Tradíció a finn építészetben
Kovács Péter
Tradíció a finn építészetben
A finn környezet még ma is az érintetlen természet, ahol az erdő, a víz, a szikla, a szél, a hó és a közöttük élő ember jelenti a világot. A természettel való együttélés – küzdelem és harmónia – sok évszázadon keresztül meghatározta a benne élők világképét. A természet úgy körülveszi őket, mint a tág, oxigéndús levegő. A finnek ebből a környezetből fakadóan örököltek egy saját kultúrát, melynek identitása irigylésre méltóan erős. Ez a két tényező az együttes alapja a mai kortárs finn építészetben fellelhető, tradíciókra visszavezethető magatartásnak, a saját kultúra alapú rétegződéseknek. A természeti környezet erejéből adódó élettér eleve megkülönbözteti a finneket az átlagos európai kultúráktól. Az írás ennek a kulturális alapnak a fontosságára szeretne rávilágítani, ugyanis a szerző véleménye szerint a Finnországban ma változatlanul működő természeti erő és az arról fakadó, de azzal a párhuzamosan megélt Kalevala-tradíciók, illetve a Kalevala-interpretációk és a kortárs finn építészet között összefüggések láthatók.