Wekerletelep – A múlt értékei, a jövő lehetőségei

Báry Anikó, Dokic Sanja, Varga Csaba

Wekerletelep
A múlt értékei , a jövő lehetőségei

Wekerletelep, Kós Károly tér. Fotó: Tóth Pál

Több mint 100 év eltelt azóta, hogy a Wekerletelep megépült és reményt nyújtott az akkoriban élhetetlenül túlzsúfolt Budapestre érkező, vidéki bevándorlók számára egy emberi környezet megteremtésére. Az 1900-as években ezek a lakások tökéletesen megfeleltek egy 4-5 tagú család számára. Ma, 100 évvel később – kisebb belső átalakítások után – sokaknak még mindig élhető otthont biztosítanak. Vajon a jövő emberének is megfelelnek majd? Mi lesz a Wekerleteleppel a következő 100 évben? Milyen megoldásokat lehetne találni a múlt értékeinek megőrzésére, úgy, hogy a jövő lehetőségeinek se szabjunk gátat?


Kutatásunk első lépéseként megvizsgáltuk a Wekerle kialakulását. A múltját, hogy hogyan keletkezett, hogyan éltek itt az emberek egykor, száz évvel ez előtt, milyen viszonyok, politikai, gazdasági és társadalmi helyzet eredményezte létrejöttét. Ehhez aránylag sok forrásunk volt. Részben megmaradtak a régi fotók a Nemzeti Múzeumban az építkezés egyes fázisairól, az Építészeti Múzeumban a Gondnoki könyv az eredeti házleírások a szoba-beosztásokkal, illetve a tervezők és házaik megnevezésével s rendelkezésünkre állnak történeti feldolgozások is, hisz számos kutató vizsgálta már a Wekerle kialakulásának történetét. Következő lépésként gondoltuk, hogy egy másik oldalról szemlélnénk a telepet, és a jövőjével foglalkoznánk. Azzal, hogy vajon ez az egykor sok száz családnak otthont adó városrész mit tud nyújtani a ma és a jövő embere számára. Alkalmasak-e a mai igények kielégítésére, úgy hogy közben megőrizzék a múlt értékét, azt az egyedülálló szerkezetet, amit kertvárosnak nevezünk. Mivel a Wekerletelep a magyar építészet történetének egy fontos állomása, mindenképp meg kell őrizni eredeti formájában, hisz nincs több belőle az országban. A kor legnagyobb építészeinek keze nyomát viseli, őrzi munkásságuk egy fontos darabját, s ezzel őrzi emléküket. Kutatásunk során közel 80 emberrel vettünk fel kérdőívet és az ő véleményük, hozzáállásuk, a mindennapi életükben előforduló problémáik figyelembevételével gondolkoztunk el a telep jövőjéről.