Kilátó a pusztában
Templomrom és emlékhely, Csomorkány
Építészek: Varsányi András, Vas Norbert
Szöveg és fotók: Botzheim Bálint
A hegyvidék zártságával ellentétben a puszta határtalanságában messzire ellát az ember. A pusztai kilátó vajon különbözik a hegyre épített kilátótól? Hódmezővásárhelytől 17km-re keletre, a pusztában Csomorkány – egykori középkori falu – helyét ma templomrom, kilátó és emlékhely őrzi.
Hódmezővásárhely számára fontos ez a hely. Számos tanya van a környéken, művelés nyomai látszódnak a földeken. A templomrom sem elhagyatott, a vásárhelyiek látogatják, találkozóhelyként használják az új kilátót. A téglából épült templomról a régészeti kutatások kiderítették, hogy a 12-13. században épült, majd a rákövetkező századokban többször hozzáépítettek. A környéken talált – etnikumot jelző – cseréptöredékek azt tanúsítják, hogy már a kora Árpád-korban magyar lakosú település lehetett itt, amely egyes források szerint később mezővárossá gyarapodott, míg az 1596-os török-tatár hadjárat teljesen el nem pusztította. 1642-ben már csak pusztaként említik, mint a koronára visszaszállt birtok. Ekkor már a templomból is csak romok álltak. A 19. században megerősítették, majd a 20. század elején népiskolát építettek mellé, ennek azonban ma már semmi nyoma sincs. Ismert jelenség, hogy a középkori romokat széthordják, főképpen a kőépítményeket szokták kőbányának tekinteni. Itt is így történt, az épület nagy része eltűnt, de talán az Árpád-kori építési technológiából adódóan bizonyos falrészek olyan keménységűek, hogy azokat nem sikerült szétverni. A téglaégetés egyébként nem volt ismeretlen ezen a vidéken, de mindvégig megmaradt földesúri jognak, így a jobbágyok többnyire vályogból építkeztek.
Építészek: Varsányi András, Vas Norbert
Statika: Fekete Krisztián – FFStatika Kft.
Kivitelezés: Medvecz Péter – Kreativ Beton Kft.
Építtető: Erzsébeti Olvasókör