Kiterjesztett jelen – Átmeneti valóságok kiállítás a Ludwig Múzeumban Hornyik Sándor A fizikai és lételméleti húrokat is pengető nagyszabású kiállítás felütése, nyitánya, illetve emblémája két fura, de mediálisan rendkívül izgalmas önarckép lehetne. Az egyik Jill Magid gyémántja, a másik meg Felsmann István családi porcelánokat összetörő dobfelszerelése. Magid önarcképe per pillanat még csak egy arany […]
Átalakuló műterem
Interjú Sugár Jánossal és Szegedy-Maszák Zoltánnal a változó képzőművészeti oktatásról és a hozzá kapcsolódó térhasználati igényekről Szöveg és fotók: Salacz Ádám A képzőművészeti oktatásban volt-e a közelmúltban olyan paradigmaváltás vagy olyan új oktatásbeli szemléletmód-váltás, ami új téri igényeket támasztott? Szegedy-Maszák Zoltán: Nyilvánvalóan alapvető változások zajlottak le a 20. század legvégén a művészetoktatás frontján, és a […]
A természet sötét oldala
Anca Benera és Arnold Estefán Természetalatti című kiállításáról Hornyik Sándor Amíg a természetfeletti kapcsán nagyjából mindenki képben van, vagyis tudja, hogy mi mindent szokás a természetfeletti terrénumához sorolni, addig a természetalatti jóval titokzatosabb fogalom, és izgalmas módon nem is a pszichológiához vagy az ökológiához kapcsolódik elsődlegesen, hanem az építészet antropocén elméletéhez. Anca Benera […]
Peter Halley: Heterotópia
L’accademia di Belle Arti di Venezia, Vlence, 05. 07. – 08. 10. Szöveg: Botzheim Bálint Fotók: Szegő Hanna, sajtófotók A képzőművészeti biennálé ideje alatt Velence valóságos műtárgyraktárrá változik. Szerte a városban kiállitások várják a látogatót, rengetegen kihasználják ezt az időszakot, hogy a biennálé flow-jához csatlakozzanak. A Grand Canalét határoló földnyelv tenger felé néző részében, a Zattere egyik […]
A térbeli dolgok fenomenológiai komplexitása
Gondolatok a Ludwig Múzeum Térügyek kiállítása kapcsán Hornyik Sándor Ha valaki még emlékszik a sokkolóan holisztikus A művészeten túl (Jenseits von Kunst) projektre,(1) akkor nem lesz meglepve, hogy a Spatial Affairs – Térügyek címet viselő kiállítás egy hasonlóan izgalmas ismeretelméleti barangolás lehetőségét kínálja fel a nézőnek a tér fogalma mentén. A magyarul amúgy se túl […]
Az emlékezés istennője az űrkorszakban
A Haus der Kulturen der Welt on line Mnemosyne kiállítása Szöveg: Hornyik Sándor A gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és a hálózattudomány korszakában az emlékezés az emberi kultúra egyik legfontosabb komponense lett. Az emlékezet azonban már a mítoszok és a poézis korában is fajsúlyos eleme volt a kultúrának, hiszen az ókori görögök Mnemosyne alakjában egy […]
Aquincum-futamok
Szöveg: Zeke Gyula Fotók: Oláh Gergely Most, hogy e sorok írásába fogok, úgy vagyok, mint ama kamasz a Fürdésben – szegény kisgyermek! – mélyen a víz alatt. Nem tanultam, pedig tanulnom kellett és lehetett volna a maga és a magam idejében. Még ugyan élek, s talán fogok is még eleget ahhoz, hogy pótoljam a mulasztásomat, […]
Okos városok
Új kihívás a tervezés számára Szöveg: Antoine Picon Bármennyire is közhelyesnek hangzik, újabb mérföldkőhöz érkeztünk, amely határt jelent a digitális korszakon belül: kialakulóban van az ún. „okos városok” (smart cities), sőt, ezt továbbgondolva az „okos államok” (smart states) koncepciója, amelynek kapcsán korábban ismereten kihívásokkal szembesül az építészet, és ezen belül is elsősorban a digitális technikákhoz […]
Utópia és valóság
Hazai megvalósult megastruktúrák és szerkezeteik Szöveg: Gurdon Balázs Az 1960-tól 1990-ig tartó három évtized kétségkívül a nagy számok időszaka volt a hazai városépítészetben: soha olyan mennyiségű lakás nem épült fel még Magyarországon, és valószínűleg sokáig nem is fog épülni olyan gyors ütemben, mint ebben a harminc évben épülhetett. Korábban a technológia fejletlensége nem tette lehetővé […]
Az építészet határterületei
Parametrikus építészet Szöveg: Botzheim Bálint Mire képes az építészet a technológiai és formai komplexitás és extremitás értelmében? Mi az, ami az építészet számára ma még nem elérhető, de egyszer talán az lesz? Kutatásom során olyan új irányzatokat vizsgáltam az utóbbi három évtizedből, amelyek az építészet határait feszegették, ugyanakkor formai következetességre törekedtek. Az építészeti tervezői folyamat […]
A posztkommunista „magyar kocka”
A hivatalos típustervektől a szubverzív praktikákig Szöveg: Hornyik Sándor A titokzatos „magyar kocka” nem más, mint a Kádár-kocka, vagyis a megközelítőleg négyzetes alaprajzú, jellemzően 100 m2-es, sátortetős ház, amelyből állítólag milliónyi áll még mindig az országban. Ahogy az a Magyar kocka pályázati anyagából1 kiderül, ez a háztípus nagyjából a hatvanas évek elején terjedt el Magyarországon, […]
A zaj politikája
Friedrich Kittler szerint – némi hiperbolikus túlzással – a hang maga a valóság, illetve a hangrögzítés képezi le a legpontosabban nemcsak a valóságot, de még a lacani valóst is, vagyis mindazt, ami az emberi psziché számára szimbolizálhatatlan és elképzelhetetlen, mindazt, amelyről csupán indirekt információink vannak…