Krabbesholm Højskole, Dánia

Szöveg: Bugya Brigitta

Ha az ember külföldön szeretne építésznek tanulni a legjobb, amit tehet, hogy kint is készül a felvételi vizsgákra. Ehhez kínál kitűnő lehetőséget a skandináv højskole rendszer. A Dániában máig sikeresen működő népfőiskolák közül is kiemelkedik a Krabbesholm Højskole pezsgő szakmai élettel rendelkező design és művészeti képzése.

A Koppenhágától távol eső, de a fővároshoz szoros szálakkal kötődő iskola jó hátteret biztosít diákjai művészeti fejlődéséhez. A vidéki élet elszigeteltsége nagy hatásfokkal segíti a bentlakásos módon működő oktatási rendszert. Az itt eltöltött öt hónap így mind szakmai, mind szociális szempontból intenzíven telik. A száz diákot befogadó intézmény felépítését tekintve olyan, mint egy kis campus, vagy mint egy falu. A Limfjord partján és Skive városának határán fekvő régi majorság nagy parkos területén elszórtan elhelyezkedő épületeiben találhatók a lakószárnyak, a tantermek és a műhelyek. A vöröstéglás középkori főépülethez fachwerkes házikók, egy 19. századi kézművesház és az utóbbi tíz év során épült új részek kapcsolódnak.

Az iskola képzőművészeti, grafikus, fotós, formatervező és építész kurzusai a dániai művészeti egyetemek rendszerét mintázzák, így nem csoda, ha valóban nagy hatásfokkal működik, és elismerésre méltóan az innen kikerülő diákok 70-75 százaléka be is jut a megcélzott felsőoktatásba. A műhelymunkára alapozott rendszerben egymást érik az egy-két hetes határidővel kiadott feladatok, melynek köszönhetően a félév végére mindenkinek kellő számú munkája gyűlik össze, amiből később összeállíthatja a felvételikhez szükséges portfolióját.

A kurzusok közül az építész osztály tanmenetére jellemző leginkább a csoportmunka, amely így már a kezdetektől rászoktatja a pályára készülőket a későbbi, valós munkakörülményekre. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyedi ötlet és a kreativitás nem kap teret, de a különböző nézőpontok összegyúrása is megtanulható, és a folyamatosan új és új diáktársakkal történő együttdolgozás gyorsan kifejleszti azt a képességet, amely segít felismerni, milyen típusú emberekkel tud valaki jól együttműködni – ez nem utolsó szempont, ha belegondolunk, hogy az építészet nem egy egyszemélyes műfaj. Az absztrakt, elvont gondolkodásra serkentő bevezető feladatok – melynek során el kell tudni felejteni az építészet konkrét, létező elemeiből felépülő hétköznapi valóságát – után közelítenek újra a kiadott tervezői feladatok a realitás felé. Így egy olyan rugalmas gondolkodásmód fejlődik ki, amely mindig képes lesz mindent új alapokról indítani. A kérdésfelvetés, az újraértelmezés folyamatosan jelen lévő eszközök a projektek idején. Először felszínre kell hozni, mi az a tartalom, koncepció, amit a végső formának kell kifejeznie. A képzés alaptétele: az válhat jó építésszé, aki képes minden alkotásával elmesélni egy történetet, a szerkezethez és az anyaghoz hozzátenni a magasabb szintű tartalmat.

Az egyes projektek prezentációval és a közvetlenül utána megfogalmazott értékeléssel, kritikával zárulnak. A három-négyfős csoportok bemutatják a teljes munkafolyamatukat, melyre az időközi konzultációk után összegzett kritikai észrevételeket kapnak. Az építészetről folyó diskurzus a diákok életének mindennapos részévé válik, melyhez ötleteik tudatos alkalmazásának és az érvelés elsajátításának követelménye társul – még az egyetem megkezdése előtt.

A kurzus fontos része, hogy az építészeti feladatok mellett egy formatervezői munka is vár a hallgatókra. A más lépték és egy tárgyi funkciót kiszolgálni képes mű megalkotása a tárgyat alkotó egyes elemek kölcsönhatására irányítja a figyelmet. A kis részletek viszonya és az egészben megnyilvánuló hatásuk új megvilágításba kerül. Ennek a tárgynak, mint ahogy az építészeti makettek megalkotásához is, jól felszerelt asztalos-, varró-, mély, ill. síknyomó-, valamint kerámiaműhely áll rendelkezésre, melyek a nap 24 órájában nyitva állnak a diákok előtt.

A vizuális nevelés határainak minél szélesebb körű tágítását célozzák a vendégtanárok, vendégművészek jelenléte, a különböző osztályok között megvalósuló interdiszciplináris projektek és a féléves kurzus során két alkalommal beiktatott workshop-hetek, amikor is a fő tárgy helyett minden diák a felajánlott négy-öt témában próbálhatja ki különböző irányú kreativitását.

Az iskola mindezen kívül folyamatosan hirdet meg tervpályázatokat dán design cégekkel együttműködve az aktuális képzésben résztvevő, valamint minden, egykor itt tanuló diákja számára. A pályázatok jó lehetőséget adnak a designer lét teljes spektrumának, vagyis a gyártásig történő folyamatának a megismerésére. Több híres cég termékének prototípusa – többnyire a designmérföldkőnek tekintett szék témakörében – került már ki „az iskola falai közül”. A most épp finisben tartó pályázatot az iskola új galériája számára készülő székek megalkotására írták ki. Az Atelier Bow-Wow japán építésziroda tervezte épület kivitelezési, és az oda szánt ülőbútorok gyártási folyamata így párhuzamosan folyik egymással, hogy minden készen álljon az átadáskor az idén nyáron megnyíló kiállítóterekben.

De nemcsak az iskola falai között mutathatják be munkáikat a tanulók: az iskola rendszeresen szervez kiállításokat Koppenhágában, illetve alkalmanként Milánóban. Továbbá a tavaszi félévben itt tanuló építész-osztály minden évben megtervez, majd felépít egy pavilont a Roskilde-fesztiválra is (ami volumenében a mi Sziget-fesztiválunkra hasonlít). Ez a prosperáló, sokrétű nemzetközi kapcsolattal rendelkező iskola a dán diákok mellett főként norvég és svéd tanulók számára nyitott, de szemeszterről szemeszterre néhány külföldi diáknak is helyet biztosít képzésében. A lehetőség tehát adott, csak a nyelvi korlátokat kell leküzdeni – vizuálisan és verbálisan.

Bővebb információ: www.krabbesholm.dk