A Falufejlesztési Társaság Építész Tagozata és a Magyar Építőművészek Szövetségének programsorozata a MÉSZ székházban

Előadások kezdési időpontja: 17.00 óra
Cím: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2, MÉSZ székháza

Az előadáson való részvétel előzetes regisztráció és kreditigazolás kiadása nélkül ingyenes.

2016. február 4, csütörtök, 17.00 óra

Horváth Dezső fizikus
A VILÁG KELETKEZÉSE – ŐSROBBANÁS ÉS TEREMTÉS

„A kozmológia napjaink egyik legizgalmasabb, leggyorsabban fejlődő tudományága, számos kérdésével, joggal tartja magát az újságok címoldalán. Bizonyos következtetései, mint a világegyetem gyorsuló tágulása, a sötét anyag és sötét energia túlsúlya a Világegyetemben, vagy a tér és idő kezdete az ősrobbanáskor, még a fizikus gondolkodását is megrázzák. Előadásomban áttekintem a modern kozmológia kialakulását, az ősrobbanás elméletét és kísérleti bizonyítékait, valamint a megoldott és megoldatlan kérdések, problémák jelenlegi állását. Beszélek különböző vallási irányzatok viszonyáról az ősrobbanáshoz, mint teremtéshez, és végül összehasonlítom a kérdés fizikai és filozófiai vizsgálati módszereit.”

2016. március 10, csütörtök, 17.00 óra

Szántai Lajos történész
A PILISI KIRÁLYI KÖZPONT TÖRTÉNETI KUTATÁSAI

“Sokak számára nem szorul magyarázatra a Pilis szakralitása, szentsége. Sűrűn emlegetjük szakrális királyi központként, ami annyit jelent, hogy a legrégibb időktől kezdve, királyi, családi birtok volt, Visegrádtól Esztergomig királyi várak, kastélyok sokasága volt található. A pilisi háromszögben szinte minden királyunk templomokat, apátságokat alapított. Az Árpád-házi királyaink sorsának jelentős eseményei – születéstől a halálig – kötődnek ehhez a területhez. És ezzel tovább gyarapszik a Pilist övező rejtélyek sora is, az eltűnt vagy nem azonosítható egykori települések keresése közben.”

2016. április 14, csütörtök, 17.00 óra

Szörényiné Kukorelli Irén geográfus
VIDÉKI TÉRSÉGEINK VÁLTOZÁSA

„Az európai vidékfejlesztési politika legfőbb célja, hogy a vidék életképes legyen: aktív közösségekkel, erős gazdasággal, jó közszolgáltatással rendelkezzen, azaz folyamatosan növekedjen a vidéken élők életminősége. A kérdés csupán az, hogy a fenti elvárások hogyan teljesíthetők, melyek a célok elérését szolgáló elvek, folyamatok és intézkedések. A rurális térségek gazdasága másképp növekszik, mint a nagyvárosoké. A legsikeresebb út gazdaságuk fejlődéséhez, ha jól mérik fel a helyi kompetenciákat és erőforrásaikat, majd ezeket helyesen építik be stratégiájukba és következetesen megvalósítják azt. Az 1990-es évektől az EU közös mezőgazdasági politikája nagy változásokon ment keresztül: a mezőgazdasági szektor helyett a vidék gazdaságának egésze kapott figyelmet. Bár csak 2006-ban fogalmazták meg az új vidékparadigmát (OECD 2014), a megelőző 10-15 évben már foglalkoztak az előkészítésével. Az új paradigma középpontjában a beruházás, a helyspecifikus stratégia és a gazdaság modernizálása áll, felváltva a korábbi farmközpontúságot, a szűk agrárágazati szemléletet, valamint a támogatásorientáltságot.”

2016. május 12, csütörtök, 17 óra

Orbán Zoltán ornitológus
MADÁRBARÁT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

„A települések életének irányítása az egyik legnehezebb vezetési feladat. Az újonnan felálló stáboknak olyan összetett kérdésekben döntéseket hozniuk, melyek többségéhez nem értenek. Ezért különösen fontos, hogy az önkormányzatok minél nagyobb mértékben építsenek a településük lakosainak, civil kezdeményezéseinek tudására, tenniakarására. A Magyar Madárbarát Egyesület madárbarát önkormányzati programcsomagja (MÖP) éppen ezt a célt szolgálja. Célja a madarak életfeltételeinek biztosítása, megmaradásuk, visszatelepülésük segítése, hogy az egyes időszakokban a madarak életét segítő megfelelő megoldásokat alkalmazzuk. A madarak és a madárbarát kert életében alapvetően két nagy időszakot, költési és nyugalmi periódust különböztetünk meg. A tavasz és a nyár a fészekrakásról és a fiókanevelésről; az ősz és a tél a madarak egy részénél a vonulásról, a nálunk maradók, hozzánk érkezők esetében pedig a téli túlélésről szól.”