Breuer Marcell/Marcel Breuer: Elvek és eredmények Pannónia könyvek, Pécs, 2008. Válogatta és szerkesztette: Ernyey Gyula, 175 oldal Szöveg: Szegő György Él egy projekt Pécsett, A pécsi bauhäuslerek és a nagyvilág néven, amelyik eddig Weininger Andor és Forbát Alfréd kevéssé ismert életművét kutatta és publikálta. Breuerrel könnyebb dolguk volna, hiszen a mester munkásságát itthon is, pláne […]
Somlai Tibor: Tér és Idő. Lakásbelsők a két világháború között, 1925-1942 Corvina, 2008, 363 oldal Szöveg: Szegő György Méretét és fotóanyagának nívóját tekintve a vaskos kötet a KÖH által 2003-ban kiadott Fény és forma. Modern építészet és fotó (1927-1950) c. alapműre, Cs. Plank Ibolya, Hajdú Virág és Ritoók Pál kötetére hajaz. Valahol a cím is […]
W. J. T. Mitchell: What Do Pictures Want? University of Chicago Press, Chicago, 2005. 380 oldal [1] Szöveg: Charles Harrison Mitchell képeknek szentelt munkásságát két erény ritka egybeesése jellemzi. Az nem meglepő, hogy az Iconology és a Picture Theory szerzője, továbbá a Critical Inquiry alapító szerkesztője lenyűgöző elméleti kifinomultságról tesz tanúbizonyságot. Ami kevésbé várható, az […]
James Elkins: Visual Studies. A Skeptical Introduction. Routledge, New York, 2003. 230 oldal, 56 ill. [1] Szöveg: Sunil Manghani Egyre több áttekintés jelenik meg a vizuális kultúra tudományáról, olyanok, mint Mirzoefftől az Introduction to Visual Culture(1999), vagy Rose kitűnő Visual Methodologies-a (2001), és újabban Howelltől a Visual Culture: An Introduction(2003), illetve Fuery és Wagner Visual […]
A Sivatagi Vihartól a háborús pornóig Szöveg: Hornyik Sándor „Feltétel nélkül együtt érzek a szeptember 11-ei merénylet áldozataival, de ez sem ment fel a kötelesség alól, hogy hangosan kimondjam: nem hiszem, hogy ebben a bűntényben bárki is bűntelen volna, politikai értelemben.” Jacques Derrida [1] „Valójában Amerika saját magát ültette villamosszékbe.” Jean Baudrillard [2] Talán a […]
Szabó Dezső Time Bomb című sorozatáról Szöveg: Horányi Attila Szabó Dezső munkáit a vizuális reprezentáció posztfotografikus helyzetének feltérképezése összefüggésében szokás végiggondolni. Abból a nézőpontból tehát, amely mélységesen szkeptikus a kamerák által rögzített látványok hitelességével kapcsolatban. Szabó különlegességét ebből a szempontból az adja, hogy ő szkepszisét nem a (digitálisan készített) képek, hanem az analóg kamera elé […]
Szöveg: Perenyei Mónika A következő szöveg filmes eszközök – mint helyszínválasztás, protagonisták színre léptetése, vágásokkal különböző idősíkok megteremtése és a cselekmény szövése – megidézésével él. Ennek oka, hogy jelen írás tárgya maga a mozgókép és annak befogadása, valamint a mozizás kulminációjaként értelmezhető plázabeli multiplex. A gondolatmenetet göngyölítő kérdésfelvetése pedig, a különböző teoretizált tekintetek, amelyek által […]
A műalkotás a bio-kibernetikus reprodukció korszakában [1] Szöveg: W. J. T. Mitchell „Mielőtt te megszülettél, a robotok nem álmodtak, nem voltak vágyaik” – mondta tervezője David-nek, a robotfiúnak. (Stephen Spielberg: A.I. – Mesterséges értelem) A képiség, a képek élete döntő fordulatához érkezett korunkban: manapság a médiumok – különböző szinteken beálló – új konstellációjából adódóan elméleti […]
A film és a digitális világ a vizualitás tudományában [1] A filmtudomány a konvergencia korszakában Szöveg: Lisa Cartwright A huszadik század végéhez közeledve egyre inkább más médiumokon (televízión, videón, DVD-n és interneten) keresztül találkozhatunk a mozival. A média és az ipar ezredvégi konvergenciája már megvalósult az HBO megjelenésével az 1970-es évek végén, a házi videózás […]
Szűcs Attila festészetéről Szöveg: Hornyik Sándor Furcsa látleletet ad Szűcs Attila legutolsó kiállítása (Buborékvilág, acb Galéria), nemcsak korunk szimbolikus világairól és képkultúráiról, de magáról a festészetről is. A kifejezés, a buborékvilág egy erős, komplex és gazdag konnotációs mezővel bíró metafora. A „bubble world”-ről nekem például először a természettudomány és a modern kozmológia kattant be a […]
Mi a vizuális kultúra? [1] Szöveg: Timár Katalin Az alábbi szöveg egy munkacímmel ellátott kísérletnek indult. Mikor megkaptam a konferencia felhívását és elkezdtem azon gondolkodni, miről is beszélhetnék, két szöveg jutott az eszembe. Mindkettő címe: Mi a vizuális kultúra? Az egyiket W. J. T. Mitchell, a másikat pedig Nicholas Mirzoeff írta – mindketten a diszciplína […]
Szöveg: Tatai Erzsébet Vajon úgy kell-e a feminista vizuális kultúrát érteni, hogy feminista nézőpontból értelmezzük a vizuális kultúrát (illetve annak egy nem akármilyen részét), vagy pedig a vizsgálat tárgya, azaz a vizuális kultúra egy szegmense maga feminista? Ulrike Rosenbach esetében mindkettőről szó van, de egyik válasz sem teljesen kielégítő. Egyfelől Rosenbach művészete sem írható le […]