Biomimikri a föld alatt
Étterem és lakás, Japán
Szöveg: Botzheim Bálint
Fotók: Junya Ishigami + Associates
Az épÃtészetre, az épÃtésre legtöbb esetben úgy gondolunk, mint additÃv térképzési folyamatra. ÉpÃtÅ‘anyagokat helyezünk egymásra, Ãgy épÃtünk tereket. Az Ãgy létrejött tér viszont negatÃv tér, mivel a térélményt belülrÅ‘l tudjuk megtapasztalni. Az épÃtészet története azonban több példával is szolgál arra, hogy a negatÃv tér létrehozásának folyamata is negatÃv: kivájjuk azt valamibÅ‘l.
A természet épÃtési módjainak tanulmányozását ma innovatÃv gondolkodásnak tartjuk holott a letünt korok épÃtÅ‘i számos esetben fordultak a természet felé a forma, a szerkezet és a dÃszÃtés vonatkozásában is. Mai épÃtett környezetünket a sztenderdizált épÃtÅ‘anyagokból létrehozott épületek dominálják. Mindezt a 20. század épÃtÅ‘ipara hagyományozta ránk, amely indulásakor, a modernizmus hajnalán szakÃtani kÃvánt a korábbi épÃtészeti hagyományokkal és a technológiát és a funkciót tekintette legfÅ‘bb értéknek. Nem véletlen, hogy a modernizmust több kritika érte, azonban jórészt épÃtészeti forma, funkció vagy a térpszichológia vonatkozásában bÅ‘ven születtek alternatÃv megoldások. Gondolati sÃkon már a metabolisták meghaladták a modernizmus funkcionális-technológia domninált szellemiségét. A nemrég elhunyt Arata Isozaki is azt képviselte, hogy meg kellene szakÃtani tipizált technológiai megoldások egyeduralmát. Az épÃtéstechnológia terén viszont azóta sem jelentkezett olyan új irány, amely könnyen lehetÅ‘vé tenné a természetközelibb formaképzés megvalósÃtását.
Junya Ishigami pályáját a Sanaa, majd Sou Fujimoto és Kengo Kuma irodájában kezdte. Saját stúdiójának megalapÃtása óta szinte minden munkáját az útkeresés jellemezte, szándékosan szakÃt a sztenderdizált épÃtÅ‘ipari termékekkel. Az Ube-ban épült étterem-lakás épÃtési sémája: negatÃv-pozitÃv-negatÃv. Ez bÅ‘vebben azt jelentette, hogy elÅ‘ször felülrÅ‘l lyukakat, járatokat vájtak az épÃtkezés helyszÃnén, majd ezeket kiöntötték betonnal. A beton megkötése után belülrÅ‘l kivájták a földet, Ãgy létrejöttek a belsÅ‘ terek. Barlangszerű terekben találhatók a helyiségek, az épület egyik felében a tulajdonos lakása, mellette pedig egy kis étterem kapott helyet. A mennyezet természetesen boltozódik össze, a betonozásnál Ãgy nem volt szükség vasalásra. A földet az épület kerülete mentén is kivájták, Ãgy körben ablakokkal lehetett elérni a belsÅ‘ terek megvilágÃtását. Emellett három kisebb belsÅ‘ udvar is megszakÃtja az épülettömeg folytonosságát, ezeken át is fény jut az épületben beljebb található helyiségekbe. A betonozás és a belsÅ‘ terek kibányászása után felmérték az épület geometriáját, hogy pontosabban lehessen elkészÃteni a kiegészÃtÅ‘ szerkezeteket, mint például az üvegezés, illetve a bútorok. ÉrthetÅ‘ módon itt minden egyedi méretre készül. Kevés a belsÅ‘ lehatárolás, szinte egybefüggÅ‘ terek láncolatát alkotják a helyiségek A lakás és az étterem terei között a belsÅ‘ udvarok is természetes elválasztást adnak. Ugyanakkor az étterem zárva tartási ideje alatt a fogyasztói teret a lakás részeként, egyfajta második nappaliként használják. Az épület egy földalatti odúra hasonlÃt. A természet által ihletett épÃtési mód egyik elÅ‘nye, hogy az épület hÅ‘háztartása kedvezÅ‘. Ube-ra nem jellemzÅ‘ek a fagyos telek, a decemberi átlaghÅ‘mérséklet 7,5°C, de még Ãgy is számottevÅ‘ az épületen lévÅ‘ földréteg a fűtési költség csökkentése szempontjából. Nem Ãgérjük, hogy mostantól a földbe vájt családi házak elárasztják a világ épÃtészetét, de példaértékű Junya Ishigami kÃsérlete. Ugyanakkor ez az épÃtési mód valódi megoldást jelenthet speciális, vagy extrém adottságú épÃtési helyszÃn esetén.