Szöveg: Makovecz Pál Makovecz Imre halála után nem sokkal, 2012 elején létrejött a hagyatékát kezelő Makovecz Imre Alapítvány, amelyben a család tagjain kívül munkatársak, tanítványok és Makovecz Imre barátai viseltek és viselnek tisztséget. Eközben Makovecz Imre örökösei úgy döntöttek, hogy az építész saját magának készített házát, amelybe már nem volt ideje beköltözni, felajánlják az Államnak […]
Utóirat
A Makovecz Imre Archívum
Szöveg: Kampis Gábor A Makovecz Imre Alapítvány működése megkezdésekor célul tűzte ki, hogy elkészíti azt a digitális adatbázist, amely tartalmazza, rendszerezi és kutathatóvá teszi Makovecz Imre összes fellelhető és az Archívumban meglévő tervét, grafikáit, írásait, tárgyait, valamint a róla szóló, őt bemutató hang- és videófelvételeket. Ennek köszönhetően 2021-től megkezdte működését a Makovecz Központ és Archívum […]
Néhány személyes emlék
Szöveg: Mezei Gábor Mezei Gábor belsőépítész az 1960-as évek közepén a SZÖTERV tervezőjeként ismerkedett meg Makovecz Imrével, akinek stílusszemlélete mély benyomást gyakorolt rá. Makovecz nyomán ő is fellázadt a modern ipari építészet egyhangúsága, szürkesége ellen, egyéni stílusban kezdett tervezni, a magyar és az európai kulturális hagyományok és a 20. századi modern stílusirányzatok ismeretének birtokában az […]
Száztizenegy lábjegyzet Makovecz Imréről
Szöveg: Makovecz Benjamin Makovecz Benjamin költőien szép írásában próbálja megrajzolni apa és fiú lassan bontakozó és egyre bensőségesebb kapcsolatát a 60-as évek elejétől 2011-ig, Makovecz Imre haláláig. Az írói szemszög a “pesti kisfiúé”, a hangvétel személyes, ugyanakkor távolságtartó. A közös élmények felidézéséből érdekes, néha mulatságos, néha végtelenül szomorú történetek kerekednek: a bokszolósdi, a duplándöglött szabadságbogarak, […]
A londoni pavilon
Szöveg: Sáros László György 1997-ben Charles herceg (ma II. Károly brit uralkodó) felkérte Makovecz Imrét, hogy tervezzen egy „kiállítást” a Westminster kerületben a Temze melletti Embankment parkban. Mutassa be egy pavilonban, amit addig csinált mint építész, mint gondolkodó, mint tanár, aki a saját maga alapította iskolája élén áll. A pavilon csak három hónapig állt volna […]
Makovecz Imre: Kísérletek, épületek. Az 1960-70-es évek
Szöveg: Keserü Katalin Makovecz Imre építészete és képzőművészeti alkotásai – elsősorban iskolája korai időszakában –, valamint ezek monografikus feldolgozása és elemzése eddig gyakorlatilag ismeretlenek maradtak. Keserü Katalin tanulmánya vállalta fel ezek feltárását, az 1960-as és 1970-es évekre összpontosítva. Az 1960-as években, amikor a modernizmus Kelet-Európában újra erőre kapott, Makovecz úgy vélte, hogy az építészetnek ismét […]
Utóirat bevezető
Az Utóirat mellékletben ezúttal a Kós Károly születésének 140. évfordulója alkalmából a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ által 2024 decemberében szervezett Összeszedni a széjjelhordott köveket című konferencián elhangzott előadásokból válogattunk. Terjedelmi okokból elsősorban azokat, amelyek a Műcsarnok gondozásában tavaly megjelent Kós Károly kötetben nem jelentek meg. Kós Károly rendkívül gazdag építészeti művészeti és […]
Párhuzamok és metszéspontok: Kós Károly és Makovecz Imre
Szöveg: Dénes Eszter A két szellemi nagyság, Kós Károly és Makovecz Imre életútjában – rendkívüli erejű alkotói magatartásukban, építészetük mozgatórugóiban valamint a haladó társadalmi-művészeti-kulturális egység érdekében vállalt szerepükben – számtalan párhuzam és metszéspont rajzolódik ki. Az arányérzék, a tehetség bősége mellett kötődéseik, világlátásuk, érdeklődésük nyíltsága, felelősségtudó fegyelmük és lényeglátó személyiségük együttesen formálta messzire sugárzó, kiolthatatlan […]
Nemzeti, népi vagy regionális?
A tradíció továbbélése Kós követőinek építészetében Szöveg: Erhardt Gábor A tanulmány szerzője Kós Károly építészete kapcsán a népi, nemzeti és a modern építészet korabeli fogalmait veti össze, a “haladás” Kós által megfogalmazott irányát és annak tervekben, épületekben megtestesült példáit, kitekintve a korabeli skandináv építészetre mint ihletforrásra. A továbbiakban a Kós gondolatait, elveit tovább éltető Makovecz […]
A tárgyak ereje
Kós Károly hagyatéka a MÉM MDK gyűjteményeiben Szöveg: Magyaróvári Fanni Izabella 2020 elején, amikor a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ munkatársa lettem, a Kós Károly Virtuális Archívum előkészítése kapcsán kezdtem foglalkozni Kós Károly nálunk lévő hagyatékával. Körülbelül egy évig tartott, mire ezt a hagyatékrészt feldolgoztam, és ekkor derült ki, hogy a dokumentum-együttes sokkal […]
A Városmajor utcai iskola párhuzamai
Szöveg: Medgyesy-Töreky Flóra A Városmajor szomszédságában elhelyezkedő épületegyüttes Bárczy István polgármester iskolaépítési programjának keretein belül épült 1910 augusztusa és 1911 novembere között, Kós Károly és Györgyi Dénes tervei szerint. Az elemi iskolához óvoda, valamint egy igazgatói, egy óvónői és három szolgálati lakás is épült. A szabadon álló együttes a Déli pályaudvarhoz vezető fontos közlekedési útvonal […]
Budapesti államszocialista kislakótelepek fizikai változásai az építésüktől napjainkig
Szöveg és fotók: Bene Bence Az államszocializmus évei alatt Budapest egész területén épültek kislakótelepek, változatos építészeti kialakítással és városépítészeti karakterrel. Különleges, összetett és nemzetközileg is alig kutatott rétegét képezik a második világháború utáni tömeges lakásépítésnek. 35 évvel a rendszerváltás után értékelhetjük ezen beépítések sikerességét a fizikai indikátorok alapján: hogyan változott meg fizikai kontextusuk, térhasználatuk és […]