A százéves házak ünnepén a rakparté a főszerep

Budapest 100, 2017. április 22–23.

Szöveg: Fazekas Zsuzsa
Fotók: Hütter Cecília

A Nagykörút után, idén a RAKPART tematika is lehetőséget adott a különböző korú és stílusú épületek bejárására. A Budapest100 2017-ben a régi bérpaloták és közintézmények mellett kortárs épületeket is bemutatott a Duna-parton. A népszerű városi ünnep és programsorozat iránti érdeklődés egyre növekszik: ilyenkor nemcsak felbolydul a város, de a legjobb közösségi arcát mutatja. Ha megfelelő jelzőket keresünk erre, talán az „élhető” a „barátságos” és „izgalmas” írja le a legpontosabban és legvisszafogottabban a Bp100 életérzést, de lényeges a házbejárások újdonságértéke és megunhatatlansága is. Ennek köszönhetően a tematikus regisztrációhoz kötött programok és séták egy pillanat alatt beteltek. Ez azonban nem tántorított el senkit, mert a most felfedezésre váró 44 ház, köztük iskolák és templomok, vezetés nélkül is mutattak annyit, amiért érdemes volt felkerekedni április végén. Ahogy a korábbi években, a kulturális, családi és nemzetközi programok mellett egy sor szakmai program is volt, mindezekről a letölthető és a város több pontján ingyen beszerezhető programfüzet segített tájékozódni. 

Mindkét napon bejárható volt többek között az egykori MÁK nyugdíjintézet bérháza, a Kossuth tér 13-15 szám alatt. Az épület Málnai Béla életművének legnagyobb volumenű alkotása (1919) és neobarokk homlokzata ellenére látványos belső tereket rejt. Nem mellesleg ez az a ház, ahol az egyik lakás felújításakor nemrég adatszolgáltatási ívek sokasága került elő a vészkorszakból. A háztörténeti sétákat a szomszédos 16-17-tel együtt tartották, ugyanitt könyvcsere és kortárs táncszínházi performansz is volt. Megnyílt több közintézmény, köztük a Commerzbank épülete a Széchenyi rakparton és maga az Akadémia. A Vigadó téren, a hajóállomás 2-es pontján lehetett megnézni a Kossuth múzeumhajót és a rajta látható interaktív kiállítást. A Kossuth nem épület ugyan, de 1984 óta műemlék, az egyetlen eredeti formájában fennmaradt személygőzös. A hajót a Ganz Gyárban építették 1913-ban és Ferencz Ferdinánd Főherczegről kapta a nevét, 1938-ban fontos szerepe volt az Eucharisztikus kongresszuson, ahol a megnyitó fő attrakciója egy hajós körmenet volt az esti Dunán. A vízi élethez kapcsolódó másik építmény a Margitszigeten, a Hajós Alfréd sétány 2-ben kikötött Wesselényi csónakház, amelyet még Széchenyi építtetett 1841-ben. A hasonló csónakházak közül egyedül a Wesselényi élte túl a 20. századot. A Fővám tér környékén a nagycsarnok mellett élmény volt megnézni a fantasztikus ovális lépcsőházat a legkorszerűbb épületgépészeti és kényelmi megoldásokkal 1938-ban épült betonvázas lakóházban a Belgrád rakpart 2-ben, ahol ezen a hétvégén a már bezárt Lukács Archívum is újra kinyitott. A Szabadság hídon hídkiállítás és hídséta volt, és két lépésnyire innen be lehetett járni a Közgáz campust a Sóházzal és a tíz éve átadott C épülettel, benne a könyvtárat az előadótermeket és az irodaházat. Az „új” épülettömb bejárati homlokzatán Jovánovics György térplasztikája a Szabadság szobor után város második legnagyobb méretű köztéri szobra (33m), az aulában falnyi LED óra és látványos üvegbeton pult. Itt szombaton szinte egész nap tér-feltérképező, tér-megismerő játékokat tartott egy építészekből és pszichológusokból álló kutatócsoport, akik a terek és formák ránk gyakorolt hatásait és ezek erejét, jelentőségét mutatták be. A híd túlsó oldalán a budai oldalon a Műegyetem szomszédságában kaput nyitott az úgynevezett Eraviszkusz-házat (Gellért tér 3.), amely az építésekor előkerült 500 ezüst dénárból álló kelta éremleletről kapta a nevét. A ház alsó, utcai traktusán egykor a Műegyetem Kávéház, a hatvanas évektől 2006-ig házasságkötő terem működött.

A bőség zavara okán itt csak néhány látnivalóra hívtuk fel a figyelmet, de a Bp100 elsődleges érdeme és jelentősége talán mégsem ez, hanem az épületek történeteiben feltáruló múlt és a láthatóvá váló eleven városszövet.