Árnyékok és jelek, Szentendre, Ferenczy Múzeum, 07. 22. – 10. 23.
Minden helyekről, Budapest, Kisterem Galéria, 07. 01. – 09. 09.

Szöveg: Szegő György

Anna Mark (Márkus Anna) az 1948, illetve 56 után Franciaországban alkotó, sikeres magyar festőgeneráció doyenje. 1928-ban Budapesten tekintélyes, irodalmi/képzőművészeti műveltségű családba született. 1948-50-ig a Képzőművészeti Főiskola festő szakán Berény Róbert volt a mestere. Mivel közel állt a nála idősebb művészekből álló Európai Iskola tagjaihoz, ő is az Állami Bábszínházban kezdett dolgozni. Itt működött Ország Lili, Vajda Júlia, Bródy Vera, Bálint Endre és Kazanlár Emil is. 1956 és 1959 között Saarbrückenben, 1960-tól Párizsban él és alkot. A franciás magyar művészeti közéletnek jó ideig részese, ahogyan Sarkantyú Illés fotós is, akinek Anna Mark filmje most a tárlatokon látható.
A szentendrei kiállításra eddig itthon nagyrészt nem bemutatott 60 műve érkezett. Ebből Kígyós Fruzsina különböző alkotói korszakokat bemutató, életművet átfogó kiállítást rendezett. Súlypontjában olyan szigorú geometriában szerkesztett „kétdimenziós” reliefek, tusrajzok és – szinte kontrasztként – szabadon kezelt gauche-ok, aquatinták és olajfestmények vannak, melyekről az architektúrára asszociálhatunk.
A két pólus: az építészeti ihletésű monokróm, konstruktív reliefek, illetve a lírai absztrakt kompozíció költőien ötvöződik a budapesti Kisterem Galéria Árvai Mária kurátor által rendezett tárlatán. Különlegesek az 1970 körül készített, olaj-papír technikájú, vörös, fekete és rózsaszín foltokból komponált képek, amelyek a „ház” ősképére reflektálnak – a Minden helyekről cím jegyében. Mindkét kiállításon ott vannak az ihlető, népművészetből, népi kézművességből – mézeskalács-formákból vagy más népi iparosságból származó – otthonában őrzött tárgyak. Ezekről Anna Mark kiállítása nyomán úgy gondolom, hogy Vajda Lajos Szentendréje a forrásuk.