Weichinger Károly emlékkiállítása
HAP Galéria a FUGA-ban, 2015. április 14. – május 4.
Szöveg: Götz Eszter
A HAP Galéria 2014 őszén bezárt – de kiállításai változatlanul a közönség elé kerülnek, a zárás óta a FUGA termeiben. A most megnyílt emlékkiállítás Weichinger Károly, a BME legendás építész-tanárának életművére hívja fel a figyelmet. Személyisége, pályája két nagy korszak között képez átjárást: a 20. század első évtizedeinek, a magyarországi építészet egyik aranykorának tanárai oktatták, majd ő maga 1946–1969 között tanszékvezetőként több nemzedéknek tudta kivételes tudását és szellemiségét. Az ötvenes-hatvanas években, amikor a kultúra ideológiai céloknak rendelődött alá, és benne az építészet különösen fontos politika-alakító tényező volt, Weichinger a népművészet formáira nyitott hivatástudattal, az építészetet mint alkotói folyamatot szemlélte és vallotta. Tervrajzai, vázlatai, rendkívüli rajztudása a kiállításon a 20. századi magyar építészet folytonosságáról tanúskodnak, és a számítógépes tervezés korában a kézirajz időtálló értékét közvetítik. Most kiállított rajzain, látványtervein szépen kirajzolódik az a folyamat, ami a historizáló építészet értékeit átviszi a klasszikus modern tömegformálásba. A harmincas évek végén, negyvenes évek elején készült tervei már egy újfajta szemléletről tanúskodnak, ami feltehetően az 1938-as New Yorki-i világkiállítás hatásának is köszönhető, melynek magyar kiállítási pavilonját Weichinger tervezte. Rajzkészségén túl festői tehetsége is kivételes volt, képeiből kiállítást rendezett a Nemzeti Szalon, ő vezette be az Építészkaron az építészeti akvarellfestést.