{"id":628,"date":"2010-03-01T19:49:16","date_gmt":"2010-03-01T19:49:16","guid":{"rendered":"http:\/\/meonlinehu.web-server.hu\/?p=628"},"modified":"2021-12-30T23:17:54","modified_gmt":"2021-12-30T22:17:54","slug":"setalo-varosok-helyett-setalo-utcak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/archivum\/2010-1\/setalo-varosok-helyett-setalo-utcak\/","title":{"rendered":"S\u00e9t\u00e1l\u00f3 v\u00e1rosok helyett s\u00e9t\u00e1l\u00f3 utc\u00e1k?"},"content":{"rendered":"

A R\u00e1day utca, mint \u201ekult2<\/sup>ucca\u201d<\/strong><\/p>\n

\"\"

Ron Herron: S\u00e9t\u00e1l\u00f3 v\u00e1ros, 1964<\/p><\/div>\n

\"\"<\/p>\n

A s\u00e9t\u00e1l\u00f3utca m\u00e9g nem \u201es\u00e9t\u00e1l\u00f3 utca\u201d. Az el\u0151bbi k\u00f6zismert p\u00e9ld\u00e1ja a pesti V\u00e1ci utca, az ut\u00f3bbi tudtommal m\u00e9g nem igaz\u00e1n val\u00f3sult meg, viszont tervek \u00e9s elm\u00e9letek form\u00e1j\u00e1ban valamikor az 1960-as \u00e9vek elej\u00e9n m\u00e1r k\u00f6rvonalaz\u00f3dott egyr\u00e9szt a szitu\u00e1cionist\u00e1k, m\u00e1sr\u00e9szt az Archigram k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n. Tal\u00e1n Constant Nieuwenhuys \u00daj Babilon<\/em>ja \u00e9s Ron Herron S\u00e9t\u00e1l\u00f3 V\u00e1ros<\/em>a lehetne most a k\u00e9t krist\u00e1lyosod\u00e1si centrum, amelyek jelk\u00e9pesen \u00e9s allegorikusan is t\u00fckr\u00f6zik a \u201en\u00e9metalf\u00f6ldi\u201d szitu\u00e1cionist\u00e1k \u00e9s az \u201eangol\u201d modernist\u00e1k n\u00e9mik\u00e9pp elt\u00e9r\u0151, m\u00e9gis egyk\u00e9nt forradalmi elk\u00e9pzel\u00e9seit. A dadaista \u00e9s a futurista gy\u00f6kerek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gei ellen\u00e9re mindk\u00e9t csoport a falanx-szer\u0171, statikus modernizmus kritik\u00e1jak\u00e9nt a mozg\u00e1s \u00e9tosz\u00e1ra \u00e9p\u00edtett. A n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt\u00fck \u201ecsak\u201d annyi, hogy a szitu\u00e1cionist\u00e1k elk\u00f6telezett, antikapitalista ideol\u00f3gi\u00e1t vallottak maguk\u00e9nak, m\u00edg az Archigram \u00e9p\u00edt\u00e9szei l\u00e1tsz\u00f3lag hittek a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s a liber\u00e1lis fogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalom ut\u00f3pi\u00e1iban. A S\u00e9t\u00e1l\u00f3 V\u00e1ros<\/em> \u00edgy a kibernetika \u00e9s a robotika forradalm\u00e1nak idej\u00e9n mag\u00e1t az architekt\u00far\u00e1t mozgatta meg, a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben, hatalmas teleszk\u00f3pos l\u00e1bakkal, az angol humort sem mell\u0151zve.[1]<\/a> Az \u00daj Babilon<\/em> viszont a v\u00e1rosi t\u00e9r azon kreat\u00edv felhaszn\u00e1l\u00e1sa fel\u00e9 terelte az egyre ink\u00e1bb passzivit\u00e1sba s\u00fcpped\u0151 fogyaszt\u00f3kat, amely a kult\u00faratudom\u00e1nyban k\u00e9s\u0151bb Michel de Certeau nev\u00e9vel forrt \u00f6ssze.[2]<\/a> A francia t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz (egyben pszichoanalitikus \u00e9s teol\u00f3gus!) ugyanis a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 terek \u00e9s term\u00e9kek egy\u00e9ni, kreat\u00edv felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ban v\u00e9lte felfedezni a k\u00e9s\u0151-kapitalista polg\u00e1r egyetlen relev\u00e1ns szabads\u00e1gi fok\u00e1t.[3]<\/a> A \u201es\u00e9t\u00e1l\u00f3 utca\u201d teh\u00e1t egy olyasfajta interakt\u00edv spekt\u00e1kulum lehetne a v\u00e1rosi t\u00e9rben, amely a nyilv\u00e1nval\u00f3 \u00fczleti \u00e9rdekeket egy t\u00e1gabb \u00e9s izgalmasabb (persze z\u00f6m\u00e9ben virtu\u00e1lis) kontextusba helyezn\u00e9, \u00e9s a fogyaszt\u00e1s ord\u00edt\u00f3 szempontjain t\u00fal megk\u00eds\u00e9reln\u00e9 \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni a kultur\u00e1lis identit\u00e1s meg\u00e9l\u00e9s\u00e9nek egy\u00e9b lehet\u0151s\u00e9geit is.[4]<\/a> Vagyis a turist\u00e1kat k\u00f3borl\u00e1sra ingereln\u00e9, a helyieket pedig arra, hogy intenz\u00edvebben kihaszn\u00e1lj\u00e1k a v\u00e1ros k\u00edn\u00e1lta szabadid\u0151s tev\u00e9kenys\u00e9geket.<\/p>\n

\"\"

Constant Nieuwenhuys: \u00daj Babilon, 1959-74<\/p><\/div>\n

\"\"<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A szitu\u00e1cionist\u00e1k fel\u0151l n\u00e9zve a \u201ekult2<\/sup>ucca\u201d kettese egyr\u00e9szt azt jel\u00f6li, hogy a R\u00e1day utca m\u00e1r ma is kultucca, de tal\u00e1n nem teljesen \u00fagy, ahogy a p\u00e1ly\u00e1zat ki\u00edr\u00f3i azt legmer\u00e9szebb \u00e1lmaikban elk\u00e9pzelt\u00e9k, m\u00e1sr\u00e9szt arra is utalhat, hogy nem szimpl\u00e1n az eddigi fejleszt\u00e9sek m\u00e1sodik \u00fctem\u00e9re lenne sz\u00fcks\u00e9g.[5]<\/a> Igaz ugyan, hogy a R\u00e1day utc\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le gal\u00e9ri\u00e1k (pl. Apropodium, R\u00e1day K\u00e9pesh\u00e1z, 2B, Videospace) form\u00e1j\u00e1ban ma is jelen van a kult\u00fara, de az jelleg\u00e9ben \u00e9s t\u00f6meg\u00e9ben ink\u00e1bb fogyaszt\u00f3i kult\u00fara, vagyis az utca \u00f6sszk\u00e9p\u00e9t \u00e9s hangulat\u00e1t ink\u00e1bb az \u00e9ttermek \u00e9s a k\u00e1v\u00e9z\u00f3k hat\u00e1rozz\u00e1k meg, nem pedig a Videospace vagy \u00e9ppen a K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r Reform\u00e1tus Egyetem. \u00cdgy valahol \u00e9rthet\u0151 \u00e9s \u00f6rvendetes is lenne, ha megsz\u00fcletne a 2.0-s verzi\u00f3, amely \u00faj szintre emeln\u00e9 mag\u00e1t az utc\u00e1t, \u00e9s tal\u00e1n a kult\u00fara fogalm\u00e1t is.<\/p>\n

Ez az \u00faj szint persze j\u00f3szerivel csup\u00e1n virtu\u00e1lis lehet, hiszen az utca alapvet\u0151 homlokzati k\u00e9p\u00e9nek \u00e1ttervez\u00e9s\u00e9r\u0151l, vagy \u00e9ppen a b\u00e9rlem\u00e9nyek arculat\u00e1nak \u00e1tszab\u00e1s\u00e1r\u00f3l nem nagyon lehet sz\u00f3, viszont az inform\u00e1ci\u00f3s szupersztr\u00e1da, \u00e9s az egyre vizu\u00e1lisabb elektronikus kult\u00fara kiv\u00e1l\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g arra, hogy elfeledett kultur\u00e1lis ir\u00e1nyokba vezess\u00fck a v\u00e1roslak\u00f3kat. De az igazi persze az lenne, ha ez a bizonyos \u201earculat-felvarr\u00e1s\u201d (egyfajta facelift teh\u00e1t) a design \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szet sz\u0171k hat\u00e1rmezsgy\u00e9j\u00e9n, az utcai \u201ekieg\u00e9sz\u00edt\u0151k\u201d t\u00e1rgyi vil\u00e1g\u00e1ban m\u00e9giscsak megval\u00f3sulna. Vagyis az lenne \u00fcdv\u00f6s, ha v\u00e9gre lehetne hajtani egyfajta plasztikai forradalmat a kultucca mai jellegtelen, z\u00f6ldes-semmilyen, historiz\u00e1l\u00f3-kov\u00e1csoltvas vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1ban, ami interakt\u00edv \u00e9p\u00edt\u00e9szetk\u00e9nt szinte k\u00e9zen fogn\u00e1 az embereket, \u00e9s kivezetn\u00e9 \u0151ket abb\u00f3l az egyre funkcion\u00e1lisabb\u00e1 (\u00e9s a kirakatok tekintet\u00e9ben egyre tolakod\u00f3bban giccsess\u00e9 v\u00e1l\u00f3) v\u00e1rosi t\u00e9rb\u0151l, amellyel kapcsolatban egy francia antropol\u00f3gus, Marc Aug\u00e9 vezette be a non-lieu, azaz a nem-hely fogalm\u00e1t. Ezek locus classicusai term\u00e9szetesen nem a belv\u00e1rosi s\u00e9t\u00e1l\u00f3utc\u00e1k, hanem a szellemtelen k\u00fclv\u00e1rosi bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpontok, amelyek \u00e1tmeneti, tranzit tereknek k\u00e9sz\u00fcltek: vagyis modern funkcionalizmus jellemzi \u0151ket, szem\u00e9lyes t\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s \u00e1t\u00e9lhet\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelem n\u00e9lk\u00fcl.[6]<\/a> A mi k\u00f6rny\u00e9k\u00fcnk\u00f6n azonban P\u00e1rizst\u00f3l elt\u00e9r\u0151en ez nem puszt\u00e1n egy perif\u00e9ri\u00e1lis jelens\u00e9g buta teszk\u00f3kkal \u00e9s semmilyen lak\u00f3parkokkal, hiszen Budapestet meglehet\u0151sen brut\u00e1lisan kezdik uralni a belter\u00fcleteken d\u00edszelg\u0151, hidegen unalmas, modernista pl\u00e1z\u00e1k \u00e9s iroda\u00e9p\u00fcletek (a K\u00e1lvin-t\u00e9ren is van egy, ugye), \u00edgy tal\u00e1n nem \u00e1rtalmas felh\u00edvni arra a figyelmet, hogy a szitu\u00e1cionist\u00e1k \u00e1ltal oly h\u0151n ut\u00e1lt v\u00e1rosi spekt\u00e1kulum lehetne ak\u00e1r egy fokkal lelkesebb \u00e9s szellemesebb is.<\/p>\n

A \u201ekult2<\/sup>ucca\u201d-p\u00e1ly\u00e1zaton a l\u00e9lek \u00e9s a szellem m\u00e1r le is aratta els\u0151 gy\u0151zelmeit, a zs\u0171ri ugyanis olyan p\u00e1lyam\u0171veket r\u00e9szes\u00edtett els\u0151 d\u00edjban, amelyek a R\u00e1day utca \u00e9s t\u00e1gabban a Bels\u0151-Ferencv\u00e1ros (m\u00e9g t\u00e1gabban Magyarorsz\u00e1g) t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g\u00e9re \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti m\u00faltj\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1ltak, mik\u00f6zben arra is hangs\u00falyt helyeztek, hogy a ker\u00fclet \u00e9lhet\u0151bb\u00e9, \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3bb\u00e1 \u00e9s z\u00f6ldebb\u00e9 v\u00e1ljon.[7]<\/a> Angyal Andrea els\u0151 d\u00edjas terve p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00f6rt\u00e9neti s\u00e9t\u00e1k (szecesszi\u00f3, eklektika, modernizmus, barokk \u2013 b\u00e1r csak egy ilyen \u00e9p\u00fclet van az eg\u00e9sz k\u00f6rny\u00e9ken) kijel\u00f6l\u00e9s\u00e9n \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9n t\u00fal a bels\u0151 udvarok passz\u00e1zs-szer\u0171 megnyit\u00e1s\u00e1val \u00e9s parkos\u00edt\u00e1s\u00e1val vinne dinamik\u00e1t \u00e9s hangulatot a negyed \u00e9let\u00e9be. A m\u00e1sik els\u0151 d\u00edjas, Frischmann Judit pedig kifejezetten a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s kult\u00fara, a hazai irodalom \u00e9s kreativit\u00e1s k\u00e9t jeles alakj\u00e1ra, Rubik Ern\u0151re \u00e9s R\u00e1day Gedeonra \u00e9p\u00edtette p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1t. A nemzeti identit\u00e1sra \u00e9s kult\u00far\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 reflexi\u00f3n t\u00fal a zs\u0171ri az\u00e9rt is elismer\u00e9sben r\u00e9szes\u00edtette a tervezetet, mivel sz\u00e1mos j\u00f3 \u00f6tletet dolgozott ki a street branding \u00e9s a design tekintet\u00e9ben, m\u00e9ghozz\u00e1 a Rubik-kocka egys\u00e9ges arculatt\u00e1 form\u00e1l\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl. A p\u00e1ly\u00e1z\u00f3 ugyanis st\u00edlusos utcai kieg\u00e9sz\u00edt\u0151ket, szemeteseket, padokat, vir\u00e1gl\u00e1d\u00e1kat, inform\u00e1ci\u00f3s paneleket \u00e9s kocka-elemekre boml\u00f3 napf\u00e9nytet\u0151-architekt\u00far\u00e1t is tervezett az utc\u00e1ba. Ez persze annak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a p\u00e1ly\u00e1zati ki\u00edr\u00e1s, illetve az ahhoz mell\u00e9kelt, \u00e9s azt megalapoz\u00f3 fejleszt\u00e9si koncepci\u00f3 (Szeg\u0151 Gy\u00f6rgy \u00e9s Orb\u00e1n Gy\u00f6rgy munk\u00e1ja) m\u00e1r maga is igen komolyan meghat\u00e1rozta a tervez\u00e9s \u00e9s a fejleszt\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1t.[8]<\/a> A fejleszt\u00e9si koncepci\u00f3 els\u0151dleges c\u00e9lja, mondjuk \u00fagy, urbanisztikai jelleg\u0171, \u00e9s legink\u00e1bb a \u201elass\u00fa v\u00e1ros\u201d fogalm\u00e1val f\u00e9mjelezhet\u0151. A c\u00e9l egyr\u00e9szt a forgalom csillap\u00edt\u00e1sa, \u00e9s a s\u00e9t\u00e1l\u00f3utc\u00e1k s\u00e9t\u00e1l\u00f3 \u00f6vezetekk\u00e9 b\u0151v\u00edt\u00e9se, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a v\u00e1ros jelent\u0151s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9s kultur\u00e1lis elemeinek h\u00e1l\u00f3zatos \u00f6sszekapcsol\u00e1sa, egyfajta \u201egyalogos-sz\u00f6vet\u201d kialak\u00edt\u00e1sa. A m\u00e1sik meghat\u00e1roz\u00f3 \u00f6sszetev\u0151 ennek a h\u00e1l\u00f3zatnak a vizu\u00e1lis megjelen\u00edt\u00e9se, amely nem egy szimpla arculattervez\u00e9s (street branding), hanem egy k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ig\u00e9ny\u0171 t\u00e9rplasztikai (utcab\u00fator \u00e9s infoplasztika) sz\u00f6ved\u00e9k l\u00e9trehoz\u00e1sa, amelyhez Szeg\u0151\u00e9k a kiindul\u00f3pontot is megadt\u00e1k Hans Hollein 1972-es m\u00fcncheni Olimpiai Faluj\u00e1val.<\/p>\n

Ezen t\u00fal, \u00e9s igen helyesen, Szeg\u0151 \u00e9s Orb\u00e1n arra is r\u00e1mutat, hogy a \u201ekult\u201d nem csak a kult\u00fara szlenges r\u00f6vid\u00edt\u00e9se lehet, hanem a kultikus jelent\u00e9s\u00e1rnyalatai is megjelenhetnek benne. Persze n\u00e1lunk m\u00e1r az is nagy sz\u00f3 lenne, ha a R\u00e1day utca arculat\u00e1ban \u00e9s \u00f6sszek\u00f6t\u0151 szerep\u00e9ben, mondhatni \u201es\u00e9t\u00e1ltat\u00f3\u201d funkci\u00f3j\u00e1ban valamik\u00e9ppen megjelenne a k\u00f6rny\u00e9k k\u00e9t legmark\u00e1nsabb kultur\u00e1lis k\u00f6zpontja, a Lechner \u00d6d\u00f6n tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, \u201eszecesszi\u00f3s\u201d Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e9s a Kas Oosterhuis l\u00e1tv\u00e1nytervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fcl\u0151, hipermodern, organikus CET, amelyek t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben is el\u00e9g j\u00f3l kijel\u00f6lik a ter\u00fclet hat\u00e1rait. A kultikus t\u00e9nyez\u0151k viszont enn\u00e9l j\u00f3val \u00f6sszetettebbek a K\u00e1lvin t\u00e9ri reform\u00e1tus templommal, a K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r Reform\u00e1tus Egyetemmel \u00e9s a hozz\u00e1kapcsol\u00f3d\u00f3 Biblia M\u00fazeummal, Ybl Mikl\u00f3s neog\u00f3tikus, Bak\u00e1ts t\u00e9ri katolikus templom\u00e1val (Assisi Szent Ferencnek szentelve), tov\u00e1bb\u00e1 a P\u00e1va utcai zsinag\u00f3g\u00e1val \u00e9s Holokauszt Eml\u00e9kk\u00f6zponttal (a zsinag\u00f3ga Baumhorn Lip\u00f3t tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt az 1920-as \u00e9vekben, az eml\u00e9kk\u00f6zpont pedig M\u00e1nyi Istv\u00e1n koncepci\u00f3ja alapj\u00e1n a 2000-es \u00e9vekben). Ez a bizonyos kultur\u00e1lis soksz\u00edn\u0171s\u00e9g azonban nem igaz\u00e1n tudta \u00e1thatni a terveket. A kultikus, vall\u00e1sos szf\u00e9ra ugyanis legf\u00f6ljebb az infotainment r\u00e9szek\u00e9nt, t\u00f6bbnyire egy bizonyos sz\u00ednk\u00e9nt jelent meg a lehets\u00e9ges szabadid\u0151s \u00fatvonalak spektrum\u00e1ban, amely ekk\u00e9nt sajnos elveszett a sz\u00f3rakoz\u00e1s, az \u00e9ttermek \u00e9s a k\u00e1v\u00e9z\u00f3k am\u00fagy is zajos vil\u00e1g\u00e1ban. Ehhez az is hozz\u00e1j\u00e1rult, hogy az egyes tervekben arctalan (vesd \u00f6ssze a kor\u00e1bban eml\u00edtett \u201enem-hely\u201d ideol\u00f3gia-kritik\u00e1j\u00e1val), uf\u00f3-szer\u0171 infoplasztik\u00e1k, vagy \u00e9ppen g\u00f6mb\u00f6s-atomos arculattervek jelentek meg an\u00e9lk\u00fcl, hogy teszem azt, utaltak volna a magfizika magyar nagyjaira, jeles\u00fcl Szil\u00e1rd Le\u00f3ra vagy Wigner Jen\u0151re. Az effajta arculattervek k\u00f6z\u00fcl emelkedett ki a Rubik-kock\u00e1s design, amely viszont formavil\u00e1g\u00e1ban t\u0171nik egyr\u00e9szt egy kiss\u00e9 t\u00fal modernist\u00e1nak, m\u00e1sr\u00e9szt pedig egy kiss\u00e9 t\u00fal retr\u00f3nak. A ker\u00fclet historiz\u00e1l\u00f3 \u00f6sszk\u00e9p\u00e9hez valahogy jobban illene az \u201einda\u201d fant\u00e1zian\u00e9vvel ell\u00e1tott t\u00e9r-architekt\u00fara, amely kiv\u00e1l\u00f3an \u00e9s mark\u00e1nsan f\u0171zn\u00e9 \u00f6ssze nem csak a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le funkci\u00f3kat ny\u00fajt\u00f3 v\u00e1rosi tereket, de az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum sz\u00e1zadfordul\u00f3s historizmus\u00e1t \u00e9s a CET hi-tech l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1g\u00e1t is, r\u00e1ad\u00e1sul \u00fagy, hogy jelleg\u00e9ben \u00e9s st\u00edlus\u00e1ban sokkal jobban illeszkedne a R\u00e1day utc\u00e1t belak\u00f3 fiatalok technofil \u00edzl\u00e9svil\u00e1g\u00e1hoz.[9]<\/a> A hi-tech l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1g kialak\u00edt\u00e1sa am\u00fagy \u2013 a digit\u00e1lis ornamentika \u00faj ig\u00e9nyeinek \u00e9s lehet\u0151s\u00e9geinek megfelel\u0151en \u2013 a p\u00e1ly\u00e1zat ki\u00edr\u00e1s\u00e1ban is alapvet\u0151 szempont volt a \u201eled-falak, vet\u00edt\u0151fel\u00fcletek, k\u00e9perny\u0151fr\u00edzek, l\u00e9zervet\u0151k \u00e9s audio spotlight centrumok\u201d elektronikus horizontj\u00e1nak kijel\u00f6l\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n

Az elektronikus horizont \u201epadl\u00f3ba \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n\u201d t\u00fal a zs\u0171ri tal\u00e1n interaktivit\u00e1sa miatt d\u00edjazta azt a p\u00e1ly\u00e1zatot, amely t\u00e9rburkol\u00f3-elemek kivil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1val kapcsoln\u00e1 \u00f6ssze a \u201eR\u00e1day-negyed\u201d k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gait \u00e9s kultur\u00e1lis tereit. Csern\u00e1tony Fanni \u00e9s Ferth T\u00edmea ugyanis a tervezet r\u00e9szek\u00e9nt \u2013 egy kisfilm tan\u00fas\u00e1ga szerint \u2013 a szitu\u00e1cionist\u00e1k k\u00e9sei \u00f6r\u00f6k\u00f6sek\u00e9nt kicsi, s\u00e1rga, \u00f6ntapad\u00f3s c\u00e9dul\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tesztelte le a v\u00e1roslak\u00f3k interaktivit\u00e1s\u00e1t, kreativit\u00e1s\u00e1t \u00e9s j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g\u00e1t. A k\u00eds\u00e9rlet siker\u00e9b\u0151l pedig azt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st vont\u00e1k le, hogy a v\u00e1rosi t\u00e9r haszn\u00e1l\u00f3i bizony sz\u00edvesen k\u00f6vetn\u00e9k a r\u00e1juk reag\u00e1l\u00f3 vil\u00e1g\u00edt\u00e1s \u201eutas\u00edt\u00e1sait\u201d, mely k\u00f6vetkeztet\u00e9ssel kapcsolatban a c\u00e9lracionalit\u00e1s mai vil\u00e1g\u00e1ban \u00e9n az\u00e9rt szkeptikus lenn\u00e9k. A hi-tech elemek alkalmaz\u00e1s\u00e1ra \u2013 Szeg\u0151\u00e9k el\u0151tanulm\u00e1nyon t\u00fal \u2013 az is b\u00e1tor\u00edthatta a p\u00e1ly\u00e1z\u00f3kat, hogy a Duna-parti CET p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1t az ONL \u00e9p\u00edt\u00e9sziroda terve nyerte meg, amelynek r\u00f6vid\u00edt\u00e9se Kas Oosterhuis mellett a magyar l\u00e1tv\u00e1nytervez\u0151, L\u00e9n\u00e1rd Ilona nev\u00e9t takarja. Oosterhuis pedig ma a digit\u00e1lis, nem-standard, parametrikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet[10]<\/a> egyik legjelent\u0151sebb figur\u00e1ja. \u00cdgy a Hessing Cockpithez hasonl\u00f3, hull\u00e1mz\u00f3, ac\u00e9l-\u00fcveg \u201eb\u00e1lna\u201d fog majd besimulni a k\u00f6zrakt\u00e1rak 19. sz\u00e1zadi, neorenesz\u00e1nsz \u00e9p\u00fclett\u00f6mbjei k\u00f6z\u00e9. A CET am\u00fagy a Central European Time r\u00f6vid\u00edt\u00e9se \u00e9s egy nagym\u00e9ret\u0171 kultur\u00e1lis centrumot fogadna mag\u00e1ba, mik\u00f6zben maga is egyfajta m\u0171alkot\u00e1sk\u00e9nt, \u201elandmark\u201d-t\u00edpus\u00fa \u00e9p\u00edtm\u00e9nyk\u00e9nt funkcion\u00e1lna. A l\u00e1tv\u00e1nytervek szerint a mi k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai b\u00e1ln\u00e1nk is valahogy \u00fagy illeszkedne be Budapest alapvet\u0151en historiz\u00e1l\u00f3 v\u00e1rosk\u00e9p\u00e9be, ahogy egy m\u00e1sik megval\u00f3sult ut\u00f3pia, Peter Cook (az Archigram egyik alap\u00edt\u00f3ja) \u00e9s Colin Fournier bar\u00e1ts\u00e1gos idegennek bec\u00e9zett \u201ek\u00e9k b\u00e1ln\u00e1ja\u201d teszi ezt Graz Kunsthaus-ak\u00e9nt. A budapesti b\u00e1lna egy\u00fattal annak is egy \u00fajabb bizony\u00edt\u00e9ka lehet, hogy mik\u00e9nt realiz\u00e1l\u00f3dhatnak a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p korszak\u00e1ban a hatvanas \u00e9vek futurista tervei: a s\u00e9t\u00e1l\u00f3 v\u00e1ros ugyan m\u00e9g mindig a sci-fi birodalm\u00e1ba tartozik, viszont az \u201eintelligens\u201d, interakt\u00edv, mozg\u00f3k\u00e9pes fel\u00fcletek m\u00e1r megval\u00f3s\u00edthat\u00f3k, ami ugye annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy m\u00e1ra alapvet\u0151 r\u00e9szeiv\u00e9 v\u00e1ltak annak, amit Guy Debord integr\u00e1lt spekt\u00e1kulumnak nevezett, de mi h\u00edvhatjuk eg\u00e9szen egyszer\u0171en sz\u00f3rakoztat\u00f3iparnak is.<\/p>\n

De vajon mi a helyzet a szitu\u00e1cionist\u00e1k \u00e1lmaival, p\u00e9ld\u00e1ul az amat\u0151r \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e9s fest\u0151 Constant Nieuwenhuys \u00daj Babilon<\/em>j\u00e1val? A kilencvenes \u00e9vek abba az ir\u00e1nyba mutatott, hogy a szitu\u00e1cionista \u00e9letforma az antiglobalista aktivizmus feler\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9vel bizony r\u00e9sze lesz annak a spekt\u00e1kulumnak, melyet oly kem\u00e9nyen kritiz\u00e1lt. Az mindenesetre bizonyos, hogy a szitu\u00e1cionist\u00e1k egyes\u00fclt urbanisztikai szeml\u00e9lete napjainkban renesz\u00e1nsz\u00e1t \u00e9li, mik\u00f6zben alapvet\u0151 politikai c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seik j\u00f3t\u00e9kony z\u00e1r\u00f3jelbe ker\u00fcltek.[11]<\/a> Vagyis \u00e9ppen az mer\u00fclt feled\u00e9sbe, hogy a Homo Ludens sz\u00e1m\u00e1ra kialak\u00edtott kaotikus, babiloni \u00e9lett\u00e9r egykoron nem is annyira technikai, mint ink\u00e1bb politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi ut\u00f3piak\u00e9nt funkcion\u00e1lt. \u00daj Babilon<\/em> modernista alapsz\u00f6vete ma m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u0171nik forradalminak, s\u0151t formavil\u00e1g\u00e1t m\u00e1ra rendesen t\u00falterhelt\u00e9k a megval\u00f3sult nem-helyek embertelen architekt\u00far\u00e1i; a Homo Ludens viszont \u2013 a maga korl\u00e1tolt \u00e9s ir\u00e1ny\u00edtott form\u00e1j\u00e1ban \u2013 meghat\u00e1roz\u00f3 helyre ker\u00fclt a kapitalista spekt\u00e1kulum im\u00e1zs-fogyaszt\u00f3jak\u00e9nt. De a legnagyobb paradoxon m\u00e9gis csak az, hogy \u00e9ppen ez a tot\u00e1lis, integr\u00e1lt spekt\u00e1kulum teremthet teret a szabads\u00e1g \u00e9s a kreativit\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra. A pszichogeogr\u00e1fia az \u00f6tvenes \u00e9vekben annak forradalmi felismer\u00e9s\u00e9t jelentette, hogy a meg\u00e9lt t\u00e9r k\u00f6zvetlen\u00fcl befoly\u00e1solja az ott \u00e9l\u0151k \u00e9rzelmi viselked\u00e9st, \u00edgy a prolet\u00e1rforradalom nyitja nem m\u00e1s, mint az urbanisztika. Vagyis az el\u00e9gedetlen antikapitalist\u00e1knak egyszer\u0171en csak a t\u0151k\u00e9seket kell meggy\u0151zni a fogyaszt\u00f3i gett\u00f3k \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l, hiszen a graffitik \u00e9s a h\u00e1zfoglal\u00e1sok nyilv\u00e1nval\u00f3an nem fognak forradalomhoz vezetni. A vicc csak annyi, hogy ezek az \u00e1talak\u00edt\u00e1sok lassan meg is t\u00f6rt\u00e9nnek \u2013 a prolet\u00e1rforradalom \u00e9s a szitu\u00e1cionist\u00e1k mell\u0151z\u00e9s\u00e9vel. Az egyik m\u00e9lt\u00e1n d\u00edjazott p\u00e1ly\u00e1z\u00f3, Ganyecz Levente p\u00e9ld\u00e1ul a szubkultur\u00e1lis, kritikai vizualit\u00e1s alkalmaz\u00e1s\u00e1val (a szitu\u00e1cionist\u00e1k azt mondt\u00e1k volna: ki\u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1val) \u00e9rt el sikereket. Tervezet\u00e9ben a R\u00e1day-utca k\u00e9pe \u2013 l\u00e9tez\u0151 p\u00e9ld\u00e1kat k\u00f6vetve \u2013 a street art elemeivel friss\u00fclne fel j\u00e1t\u00e9kosan \u00e9s sz\u00f3rakoztat\u00f3an, Ganyecz ugyanis az \u00fcres fel\u00fcletekre (t\u0171zfalakra, csupasz l\u00e1bazatokra) javasolt k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le graffitiket (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt tr\u00fckk\u00f6s, koszb\u00f3l k\u00e9sz\u00fcl\u0151, reverse graffitit) \u00e9s \u00fan. 8-bites mozaikokat; a j\u00e1rd\u00e1kra meg 3D-s hat\u00e1s\u00fa, festett anamorfikus k\u00e9peket v\u00e1zolt fel l\u00e1tv\u00e1nyos \u00e9s t\u00e1rsadalmilag relev\u00e1ns tartalmakkal. Ezek alapj\u00e1n is \u00fagy t\u0171nik, hogy a k\u00e9s\u0151-kapitalizmus egyre t\u00f6bb teret k\u00e9nyszer\u00fcl adni a szellem felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1nak, hiszen nem titok: a boldog \u00e9s akt\u00edv fogyaszt\u00f3 a j\u00f3 fogyaszt\u00f3. Most m\u00e1r csak arr\u00f3l kellene meggy\u0151zni a t\u0151k\u00e9seket, hogy a vizu\u00e1lis \u00e9lvezetek habzsol\u00e1s\u00e1n t\u00fal a kultur\u00e1lis identit\u00e1s \u00e9p\u00edt\u00e9se is hozz\u00e1j\u00e1rulhat a Homo Ludens boldogs\u00e1g\u00e1hoz.<\/p>\n

Hornyik S\u00e1ndor<\/p>\n

Jegyzetek:<\/p>\n

[1]<\/a> L\u00e1sd b\u0151vebben: Peter Cook (ed.): Archigram<\/em>. Princeton Architectural Press, New York, 1999.<\/p>\n

[2]<\/a> V.\u00f6.: Mark Wigley: Constant\u2019s New Babylon<\/em>. 010 Publishers, Rotterdam, 1998.<\/p>\n

[3]<\/a> Michel de Certeau: The Practice of Everyday Life<\/em>. (1980) Trans. Steven Rendall. University of California Press, Berkeley, 1984.\u00a0 A m\u0171 tartalmaz egy Walking in the City<\/em> c\u00edm\u0171 fejezetet is. E t\u00e9ren De Certeau \u00e9s a szitu\u00e1cionist\u00e1k intellektu\u00e1lis forr\u00e1sa is Henri Lefebvre h\u00e1za t\u00e1j\u00e1n keresend\u0151: Critique of Everyday Life<\/em>. (1947) Trans. John Moore. Verso, London, 1991.<\/p>\n

[4]<\/a> A k\u00f3sz\u00e1l\u00e1s (fl\u00e2nerie \u00e1 la Walter Benjamin) \u00e9s a sodr\u00f3d\u00e1s (d\u00e9rive \u00e1 la Guy Debord) r\u00f6vid kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez l\u00e1sd: Thierry Paquot: A bej\u00e1rhat\u00f3 v\u00e1ros. (A s\u00e9t\u00e1l\u00e1s m\u0171v\u00e9szete.)<\/em> Ford.: Mihancsik Zs\u00f3fia. Magyar Lettre Internationale, 2004\/4. 66-69.<\/p>\n

A d\u00e9rive tanuls\u00e1gos defin\u00edci\u00f3ja Guy Debordt\u00f3l, 1956-b\u00f3l: \u201eA k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le hangulatokon val\u00f3 siet\u0151s \u00e1tkel\u00e9s technik\u00e1ja. A sodr\u00f3d\u00e1s fogalma elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a pszichogeogr\u00e1fia term\u00e9szet\u00e9nek felismer\u00e9s\u00e9vel \u00e9s egy j\u00e1t\u00e9kos-konstrukt\u00edv magatart\u00e1s igenl\u00e9s\u00e9vel, amely minden pontj\u00e1n szemben \u00e1ll az utaz\u00e1s \u00e9s a s\u00e9t\u00e1l\u00e1s klasszikus fogalmaival.\u201d<\/p>\n

[5]<\/a> A R\u00e1day utca jelen\u00e9r\u0151l \u00e9s k\u00f6zelm\u00faltj\u00e1r\u00f3l: Locsm\u00e1ndi G\u00e1bor \u2013 K\u00f6rner Zsuzsa \u2013 Rab Judit: A R\u00e1day utca fejleszt\u00e9se. Egy p\u00e9lda \u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00f6nkorm\u00e1nyzati menedzsment<\/em>. Magyar \u00c9p\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet, Ut\u00f3irat, 2009\/5. 3-9.<\/p>\n

[6]<\/a> Marc Aug\u00e9: Non-Lieux., Introduction \u00e0 une anthropologie de la surmodernit\u00e9<\/em>. Le Seuil, Paris, 1992.<\/p>\n

[7]<\/a> A zs\u0171ri \u00f6sszet\u00e9tele: Eln\u00f6k: Dr. Gegesy Ferenc Budapest IX. ker\u00fclet Ferencv\u00e1ros \u00d6nkorm\u00e1nyzat\u00e1nak polg\u00e1rmestere; T\u00e1rseln\u00f6k: Orb\u00e1n Gy\u00f6rgy projekt menedzser (R\u00e1day K\u00f6nyvesh\u00e1z); Tagok: Serslin\u00e9 K\u00f3csi Katalin ker\u00fcleti f\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sz; Szeg\u0151 Gy\u00f6rgy DLA \u00e9p\u00edt\u00e9sz, l\u00e1tv\u00e1nytervez\u0151, szak\u00edr\u00f3 (Magyar \u00c9p\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet, f\u0151szerkeszt\u0151); G\u00f6nczi Ambrus muzeol\u00f3gus (Ferencv\u00e1rosi Helyt\u00f6rt\u00e9neti Gy\u0171jtem\u00e9ny), valamint a R\u00e1day Soho Egyes\u00fclet k\u00e9pviselet\u00e9ben Elsik Istv\u00e1n \u00fcgyvezet\u0151<\/p>\n

[8]<\/a> Szeg\u0151 Gy\u00f6rgy \u2013 Orb\u00e1n Gy\u00f6rgy: R\u00e1day \u201ekult2<\/sup>ucca\u201d \u2013 el\u0151zm\u00e9nyek, tervek, lehet\u0151s\u00e9gek. El\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 gondolatok<\/em>. (2009. m\u00e1jus) L\u00e1sd: http:\/\/magyarepitomuveszet.mm-art.hu\/hu\/news.php?akt&id=1412<\/a><\/p>\n

[9]<\/a> Fischer Tam\u00e1s, K\u00f6ninger Szil\u00e1rd, Lipusz Roland, Moln\u00e1r Val\u00e9ria, Papp Nikolett \u00e9s So\u00f3s Attila Timur k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1ja, amely sz\u00e1mos tervhez hasonl\u00f3an arra tesz k\u00eds\u00e9rletet, hogy valamilyen materi\u00e1lis \u201eguide\u201d form\u00e1j\u00e1ban eligaz\u00edtson Bels\u0151-Ferencv\u00e1ros k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le funkci\u00f3j\u00fa helyei k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

[10]<\/a> V.\u00f6.: Botzheim B\u00e1lint: Parametrikus \u00e9p\u00edt\u00e9szet<\/em>. Magyar \u00c9p\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet, Ut\u00f3irat, 2008\/1. http:\/\/magyarepitomuveszet.mm-art.hu\/hu\/vizkult.php?id=1169<\/a><\/p>\n

[11]<\/a> V.\u00f6.: Simon Sadler: The Situationist City<\/em>. MIT Press, Cambridge, 1998. Az egyes\u00fclt urbanizmus 1958-as defin\u00edci\u00f3ja a Szitu\u00e1cionista Internacion\u00e1l\u00e9 foly\u00f3irat\u00e1b\u00f3l: \u201eAnnak elm\u00e9lete, hogyan lehet a m\u0171v\u00e9szetek \u00e9s technik\u00e1k egy\u00fcttes\u00e9t felhaszn\u00e1lni egy k\u00f6rnyezet teljes, hi\u00e1nytalan megalkot\u00e1s\u00e1hoz, dinamikus kapcsolatban maradva a viselked\u00e9si tapasztalatokkal.\u201d<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A s\u00e9t\u00e1l\u00f3utca m\u00e9g nem \u201es\u00e9t\u00e1l\u00f3 utca\u201d. Az el\u0151bbi k\u00f6zismert p\u00e9ld\u00e1ja a pesti V\u00e1ci utca, az ut\u00f3bbi tudtommal m\u00e9g nem igaz\u00e1n val\u00f3sult meg, viszont tervek \u00e9s elm\u00e9letek form\u00e1j\u00e1ban valamikor az 1960-as \u00e9vek elej\u00e9n m\u00e1r k\u00f6rvonalaz\u00f3dott egyr\u00e9szt a szitu\u00e1cionist\u00e1k, m\u00e1sr\u00e9szt az Archigram k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":629,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[35],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/628"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=628"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/628\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":44247,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/628\/revisions\/44247"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/629"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=628"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=628"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=628"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}