Parametrikus építészet Szöveg: Botzheim Bálint Mire képes az építészet a technológiai és formai komplexitás és extremitás értelmében? Mi az, ami az építészet számára ma még nem elérhető, de egyszer talán az lesz? Kutatásom során olyan új irányzatokat vizsgáltam az utóbbi három évtizedből, amelyek az építészet határait feszegették, ugyanakkor formai következetességre törekedtek. Az építészeti tervezői folyamat […]
A posztkommunista „magyar kocka”
A hivatalos típustervektől a szubverzív praktikákig Szöveg: Hornyik Sándor A titokzatos „magyar kocka” nem más, mint a Kádár-kocka, vagyis a megközelítőleg négyzetes alaprajzú, jellemzően 100 m2-es, sátortetős ház, amelyből állítólag milliónyi áll még mindig az országban. Ahogy az a Magyar kocka pályázati anyagából1 kiderül, ez a háztípus nagyjából a hatvanas évek elején terjedt el Magyarországon, […]
A zaj politikája
Friedrich Kittler szerint – némi hiperbolikus túlzással – a hang maga a valóság, illetve a hangrögzítés képezi le a legpontosabban nemcsak a valóságot, de még a lacani valóst is, vagyis mindazt, ami az emberi psziché számára szimbolizálhatatlan és elképzelhetetlen, mindazt, amelyről csupán indirekt információink vannak…
Testépítés és szellemtörténet
A kiállítás gerincét az Iners projekt alkotja, amely a múlt század végén jött létre, és az első termékek úgy nevezett „passzív munkaeszközök” voltak, ezeket követték az elmúlt évtized közepén a gravitációval és a tömegközlekedéssel foglalkozó eszközök, majd az évtized végén jött a HTM (Haptic Training Machine), amely a haptikus készségeinket…
Caracastól, Rikuzen romjain át Muránóba
Évről-évre egyre fogyó empátiával fogadom a velencei két nagy mustra vezérfonalát. Mi mozgathatta az idei velencei zsűrit? Miért kapta a „Common Ground” hívószó jegyében egy 45 emeletes félbehagyott caracasi felhőkarcoló – a Torre David – szlömként való újjászületését / utóéletét bemutató Grand Horizonte c. tárlat a központi (főkurátori) kiállítások Arany Oroszlánját?
A térképész tekintete
Egykoron a térképész tudós volt, a földrajz tudományának művelője – legalábbis ezt sugallja Jan Vermeer van Delft méltán híres, allegorikus portréja a geográfusról. Vermeer azonban nemcsak egy tudóst festett meg, hanem egy kultúrát is, a látás és a láttatás egy lehetséges, és a 17. században igen divatos móduszát, amelyet Svetlana Alpers…
ILLUMInations – Nemzetek, kurátorok hiánya
Amikor harminc éve már Magyarországról is ki lehetett járni a Velencei Biennálékra, a koncepciók már főkurátori kezekben voltak. Tovább erősödött ez az építészeti biennálék indulásakor. A nemzeti biztosok, miután a főkurátor meghívta őket eszmecserére, több-kevesebb odaadással, de – a figyelem és a vágyott siker reményében – igyekeztek együttműködni.
Fekete dobozok
A Félelem a fekete dobozban kiállítás a Trafó Galériában igen sokrétűen mozgósítja a black box metaforát. Elektrotechnikáról, informatikáról és aviatikáról ugyan nincs szó, de az elme és a társadalom mentális és valós terei elég markánsan megjelennek benne. Molnár Edit és Marcel Schwierin kurátori koncepciójában nemcsak a „félelem százada” és a „terror évtizede” tárul fel…
Daniel Liebeskind: Három építészeti lecke (1985)
Úgy hiszem, ma az építészetet gyakorolni, az építészetet tanítani, az építészetről tanulni egészen más következményekkel jár, mint akár csak száz éve is. Úgy gondolom, ma mindannyian a modern világ lehetőségeinek, fejlődésének egy más állapotában vagyunk. Hiszem, hogy az építészet a végéhez érkezett.
Harmónia – diszharmónia
A víz arché, az élet bölcsője, élőhely. A tiszta forrás az eredetiség, az autentikus kultúra szimbólumává vált, de az igazán híres források környezetét az ember építményekkel választotta el saját környezetétől. A mai értelemben vett civilizációk jelentős része vízparti kultúrákhoz kötődik, mind a termelés, mind az épületek tekintetében.
Interkulturális tapasztalat – skandináv tapasztalat
Ha az ember külföldön szeretne építésznek tanulni a legjobb, amit tehet, hogy kint is készül a felvételi vizsgákra. Ehhez kínál kitűnő lehetőséget a skandináv højskole rendszer. A Dániában máig sikeresen működő népfőiskolák közül is kiemelkedik a Krabbesholm Højskole pezsgő szakmai élettel rendelkező design és művészeti képzése.
„Architecture parlante” és/vagy „writing architecture”
„Az emberiségnek két testamentuma van: az építészet és a könyvnyomtatás, a kőből és a papírból való biblia.” (Victor Hugo) Emlékezhetünk, hogy az építészetelméleti gondolkodás alapító szövege, Vitruvius „Tíz könyve” az architekturalitás alapvetőnek tételezett jegyeit (firmitas, utilitas, venustas) a szónoklás, az ékes beszéd tudományának példájával is meg akarta erősíteni.