Utóirat

A budapesti Fasori református templom külső felújítása Szöveg: Varga Piroska Fotók: Grafit Máűterem Egy templom felújítása egyszerű és egyértelmű műemlék-helyreállítási feladatnak tűnik. Ilyen esetben általában nem beszélhetünk funkcióváltásról, eltűnt részekről, az épület jól kutatható in situ és tervi formában is. Mégis, belemélyülve a tervezésbe és végigkísérve a kivitelezés folyamatát, számos olyan szakmai kérdés merül fel, […]

A két világháború közötti templomépítészet műemléki vonatkozásai Szöveg: Dragon Zoltán A pars pro toto latin kifejezés a metonímia egyik fajtája, szó szerinti jelentése: „rész az egész helyett”. A tanulmány néhány magyarországi szakrális épület alapján következtet a két világháború között épült, katolikus liturgikus terek teljes halmazának problémáira. A két világháború között emelt templomok egy új építészet- […]

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga kortárs szakrális és világi használatainak téri következményei Szöveg: Major Zoltán A történelmi Magyarországon lévő zsinagógák második világháború utáni története szerteágazó. A holokauszt során az épületekhez tartozó közösségek túlnyomó többségét megölték, a gazdátlan épületeket a többségi társadalom nem tekintette saját örökségének. A legtöbbjüket lebontották, felismerhetetlenségig átalakították, vagy egyszerűen csak hagyták elpusztulni. […]

Az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara 2023. május 12-én hagyományteremtő céllal rendezte meg első nagyszabású építész szakmai konferenciáját 1st Ybl Conference on the Built Environment címmel, amelynek mottója „The Potential of Challenge, Value in Change” volt. A konferencia megálmodói és fő szervezői Dr. Sugár Viktória, az Építészeti Intézet igazgatója, és Dr. Fáczányi Zsuzsanna kutatási […]

Szöveg: Sugár Péter A digitális képi kultúra uralkodóvá válásával az ornamentika a „modern” időszak után, nagyjából az ezredforduló óta, ismét megjelent és elterjedt az építészeti szcénában. Az ornamentikát hagyományosan a díszítőművészettel azonosítják, joggal. De geometrikus szerkesztő rendszereinek a jelentősége túlnő a díszítőművészeten. A benne megnyilvánuló rend, rendképzet generálisabb összefüggéseknek is része, amely kapcsolódik a látás […]

Polikróm színharmónia keverés az aranymetszés, a Fibonacci-számsor logikája alapján Szöveg és ábrák: Tari Gábor A tanulmány több évtized több egyetemen létrejött oktatási tapasztalatáról számol be iránymutató szemléltető anyagok és a legjobb létrejött hallgatói munkák, valamint az előadó saját, megvalósult alkotásainak bemutatásával az építészeti formatan és színtan témáiban. Megközelítések: • A modern építészet formanyelvének változása a […]

Szöveg: Szuhanyik Marcell A biofília feltételezése szerint a mai ember veleszületett jellemzője a kapcsolatkeresés a természettel és a természetes élet formáival. A ‘bios’ szó az életet, életciklust, élettel telit jelenti. A görög nyelv ‘fília’ kifejezéséből már Arisztotelész is származtatta a biofília szóösszetételt, melyet ő egyszerűen úgy ír le: az élet szeretete. Erich Fromm – aki […]

A Starch csapat Symbio projektje Szöveg: Diana Borisenko, Hieu Vo, Kiss Anna, Márton Márk, Móricz Áron A tanulmányban bemutatott projekt célja egy olyan megoldás kidolgozása volt, amely a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás eszközeit használja a fenntartható város kialakítására, különös tekintettel Budapest zöldebb és fenntarthatóbb jövőjének előmozdítására. Az ötletek a MOME által szervezett Social […]

Vezető építészek és vállalkozók fóruma Szöveg: Tatai Mária Az idei nemzetközi SHARE fórumra a városligeti Néprajzi Múzeumban került sor május 14-én. A feszes programot – három blokkban 18 előadás – Csapó Balázs építész moderálta. A feltálalt látvány és a mondanivaló igen fajsúlyos volt, de nagyon tömény is, az előadók sok országból érkeztek, és különböző volumenű […]

A sanghaji Asztronómiai Múzeum kritikai elemzése Szöveg: Mánya Kristóf A tanulmány a sanghaji Asztrológiai Múzeum mint kulturális produktum elemzésével foglalkozik. A múzeum tükörkép az ember és univerzumának kapcsolatáról. A vezető tervező, Thomas Wong a múzeum jellemzésekor is az építészet kulturális jellegét szólaltatja meg: „Azáltal, hogy az új múzeum egyszerre kapcsolódik tudományos rendeltetéséhez és a történelmi […]

a kánonon túl Szöveg: Gunther Zsolt A történeti stílusok elmúltával a modern építészet lemondott a díszítés használatáról. A funkció előtérbe került, a változatos térlezárások – gondoljunk csak a boltozott terekre – és a díszítés gyakorlatilag eltűnt az építészek eszköztárából. A homogén felületek vajon elegendőnek bizonyultak-e az építészet lényegi mondanivalójának, a térnek megfogalmazására? Úgy tűnik, hogy […]

Mérnöki és művészi megközelítések versengése Szöveg: Botzheim Bálint A mesterséges intelligencia fejlesztések legújabb eredményei, a generatív alapú képi és szöveges chatbotok hirtelen robbantak be a mindennapi életünkbe. Nap mint nap olvashatunk híreket, amelyek a chatbotok új tulajdonságait hol pozitív hol negatív kontextusba helyezik. Kifejezetten építészek számára is megjelentek új eszközök, amelyekhez ugyanígy pozitív és/vagy negatív […]