A gömöri Süvete 13. századi rotundája

Szöveg: Prokopp Mária
fotók: Németh Andrea

A festői Gömör tájegység dombjai között kiemelt helyet foglal el a Murány folyó mentén fekvő Süvete (Šivetice, SLO), a Zách nemzetség 12 -14. századi székhelye. Az erődített kúria bizonyosan a ma is álló, kupolaboltozattal fedett és kőfallal övezett pompás 12-13. századi rotunda közelében emelkedett. A jeles nemzetség legismertebb tagja Jób pécsi püspök (1252–1280), Süvete is az ő birtoka volt, a körtemplom építése is minden bizonnyal őt dicséri.

Süvete rotundája a 10 méter átmérőjű, téglából épített kupolaboltozattal ma is elbűvölő hatású belső tér. A körtemplomot arányai, külső felépítése és részletei, így a kapuzat kialakítása, valamint a belső tér monumentalitása Közép-Európa egyik remekművévé avatják. A templom téglából épült a kőben szegény vidéken, de építésze a tégla adta művészi épületdekorációban is mesterművet alkotott. A szentély keleti félköríves apszisfalát már a 13. században freskóciklus ékesítette. A jelenetsor a templom tituláris szentje, a középkori Európában népszerű segítő szent, Antiochiai Szent Margit vértanú szűz élettörténetét mutatja be.
A gömöri falképek művészettörténeti kutatása az 1920. évi trianoni békediktátum óta különböző intenzitással, de szlovák és magyar szakemberek közös munkájával halad. Süvete rotundájának korszerű műemlékvédelmi helyreállítását a szlovák műemlékvédelem több évi munka után 2023-ban fejezte be, és az eredmény kiérdemelte az ICOMOS elismerését.