Szöveg és fotók: Pritzker Prize

A Pritzker Építészeti Díj bizottsága március elején jelentette be, hogy idei kitüntetettje Riken Yamamoto japán építész lett. A 79 éves Yamamoto a Pritzker-díj 53. díjazottja, és a kilencedik, aki Japánból származik. Pekingben született, ma Japánban, Yokohamában él. A közösségi élet iránt mélyen elkötelezett építész szerint a magánélet értéke érzékeny témává vált a városokban, miközben a közösség tagjainak támogatniuk kellene egymást. A közösséget ő úgy határozza meg, mint az egy téren való osztozás élményét, és ezzel dekonstruálja a szabadság és a magánélet hagyományos fogalmait – ezzel párhuzamosan elutasítja azt a szemléletet, amelyek a lakást a szomszédokkal való kapcsolat nélküli árucikké degradálja. Hidat képez a kultúrák, a történelmek és a városlakók generációi között. Téralakítása révén újragondolja a köz- és magánélet közötti határt, minden projektjével társadalmi értéket teremt azáltal, hogy az épületeiben számos olyan teret hoz létre, amelyek a közös együttléteket és a véletlen találkozásokat szolgálják.
A 2024-es zsűri azzal indokolta a döntését, hogy Yamamoto építészete tudatosítja a közösségben a társadalmi igény felelősségét, megkérdőjelezi az építészetnek azt a szándékát, hogy minden egyedi elvárásra építészeti választ adjon: „Emlékeztet minket arra, hogy az építészetben, akárcsak a demokráciában, a tereket az emberi helyzetekre kell létrehozni.”
Yamamoto pályája öt évtizedet ölel fel, Japánon kívül Kínában, Dél-Koreában és Svájcban is állnak épületei. Legfontosabb munkái közé tartozik a Nagoya Zokei Egyetem (Nagoya, Japán, 2022), a zürichi repülőtér Circle elnevezésű étterem-üzletsora (Zürich, Svájc, 2020), a Tianjin Könyvtár (Tianjin, Kína, 2012), a Jian Wai Soho (Peking, Kína, 2004), az Ecoms House (Tosu, Japán, 2004), a Shinonome Canal Court Codan (Tokió, Japán, 2003), a Future University Hakodate (Hakodate, Japán, 2000), az Iwadeyama Junior High School (Ōsaki, Japán, 1996) és a Hotakubo Housing (Kumamoto, Japán, 1991).

A zürichi reptér The Circle épülete, Svájc, 2020. Fotó: Pritzker Prize