{"id":623,"date":"2010-03-01T19:29:44","date_gmt":"2010-03-01T19:29:44","guid":{"rendered":"http:\/\/meonlinehu.web-server.hu\/?p=623"},"modified":"2021-12-30T23:17:45","modified_gmt":"2021-12-30T22:17:45","slug":"reneszansz-vilagkepek-kortars-ertelmezesek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/archivum\/2010-1\/reneszansz-vilagkepek-kortars-ertelmezesek\/","title":{"rendered":"Renesz\u00e1nsz (vil\u00e1g)k\u00e9pek \u2013 kort\u00e1rs \u00e9rtelmez\u00e9sek"},"content":{"rendered":"

Botticelli \/ Frankfurt, Staedel, 2009. november 13. \u2013 2010. febru\u00e1r 28.<\/strong><\/p>\n

Botticellit\u0151l Tizian\u00f3ig \/ Budapest, Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti, 2009. okt\u00f3ber 28. \u2013 2010. febru\u00e1r 14.<\/strong><\/p>\n

\"\"

Botticelli: Szent Zenobius \u00e9lete \u00e9s csod\u00e1i<\/p><\/div>\n

A k\u00e9t t\u00e1rlat az it\u00e1liai fest\u00e9szet nagy sz\u00e1zadait egyszerre id\u00e9zi. C\u00edm\u00fckben Botticellivel, aki 500 \u00e9ve, m\u00e1jus 17-\u00e9n halt meg. Frankfurt 40 m\u0171v\u00e9t \u00e1ll\u00edtja ki, s hozz\u00e1 40-et olyan kort\u00e1rsait\u00f3l, mint Verrocchio, Filippino Lippi, Pollaiuolo. Itthon az it\u00e1liai pikt\u00fara 130 f\u0151m\u0171v\u00e9b\u0151l alig n\u00e9h\u00e1ny Botticelli\u00e9, m\u00e9gis t\u00f6bb ez mint m\u00fazeumi marketing: a koncepci\u00f3 a (kor) m\u0171v\u00e9szet(\u00e9nek) embl\u00e9m\u00e1jak\u00e9nt l\u00e1ttatja fest\u00e9szet\u00e9t.<\/p>\n

A frankfurti t\u00e1rlat a renesz\u00e1nsz l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d gy\u00f6kereit, a budapesti ink\u00e1bb a folytat\u00e1st \u00e1ll\u00edtja f\u00f3kusz\u00e1ba. A saj\u00e1t k\u00e9pekhez mindk\u00e9t helyen olyan m\u00fazeumok k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zt\u00e9k a m\u0171veket, mint az Uffizi, a Louvre, a Berlini \u00e9s Drezdai Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1k, a Metropolitan, a Londoni- \u00e9s a Washingtoni National Gallery. N\u00e1lunk ezt az illusztris list\u00e1t a Prado \u00e9s a Galleria del Borghese is b\u0151v\u00edti \u2013 van mun\u00edci\u00f3 a k\u00e9t hasonl\u00f3an \u00e1tfog\u00f3 koncepci\u00f3hoz.<\/p>\n

A firenzei k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g aranykor\u00e1ban Botticelli k\u00fcl\u00f6nlegesen er\u0151s innovat\u00edv energi\u00e1val \u00faj\u00edtotta meg az \u00f3kori eredet\u0171 it\u00e1liai k\u00e9pi trad\u00edci\u00f3t. Az egyik forr\u00e1st nyilv\u00e1nval\u00f3an a bank\u00e1rcsal\u00e1db\u00f3l uralkod\u00f3 dinaszti\u00e1v\u00e1 n\u0151tt Mediciek \u2013 Giuliano \u00e9s Lorenzo il Magnifico \u2013 mec\u00e9n\u00e1stev\u00e9kenys\u00e9ge k\u00edn\u00e1lta. Egy m\u00e1sik forr\u00e1st \u201ea sz\u00e9p \u00e9s a j\u00f3\u201d eszm\u00e9ny\u00e9hez kapcsolt titokzatos n\u0151i sz\u00e9ps\u00e9g, Simonetta Vespucci jelenthetett, aki a hercegi \u201elovagi torn\u00e1k h\u00f6lgyek\u00e9nt\u201d elb\u0171v\u00f6lte az udvart \u00e9s m\u0171v\u00e9szeit, k\u00f6zt\u00fck Sandro Botticellit (1445-1510) is. Itthon Az emberarcok, angyalarcok<\/em> c. portr\u00e9-k\u00e9psorozat adja az egyik blokkot, a Staedelben Simonetta k\u00e9pm\u00e1sai adj\u00e1k a nyit\u00f3fejezetet. Sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek k\u00e9pv\u00e1ltozatai \u2013 lehetnek azok Madonna, angyal vagy antik mitol\u00f3giai istenn\u0151 alleg\u00f3ri\u00e1i \u2013 olyan ide\u00e1ll\u00e1 n\u0151ttek, melyek a portr\u00e9 m\u0171faj\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 400 \u00e9vben felvir\u00e1goztatt\u00e1k. A 19. sz\u00e1zadban egy most Frankfurtban is ki\u00e1ll\u00edtott k\u00e1mea nyak\u00e9k-plasztika von\u00e1sai alapj\u00e1n azonos\u00edtott\u00e1k a m\u00fazsa szem\u00e9ly\u00e9t. \u0150 a modellje a Primavera<\/em> vagy a V\u00e9nusz sz\u00fclet\u00e9se<\/em> aktfigur\u00e1inak is.<\/p>\n

A Minerva \u00e9s kentaur<\/em> c. (1498) ide\u00e1lk\u00e9p n\u0151alakj\u00e1ban is Simonett\u00e1ra lehet ismerni. E k\u00e9p a Medici tr\u00f3nterem ablak\/bej\u00e1rati ny\u00edl\u00e1sa (e szf\u00e9rikus szimb\u00f3lumra visszat\u00e9rek) felett f\u00fcgg\u00f6tt. A k\u00e9p m\u00e1sik alakja egy kentaur, testbesz\u00e9d\u00fcket \u00e9s melankolikus arckifejez\u00e9s\u00fcket a \u201etiszta szerelem\u201d szimb\u00f3lumak\u00e9nt \u00e9rtelmezik: \u00e9s a \u201eTerm\u00e9szet\u201d nyers erej\u00e9nek beh\u00f3dol\u00e1s\u00e1t Simonetta (Minerva\/Pallas Ath\u00e9n\u00e9) \u201eB\u00f6lcsess\u00e9ge\u201d el\u0151tt. A n\u0151alak feh\u00e9ren \u00e1ttetsz\u0151 (sz\u00fczess\u00e9g jelk\u00e9p) selyemruh\u00e1j\u00e1n ism\u00e9tl\u0151d\u0151 h\u00edmzett minta a Mediciek \u00fagynevezett \u201ediamant gy\u0171r\u0171j\u00e9t\u201d form\u00e1zza. A 3 egym\u00e1sba metsz\u0151d\u0151 k\u00f6r 7 k\u00f6rcikk-h\u00e1romsz\u00f6gre bomlik, amely a \u201ehetess\u00e9g\u201d \u00f6sszetett szimb\u00f3luma: t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a bolyg\u00f3kat jelk\u00e9pezi, k\u00f6z\u00e9pen a Nappal – s\u00falyvonalaik itt feh\u00e9r tollak. A tr\u00f3nterem egykori heraldikus z\u00e1r\u00f3k\u00f6v\u00e9t a firenzei Bargello-ban \u0151rzik. Az \u201earany-\u201d, ez\u00fcst-\u201d \u00e9s \u201e\u00e9rc-k\u00f6r\u00f6k\u201d szeleteihez az ezoterikus hagyom\u00e1nyok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szimb\u00f3lumokat rendelnek. Nem mellesleg: e jelk\u00e9p d\u00edsz\u00edti a r\u00f3mai Magyar Akad\u00e9mia Borromini tervezte palot\u00e1j\u00e1nak nagytermi mennyezetplasztik\u00e1j\u00e1t is (a s\u00falyvonalak itt l\u00e1ngpallosok), azt sejtetve, hogy a Falconierik szint\u00e9n firenzei bank\u00e1rokb\u00f3l lett r\u00f3mai \u00faj-nemes csal\u00e1dja – tal\u00e1n mag\u00e1val a k\u0151farag\u00f3b\u00f3l lett nagy \u00e9p\u00edt\u00e9sszel egy\u00fctt \u2013 tal\u00e1n egy hasonl\u00f3 neoplatonikus confraternit\u00e1snak lehettek tagjai, mint sz\u00e1z \u00e9vvel kor\u00e1bban a Mediciek. A most renov\u00e1lt magyar tulajdon\u00fa palota titk\u00e1val m\u00e1r nem kisebb r\u00f3mai \u00e9p\u00edt\u00e9szek foglalkoztak, mint M. Tafuri (Via Giulia<\/em>, 1965. 123. o.) \u00e9s P. Portoghesi (Borromini, analisi di un linguaggio<\/em> 1967. 175. o.). A magyar tud\u00f3sok e m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti ter\u00fcletet ma messzir\u0151l elker\u00fclik\u2026<\/p>\n

\"\"

Botticelli: Minerva \u00e9s Kentaur, az als\u00f3 sor k\u00e9t oldal\u00e1n a Medici-\u00e9rck\u00f6r\u00f6k \u00e9p\u00edt\u00e9szeti k\u00e9pe a firenzei Bargell\u00f3ban \u00e9s a r\u00f3mai Falconieri palot\u00e1ban<\/p><\/div>\n

A korszak fest\u0151i \u00e9s k\u00f6lt\u0151i (a k\u00e9t tev\u00e9kenys\u00e9g, pl. Leonard\u00f3n\u00e1l kieg\u00e9sz\u00edtette egym\u00e1st) gyakran \u00edrtak himnuszokat a Naphoz, \u00e9s sz\u00edv\u00fck el\u00e9rhetetlen h\u00f6lgy\u00e9hez is. A sz\u00e9pnek egyszerre volt jelk\u00e9pe az elvont \u00faj-platonikus geometria \u00e9s a h\u00fas-v\u00e9r n\u0151i test. Analitikus magyar\u00e1zat szerint a renesz\u00e1nsz f\u00e9nykor zseni\u00e1lis figur\u00e1i a tudom\u00e1ny ter\u00e9n racionalist\u00e1k voltak, \u00e1m a m\u0171v\u00e9szetek gyakorl\u00e1sakor irracion\u00e1lisan gondolkodtak (L. Venturi). Val\u00f3sz\u00edn\u0171bb magyar\u00e1zat az alkot\u00f3k magasabb fok\u00fa idealizmusa, amelyben egybeolvadt a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1g naturalisztikus megfigyel\u00e9se \u00e9s bels\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyeinek intuit\u00edv ismerete. Ut\u00f3bbi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s a mai specializ\u00e1l\u00f3dott diszcipl\u00edn\u00e1knak univerzalisztikus ellent\u00e9te. Ezt az \u201eeg\u00e9szt\u201d Italo Calvino \u00edgy \u00edrta k\u00f6r\u00fcl: \u201ea tagolatlan besz\u00e9d\u0171 term\u00e9szet az emberi besz\u00e9det is mag\u00e1ban foglalja\u201d.<\/p>\n

\u00c9ppen ezen a ponton tal\u00e1lkozik a k\u00e9t t\u00e1rlat koncepci\u00f3ja legink\u00e1bb. A budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s els\u0151 szekci\u00f3ja, Az eszm\u00e9ny testet \u00f6lt<\/em> \u00edgy fogalmaz: \u201eparadoxonnak t\u0171nik, a m\u0171v\u00e9szet gyakorlat\u00e1ban m\u00e9gis testet lehets\u00e9ges volt: a term\u00e9szeth\u0171s\u00e9g \u00e9s az eszm\u00e9ny\u00edt\u00e9s egyszerre jut el m\u00e1s, magasabb szintre.\u201d (kur.: T\u00e1trai Vilmos) Az itthoni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik kulcsm\u0171ve Giovanni Bellini Angyali \u00fcdv\u00f6zlet<\/em> sz\u00e1rnyasolt\u00e1r k\u00e9p-p\u00e1rja (1510) a k\u00e9p a k\u00e9pben archet\u00edpus\u00e1val erre mutat p\u00e9ld\u00e1t: el\u0151ter\u00e9ben van a transzcendens f\u0151t\u00e9ma, m\u00edg a festett \u00e9p\u00edt\u00e9szeti ablakkeret t\u00faloldal\u00e1n, egy szinte 20. sz\u00e1zadi expresszionista t\u00e1jr\u00e9szlet, a f\u00f6ldi vil\u00e1g-szf\u00e9ra jelk\u00e9pe. A szf\u00e9r\u00e1k k\u00f6zti \u00e1tt\u00f6r\u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti form\u00e1ban megfogalmazott poz\u00edci\u00f3ja hasonl\u00f3 a Botticelli tond\u00f3j\u00e1n \u2013 M\u00e1ria gyermek\u00e9vel \u00e9s k\u00e9t angyallal<\/em> (1490) -, de Szent \u00c1goston<\/em> (1510) k\u00e9p\u00e9n is megjelenik. Ut\u00f3bbin az ablakkeretbe foglalt s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g az elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9s szimb\u00f3luma. A frankfurti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Botticelli Angyali \u00fcdv\u00f6zlet<\/em>e (1481) a Bellini-k\u00e9p el\u0151zm\u00e9nye. Botticelli viszont a k\u00fcls\u0151 t\u00e9m\u00e1t mennyei t\u00e1jk\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolja, ennek szf\u00e9rikus-ny\u00edl\u00e1sa\/d\u00edszes k\u0151faragott \u00e9p\u00edt\u00e9szeti kerete a \u201eSzent k\u00f6nyv\u201d d\u00edszk\u00f6t\u00e9sek\u00e9nt hat.<\/p>\n

Ez a hol geometrikus, hol d\u00edsz\u00edtett id\u00e9z\u0151jel \u00fajra \u00e9s \u00fajra felt\u0171nik Botticellin\u00e9l, de a legt\u00f6bb Madonna-k\u00e9pen \u00e9s prof\u00e1n-portr\u00e9n \u00fagy alakul \u00e1t, hogy d\u00edsz n\u00e9lk\u00fcl csak egyszer\u0171 k\u00e9k eget, az \u00e9teri semmit fogja keretbe, a \u201etisztas\u00e1g, a sz\u00e9p \u00e9s a j\u00f3, a magasabb vil\u00e1gok\u201d szimb\u00f3lum\u00e1t. Botticelli Kir\u00e1lyok im\u00e1d\u00e1sa<\/em> c. k\u00e9p\u00e9n a j\u00e1szol feletti \u00e9gbolt neutr\u00e1lis k\u00e9kben ugyanazok az angyalok\/nimf\u00e1k lebegik k\u00f6r\u00fcl a mennyek kapuj\u00e1ul festett felh\u0151-opeiont, mint akik a Primavera<\/em> vagy a V\u00e9nusz sz\u00fclet\u00e9se<\/em> f\u0151alakjai k\u00f6r\u00fcl is megjelennek. Az im\u00e1d\u00e1s-k\u00e9p opeion feletti aranyszf\u00e9r\u00e1ja a fels\u0151bb Mennyorsz\u00e1g fokoz\u00e1s-jele. A M\u00e1ria megkoron\u00e1z\u00e1s\u00e1<\/em>t (1498) is ilyen aranyszf\u00e9ra fedi. A mennyei \u00e9p\u00edt\u00e9szet defin\u00edci\u00f3j\u00e1nak felfoghat\u00f3 felh\u0151-architekt\u00fara v\u00edzi\u00f3j\u00e1ban az architekt\u00fara a f\u00f6ldi racion\u00e1lis t\u00e9nyek vil\u00e1g\u00e1hoz \u00e9pp\u00fagy hozz\u00e1tartoz\u00f3 kulcsszerepet kapott, mint a transzcendens vil\u00e1ghoz tartoz\u00f3 k\u00e9pletekben. Alberti ezt \u00fagy fogalmazta meg: \u201ea m\u0171v\u00e9szetben az \u00faj\u00edt\u00e1s \u00e9s a sz\u00e1nd\u00e9k egyar\u00e1nt a k\u00e9pzeletben gy\u00f6kerezik, hogy azut\u00e1n mindkett\u0151 az \u00e9rtelemnek \u00e9s a tudom\u00e1nynak vettess\u00e9k al\u00e1.\u201d (in Charles de Tolnay: Teremt\u0151 g\u00e9niuszok<\/em>, Gondolat, 1987)<\/p>\n

Alberti olyasmit fogalmaz meg, ami a renesz\u00e1nsz m\u0171v\u00e9szet\u00e9t a 20. sz. m\u0171v\u00e9szeti avantg\u00e1rddal ak\u00e1r anal\u00f3gi\u00e1ban l\u00e1ttatja. Ha a 20. sz\u00e1zadb\u00f3l \u00e1tl\u00e9p\u00fcnk a m\u00e1ba, \u00e9s Alberti gondolat\u00e1ban a \u201em\u0171v\u00e9szetet\u201d az \u201e\u00e9p\u00edt\u00e9szet\u201d fogalm\u00e1ra cser\u00e9lj\u00fck, akkor hasonl\u00f3 eredm\u00e9nyre juthatunk, mint Perneczky G\u00e9za – szerinte m\u00e1ra a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek elvesz\u00edtett\u00e9k \u00e1rtatlans\u00e1gukat, \u00e9s csak az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u0151riz valamit az avantg\u00e1rd magasabb, tiszta szellem\u00e9b\u0151l.<\/p>\n

Szeg\u0151 Gy\u00f6rgy<\/p>\n

\"\"

Bellini: Angyali \u00fcdv\u00f6zlet<\/p><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A k\u00e9t t\u00e1rlat az it\u00e1liai fest\u00e9szet nagy sz\u00e1zadait egyszerre id\u00e9zi. Frankfurt 40 m\u0171v\u00e9t \u00e1ll\u00edtja ki, s hozz\u00e1 40-et olyan kort\u00e1rsait\u00f3l, mint Verrocchio, Filippino Lippi, Pollaiuolo. Itthon az it\u00e1liai pikt\u00fara 130 f\u0151m\u0171v\u00e9b\u0151l alig n\u00e9h\u00e1ny Botticelli\u00e9, a koncepci\u00f3 a (kor) m\u0171v\u00e9szet(\u00e9nek) embl\u00e9m\u00e1jak\u00e9nt l\u00e1ttatja fest\u00e9szet\u00e9t.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":624,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[35],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/623"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=623"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/623\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":44245,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/623\/revisions\/44245"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/624"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=623"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=623"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=623"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}