Észak-Keleti Átjáró Egyesület, 2023, 264 oldal

Szöveg: Mizsei Anett

Dr. Lovra Éva 2024 elején mutatta be a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában legújabb könyvét, a Bőhm Viktor munkásságát feldolgozó monográfiáját. Egy több éves tudományos kutatást zár le a kötet, amely azonban nemcsak építészeknek, de minden, a 20. század kultúrtörténete iránt érdeklődő olvasónak jó szívvel ajánlható.
A kutatás levéltárakon, terepszemléken, Bőhm Viktor családtagjainak felkeresésén átívelő, már-már nyomozói munkát igényelt. A könyvnek tagadhatatlanul hatalmas, de nem az egyetlen értéke ez az aprólékos és objektív tényfeltáró munka. A tudományos igényű, tárgyilagos mondatokon is átsejlik a szerző humanizmusa, a megértés, amellyel Bőhm sorsa felé fordul, de kerül minden túlzott nosztalgiát vagy idealizálást. A sorok között finoman rajzolódik ki az a Janus-arcú 20. század, szépségeivel és borzalmaival együtt, amely a modernitás, a mai kultúránk, városképeink, életmódunk alapjait tette le.
Amilyen sokoldalú Bőhm Viktor munkássága, éppoly sokrétű az, ahogyan Lovra Éva elénk tárja ezt az életművet. Bámulatos teljességgel mutatja be az építész tervezett és megvalósult, vagy épp megsemmisült épületeit, belsőépítészeti alkotásait. Magabiztosan elemzi és helyezi el Bőhm elméleti munkáit korának kontextusába és nemzetközi szakmai diskurzusaiba. A „modern” és a „hagyományos” vitája, építészet és pszichológia kapcsolata a mai napig releváns területei a gondolkodásunknak. Városi léptékű és elméleti munkák mellett bútorai, kisméretű képzőművészeti alkotásai, tárgyai sem maradtak ki a kötetből, amely egyébként megjelenésével, egyszerű, kifinomult tipográfiával és borító grafikával szép összhangban áll a tartalommal.
Bőhm miskolci épületei közt a hazai modern kiemelkedő alkotásai is ott vannak, s számos olyan ház is, amelyen átsiklana a tekintetünk, ha elsétálnánk mellette. Sok esetben ez már lehetetlen: elbontották vagy végképp átépítették őket. Tervezőjük neve nincs benne a hazai építészeti köztudatban – az ember önkéntelenül elgondolkodik, min múlik az, hogy egy kultúra, a történetírás mely emlékeit őrzi meg vagy ítéli jelentősnek. Zeneművek hány százalékát nem játsszák soha többé…? Az építészet – ha a terv megvalósult és testet öltött – jobb esélyekkel indul, mégis: a házak keletkezésének története, alkotója feledésbe merülhet, átalakítások írhatják át eredeti karakterét, tervezőjének sorsát pedig könnyen szem elől téveszthetjük a 20. század viharaiban. Bőhm Viktor a kivándorlása után negyven évig nem lépett magyar földre, s ha Lovra Éva nem írja meg a monográfiáját, talán végképp elfelejtenénk a nevét.