Az épület-tárgy intenzitása

Az ezredforduló informatikai technológiai fejlődése és a párhuzamos kulturális változások, a látvány társadalom térnyerése az a két ok, amely ma ismét felveti az építészet anyagtalanságának vagy épp anyagszerűségének, tárgyszerűségének kérdését. Az épület, mint tárgy a harmincas évek funkcionalizmusa után ma ismét válságban van…

Összetettség és ellentmondás az építészetelméletben

A szerzők az első magyar kötet bevezetőjében hangsúlyozzák, hogy nyitott tárgyalásmódra: az építészeti gondolkodás fontos csomópontjainak kijelölésére, s rétegzettségének bemutatására törekednek. Az olvasót tájékoztatni, vezetni szeretnék, s egyben részvételre, öntevékenységre buzdítják.

Tanulás és kommunikáció

Nagy változások vannak jelen az építészetben világszerte a 20-21. század fordulóján. Divat paradigmaváltásról beszélni, és ennek a váltásnak a kibernetika és az anyagipar óriási felfutása mellett a társadalmi gondolkodásban is megjelenő okai vannak. Változások vannak nálunk is – ha ezek nem is tekinthetők mindig pozitívnak.

Új épületek az új oktatáshoz

Minden kultúrának megvan a saját oktatási módszere, de ezekről nem sokat tudunk. A lakóházak, villák tervezése globális trendeket követ: a modern villaépítészet ritkán kötődik helyhez és kultúrához, Izlandtól Dubaiig ugyanazok a minimalista vagy futurisztikus villák épülnek, tele üvegfelülettel – amit nem egyszerű fűteni és hűteni.

Fenntartható ház? Természetesen!

Hogyan határozható meg Magyarországon a “fenntartható ház” kritériumrendszere, fenntarthatók-e a passzívházak? Nem kérdéses, hogy az épületeink energiafogyasztását radikálisan csökkenteni kell. Nagyon kézenfekvőnek tűnik, hogy az európai mintákat követve, a rendkívül alacsony energia igényű passzív ház technológiát átvegyük és széles körben alkalmazzuk Magyarországon is.

Kortárs magyar építészet

Építészeti Fesztivál a Párizsi Magyar Intézetben
Radványi György a párizsi építészeti fesztivál (lásd. A Szcéna és Esszé rovatokat) konferenciájának előadásaiból válogatott szövegeket. Az előadásokból kiemelt gondolatok és idézetek alapján az Utóirat olvasói szinte a tudományos esemény részeseivé válhatnak.

Modern, posztmodern – és azután?

A bécsi Institut für Wissenschaft und Kunst nagy hagyományú tudományos periodikája 1997-ben tematikus különszámot szentelt A modernitás esztétikájának. Itt jelent meg dr. Gerald Kertesz filozófiaközpontú tanulmánya a posztmodernről. Noha bő tíz év telt el azóta, a professzor írása máig érvényes megállapításokkal, megszívlelendő tanulságokkal szolgál.

A Bauhaus francia- és magyarországi fogadtatása

Molnár Farkas kubusai az iskola vizsgálatának megfelelő kiindulópontjai, mivel áttekintést adnak az oktatásról, az iskolához kötődő személyekről és az egyidejűleg létező különböző irányzatokról, a nemzetközi összefüggésekről és azok jelentőségéről, illetve a történelmi avantgárd irányzatok felbomlásáról.