A kereszt – 13. Szakrális Építészeti Konferencia

FUGA, 2019. szeptember 17.

Szöveg: Páricsy Zoltán
Fotó: Ars Sacra Fesztivál

Ebben az évben is a FUGA adott otthont az Ars Sacra Fesztivál keretében immár 13. alkalommal megrendezett építészeti- belsőépítészeti témájú konferenciának. Rainer Péter és munkatársai kitartó munkája idei eredménye nemcsak befogadottá vált az építészek szinte éjjel-nappal nyitott helyén, hanem értő fülekre is talált. Ezt mutatta az előadásokat nagy figyelemmel végig kísérő nagy számú hallgatóság, valamint az eseményt záró kerekasztal-beszélgetés.
A téma egyetemes, kultúránkat, neveltetésünket, építészetünket alapvetően meghatározó, de ugyanilyen mértékben személyes is. A kereszt építészetben, belsőépítészetben és társművészetekben való megjelenése, a keresztény hit és annak üzenete épített kultúránk fontos része. A direkt módon megjelenő, vagy akár rejtett jelek, finom utalások mindig is meghatározó elemei voltak az európai műveltségnek. A kereszt, mint jel ilyen módon egyetemes, ugyanakkor a legszemélyesebb, a legerősebb kötelék, ami az embert – látható módon – Istenhez köti.
A konferencia résztvevőit dr. Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnöke, Csapó Balázs, a BÉK elnöke és Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány elnöke köszöntötték, amihez Sipos Mihály népzenész csatlakozott előadásával. Jelenits István bevezető gondolatai nem pusztán a konferencia alaphangját adták meg, hanem hordozni való munícióként jutottak el a hallgatósághoz, ahogyan a „kereszt” erejéről, a tanítás és tanulás fontosságáról beszélt. Ferkai Tibor szinte népmesei bölcsességgel tárta fel a külső és belső világ közötti összefüggéseket. Jakab Csaba építész, belsőépítész saját munkáiból válogatott; a 2014. évi Velencei Építészeti Biennálé magyar kiállításának általa összeállított anyaga, vagy a Vigadó épületébe tervezett nagyvonalú installációja a népi kultúra, az épített örökség és az aktuális programokhoz illesztett, bútorszerű elemei frissítő hatással feszegették múlt és jelen határait. Ágó Mátyás építész a nagymarosi római katolikus templomról, annak felújításáról tartott előadást. A templom szerkezeti helyreállítása taglalása mellett kitért a belső tér nagyszerűségére is.
A 2018-ban elhunyt Zalaváry Lajos életművéről, köztük templomtervéről, rajzokról, makettről az építész lánya, Zalaváry Éva iparművész tartott előadást. Derdák Éva festő- restaurátor a Belvárosi Plébániatemplom falkép-restaurálási munkáival ismertette meg a közönséget. Diószegi György művelődéskutató a magyarországi görög templomok építészeti örökségét mutatta be, egyben a görög- magyar kulturális, történelmi kapcsolatok fontosságát. Megelevenedett többek között a tokaji hagyaték, a budapesti és vidéki örökség, a tisztességes kereskedés szellemisége, a magyarországi görögök hitélete. Avanesian Alex újságíró részben filmrészletekkel, részben élményszámba menő előadásában kalauzolta hallgatóságát Örményországba, megelevenítve az örmények kemény, de hitükben sziklaszilárd életét és történelmét. Mindezek építészeti csodái, sziklába vájt templomai ámulatba ejtették a konferencia résztvevőit. Jahoda Róbert és Páricsy Zoltán építészek a nemrég átadott Apor Vilmos Katolikus Főiskola Ifjúsági kápolnáját mutatták be. A korábbi általános iskolából főiskolává formált épületegyüttesben olyan letisztult belső teret terveztek, mely – szándékuk és a visszajelzések szerint – éppen annyi „kapaszkodót”, utalást hordoz, ami alkalmassá teszi a kápolnát az Istennel való találkozásra, az elcsendesedésre. Kerülve a közvetlen utalásokat, bárminemű fecsegést, a Tölg-Molnár Zoltán drámai egyszerűséggel megfogalmazott alkotásaival felöltöztetett belső tér a főiskola hallgatóinak és tanárainak valódi befogadó helye lett.
Szekér Ferenc építész a Hold utcai református templom átalakításáról, felújításáról beszélt. A kellő szakértelemmel és gondossággal újjáépített templom megannyi tervezői feladatot adott az építésznek, aki a mai elvárásokat figyelembe véve, de az eredeti tereket tiszteletben tartva alkotott. Rainer Péter építész, belsőépítész a még meg nem épült szalmabála- temploma tervét mutatta be. A hagyományokat személyes gondolatai mentén átértelmező formálással megfogalmazott templom bemutatásakor egyértelművé vált a természethez, a természetes anyagokhoz való kötődése. A program végén a Schola Gregoriana Budapestinensis kórus előadása hangzott el.