanem alkot\u00f3ja a mondanival\u00f3nak, s sz\u00f6vegei val\u00f3s\u00e1gos trap\u00e9zmutatv\u00e1nyok a hasonl\u00f3 hangz\u00e1s\u00fa szavakkal \u0171z\u00f6tt roppant bonyolult j\u00e1t\u00e9kok r\u00e9v\u00e9n.\u201d(Bajomi L\u00e1z\u00e1r Endre) A k\u00f6nyv egy\u00e9bir\u00e1nt egy z\u00e1tonyra futott haj\u00f3 utasainak fantasztikus afrikai kalandjait mes\u00e9li el. (b\u0151vebben: BLE: Raymond Roussel \u201eAfrikai benyom\u00e1sok\u201d<\/em>, \u00daj T\u00fck\u00f6r, 1983. nov. 5.)<\/p>\n

28 Libeskind Roussel \u201eszabad szellem\u00e9nek\u201d, nev\u00e9nek elnyom\u00e1s\u00e1t-elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9t a pszichoanal\u00edzishez kapcsolja \u2013 Derrida Freud-\u00e9rtelmez\u00e9sei kapcs\u00e1n \u201eAz \u0151s-\u00edr\u00e1s mint elt\u00f6rl\u00e9s: a jelen, teh\u00e1t a szubjektum, a szubjektum tulajdonk\u00e9ppeni jelent\u00e9s\u00e9nek \u00e9s tulajdonnev\u00e9nek elt\u00f6rl\u00e9se. A (tudatos \u00e9s tudattalan) szubjektum fogalma sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en visszautal a szubsztancia – teh\u00e1t a jelenl\u00e9t – fogalm\u00e1ra, amelyb\u0151l sz\u00e1rmazott.\u201d (Derrida: \u201eFreud et la sc\u00e8ne de l\u00b4\u00e9criture\u201d, L\u00b4\u00e9criture et la diff\u00e9rence, <\/em>Paris: Seuil 1967, 293-340, 339. Orb\u00e1n Jol\u00e1n ford\u00edt\u00e1sa)<\/p>\n

29 A<\/em> p\u00e1rizsi Notre-Dame<\/em>-ban (1831) \u00edrja Hugo, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet az\u00e9rt fog meghalni, mert a katedr\u00e1lis tan\u00edt\u00f3szerep\u00e9t, az inform\u00e1ci\u00f3\u00e1tad\u00e1s kulcs\u00e1t \u00e1tveszi az \u00edrott sz\u00f6veg: a fresk\u00f3t, mint a Bibli\u00e1t reprezent\u00e1l\u00f3 m\u00e9diumot elt\u00f6rli a nyomtatott k\u00f6nyv.<\/p>\n

30 A Gulliver utaz\u00e1sai<\/em>-nak (~1726) harmadik r\u00e9sze az Utaz\u00e1s Laput\u00e1ba<\/em>, amely a f\u0151h\u0151snek a tud\u00f3sok (!) sziget\u00e9n \u00e1t\u00e9lt kalandjait \u00edrja le. \u201eA tud\u00f3sok a leghaszontalanabb tal\u00e1lm\u00e1nyokon dolgoznak\u201d \u00e9s \u201emegvetik azt az embert, aki ugyan nem elm\u00e9leti alapon, de kit\u0171n\u0151en int\u00e9zi dolgait.\u201d (Szerb Antal) A gulliveri szat\u00edra tulajdonk\u00e9ppen eg\u00e9sz ember-mivoltunk kics\u00fafol\u00e1sa, a h\u0151s alap\u00e9rz\u00e9se is a relativit\u00e1s(!) \u00e9s az abszurdit\u00e1s. \u201eSwift st\u00edlus\u00e1nak titka a hal\u00e1los komolys\u00e1g, a \u00bbfaarc\u00ab: a legnagyobb k\u00e9ptelens\u00e9geket is krist\u00e1lytiszta, klasszikus \u00fctem\u0171 nyelven, a legszebb angol pr\u00f3za nyelv\u00e9n adja el\u0151, sohasem mosolyodik el.\u201d A laputai kalandok mellett \u00e9rdemes megeml\u00edteni az Utaz\u00e1s a Nyihah\u00e1k orsz\u00e1g\u00e1ba<\/em> c\u00edm\u0171 a negyedik r\u00e9szt is, amelyben a \u201enemes lovak az urak \u00e9s l\u00f3-sorban tartj\u00e1k az embereket, a Yahookat.\u201d (k\u00e9s\u0151bbi ford\u00edt\u00e1sokban: jahuk) Christopher Hight a L\u00e1tens ut\u00f3pi\u00e1k<\/em> c\u00edm\u0171 fontos ezredfordul\u00f3s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kapcs\u00e1n publik\u00e1lta Jahut\u00f3pi\u00e1k: \u00c9p\u00edt\u00e9szet a t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9g\u00e9n<\/em> c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9t, amelynek egyik kiindul\u00f3pontja Eisenman m\u00e1r eml\u00edtett v\u00e9g-\u00edr\u00e1sa. (Latent Utopias<\/em>. Szerk.: Zaha Hadid \u00e9s Patrik Schumacher, Springer-Verlag, B\u00e9cs, 2002)<\/p>\n

A sz\u00f6veg forr\u00e1sa: Three Lessons in Architecture. The Pilgrimage of Absolute Architecture. in: Daniel Libeskind: Countersign<\/em>. Rizzoli, New York, 1992. 37-45.<\/p>\n

Ford\u00edtotta \u00e9s jegyzetekkel ell\u00e1tta: Bun Zolt\u00e1n<\/em><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Bun Zolt\u00e1n: <\/em>Libeskind \u00e9p\u00edt\u00e9szeti leck\u00e9i<\/em><\/p>\n

Az \u00edr\u00e1s \u00e9s a benne bemutatott h\u00e1rom g\u00e9pszobor 1985-ben sz\u00fcletett. Akkor, amikor a dekonstrukci\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9hez sorolt alkot\u00f3k j\u00f3r\u00e9szt m\u00e9g nem rendelkeztek megval\u00f3sult \u00e9p\u00fcletekkel, de egyre t\u00f6bb helyen jelentek meg, egyre t\u00f6bb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son vettek r\u00e9szt. Ez a sz\u00f6veg, a \u201ePalmanova-terv\u201d p\u00e9ld\u00e1ul az 1985-\u00f6s Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n K\u0151oroszl\u00e1n-d\u00edjat kapott. Alkot\u00f3t\u00e1rsaihoz hasonl\u00f3an Daniel Libeskind is els\u0151sorban sz\u00f6vegben \u00e9s rajzban alkotott ekkor, megpr\u00f3b\u00e1lva Jacques Derrida irodalomkritikai-filoz\u00f3fiai gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t az \u00e9p\u00edt\u00e9szetre alkalmazni. Ez a f\u00fazi\u00f3 egyfel\u0151l a huszadik sz\u00e1zad modern ember\u00e9nek v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t elemezte elm\u00e9leti szinten, m\u00e1sfel\u0151l formailag a vir\u00e1gz\u00f3 posztmodern megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel, vagyis a didaktikus, egy\u00e9rtelm\u0171, harsog\u00f3 m\u00faltkritik\u00e1val szembeni \u00e1ll\u00e1spontot jelentett. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szetelm\u00e9letben a hatvanas \u00e9vekt\u0151l kezd\u0151d\u0151en volt meghat\u00e1roz\u00f3 a francia befoly\u00e1s, nagy r\u00e9szben amerikai k\u00f6zvet\u00edt\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en; ebb\u0151l a k\u00f6zegb\u0151l is kiemelkedik a dekonstrukci\u00f3, mely amellett, hogy saj\u00e1tos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s- \u00e9s gondolkod\u00e1sm\u00f3ddal rendelkezett, komplik\u00e1lt bels\u0151 nyelvezetet is kialak\u00edtott maga sz\u00e1m\u00e1ra, amely a te\u00f3ri\u00e1val egy\u00fctt \u00e1tker\u00fclt az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti diskurzusba is. Ezt a tudom\u00e1nyos \u201ekaraktert\u201d haszn\u00e1lja Libeskind mind sz\u00f6vegeiben, mind rajzaiban \u00e9s szoborszer\u0171 alkot\u00e1saiban, de kieg\u00e9sz\u00edtve egy olyan m\u0171v\u00e9szi-l\u00edrai el\u0151ad\u00e1sm\u00f3ddal, melyet a szem\u00e9lyess\u00e9g, a zenei l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d hat\u00e1roz meg. Noha a H\u00e1rom \u00e9p\u00edt\u00e9szeti lecke nem a legut\u00f3bbi \u00e9vek vagy a kort\u00e1rs elm\u00e9leti ir\u00e1nyzatok reprezent\u00e1l\u00f3ja, az\u00e9rt m\u00e9lt\u00f3 t\u00e1rsa Peter Eisenman \u00e9s Bernard Tschumi kor\u00e1bban magyarul m\u00e1r megjelent sz\u00f6vegeinek: ugyan\u00fagy fontos lenyomata a nyolcvanas-kilencvenes \u00e9veket legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3 dekonstrukt\u00edv szeml\u00e9letnek.<\/em><\/p>\n

\u00a0<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00dagy hiszem, ma az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet gyakorolni, az \u00e9p\u00edt\u00e9szetet tan\u00edtani, az \u00e9p\u00edt\u00e9szetr\u0151l tanulni eg\u00e9szen m\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r, mint ak\u00e1r csak sz\u00e1z \u00e9ve is. \u00dagy gondolom, ma mindannyian a modern vil\u00e1g lehet\u0151s\u00e9geinek, fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek egy m\u00e1s \u00e1llapot\u00e1ban vagyunk. Hiszem, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szet a v\u00e9g\u00e9hez \u00e9rkezett.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":586,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/585"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=585"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/585\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":44085,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/585\/revisions\/44085"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/586"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=585"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=585"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=585"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}