Fatimai Kegyhely és Zarándokközpont, Alsószentiván

Építész: Gutowski Robert
Szöveg: Katona Vilmos
Fotók: Bujnovszky Tamás

A Szűzanya fatimai megjelenéséről 1951. május 13-án emlékeztek meg először Alsószentivánon. A kis falut azóta zarándokok sokasága látogatja, katolikus temploma májustól októberig minden hónap 13-án búcsújáróhely. A meglévő épület felújítása és a kegyhely területrendezése Fatima századik évfordulóját ünnepeli. A szabadtéri misézőhely fából, a templom új oltára a szovjet korszak egyik emlékművének szobortalapzatából készült.
A dél-mezőföldi településnek emberemlékezet óta nincs valódi temploma. A dunaföldvári ferences misszió után 1754-től a vajtai, majd 1888 után az alapi plébániáról látták el Alsószentivánt, a földbirtokos családok házi kápolnáját látogató lelkészek segítségével. Az újkorban a földekért versengő Farkas, Paksy és Lendvay család után a Szluha család birtoka lett a település, ennek égisze alatt, a neoklasszicista Szluha-kastélyban teljesített az egyház lelkipásztori szolgálatot. 1946-ban itt rendezték be a Világ Királynőjének kápolnáját, miután az alapi plébániáról leválva Alsószentiván önálló lelkészséggé vált. 1950-ben Fatimából kegyszobormásolatot küldtek a falu és kápolnája részére, amely innentől népszerű kegyhely lett. 1954-ben a kápolnát Szűz Mária Szeplőtelen Szívéről nevezték el, 1963-ban pedig plébániai rangot kapott. A sekrestyében félreeső táblán ma is olvasható az akkor püspöki üzenet: a Fatimai Szűz megsegíti azokat, akik benne bíznak.
A katolikus egyház által kanonizált fatimai kinyilatkoztatás egykor felhívta a figyelmet a diktatúrák veszélyeire és azokra a szenvedésekre, amelyek a 20. században Európára vártak. A három portugál pásztorgyermeknek átadott „titkokat” visszaigazolta a történelem: a második világháború kitörésére és a század humanitárius katasztrófáira egyaránt találhatunk bennük jelképes utalásokat. Ezek sora a II. János Pál pápa ellen 1981. május 13-án (fatimai napon) elkövetett merénylet megjövendölésével ér véget. A kinyilatkoztatás „fehér ruhás püspökének” ilyen értelmezését 2000-ben tette hivatalossá a katolikus egyház.

Felelős tervező: Robert Gutowski Architects
Vezető építész: Gutowski Robert
Tervezők: Szokolay Béla Ákos, Kovács Hunor László, Dely-Steindl Barnabás, Bollók Gáspár
Épületszerkezetek: Horváth Sándor, Tombi Gergely
Kertépítészet: Balogh Zsombor
Statika: dr. Hegyi Dezső, Gász Kata
Épületgépészet: Lakner László
Épületvillamosság: Kolb Dóra
Tűzvédelem: Mikus Ferenc
Faanyagvédelem: Nyáry Péter
Talajmechanika: Móczár Balázs
Geodézia: Pfeffer Károly
Hangtechnika: Mérő Gellért
Megbízó: Székesfehérvári Egyházmegye, Spányi Antal megyéspüspök
Projektmenedzsment: Székesfehérvári Egyházmegye; Dózsa István, Staudt Mária, Smohay András, Csány Zoltán, Schlosser Attila, Helter István – Equinox Consulting Kft.; Happ Norbert, Kriston Kristóf – Equinox Tender Kft.; dr. Csizmadia Péter, dr. Kozma Róbert
Generálkivitelező: Belvárosi Építő Kft.; Ruzsics László, Lukácsi Richárd
Műszaki ellenőr: Reichhardt Ákos – Reichhardt Mérnökiroda Bt.