A legmagyarabb európai

Kós Károly-kiállítás Párizsban Szöveg: Anthony Gall 2020 novemberében nyílt meg (virtuálisan) egy „valódi” kiállítás a párizsi magyar kulturális intézetben: L’architecte le plus hongrois dans l’Europe au XX. siècle címmel, avagy Kós Károly, 20. század legmagyarabb európai építőművésze címmel. Kós Károly, illetve kortársainak munkái néhány alkalommal már szerepeltek nemzetközi kiállításokon, kiemelendő a Los Angeles County Museum […]

A magyar zsidó emancipáció építésze

Oszkó Ágnes Ivett: Baumhorn Lipót. Holnap Kiadó, 2020, 224 o. Szöveg: Klein Rudolf Oszkó Ágnes hiánypótló műve a Holnap Kiadó Az Építészet Mesterei sorozatában jelent meg, ami valószínű nemcsak Magyarország, hanem a régió egyik legtartalmasabb könyvsorozata. A 2020-as évben egymást követve jelent meg az Árkay- és a Baumhorn-kötet. Utóbbi mű a szerző doktori disszertációjának (ELTE, […]

Moduláris lakótorony

A Schömer-féle építési rendszer A Föld lakosságának nagy része elégtelen lakhatási körülmények között él. A lakások iránti igény óriási, de fontos, hogy az építési metódusok a minimálisra csökkentsék a környezeti terhelést, illetve hogy olcsó építési megoldások kerüljenek előtérbe a korábbi drága és pazarló módszerek helyett. Az alábbiakban egy Svédországban élő, magyar származású építészmérnök, Ervin Schömer […]

Dicső halottaink

Eltűnő házaink, eltűnő múltunk Szöveg: Ulrich Tamás Az utóbbi években Budapestről sok értékes épület tűnt el, amelyek történetükkel, építészeti jelentőségükkel a város és lakóinak identitását is jelentették. A műemlékvédelem felszámolása, az építési engedélyezési eljárás megkerülési lehetősége, illetve „hagyjuk leromlani, összedőlni, és utána majd építési telekként eladjuk” szemlélet borzalmas károkat okoz. Mintha a mai társadalom atomizáltsága, […]

Semleges vagy többszörös karakterű tér?

A vallásközi terek evolúciója az 1950-es évektől napjainkig Szöveg: Major Zoltán A globalizáció folyamatainak következtében ma a kultúrák keveredésének, egymásra hatásának korábban nem látott intenzitása figyelhető meg. Doktori kutatásomban a különböző kultúrák rétegződéséből létrejövő építészeti következményeket, szituációkat, aktuális jelenségeket vizsgálom. A kiválasztott példáknál fontos szempont, hogy azok nem lezárult múltbeli történések, hanem ma is aktívan […]

Referencia nélküli építészet

Valerio Olgiati építészete saját tervezéselméletének tükrében Szöveg: Zacher Bendegúz A kortárs tervezéselméleti szövegek műfaján belül szokatlan az a fajta mindenre kiterjedő alaposság, ami Valerio Olgiati Non-Referential Architecture című könyvét áthatja. Nem csupán a szöveg minőségére gondolok, de a tipográfia, a tördelés vagy a világoskék, keménykötésű könyv fizikai valósága is mind a tartalmat támogatja. A referencia […]

Sabina Tanovic: Memory in Architecture

Contemporary memorial projects and their predecessors Szöveg: Perényi Flóra Sabina Tanovic bosznia-hercegovinai születésű, a Szarajevói Egyetemen diplomázott építész, aki az emlékezet és építészet kapcsolatának elméleti hátterét egy szakmai felkérés kapcsán kezdte kutatni: 2007-ben a szarajevói ostrom emlékhelyének megtervezésével bízták meg. Ez a kutatás egy évtized alatt doktori dolgozattá és később könyvvé alakult, a szerző mára […]

A város mint interfész

Gondolatok Martijn de Waal: The City as Interface c. munkájához Szöveg: Bokányi Imre A BME Építőművészeti Doktori Iskola hallgatójaként az analóg és a digitális terek átfedése, különösen urbanisztikai vonatkozásainak mai lenyomata érdekel. Úgy tűnik, hogy ezekhez a kölcsönhatásokhoz Martijn de Waal könyve kellő kiindulási alapot kínál. A könyv valójában a szerző Amsterdam University of Applied […]