Megrajzolni a modernitást – Alvar Aalto Németországban
Építészeti Rajzmúzeum, Berlin, 2023. 09. 23 – 2024. 01. 14.
Szöveg és fotók: Tschoban Foundation
A finnországi Alvar Aalto Alapítvánnyal együttműködésben bemutatott berlini kiállítás a neves finn építészek, Alvar Aalto (1898–1976) és Elissa Aalto (1922–1994) több mint 70 eredeti művét és gyakorlatát mutatja be.
A Cambridge-i Egyetem kutatója, Dr. Sofia Singler kurátor által rendezett kiállítás íve átfogja az 1950-es évektől egészen az 1980-as évekig tartó kettős pályát: az iroda tizennégy németországi projektjének eredeti, megvalósult és meg nem valósult rajzait mutatja be. Alvar Aalto a második világháború után felkérést kapott, hogy részt vegyen a pusztítás utáni németországi (újra)építés terveinek elkészítésében. A folyamat egészen az 1980-as évekig tartott, ekkor fejezte be Elissa Aalto a férje és munkatársa 1976-os halála után befejezetlenül maradt nagyszabású projekteket. A hat megvalósult terv között két templom, két lakóház és két kulturális épület szerepel. A nyolc meg nem valósult projekt viszont jelentős középületeket – városházákat, polgári központokat, rendezési terveket, kereskedelmi épületeket és irodaházakat – foglal magában.
A kiállított rajzok egyfajta krónikáját őrzik annak a hosszú folyamatnak, amelyet Aalto fiatalkorától egészen a haláláig Németországban alkotott: a doktriner modernizmus emberi oldalát látjuk kibontakozni rajtuk, egyfajta építészeti gyógyító gesztusként a második világháború szörnyűségeivel szemben. A tárlat nem időrendben tekinti át a rajzokat, nem is az egyes projektek szerint csoportosítja őket, hanem témák szerint. Az első két témakör a városépítés: a „Természeti és civil topográfia” egység azt mutatja be, hogy az Aalto Studio tervezői hogyan állították kontextusba a tervezett épületeket a földrajzi és kulturális környezettel. „Az identitás kivetülése” egység az építészeti formaalkotás és a városi tér kommunikációs szerepével foglalkozik. „A szentség határai” rész a Wolfburgban megépült két templom terveit, „A sztenderd humanizálása” című egység pedig a lakóterek komfortjával foglalkozó elképzeléseket vonultatja fel.