Érdemes-e Zsámbékra modern építészetért kirándulni?

A Zsámbéki Keresztelő Szent János Iskolaközpont átalakítása és bővítése

Építész: Kovács Zoltán
Szöveg: Dévényi Tamás
Fotók: Danyi Balázs

Az idén kilencszáz éves premontrei szerzetesrend Zsámbékra 100 évvel később érkezett meg, és 1475-ig volt az övék a Keresztelő Szent János tiszteletére épült monostoruk. Komoly elégtétel, hogy az alapító Ainordi (Aynard) lovag 1200 körüli kővárának romjaira épült barokk kastélyban talált újra otthonra a szerzetesrend – ezúttal női – rendháza. 1990- től tanítanak a fehér nővérek a faluban, 2006- tól a kastélyban is.
A premontrei rend helyi újraalapítását az 1989-ben visszaállt Gödöllői (férfi) Premontrei Perjelségnek köszönhetjük, ők hívták ide tanítani a külsővati nővéreket. Gödöllőn az 1990-es évek végén Holnapy D. Márton atya építész végzettségének és szakértelmének köszönhetően progresszív épületek jöttek létre. Turányi Gáborhoz fordult, akinek acélfa szerkezetű tornaszíne (1995–1996) volt az első, majd az követte az akkor Turányi irodájában dolgozó Kalmár László tornacsarnoka (2000–2001), mindkettő a kor jelentős építészeti alkotása volt. Ebbe a sorba illeszkedik a Fonyódi Mariann, Kalmár László és Turányi Gábor által tervezett (szerényen publikált) új zsámbéki Szakmunkásképző és Speciális Szakiskola tervezése 1999-ben, amelyet 2003-ban adtak át.
A mostani átalakítást tervező Kovács Zoltán tanulmányai alatt az akkor még kötelező katonaság helyett a polgári szolgálatot választotta: Zsámbékra ment Márton atyához, és kijárhatott vele az épülő szakiskolához. Később az atya eskette Zoltánt és Tündét, ő keresztelte meg a gyermekeiket is. Ilyen személyes természetű dolgokat nem szokás egy építészeti elemzés során leírni – de olyan szép, hogy képtelen voltam kihagyni.

Megbízó: Gödöllői Premontrei Perjelség
Építészet, belsőépítészet: Kollektív Műterem Kft.
Vezető tervező: Kovács Zoltán
Építészek: Kovács Zoltán, Golda János
Projektvezető építész: Csontos Gyula
Építész munkatársak: Alkér Katalin, Jani Anna, Nagy Gábor, Ostoroczky Nóra, Páhy Réka, Pászli Herta, Tóth Annamária, Tusor Katalin, Ujfalussy Domonkos, Vermes Dániel
Statika: Schreiber József†
Gépészet: Fejes Tamás
Elektromos tervezés: Rajkai Ferenc
Tűzvédelem: Szökő Csaba
Műemléki kutatás: Kralovánszky Réka, Szabó Zoltán
Külső közmű: Bíró Attila
Környezetterv: Kontra Dániel, Király-Salgó Borbála
Közlekedés: Wettstein Miklós
Konyhatechnológia: Gauland András, Újvári Krisztián
Akusztika: Fürjes Andor Tamás