Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára

Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára, Vince Kiadó, 2013

Szöveg: Pálinkás Edit

davidferenc

A Dávid Ferenc művészettörténész tiszteletére összeállított kétkötetes tanulmánygyűjtemény 85 magyar és osztrák szerző, az ünnepelt kutatási területeihez kapcsolódó régészeti-, építészet- és művészettörténeti kutatások eredményeit gyűjti össze. Az építészettörténeti esettanulmányok sora mellett ikonográfiai, stílustörténeti, illetve histográfiai megközelítésű írásokat is olvashatunk. A nagyszabású kiadvány szerkesztői Szentesi Edit, Mentényi Klára és Simon Anna.
A kötet első fejezete a Dávid-család két további kiemelkedő tagjának állít emléket. Fehérvári Zoltán, Parkfalvi Endre és Ritoók Pál tanulmánya Ifj. Dávid Károly építész (1903-1973) munkásságát ismerteti és elemzi tervekkel és bőséges fotóanyaggal, kiemelve a Le Corbusier-nél elsajátított tervezési elveit megtestesítő Somlói úti Villa (1933), a Népstadiont és a Ferihegyi repülőtér felvételi épületét. Az egykori Magyar Optikai Művek Művelődési Házának építéstörténetét külön tanulmányban dolgozza fel Fehérvári Zoltán és Prakfalvi Endre, amelynek az épület nemrégiben végzett helyreállítása adja aktualitását (MÉ 2011/4). A következőkben Dávid Gyula zeneszerző éles kritikát kiváltó dodekafon fordulatáról (1960-1974), a Magyarországon akkor még újnak számító dodekafon technika és a kodályi hagyományok összeegyeztetésének kísérletéről olvashatunk Dalos Anna tanulmányában.
Dávid Ferenc munkásságát összefoglaló fejezetben a publikációk és fontosabb interjúk felsorolását a kiemelkedő munkák kronológiai rendszerű katalógusa követi, lényeges adatokkal, tervezői listával kiegészítve. Mindehhez tervek, dokumentumok, naplóbejegyzések, korabeli felvételek adják a bőséges illusztrációt.
Az első kötet további fejezeteiben gondosan felépített sorrendben követik egymást a Dávid Ferenc egyes kutatási területeihez kapcsolódó esettanulmányok, a könnyebb tájékozódás érdekében városok, templomépítészet és keresztény ikonográfia, valamint kastélyok, paloták szerinti fejezetekre bontva. A nyitó tanulmányok a városfejlődés kérdéseit járják körül. Szende Katalin az ispánsági székhelyek városfejlődésben betöltött szerepével, valamint továbbélési lehetőségeit befolyásoló tényezőivel foglalkozik. Ehhez kapcsolódik Buda és Visegrád 13-14. századi fejlődésének összehasonlító elemzése, a királyi kezdeményezésre történő városfejlesztés eredményességének illusztrálására. Konkrét kutatási projektek sorát megnyitva Havasi Krisztina az óbudai Királyi Palota építészeti maradványainak értékeléséhez szolgáltat újabb adatokat rámutatva az óbudai Kálvin közben álló református templom felújítási munkái során az épület alapos műemléki és ehhez kapcsolódó régészeti kutatás, dokumentálás hiányosságaira.