A második világháború utáni európai építészet egyesített története felé
Szerk. Moravánszky Ákos – Torsten Lange – Judith Hopfengärtner – Karl R. Kegler: East West Central. Re-Building Europe 1950–1990. Basel: Birkhäuser Verlag 2017, 3 kötet)

Szöveg: Kerékgyártó Béla

Mi kötötte össze egymással az évtizedeken át hatalmi tömbök szerint megosztott Európa nyugati és keleti felét? Hogyan írható meg a háború utáni építészet története egységesített keretben? Ez volt az alapvető kérdésfeltevése annak a zürichi ETH-n 2014 és 2016 között rendezett három nemzetközi konferenciának, amelynek előadásai tanulmányokká bővítve három kötetben jelentek meg a Birkhäuser Verlagnál.
Az egész vállalkozás kezdeményezője, szellemi vezetője az ETH Építészettörténeti és Elméleti Intézetének professzoraként Moravánszky Ákos volt, aki három asszisztensével, Judith Hopfengärtnerrel, Karl R. Keglerrel és Torsten Langéval együtt szervezte meg a nagyszabású eseményt. A sorozatnak az East West Central. Re-Building Europe 1950–1990 címet adták, amely utal a Kelet- és Nyugat-Európa közötti közvetítés és egyesítés mindmáig elvégzetlen feladatára. A „re-building” egyszerre jelenti az 1945 és 1990 közötti periódus építészeti fejleményeit, de a történet jelenbeli meg- vagy újraírási kísérletét is. Európa mint közös keret nem valami statikus, elvont és pusztán eszmeileg megragadható entitásként, hanem sok szálon futó kapcsolatok, párhuzamok és különbségek hálózataként jelenik meg, amelyet „versengés, együttműködés, kritikai átvétel és továbbgondolás, tudástranszfer” egyaránt jellemzett, ahogy Moravánszky Ákos előszavában fogalmaz. Az egybenlátás csak a „nyugati” és „keleti” kutatók párbeszédében, mindkét oldal egyszerre belső és összehasonlító elemzésével, esettanulmányok sokaságában ölthetett alakot. Ehhez nyújtott intézményi tekintélyével, súlyával, kutatási infrastruktúrájával megfelelő színhelyet az ETH, Moravánszky Ákos kettős kötődése és több évtizedes közvetítő munkája pedig szellemi alapot és garanciát.