Hegyaljai zsidó házak, TERC Kiadó, 2015, 333 oldal

Szöveg: Kerner Gábor
Fotók: Wirth Péter fényképgyűjteményéből

„David Wolpe rabbi szerint a sírlátogatás (zarándoklat) és a kövek síron történő elhelyezése o az ókori időkig visszanyúló szokás: a nyáj őrzője, miután a juhait reggel megszámolta, az állatok számával megegyező számú kavicsot vitt magával. Este ezek segítségével győződött meg arról, hogy mind vissza is tértek-e. A kövek tehát azt szimbolizálják, hogy milyen drága és értékes minden lélek Istennek.”(1) Évtizedekkel ezelőtt megkezdett, rendkívüli kutatómunka kivonatolt eredményeit pásztázza a kötet. A könyv kegyetlen alapossággal és szakszerűséggel mutatja be azt a drámát, ami Tokaj-Hegyalján történt a 20. században – és történik napjainkban is.

Benkő Ágnes és Wirth Péter építész-szerzőpáros könyvét olvasva állandóan a fenti idézet motoszkált a fejemben. Hiszen az írás minden oldala egy számadásról szól, arról, hogy mennyi maradt meg a „nyájból”. A bevezetőben a könyvvel kapcsolatban használt jelző nem véletlen; ami történt ugyanis e gyönyörű vidéken, az valóban nem más, mint kegyetlen pusztítás az itt élő, városokat és falvakat építő emberekkel és házaikkal szemben. A bemutatott tizenöt településen a felmérések, archív fotók, mai fényképek és a még élő szemtanúk visszaemlékezései mind arról tanúskodnak, hogy épített és szellemi örökségünk pusztulása és pusztítása makacs tényként nehezedik rá az ott élő emberekre és a könyvet olvasókra egyaránt. A települések bemutatásánál rendszeresen visszatérő „egykor és most” fotósorozatok, illetve felmérési és tervrajzok önmagukért beszélnek, sőt kiáltanak. Mint ahogyan az eddig helyreállított zsinagógák (Mád, Tarcal, Tokaj) azt példázzák, hogy van, lenne megoldás. Ezért érthetetlen, hogy ez a kiáltás miért nem hallatszik messzebbre, miért nem hallják meg azok, akiknek feladata a magyar építészeti örökség gondozása.
A könyv a precíz tényfeltáró munkán és a kitűnően fogalmazott, laikusoknak is jól olvasható szövegeken túl arra is rámutat, hogy egy komplex, több településre kiterjedő régiótörténeti kutatást milyen eszközökkel és módszerekkel kell elvégezni. Ezért számomra – és bízom benne, hogy a felnövekvő generációk számára is – okos, a jövő felé vezető tankönyvet jelent. Benkő Ágnes és Wirth Péter elvégezték zarándoklatukat, megtették a számadást és könyvükkel elhelyezték köveiket a bejárt településeken. Tisztelet az alkotóknak.

Jegyzetek
1 Zsidó temetkezési szokások, forrás: chevra.mapline.hu