Baku Eszter

Bodor Ádám Az érsek látogatása c. regényének tér-képe

„Egyszer majd beszélni kell az újabb magyar regény helyszíneiről. Azokról a városokról, vidékekről, tartományokról,  utcákról, ahol a történet lejátszódik. Korábban (mihez képest korábban?) az olvasó könnyen ismerhette fel a városok és falvak regénybeli álnevei mögött a valóságos neveket, viszonylag pontosan azonosíthatta a regény helyszíneit jól vagy kevésbé jól ismert földrajzi (valóságos) térségekkel.”

Bodor Ádám regényéből Dolina címen Kamondy Zoltán rendezett filmet (2007), amely a Magyar Játékfilmszemlén a „legjobb látvány” díjat nyerte el. Operatőr: Medvigy Gábor

A városok növekedésével, átalakulásával egyre inkább izgalmassá válik a kérdés, milyen hatást gyakorol a városi környezet, a zaj, a tömeg, a zsúfoltság érzése vagy a környezeti szennyezés a városlakókra, s ezek mennyiben befolyásolják egymást.
Pszichológusok, szociológusok, környezetpszichológusok, kultúrakutatók kiemelt területként értelmezik a városi környezetet, azonban kevés olyan irányú kutatás született, amely a társadalom aktuális hatalmi rendszerének visszahatásait vizsgálja a környezetre, s vele egyidejűleg a városok lakóira. Természetesen különleges helyzetek, hatalmi berendezkedések eredményezhetnek ilyenfajta körforgásszerű egymásra ható változásokat, amelyek beépülnek a lakók kulturális emlékezetébe is. Ez lényegében azt jelenti, hogy a történettudományok által érdektelennek ítélt lenyomatok rögzülnek egy közösség emlékezetében, és azután is hatnak, hogy az adott történelmi eseményeket átélt generáció kihalt, az eleven emlékezet megfakult. Jan Assmann számára e folyamat jelenti a kulturális emlékezet kialakulásának egyik tényezőjét.1 Ferdinand Saussurenek a nyelv funkcióit feltérképező kutatásai analógiájára, Jurij Lotman a szöveg funkcióinak feltárásán dolgozott, amelyből számunkra a harmadik funkció, vagyis az emlékezés bír jelentés értékkel, hiszen a szöveg emlékező funkciója egyben a kulturális emlékezet kondenzátoraként, generátoraként is értelmezhető, mégpedig a saját kontextusaira való emlékezőképessége szempontjából. Maurice Halbwachs francia szociológus vélekedésében például a történelem azon a ponton veszi kezdetét, ahol megszűnik a hagyomány és elhal a társadalmi emlékezet, vagyis az élők kollektív emlékezete. Mindez azt jelenti, hogy a fent említett hatásokat a kulturális emlékezet őrzi, melynek leglátványosabb bizonyítékai a keletkezett szövegek, amelyeket egy kulturális közösség vagy egy személy hoz létre, s amelyek kordokumentumnak tekinthetők, mivel a szöveg szerzője, mint a kultúra alanya, egy adott történelmi folyamat résztvevője vagy szemlélője volt. Ebben a megközelítésben nyer értelmet olyan szövegek vizsgálata, amelyek a történelem fordulópontjain keletkeztek,  s erőteljes elmozdulást mutatnak a korábbi vagy későbbi szövegekhez képest (ld. Bodor Ádám: Az érsek látogatása c. regénye).