Székesfehérvár történeti központja

A nyílt építészeti pályázat eredménye

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Építőművészeti Tagozata által kiírt nyílt építészeti pályázat karakteres építészeti eszközökkel megfogalmazott, az egyedülálló építészettörténeti és régészeti emlékeket méltó módon bemutató hely megalkotását célozta meg Székesfehérvár történelmi központjában, ahol a látogatók megismerkedhetnek az Árpád-ház szellemi és tárgyi örökségével. A pályázat a 40. életévüket be nem töltött építészmérnök, építész tervezőművész, építész, belsőépítész végzettséggel rendelkező természetes személyek részére szólt.

A kiíró, a szakmai program helyszínének virtuális otthont nyújtó Székesfehérvár MJV Önkormányzatával egyetértésben nem kapcsolta a felhívást bármely kivitelezés vagy közvetlen megvalósítás céljához, így a pályázati felhívás megjelentetése hátterében nem állt építési szándék, inkább inspirációt vártak az adott témában a jövőbeni közös gondolkodásnak. Mint megfogalmazták, a pályázatok révén annak beépítési módjával, a lehetséges tömegkapcsolatokkal, a fedett és nyitott terekkel kapcsolatban ugyanakkor a szakmai és laikus közeg is olyan gondolatokhoz juthat, melyek segítségül szolgálhatnak a terület jövőbeni hasznosításához. A bírálati szempontok között kiemelték az építészeti minőséget hitelesítő szellemi tartalom és gondolati háttér, az egyedi építészeti megjelenést biztosító kompozíciós elvek és részletmegoldások, illetve a műszaki megvalósíthatóság, a szerkezetileg ésszerű, de egyedi minőséget biztosító megoldások alkalmazásának fontosságát. A pályázatokat az MMA tagjaiból és Székesfehérvár MJV képviselőiből álló bizottság bírálta el. Az alábbiakban a díjazott és a kiemelt megvételben részesült munkákat mutatjuk be.

Kiemelt díjazás: 3. sz. pályamű
Alkotó: Dósa-Papp Tamás, építész munkatárs: Emődi-Kiss Tamás

„A pályázó a nemzet életében egyedülálló jelentőségű belső tér elméleti rekonstrukciójára ad javaslatot. Az áttetsző falú épület utal a középkori struktúrára, de nem törekszik méretpontos másolatra, elkerülve ezzel a műemléki hitelesség problémáját. Tömegével a városképben is jelentős méretű, hangsúlyos új elemként jelentkezik. Szellemes megoldással, a Koronázó tér térsíkjának megemelésével – átjárható hármas térsort hoz létre a Városház, a Koronázó, s a Városkapu tér egybefűzésével. Ez alatt, s a rom-együttes lefedésével hoz létre új múzeumi és közösségi tereket, s a Centrum-tömb bontásával a prépostság udvarának részleges bemutatására is törekszik. Az emlékhely jelentős léptékű épületként való megjelenítéséért, s fent felsorolt érdemeiért a tervet a Bírálóbizottság a legmagasabb értékű díjban részesítette.” (a zsűri értékelése)


Kiemelt elismerés: 8. sz. pályamű
Alkotók: Bajusz Csaba Ádám, Salacz Ádám, Vadász Balázs

„A pályamű a romok megőrzésének módjára tett javaslata – a romok visszatemetése – az egyik legkarakteresebb megoldás, amely ugyanakkor a bírálók körében komoly kritikát váltott ki. (…)A pályamű építészeti alapgondolatát a Bírálóbizottság pozitívan értékelte, de hiányolta az alapvetés következetes, koherens végigvitelét. Érdemeiért a tervet a Bírálóbizottság kiemelt elismerésben részesítette.” (részlet a zsűri értékeléséből)


Kiemelt elismerés: 12. sz. pályamű
Alkotók: Juhász Nagy Balázs, Bodnár-Paripás Emőke

„Javaslatában szinte a teljes romterület fölé egy óriási épületet (tetőt) emel, melynek tömege azonban nem keresi a koronázó bazilikával az eszmei-formai kapcsolatot. Közvetlenül a romterület felett üvegfödémmel zár, amely az itt elhelyezkedő reprezentációs tér padozata. Bátor elhatározás egy „sosemvolt” forma és épület felvállalása, ugyanakkor túlságosan önreflektív. Idegen testként hat a kifinomult barokk szövetben. (…) Érdemeiért a tervet a Bírálóbizottság kiemelt elismerésben részesítette.” (részlet a zsűri értékeléséből)


Kiemelt elismerés: 13. sz. pályamű
Alkotók: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán

„A pályamű azon megoldások közé tartozik, melyek városi térként is szolgáló védőfödémet emelnek a romterület felett, további építményt nem javasolva a térre. (…) Bár a pályamű nem vállal fel konfliktust a környezetével – nem keresi a komplex kérdésre a teljes választ –, önmaga rendszerén belül következetes. A részek az egészet szolgálják és értelmezik. A spirál megjelenésével még egyfajta spiritualitást is hordoz magában a terv. (…) Érdemeiért a tervet a Bírálóbizottság kiemelt elismerésben részesítette. (részlet a zsűri értékeléséből)