A Magyar Építőművészek Szövetsége, a MÉSZ-UIA „Megújuló Források” munkabizottságának és a Magyar Építész Kamara szervezésében tisztelettel meghívjuk a „Fenntarthatóság az építészeti tervezésben” című szimpóziumra és könyvbemutatóra

2010. november 15-én 14.00 órától a Magyar Építőművészek Szövetsége székházának Kós termébe (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.).

Köszöntı és bevezetı – Kálmán Ernő DLA, a MÉSZ elnöke

Fenntarthatóság és környezettudatosság az építészetben, az UIA (Nemzetközi Építész Szövetség) ajánlásai – Szekér László, a MÉSZ-UIA „Megújuló Források” munkabizottság vezetője

Lakásépítés, szociális lakásépítés, energiahatékony épületfelújítások (támogatási rendszerek, energiahatékonysági minısítési rendszerek, EU források, ösztönzık és szabályozások) – Ertsey Attila, a Magyar Építész Kamara (MÉK) alelnöke

Fenntarthatóság a várostervezésben, urbanisztikai javaslatok – Dr. Reith András, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület alelnöke

Felkért hozzászólók, szakmai ajánlások elfogadására:
– Bíró Marianna, Nemzetgazdasági Minisztérium Építésgazdasági Főosztály fősztályvezetője – Soltész Ilona, a Belügyminisztérium Országos Főépítészi Iroda főosztályvezető helyettese
– Bocsák István, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara felügyelıbizottságának elnöke

A háttéranyag letölthető a www.meszorg.hu oldalról.

„Szekér László: Fenntartható építészet felé” – c. könyvének ismertetője
– Dr. Osztroluczky Miklós, a műszaki tudományok kandidátusa

A programon való részvétel ingyenes és 1 MÉK továbbképzési pontot ér.

Vitaindító előadás

Az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) a koppenhágai „Fenntarthatóság a tervezésben”
(Sustainable by Design) nyilatkozatában deklarálta irányvonalát. A fenntarthatóság eszméje először az 1993-as kongresszuson volt vezérgondolat, a 2008-as torinói kongresszuson pedig már ez volt a
központi téma. Az épített környezet, ezen belül is az épületek üzemeltetése jelenti a legnagyobb terhelést a
környezetünkre, az energiafelhasználás mellett a víz-, és élelmiszerkészletekre, a szennyvíz-, és hulladékkezelésre is döntı módon kihatva. A nyolcvanas-kilencvenes években még a technikai
megoldásokban bíztunk, de ma már tudjuk, a technológia önmagában nem oldja meg a problémáinkat, holisztikus megközelítésre van szükség.
Az UIA célkitőzése, hogy csökkentse az épített környezet negatív környezeti hatásait, ezért kezdeményezte a „Fenntarthatóság a tervezésben” stratégiát. Az építészek rendkívül sokat tehetnek
a fenntartható fejlıdésért. Ha az épületek, városok kevesebb energiával, és magasabb komforttal épülnek és mőködnek, kevesebb ivóvizet és természeti erıforrást használnak, kevesebb hulladékot termelnek – akkor a társadalom környezeti terhelése csökken, és az élet minısége magasabb szintre emelkedik. A múlt építési tapasztalatait és hagyományait a legújabb technikai vívmányokkal ötvözve olyan univerzálisan alkalmazható fenntartható tervezési elvek és módszerek kifejlesztésére van szükség, mely a különbözı klimatikus, politikai, társadalmi és kulturális viszonyok között is alkalmazható.

Hogyan illeszthetőek a magyar gyakorlatba az UIA célkitűzései? Nem ismeretlen a problémafelvetés, számos konferencia, tanácskozás foglalkozott az utóbbi idıben ezekkel a kérdésekkel, a téma „benne van a levegıben”. A fenntarthatósági kérdések aktualitását ma különösen a Magyar Építészetpolitika cselekvési programjának kidolgozása, az építőipart érintı új kormányzati programok elıkészítése (bérlakásépítés, épületfelújítások támogatási rendszere) illetve a klímaváltozás által támasztott kihívásokra való felkészülés (EU direktívák hazai alkalmazása, a megváltozott időjárási körülményeknek megfelelő építészeti szabályozás) határozza meg.

Új jövőképre van szükségünk. Az építészet a legkisebb léptéktől, a részletek kialakításától a legnagyobb léptékig, a város-, és tájtervezésig meghatározza környezetünket, fenntartható vagy fenntarthatatlan jövőnket. A minőségi építészet fogalma kiegészült azzal a követelménnyel, hogy az épített környezet jelentősen, akár 50-80%-kal kevesebb természeti erőforrást (anyagot és energiát) használjon fel, megfelelı formák, terek tervezésével, újrahasznosítással, passzív technológia és megújuló források, korszerű anyagok és technológiák alkalmazásával. Az EU tíz éven belül be kívánja vezetni a közel nulla energiafelhasználású építési elıírásokat, Magyarországon is meg kell
hozni az ehhez szükséges javaslatokat 2011 során. Ebben az évben Magyarország az EU soros elnöki tisztjét is betölti, így döntéseinknek nagyobb nemzetközi visszhangja lesz. Magyarország lesz a házigazdája az EFAP (Európai Építészet Politikai Fórum) soron következı tanácskozásának, addig meg kell alkotni a magyar építészetpolitikát, integrálva a fenntarthatósági kérdéseket. Fontos, hogy a környező országokkal együtt gondolkodjunk ezekrıl a kérdésekrıl, hiszen sok esetben közösek a problémáink, és hasonlóan alkalmazható megoldásaink lehetnek, különösen a környezettudatos minősítő rendszerek és az építészeti oktatás területén.

Megújuló építészeti oktatásra van szükségünk, hogy mindennapos gyakorlattá váljon a fenntartható tervezés. Az új építészgenerációnak szüksége van a teljes életciklus elemzésen alapuló szemléletre,
hatékonyság optimalizálásra, megújuló források, környezettudatos és passzív technológiák integrálására a tervezésben.

Környezettudatos szemléletre van szükségünk, felismerve, hogy az építészet és az épített környezet egy nagyobb, komplex és interaktív rendszer része; beágyazva a természeti környezetbe, kulturális örökségbe és hagyományokba. Ez a szemlélet egészséges anyagokkal építkezik, egészséges épületeket akar létrehozni, ökológikus és társadalmilag hasznos megoldásokkal. Az esztétikum és üzleti sikeresség mellett meg kell jelennie a környezeti hatékonyság értékelı
rendszerének, társadalmi hasznossággal párosulva.

Ezekkel a gondolatokkal indítjuk útjára tervezett szimpóziumunkat, melyhez várjuk a szakmai szervezetek javaslatait, a döntéshozóknak ajánljuk a szakmai tapasztalatainkat és közreműködésünket a jövő építésgazdaságának formálásában.