Kormányzói elegancia újratöltve

A kenderesi vasútállomás épületének helyreállítása

Építész: Pálinkás Ferenc
Szöveg: Garai Péter
Fotók: Hlinka Zsolt

Bár a vasútüzem szempontjából szükségtelenné vált, mégis megmenekült a pusztulástól egy újabb vasúti épület erős kormányzati akarattal, az örökségvédelem támogatásával. A korábban szinte ismeretlen Kenderes kistestvérként felsorakozott Budapest-Nyugati és Gödöllő díszes várótermei mellé.

Az Alföld középső részén fekvő kisváros, Kenderes Magyarország két világháború közötti kormányzójának és családjának emlékét hordozza. Leginkább a település központjában álló kastély ismert, mint Horthy Miklós lakó- és későbbi nyaralóhelye, amely mai neobarokk formáját egy korábbi kúria átépítése nyomán nyerte 1925-ben, Kalin Ferenc építész tervei szerint. Megújulása okán most egy újabb, szintén erről a korszakról tanúskodó épület került reflektorfénybe, nevezetesen a kastélytól északkeleti irányban, a település szélén álló vasútállomás, amely a Kál-Kápolna és Kisújszállás közötti mellékvonalon található. A Mátra-Körösvidéki Helyi Érdekű Vasúttársaság által építtetett és 1887-ben átadott pályaszakaszon ekkor készült a középen emeletes, II. osztályú HÉV-szabványterv szerinti állomásépület. A vasútállomás épületét 2017-ben kormányhatározattal műemlékké nyilvánították, amely a felújításról is rendelkezett. A közelmúltban befejezett helyreállítás során jelentősen tisztult az épület összképe: az eredeti palafedéshez hasonló, de kerámia anyagú héjazatot kapott tetőről eltűnt a magas, karcsú kémények „erdeje”, amelyek a várótermet, forgalmi irodát és szolgálati lakásokat tartalmazó eredeti funkciót és fűtéstechnikát szolgálták ki. A belső terekben feltárt díszítőfestések nyomait konzerválták és töredékes állapotban hagyták meg. Az épület megújulását a terület rendezése tette teljessé: a várótermi szárnytól délre található kőváza az új kiültetéssel méltó környezetbe került, az érkező oldalon pedig kockakővel burkolt felület várja az utasokat és látogatókat.

 

Generáltervezés: MÁV Zrt. BLI Műszaki Tervezési Osztály
Építész: Pálinkás Ferenc
Építész munkatársak: Soós Gergely, Flachner Szilvia, Csákvári-Varga Eszter
Statika: László Zoltán, Főző Krisztián
Gépészet: Hegyi László, Gergely László, Gregó Tibor
Elektromos tervezés : Turi Ádám, Gálos Zsolt
Térvilágítás: Liptay József, Dadanszka Tatjana
Környezetterv: Tóth Renáta Ágnes
Külső közmű: Katona Ottó, Kovács András
Geotechnika: Rózsa László
Belsőépítészet: Kéry Balázs – Kroki Stúdió
Műemléki kutatás: Dobosyné Antal Anna
Műemléki tartószerkezeti szakértő: Dr. Arany Piroska
Festő-restaurátor szakértők: Maracskó Izabella, Hegedűs Judit
Kőszobrász-resturátor szakértő: Sütő József
Fém-restaurátor szakértő: Páhi Attila
Közlekedés, útterv: Vasas Károly
Szigetelés: Reisch Richárd, Vaszary Miklós, Somfayné Szabadi Ildikó, Méhes György
Műszaki lebonyolítás és ellenőrzés: MÁV Zrt. BLI MLO Területi Iroda Debrecen
Műemléki szakügyintézők: Csák Adrienn, Sisa Béla
Megbízó: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Generál kivitelező: ÉPKAR Zrt.