Baldavári Eszter: Kőrössy Albert Kálmán (1869–1955)
Az építészet mesterei sorozat, Holnap Kiadó, Budapest, 2021
Szöveg: Szegő György
A kiadó tiszteletre méltó vállalkozásának ez a 27. kötete, ebből kilenc foglalkozik a magyar szecesszió építészeivel. Kőrössy Albert építészetében egyéni úton járt. Külföldi iskolái és kapcsolatai mentén nem csak a német Jugendstil, de a francia-belga Art Nouveau tanulmányozásával készült fel itthoni praxisára. Baldavári Eszter kutatásai és a most megjelent kötete segítenek oszlatni múlt századfordulós építészetünk nyugat-európai hatásokat feltérképező fehér foltjait. A kötethez a sorozatszerkesztő, Sisa József által írt előszóból idézek: „A szorosan vett építészeti elemeken kívül a társművészetek alkotásai fontos szerepet töltenek be Kőrössy munkáin is. A historizmus évtizedei alatt kifejlődött és megizmosodott iparágak a századforduló formagazdagsága jó voltából új csúcsokat érnek el, legyen az épületplasztika, kovácsoltvas-művesség, fal- és padlóburkolatok vagy színes üvegablakok készítése.” Sisa is felveti a kérdést: lehet, hogy Kőrössyt eddig nem értékelte helyén az építészettörténeti kánon? A kötet fenti társművészeti összetevőket is mérlegelve, munkásságának olyan olvasatát kínálja, ami a Hauszmann, majd Lechner irodáiban szerzett tudással egy harmadik utat vázol fel. Olyan – amúgy laikus szemmel is jól látható – pragmatikus alkotómódszerrel élt, amiben nem olyan éles a határvonal a historizmus és a szecesszió között.