A pályázat eredménye

A 2014-ben kelt kormányhatározat alapján megkezdődött Magyarország legjelentősebb kreatívipari beruházása a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. A MOME Campus – Kreatív Innovációs Tudáspark kialakítását célzó beruházás elsődleges célja, hogy az egyetemi campus meglévő értékeit maximálisan megvédve a 21. századhoz méltó környezetet és infrastrukturális alapot teremtsen az intézményben zajló szellemi munka számára. A Campus fejlesztésére kiírt építészeti pályázat eredményét januárban hirdették ki. A zsűri három tervet díjazása és további öt pályamű megvétele mellett döntött. az alábbiakban bemutatjuk a díjazott terveket – a szerk.

1. díj: 3h Építésziroda
vezető tervezők: Csillag Katalin, Gunther Zsolt, munkatársak: Kiss Anna Sára, Boromissza Júlia, Garay-Kiss Dorottya, Kállay Gábor, szakági tervezők: Kapás Enikő, Szabó András, Bukovics János

A mezőnyből első pillantásra kiemelkedő, elegáns, magas szakmai színvonalon megfogalmazott terv, amely kifinomult, professzionális és racionális szemléletről tanúskodik. A program víziójában vázolt ambíciót ugyan nem teljesíti be maradéktalanul és meghaladására sem tesz kísérletet, mégis a pályázatok között talán a leghitelesebb munka, amely a legközelebb áll egy reálisan megvalósítható, hosszú távon is működőképes megoldáshoz. (…) A telepítés követi a kiírás ajánlását. Alapképlete világos és átlátható: a terület ligetes karakterét megtartó, pavilonos beépítés valamennyi új elemét egyetlen nyílegyenes gerincre fűzi fel. A Farkasdy-épület irányát követő tengely az új B-épület transzparens átriumából indulva mutat a tudásközpont tömegét kettészelő hasítékon keresztül a város felé. Ez a vízszintesen kifeszített egyenes szervezi a Zugligeti úti homlokzatot is. A terep lejtését kihasználva a tervező egy nagyvonalú mozdulattal úgy alakít ki új, kétszintes közösségi teret (MOME szíve), hogy az egyben biztosítja az összeköttetést a Farkasdy épület, a Tudásközpont és a Technológiai park között, miközben a fölé kifuttatott kert jó arányú zöld teret hagy szabadon az épülettömegek között. (…) Térszervezésének alapja a világosan elkülönülő funkcionális zónák logikus rendszere. A többszintes átriumokon keresztül intenzív vizuális kapcsolat jön létre a különböző tevékenységek és szereplők között megtartva a lehatárolás lehetőségét is. Formális, esztétikai szempontból igényesen komponált terei nagyvonalúak és attraktívak, ám kialakításukban háttérbe szorultak az integráció és az életszerű üzemelés gyakorlati szempontjai. A műleírás utal ennek fontosságára (pl. digitális kézművesség, rendetlenség topográfiája stb.), azonban a munkaterek fegyelmezett, klinikai karaktere a látványterveken inkább irodai, mintsem tevékenység-alapú kísérleti terepet sugall. Ez a sterilitás a csíkos homlokzat semlegességében is érezhető.
(…) A Moholy-Nagy László fénykísérleteit idéző többrétegűség evokatív, izgalmas felvetés, mely sok újítás lehetőségét rejti. Az ésszerű szerkezetválasztás, azok hőkapacitásának kihasználása, a jól kezelhető traktusmélységek, az alacsony energiás kiszolgáló rendszerek fenntartható üzemeltetés lehetőségét ígérik. A pályázat nagy hangsúlyt fektet a területen meglévő faállomány megőrzése mellett az új telepítésekre és a park egészének megkomponálására, az épületek közti tereket identitással rendelkező ’hely’-ekké felértékelve. (…) A terv magabiztosságról tanúskodik, amennyiben feltűnő építészeti gesztusok kinyilatkoztatása helyett a hosszú távon is érvényes időtlen minőség nyelvét választja. Az épített és táji környezetet háttérnek, infrastruktúrának, a progresszív tartalmat befogadó keretnek tekinti. (…)

2. díj: Sporaarchitects
Vadász Orsolya, Korompay Attila, Pásztor Bence, Tarcali Dávid, Csapó Balázs, Dékány Tibor, Hatvani Ádám építész tervezők, Németh Iván épületgépész, Lőcsei Vera és Kosik Péter építész munkatárs

Ez a pályázat nyújtja a legmarkánsabb, legbátrabb megoldást a beérkezett megoldások közül. A határozott mozdulat számos előnyt eredményez. Egyetlen épülettömegben helyezi el az összes funkciót és ezzel a döntéssel a legnagyobb szabad zöldterületet biztosítja a Campus területén belül. A „régi” épületek – az A épület, a Gondűző villa – és az „új” épületek
– a Műhely, a Média és Műteremház – közé ékelődve szétválasztja és egyúttal össze is köti azokat, megteremtve egy történeti és egy kortárs hangulatú területrészt az egyetem kertjében. Az új épület meghatározó erővel fordul a Zugligeti út felé, egyértelművé téve az új bejárati helyzetet. Mind a külsőben, mind a belsőben szép, egymásra rímelő a létesítmény és a két épület megközelítése. Az új szárny kapcsolata az A épülettel több szinten és több oldalról biztosított, a határozott geometria ellenére is szervesnek mondható a viszony a két épület között, mind funkcionális téren, mind a tömeg és a térkapcsolatokat tekintve. (…) Az egyszerű hasáb belső terei, térkapcsolatai izgalmasak, és adott esetben kellően rugalmasan tud fogadni bármilyen átalakítási kérést. Az A épület belső átépítése is hasonló belső téri helyzetet kíván megteremteni, azonban ennek a javaslatnak kevés pozitív hozadéka van, az izgalmas belső terek mellett kellemetlen funkcionális korlátozást eredményez és talán statikai problémát is generálhat. Az alkalmazott anyagok méltóak a pályázat gondolati erejéhez. A beton, az üveg és a fa alkalmas eszközök az épület színvonalas megjelenítésére, a fa árnyékolók mindig változó, az aktuális működéshez igazodó használata kortárs homlokzatot eredményez, a hatalmas tömeg feloldására alkalmas megoldás. (…)

3. díj: Archi-kon Kft.
vezető tervező: Nagy Csaba, építész munkatársak: Mészáros Eszter, Ferth Tímea, Batizi-Pócsi Péter, Dobos Bence László, Batizi-Pócsi Gergő, Gereben Péter, Tóth Kitti, Várhidi Bence, Tőrös Ágnes, tájépítész: Mohácsi Sándor

A pályamű az A épület tengelyei mentén hozza létre az új funkciókat, egyben e tengely mentén össze is köti az egyetem épületeit. Az A épület keresztszárnyának északi meghosszabbításával szervesen bővít, új területeket nyer. Bár e bővítés felosztja ugyan a parkot, de ezzel önálló intim külső tereket hoz létre és a Gondűző villának is teret hagy. Az A épület két oldalán azonos távolságban telepített új épületek azonos utca felőli homlokzathosszal, hasonló méretű tömeggel az A épületével azonos (világos) színezéssel jelennek meg. Így a fő nézetből az A épületet szabadon hagyva, azt mintegy keretbe helyezve tisztelik meg Farkasdy Zoltán alkotását. A „B” épület és a Tudásközpont homlokzatai lyukarchitektúrájukkal mégis megkülönböztethetők, az új épületek termei azonban kissé sematikusak. Az új épületek építészetileg nem feltűnőek, nem a legújabb irányzatokat képviselik, hanem nyugodtan illeszkednek környezetükbe. Az A épület és a Tudásközpont közé, a füves felszín alá került a MOME szíve helyiségcsoport. Utca felőli bejárattal, fákat befogadó, bevilágító, felszínre fellépcsőző átriumokkal. A MOME Szíve alapvetően jól használható, oktatási és közösségi funkciókra is. A két nagyméretű átrium és az egyszintes kialakítás miatt az ideálisnál nagyobb alapterületű. A belső terek kialakítása változatos, számos vizuális és légtérkapcsolat jellemzi. Tehát nagyon jó a közösségi terek és közlekedők térszervezése, következetes megoldásokat kapunk a horizontális és vertikális (szintén téren belüli és szintek közötti) átláthatóság megteremtésére. (…)