A sporthagyomány ereje
Bárány István uszoda rekonstrukciója, Eger
Építészek: Puhl Antal, Dajka Péter
Szöveg: Okrutay Miklós
Fotók: Hajdú József
Eger sportuszodája az egykori Csillag csárda udvarán, Bárány Géza és Márkus Béla tervei alapján épült, utóbbi kivitelezésében. Átadására 1925. május 25-én, Pünkösd hétfőjén került sor a mintegy háromezer (!) néző előtt megrendezett úszóversenyekkel és vízilabda-mérkőzéssel. A nyolcsávos, 50 méteres medencét, amely Közép-Európában az első ilyen méretű létesítmény volt, a helyben fakadó meleg vizű források táplálták, érdekessége, hogy alját szűrőrétegként kavics borította, ezen keresztül áramlott a medencébe a víz.
Kevesen tudják, a helybélieken kívül talán csak a legelmélyültebb sportrajongók, hogy az, ami a fővárosiaknak a „Csaszi”, vagy a „Hajós”, az az egrieknek a „Bárány”. A három uszoda jelentősége kronológiai értelemben is összevethető. Időrendben visszafelé tekintve a margitszigeti fedett sportuszoda 1930-ban készült el első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd tervei alapján – aki éppen úszásban nyert két aranyérmet 1896-ban, Athénban. A Császárban rendezték meg a sportág első Európa-bajnokságát 1926-ban, ahol az egriek kiválósága, Bárány István 100 méteres gyorsúszásban szerezte meg a sportág első magyar Európa-bajnoki aranyérmét. Az akkor 19 éves úszó felkészülése ekkor már az egy évvel korábban épült egri versenyuszodában zajlott, mindez jól reprezentálja, hogy az úszás hazai fejlődése, más sportágaktól eltérően, nem fővárosközpontú volt.
Az uszoda, egyre romló állapota ellenére, az utolsó pillanatig őrizte jellegzetes építészeti arculatát, Eger esetében a városi identitást erősítő szerephez jutva. A medence egyik hosszanti oldalára kerültek az öltözők, a medence felé nyitott, emeleti fa ácsolat alatt kisebb lelátó kapott helyet, ennek korlátja az andráskeresztjeivel a svájci típusú villaépítészetet idézte. A részletes múltidézésnek ezúttal nagyobb a jelentősége, segít megérteni azt, hogy a tavaly átadott új Bárány uszoda formálásánál mi játszotta a legfontosabb szerepet.
Építészek: Puhl Antal DLA, Dajka Péter
Projektfelelős építész: Takács Gabriella
Építész munkatársak: Berecz Dániel, Boda István, Csáki Melinda, Drabant Ágnes, Füzesi Katalin, Horváth Ágnes
Statika: Kalmár Zsolt – Hatolkay és Társai Kft
Épületgépészet: Oltvai András, Oltvai Tamás – Oltvai Gépész Stúdió
Villamos berendezések: Ivanics Zoltán, Mészáros Balázs – Provill Kft
Környezetrendezés: Torma Sarolta – LAND-A Kft
Közlekedés: Rohrer Ádám – Közlekedés Kft
Vízi közmű: Széles Géza – GÉM Kft
Villamos közmű: Hágen András – BAUVILLPLAN Bt
Uszodagépészet: Sallai Zoltán – S-TERV Kft
Hidrogeológia: Scheuer Gyula
Tűzvédelem: Decsi György- FIREENG Kft
Akadálymentesítés: Schenk Attila – JAPÁNER Kft
Kivitelező: IMOLA Építő Kft