{"id":601,"date":"2009-04-28T13:40:20","date_gmt":"2009-04-28T13:40:20","guid":{"rendered":"http:\/\/meonlinehu.web-server.hu\/?p=601"},"modified":"2021-12-30T21:25:49","modified_gmt":"2021-12-30T20:25:49","slug":"parametrikus-epiteszet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/parametrikus-epiteszet\/","title":{"rendered":"Parametrikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet – k\u00f3dra fel!"},"content":{"rendered":"

Sz\u00f6veg: Botzheim B\u00e1lint<\/strong><\/p>\n

(Megjelent a Magyar \u00c9p\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet 2008\/1.-es sz\u00e1m\u00e1ban)<\/p>\n

 <\/p>\n

Bizony\u00e1ra meglep\u0151dik, aki megn\u00e9zi a www.aadrl.net<\/a> c\u00edm\u0171 weboldalt, vagy felkutatja a t\u00f6bbi angolsz\u00e1sz egyetem hallgat\u00f3inak mostans\u00e1g k\u00e9sz\u00fclt munk\u00e1it. Mi folyik itt? Mi ez a burj\u00e1nz\u00f3 forma-orgia? N\u00f6v\u00e9nyek m\u00f3dj\u00e1ra n\u00f6veked\u0151, \u00f6nmagukat reproduk\u00e1l\u00f3 digit\u00e1lis \u00e9p\u00fcletek, melyekben DNS gyan\u00e1nt programk\u00f3d hat\u00e1rozza meg a form\u00e1t? Elengedt\u00e9k a gyepl\u0151t a tan\u00e1rok? Ha most ilyen az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti gondolkod\u00e1s, akkor milyen lesz a j\u00f6v\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szete? Egyszer csak valamelyik laborb\u00f3l kiszabadulnak a t\u00e9bolyult form\u00e1k, \u00e9s v\u00edrusk\u00e9nt felfalj\u00e1k a f\u00f6ldet?<\/p>\n

Rem\u00e9lj\u00fck, ez nem fog bek\u00f6vetkezni, de \u00fagy t\u0171nik, szembe kell n\u00e9zn\u00fcnk a t\u00e9nnyel: id\u00e1ig jutottunk, \u00f6sszekapcsol\u00f3dott az \u00e9p\u00edt\u00e9szet, a design, az anim\u00e1ci\u00f3s vil\u00e1g, a biol\u00f3gia, a diszkr\u00e9t matematika, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes geometria \u00e9s a robotiz\u00e1lt gy\u00e1rt\u00e1s. Nagyon meglep\u0151dik majd, aki kipr\u00f3b\u00e1lja a j\u00f6v\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti szoftver\u00e9nek kiki\u00e1ltott Generative Components-t, amit a Bentley az ezredfordul\u00f3 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n kezdett el fejleszteni, \u00e9s id\u00e9n (2008) jelent meg els\u0151 kereskedelmi verzi\u00f3ja. A fejleszt\u00e9s \u00fagy zajlott, hogy vezet\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szirod\u00e1k folyamatosan tesztelt\u00e9k az aktu\u00e1lis munk\u00e1ikban. Az egyetemeken (pl. AA School) pedig a szoftverben rejl\u00f5 lehet\u0151s\u00e9geket kutatt\u00e1k. Most l\u00e1ssuk az \u00faj szoftvert. Sehol a megszokott eszk\u00f6zt\u00e1r, amivel 3D-s elemeket lehetne l\u00e9trehozni, sehol egy ikon, amivel vonalat lehetne h\u00fazni. Ehelyett f\u00fcggv\u00e9nyt\u00e1r, elj\u00e1r\u00e1sok, ciklusok, script ablak, debugger. Egy programoz\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra biztosan ismer\u0151s egy ilyen munkak\u00f6rnyezet, de mit kezd egy ilyen munkak\u00f6rnyezettel az \u00e9p\u00edt\u00e9sz? Lehet, hogy a j\u00f6v\u00f5 \u00e9p\u00edt\u00e9sze m\u00e1r ilyen szoftvereket fog haszn\u00e1lni? Hiszen a k\u00fclf\u00f6ldi iskol\u00e1kban m\u00e1r tan\u00edtj\u00e1k ezeket, s\u0151t m\u00e9g miel\u0151tt megjelentek volna, m\u00e1r tan\u00edtott\u00e1k \u00e9s \u2013 mint l\u00e1ttuk \u2013 r\u00e9szt is vesznek a fejleszt\u00e9sben. A hagyom\u00e1nyos \u00e9p\u00edt\u00e9szeti programok lesz\u0171k\u00edtik a geometriai lehet\u0151s\u00e9geket. Az anim\u00e1ci\u00f3s programokban pedig ink\u00e1bb szobr\u00e1szkodni lehet, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl \u00fagy, mint az agyaggal. De mi\u00e9rt ne hat\u00e1rozhatn\u00e1 meg k\u00f6zvetlen\u00fcl a programk\u00f3d<\/em> a geometri\u00e1t? A term\u00e9szetben megjelen\u0151 strukt\u00far\u00e1k kiv\u00e1l\u00f3an algoritmiz\u00e1lhat\u00f3k, de az egyszer\u0171bb geometri\u00e1k is le\u00edrhat\u00f3k algoritmussal. Ezzel a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel az eddig nehezen kezelhet\u0151 komplex geometriai strukt\u00far\u00e1k is kezelhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak. Az \u00edgy modellezett strukt\u00fara szerkezetileg \u00e9s statikailag is tiszt\u00e1bb megold\u00e1sokhoz vezet. Ugyanakkor az anim\u00e1ci\u00f3s szoftverek m\u00e9g mindig lehet\u0151s\u00e9get adnak a teljesen szabad szobr\u00e1szkod\u00e1shoz, ha valaki erre v\u00e1gyik. A szerkezeti m\u00e9retez\u00e9s pedig szimul\u00e1ci\u00f3kkal t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p>\n

\"\"

Generative Components, Bentley, 2008<\/p><\/div>\n

 <\/p>\n

De hogyan jutott id\u00e1ig az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti gondolkod\u00e1s? Az eg\u00e9sz nyilv\u00e1n azzal a dologgal kezd\u0151d\u00f6tt, amit sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pnek h\u00edvunk. M\u00e1r a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p megjelen\u00e9s\u00e9vel egyid\u0151ben megjelentek olyan algoritmusok<\/em>, amelyek rajzokat, form\u00e1kat gener\u00e1ltak. Gondoljunk csak a mindenki \u00e1ltal ismert mozg\u00f3 k\u00e9perny\u0151v\u00e9d\u0151kre (mozg\u00f3 vonalak, 3D cs\u0151vezet\u00e9k stb.), amelyek gyakorlatilag algoritmusokkal gener\u00e1lt \u00e1br\u00e1k. De egy \u00e9vtizednek kellett eltelni, am\u00edg egy nyitott elme, Marcos Novak a Liquid Architectures in Cyberspace<\/em> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyban megjelent k\u00e9psorozat\u00e1val 1991-ben beemelte az algoritmus \u00e1ltal gener\u00e1lt form\u00e1t \u00e9s t\u00e9rkompoz\u00edci\u00f3t az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti gondolkod\u00e1sba, \u00e9s kutat\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 tette ezt a m\u00f3dszert.<\/p>\n

A m\u00e1sodik impulzust, ami legink\u00e1bb Greg Lynn nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151, az anim\u00e1ci\u00f3s szoftverek megjelen\u00e9se jelentette. Lynn a 1990-es \u00e9vek elej\u00e9n kezdett anim\u00e1ci\u00f3s szoftverekkel k\u00eds\u00e9rletezni, mivel nagyon unta az \u00e9p\u00edt\u00e9sz szoftverek korl\u00e1tolt lehet\u0151s\u00e9geit. K\u00eds\u00e9rleteit \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tartalommal t\u00f6lt\u00f6tte meg \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny megnyert p\u00e1ly\u00e1zat \u00e9s publik\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n, a szakma elfogadta l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t. \u00c9rdemes megn\u00e9zni a www.glform.com<\/a> c\u00edm\u0171 honlapj\u00e1t, ahol le\u00edrja elm\u00e9let\u00e9t \u00e9s ismerteti azokat a geometriai elemeket, amikkel dolgozik. Tulajdonk\u00e9ppen egy az egyben \u00e1tvette az anim\u00e1ci\u00f3s szoftverek geometriai terminusait, n\u00e9melyiket kicsit \u00e1tnevezve. \u00c9rdekes a \u2019blob\u2019 elnevez\u00e9s, ami val\u00f3j\u00e1ban a szoftverekben l\u00e9v\u0151 metaball-okat jelenti. Egy interj\u00faban Lynn azt nyilatkozta, hogy a blob elnevez\u00e9st az 1958-as Blob<\/em> c\u00edm\u0171 sci-fi filmb\u0151l vette \u00e1t, ahol Blob egy gonosz \u0171rl\u00e9ny, aki a f\u00f6ldre \u00e9rkezve egy piros g\u00f6mb\u00f6c form\u00e1j\u00e1ban jelenik meg, \u00e9s fel akarja falni az embereket. Greg Lynn zsenialit\u00e1sa v\u00e9lem\u00e9nyem szerint a sztereot\u00edpi\u00e1kkal szak\u00edtani tud\u00f3, nyitott gondolkod\u00e1sban \u00e9s a k\u00eds\u00e9rletez\u0151 k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1ban jelenik meg.<\/p>\n

\"\"

Greg Lynn, Embryological House, 2000<\/p><\/div>\n

A harmadik impulzus elm\u00e9leti alapjait Michael Weinstock kutat\u00f3csoportja dolgozta ki. \u00d5k az evol\u00faci\u00f3s biol\u00f3gia fogalmait \u00e9s m\u00f3dszertan\u00e1t hozt\u00e1k \u00e1t az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti kutat\u00e1sba. A term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s mint folyamat kit\u0171n\u0151en algoritmiz\u00e1lhat\u00f3. K\u00e9pzelj\u00fcnk el egy h\u00e1zat, amelynek a \u201eDNS\u201d-e nem tervrajz, hanem egy algoritmus. Ez az algoritmus l\u00e9tre tudja hozni ennek a h\u00e1znak a vari\u00e1ci\u00f3it, h\u00e1zak sorozat\u00e1t gener\u00e1lja. Majd ezt kombin\u00e1ljuk egy evol\u00faci\u00f3s algoritmussal, ami az els\u0151 gener\u00e1ci\u00f3s h\u00e1zak k\u00f6z\u00fcl kiv\u00e1lasztja azt, amely mondjuk statikai szempontb\u00f3l a legjobb megold\u00e1s. Ezut\u00e1n a m\u00e1sodik gener\u00e1ci\u00f3s h\u00e1zak m\u00e1r jobb statik\u00e1val fognak rendelkezni. Folytatjuk a kiv\u00e1laszt\u00e1st t\u00f6bb gener\u00e1ci\u00f3n kereszt\u00fcl. Optimaliz\u00e1ljuk a \u201etervet\u201d statikai szempontb\u00f3l. Az optimaliz\u00e1l\u00e1si szempont tetsz\u0151leges. A kutat\u00f3csoport m\u00e1sik kutat\u00e1si ter\u00fclete a \u2019biomimetic engineering\u2019. A term\u00e9szetben megjelen\u0151 \u00f6n\u00e9p\u00edt\u0151 strukt\u00far\u00e1kat (n\u00f6v\u00e9nyek, krist\u00e1lyok stb.) tanulm\u00e1nyozz\u00e1k, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k algoritmusokkal le\u00edrni.<\/p>\n

 <\/p>\n

A negyedik kutat\u00e1si impulzus a diszkr\u00e9t matematika illetve a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes geometria ter\u00fclet\u00e9r\u0151l j\u00f6n, fel\u00fcletoszt\u00e1si, t\u00e9roszt\u00e1si probl\u00e9m\u00e1k form\u00e1j\u00e1ban. Az ilyen probl\u00e9m\u00e1k vizsg\u00e1lata-kutat\u00e1sa k\u00f6zben \u00faj strukt\u00far\u00e1k, \u00faj szerkeszt\u00e9si \u00e9s t\u00e9rszervez\u00e9si szab\u00e1lyok fedezhet\u0151k fel. Itt Marc Fornes nev\u00e9t eml\u00edten\u00e9m, aki az AA School-ban tanult \u00e9s algoritmikus k\u00eds\u00e9rleteiben a fent eml\u00edtett sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes geometria alapprobl\u00e9m\u00e1it boncolgatta (pl.: Voronoi diagramok, Delaunay h\u00e1romsz\u00f6gel\u00e9s). Ezeket a k\u00eds\u00e9rleteket k\u00e9s\u0151bb Zaha Hadid irod\u00e1j\u00e1ban folytatta. Marc Fornes \u00e9s a hozz\u00e1 hasonl\u00f3 kutat\u00f3k gener\u00e1lt form\u00e1it Zaha Hadid \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tartalommal t\u00f6lt\u00f6tte meg, \u00e9s az ut\u00f3bbi id\u0151ben beadott p\u00e1ly\u00e1zati tervei gyakorlatilag ezekb\u0151l vannak \u00f6sszegy\u00farva.<\/p>\n

\"\"

Marc Fornes, Theverymany, 2008<\/p><\/div>\n

Az \u00f6t\u00f6dik impulzus, amit fontos megeml\u00edteni, Frank O. Gehry munk\u00e1ss\u00e1ga, aki m\u00e1r a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n az aut\u00f3gy\u00e1rt\u00e1s fel\u00e9 kacsintgatott. Ott ugyanis a tervez\u00e9st k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00f6sszekapcsolt\u00e1k a gy\u00e1rt\u00e1ssal, \u00edgy m\u00e1r rajzok sincsenek. A gy\u00e1rt\u00e1s alapja a digit\u00e1lis modell. Egy\u00e9bk\u00e9nt nemr\u00e9giben Gehry m\u00e1r maga is saj\u00e1t szoftverrel j\u00f6tt ki Digital Project n\u00e9ven, amely az aut\u00f3gy\u00e1rt\u00e1sban haszn\u00e1latos Catia nev\u0171 szoftver tov\u00e1bbfejleszt\u00e9se.<\/p>\n

Ezekr\u0151l az impulzusokr\u00f3l m\u00e9g hosszan lehetne \u00edrni, itt most csak n\u00e9h\u00e1ny elemet eml\u00edtettem meg, hogy \u00e9rz\u00e9keltessem azt a k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa inform\u00e1ci\u00f3\u00e1raml\u00e1st, ami az egyetemek \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szirod\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt zajlik. Az intenz\u00edv inform\u00e1ci\u00f3csere a nyitott gondolkod\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nye. Ahogy megjelenik egy \u00faj gondolat vagy m\u00f3dszer, megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, azt az oktat\u00e1sban azonnal \u00e1tveszik. N\u00e9zz\u00fck csak meg, m\u00e9g meg sem jelent az \u00faj szoftver, a Generative Components, m\u00e1r tan\u00edtott\u00e1k az AA School-ban \u00e9s m\u00e1s egyetemeken. Vagy eml\u00edthetn\u00e9m Gehry szoftver\u00e9t, amely nemr\u00e9g jelent meg, de m\u00e1r tananyag p\u00e9ld\u00e1ul az ausztr\u00e1liai Rmit egyetemen. A t\u00f6bbi impulzusr\u00f3l is elmondhat\u00f3, hogy be\u00e9p\u00fcltek az oktat\u00e1sba. K\u00fcl\u00f6n tant\u00e1rgyi programokat k\u00e9peznek az anim\u00e1ci\u00f3s szoftverek, a programoz\u00e1s, a term\u00e9szeti strukt\u00far\u00e1k tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa\/algoritmiz\u00e1l\u00e1sa, a robotiz\u00e1lt gy\u00e1rt\u00e1s, a komplex geometri\u00e1k, a szerkezeti modellez\u00e9s \u00e9s a szimul\u00e1ci\u00f3k. T\u00e9ves elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy itt egy \u00faj st\u00edlusir\u00e1nyzat er\u0151ltet\u00e9s\u00e9r\u0151l lenne sz\u00f3, hanem \u00faj m\u00f3dszerekr\u0151l, \u00faj gondolkod\u00e1si form\u00e1kr\u00f3l, \u00e9s \u00faj gondolkod\u00e1st lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9v\u0151 eszk\u00f6z\u00f6kr\u0151l \u00e9s azok kifejleszt\u00e9s\u00e9r\u0151l. Az ilyen ir\u00e1ny\u00fa kutat\u00e1sokb\u00f3l-fejleszt\u00e9sekb\u0151l azut\u00e1n az eg\u00e9sz szakma profit\u00e1l, nemcsak az \u00faj\u00edt\u00f3k, mint Lars Spuybroek vagy Hani Rashid, hanem a m\u0171eml\u00e9kesek ugyan\u00fagy, mint a nagy projektekkel foglalkoz\u00f3 Norman Foster \u00e9s Richard Rogers. Ez jelenti az inform\u00e1ci\u00f3\u00e1raml\u00e1s m\u00e1sik ir\u00e1ny\u00e1t: a kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyeit az \u00e9p\u00edt\u00e9szirod\u00e1k felhaszn\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n

\"\"

Grimshaw Architects, Waterloo International Terminal, 1994<\/p><\/div>\n

Erre is j\u00f3csk\u00e1n lehet p\u00e9ld\u00e1t hozni. Norman Foster irod\u00e1ja nemr\u00e9g fejezte be K\u00edn\u00e1ban a pekingi rep\u00fcl\u0151teret. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9p\u00fclet, formailag nem tekinthet\u0151 extr\u00e9mnek, de hasznos\u00edtani tudt\u00e1k az \u00faj kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeket. Az \u00e9p\u00fclet terveit algoritmikus m\u00f3dszerrel modellezt\u00e9k le. Sokkal egyszer\u0171bb, ha egy algoritmus gener\u00e1lja az oszloperd\u0151t, mintha egyes\u00e9vel rajzoln\u00e1k meg \u0151ket. R\u00e1ad\u00e1sul ezzel a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel parametrikuss\u00e1 v\u00e1lik a modell, ami azt jelenti, hogy az esetleges m\u00f3dos\u00edt\u00e1sok miatt nem kell \u00fajrarajzolni mindent, hanem az algoritmus \u00fajragener\u00e1lja az eg\u00e9szet. Teh\u00e1t nem okoz gondot, ha a tet\u0151 finom hull\u00e1mz\u00e1sa miatt nincs is k\u00e9t egyforma oszlop. A szerkezeti, h\u0151tani, cirkul\u00e1ci\u00f3s \u00e9s minden egy\u00e9b m\u00e9retez\u00e9s szimul\u00e1ci\u00f3kkal t\u00f6rt\u00e9nik. A tervez\u00e9s \u00e9s a kivitelez\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt lecs\u00f6kken az \u00fat, mivel az el\u0151regy\u00e1rt\u00e1s egy r\u00e9sze robotiz\u00e1lhat\u00f3. A kivitelez\u00e9s nagyr\u00e9szt \u00f6sszeszerel\u00e9st jelent.<\/p>\n

\"\"

Foster and Partners, Rep\u00fcl\u0151t\u00e9r, Peking, 2007<\/p><\/div>\n

A sors k\u00fcl\u00f6n\u00f6s fintora, hogy az Archicad magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szeti program szint\u00e9n velej\u00e9ig parametrikus. M\u00e1r 1984-ben az volt, amikor a t\u00f6bbi szoftverfejleszt\u0151 m\u00e9g azt sem tudta, hogy mi az a parametrikus szoftver. Az Archicad azonban egy m\u00e1s k\u00f6zegbe sz\u00fcletett bele, m\u00e1s a szeml\u00e9lete. Az Archicad a mai szoftverekhez k\u00e9pest pont ford\u00edtva m\u0171k\u00f6dik, ugyanis standard \u00e9p\u00edt\u00e9szeti elemekb\u0151l gener\u00e1l programk\u00f3dot. Felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s: ha ez a szoftver m\u00e1s k\u00f6zegben j\u00f6n l\u00e9tre, akkor ma Magyarorsz\u00e1g \u00e9p\u00edt\u00e9szeti nagyhatalom lenne?<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Bizony\u00e1ra meglep\u00f5dik, aki megn\u00e9zi a www.aadrl.net c\u00edm\u00fb weboldalt, vagy felkutatja a t\u00f6bbi angolsz\u00e1sz egyetem hallgat\u00f3inak mostans\u00e1g k\u00e9sz\u00fclt munk\u00e1it. Mi folyik itt? Mi ez a burj\u00e1nz\u00f3 forma-orgia? N\u00f6v\u00e9nyek m\u00f3dj\u00e1ra n\u00f6veked\u00f5, \u00f6nmagukat reproduk\u00e1l\u00f3 digit\u00e1lis \u00e9p\u00fcletek, melyekben DNS gyan\u00e1nt programk\u00f3d hat\u00e1rozza meg a form\u00e1t?<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":33955,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/601"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=601"}],"version-history":[{"count":13,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/601\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":44081,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/601\/revisions\/44081"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/33955"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=601"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=601"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=601"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}