A várost építészeti értelemben soha nem tekinthetjük örök, statikus, megváltoztathatatlan egységnek, hiszen az az időben folyamatosan változó utcák és terek valamint az ezeket határoló épületek, térfalak összessége. Az építész feladata, hivatása, hogy fizikai keretet adjon a létnek, az emberi tevékenység kifejtéséhez szükséges meghatározott méretű tereket hozzon létre…

Ernyey Gyula könyve hiánypótló műként jelent meg 2000-ben. A kötetre az elmúlt évtizedben a hazai művészeti képzés alapműveként tekintett a design oktatás. A történet, a fogalmak logikusan egymásra épített, rendszerező szerkesztéssel dolgozza fel az ipari terméket formakultúrájának egyetemes históriáját.

Írország nyugati partvidékén, Galway nevű kisváros határában 2010-ben új autós gyorsétterem épült. A kereskedelmi építészet íratlan szabályai szerint ugyanez nálunk jellegtelen, gyorsan elbontható, harsány fényreklámokkal borított kocka lenne. Galway vidékén azonban a jelek szerint még az autóban töltött élet is megélhető egyfajta világvégi melankóliával.

Az éppen beolvadó Nemzeti Galéria Ferenczytárlata méltó epilógus lett. A katalógus 398 festményt (és 347 grafikát) sorol fel, egy részük lappang, többet még a festő – nem éppen szelíd gesztussal – semmisített meg. Az 1885-től induló Nagybányai iskolát…

Vinnai, Teleki, Bakonyi, Úrágya, Király, Somos, Sajgó, Palandor, Mestervölgy: dűlőnevek, melyek a nem idevalósi ember számára pusztán furcsán csengő szavak. A hegyaljai tájnak eme névvel is megkülönböztetett szőlőtermelő pontjai az itt élő emberek számára a mindennapi élet sokrétű jelentéssel bíró, történelmi helyszínei. Illatok, ízek, hangulatok, történetek szövődnek valósággá, mely számunkra, látogatók számára felfedezésre váró világ.

A két, látszatra távoli alkotó – Rudolf Schönwald grafikus és Nam Jun Paik (az első!) videóművész – művei most az Essl nagytermében összetalálkoztak. Eltérő ábrázolás technológiáik ellenére mindkét alkotó az entrópia törvénye által alakított szépség megszállottjának bizonyul.

Kismegyernek – Győr egyik elővárosának – két nevezetességet szokás említeni: a napóleoni csata emlékművét és a 18. századi temetőkápolnát. A kertvárosias település rendezett összképét több kisebb ipari csarnok, szerelőműhely tarkítja. A régi temetőhöz és kápolnához, amely egy kisebb domb tetejére települt, rövid sétaút vezet.

Válság, szociális feszültség, pénzhiány. A városok az ipari forradalom időszaka óta küzdenek azokkal a krízisekkel, melyek a közösségi kezdeményezések, a földfoglalások, az önszerveződő mozgalmak alapjául
szolgálnak.

A Wesselényi utca körúthoz közel eső szakaszán a járókelőnek csupán annyi tűnik föl, hogy ragyog az utca képe: egy évtizedek óta lerobbant állapotban lévő klasszicista épület példaszerűen, eredeti szépségét visszanyerve újult meg.

A World Photography Organisation (WPO) közzétette a 2012 Sony World Photography Awards döntőseinek listáját, amelyen építészeti fotó kategóriában lapunk fotográfusa, Bujnovszky Tamás a legjobb tíz között szerepel a Fővám téri metróállomás építéséről (építészek: Spora Architects) készült sorozatával.

Az építészeti újrahasznosítás fejezetén belül a laktanyaterületek revitalizációja sajátos kihívásokat rejt. A funkcióvesztés, a felhagyottság leginkább az ipari területek barnamezős szabadságfokát ígéri a befektetők számára, mégis, az épületek tipikus térrendszere, vagy akár a területek városszövetbe ágyazottsága megválaszolandó kérdéseket vetnek fel. Amíg az értékőrzéssel együtt is sikeres fejlesztések…

A kínai kortárs építészetet a média az utóbbi húsz évben meglehetősen egyoldalúan mutatta be. Lényegesen többet hallhattunk azokról az építészeti világsztárokról, akiket a kínai építési konjunktúra szakmai pályafutásuk legnagyobb megbízásaival látott el, mint a helyiek által helyi problémákra választ kereső tervezési tevékenységről.